Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

fa országgyűlés után NÉGY NAP NOSZVAJON Megújul az államigazgatási munka Jelentősen fejlődött a KGST-országok állategészségügyi ellátása Ismét jelentős téma — az államigazgatás korszerűsítése — került napirendre a hét közepén tartott országgyűlé­sen. Parlamenti képviselőink munkáját ugyan mindig is nagy figyelem kíséri, ám ez alkalommal alighanem élén- kebb volt az érdeklődés, mint általában. Minden bizony­nyal a szokásosnál többen figyelték a rádió, a televízió, másnap pedig az újságok be­számolóit. A törekvések, a változások -ugyanis többé- kevésbé közvetlenül érintik a lakosságot, a tanácsok tevékenységének egyszerűbbé, emberségesebbé formálását szolgálják. A tudósítások, tájékozta­tók, közlemények — talán még a legjobb szándék el­lenére is meglehetősen hiva­talosan fogalmazódnak. Ezért gondoltunk arra, hogy „sző­kébb hazánkban” az állam- igazgatás néhány vezetőjétől •kérünk rövid kommentárt az eseményhez, gyakorlati ta­pasztalataik, szakmai véle­ményeik alapján próbáljuk közérthetőbbé tenni azt, ami voltaképpen történt, történik. Egérben, a városházán Zámbori Ferenc, a tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője nem panaszképpen, csupán az érzékelhetőség kedvéért említette beszélgetésünk so­rán, hogy csupán ezen a te' rületen évenként mintegy ti- zenkétezres az• aktaforgalom. Igazán szívesen bontanak fel minden levelet, kedvvel, tü­relemmel veszik kézbe a kü­lönféle beadványokat, kérel­meket, úgy rendezik dolgai­kat. hogy kinek-kinek határ­időre válaszolni tudjanak. Ám, nyilvánvalóan nemcsak Hosszú volt a tél Csaknem 4700 új lakás épült Az építőipari kivitelező szervezetek, a minisztériumi és tanácsi vállalatok, vala­mint a szövetkezetek idei tervében előirányzott 43 400 lakásból csaknem 4700-at ad­tak at az első negyedévben. A hosszú tél nem kedvezett az építkezéseknek, s így jobbára azokat az épületeket adták át, amelyek már ta­valy tető alá kerültek, és jól téliesített — fűtött — kö­rülmények között végezhet­ték el a befejező munkálato­kat. A házgyárak panelsze­relői télen sem‘pihentek és sok száz lakás falelemét sze­relték össze, hogy gondos­kodjanak a' folyamatos mun. káról és átadásokról, hiszen az idén 32 ezer új otthont építenek paneles szerkezetek­ből. A kitavaszodással növe­kedett a munkák üteme, s ez az igyekezet mutatkozik meg abban, hogy jelenleg majdnem 49 ezer lakás épí­tésén dolgoznak. Az első ne­gyedévben átadott csaknem 4700-ból több mint 4300 új otthont az ÉVM-vállalatok dolgozói , építették fel. A ta­nácsi építőipari vállalatok az idén előirányzott 2800-ból 94. az építőipari szövetkeze­tek pedig a tervezett 3200- ból 216 új lakás munkálata­it fejezték be az első három hónapban. Az építőanyagipar a ke­reslethez igazodva nö­velte termelését téglá­ból és más falazóanyag­ból. a saját házépítésekhez szükséges födémgerendákból 36—-30. a falburkoló csempé­ből csaknem 20, a kályha­csempéből mintegy 25, a megrendelésre helyszínre szállított betonból 16—20 százalékkal többet állítottak elő. mint a múlt év azonos időszakában. „íródeákoknak” kell lenniük, tengernyi más feladattal is muszáj nap nap után foglal­kozniuk. A fejlesztési és költ- ségvetési alap, az évi mint­egy 400 millió forintos fel­adat megoldásának előkészí­tésén, végrehajtásán, ellenőr­zésén osztozni önmagában sem kevés. Az ágazati, tenni­valók is igazán úgy lefoglal­ják az embereket, hogy ha komolyan akarják csinálni, bizony ugyancsak időt kell szakítani, rájuk. S ekkor még nem is volt szó a hatósági munka végzéséről! — Az egyszerűsítés, a ko­rábbinál rugalmasabbá váló ügyintézés — mondta — fel­tétlenül kölcsönös előnyt jelent majd a feleknek és nekünk egyaránt. Szívemből örülök hét a szóban forgó 1957. évi IV. számú törVény megújításának, őszintén so­kat várok tőle! Bakohdi Endre, a terme- lés-ellátásfelügyeleti osztály vezetője is megelégedését fe­jezte ki munkájuk könnyíté­séért, kétségkívül gyorsítá­sáért.-S hozzátette még: — Reméljük, hogy min­denki kötelezőnek érzi ma­gára nézve, hogy az állás­ponttól ne térjen el, társha­tóságaink sem kérnek majd a jövőben olyan- adatokat, amelyek például az’ állam­polgárok személyi igazolvá­nyaiból is kiolvashatók. Egyébként, véleményem sze­rint az új törvény akkor lesz időálló, ha az ágazati szer­vek és minisztériumok egy' értelmű végrehajtási utasítá­sokat dolgoznak ki. Dr. Pápay Gyula, a me­gyei tanács vb-titkára, talál­kozásunk alkalmával őszin- tén megvallotta, hogy gyak­ran oltkal és joggal bírál­hatták az államigazgatást, ha nem is éppen bürokratizmu­sáért, a nehézkességéért fel­tétlenül. Ám az igazsághoz tartozik az is — hangsúlyoz­ta —, hogy sokszor „kötve- volt a tanácsok keze”, a me­revséget valósággal rájuk kényszerítették. Mindenkép­pen szükséges hát ennek a feloldása, de ez nyilvánva­lóan nem jelentheti semmi­képpen sem a lezserséget. A jövőben is csak törvényesen és szabályosan lehet, eljárni egy-egy ügy­ben. de ezt az eljárást a korábbinál sokkal inkább az állampolgárokhoz kell igazí­tani, az életviszonyoknak, az emberségnek megfelelőbben. — Igen jelentősnek ítélem njagam is a törvény olyan új intézményeit, mint például azt, amelyikJ a hatósági el­lenőrzéssel kapcsolatos, a hatósági bizonyítványoknak, igazolásoknak a korszerűbb rendszerét teremti meg. Ed­dig csupán az igazgatási osz­tályokhoz tartozó igazolások voltak szabályozva, ezután pedig az összes hatósági iga­zolásról intézkednek. Magam is furcsának találtam koráb­ban, ha a munkáltató dol­gozójának még egy temeté­sen való részvételét is a ta­náccsal igazoltatta, vagy ha­sonló más ügyben kérték a hivatalos pecsétet. Nos, ilyen többé nem lesz, Jó dolog to­vábbá, hogy a törvény egyéb fejezetei, ha lényegében meg ig maradnak, mindenképpen szintén egyszerűbbé teszik az ügyintézést. Ezután, mond­juk, ha valakit beidéznek a hivatalba, nem csupán egyet­len időpontot jelölnek meg számára, hanem akár egész hetet, amin belül ki-ki a leg­megfelelőbb napot és órát választhatja. Rendkívül hasznos az a változás, misze­rint a jövőben a tanácsok nem kérnek az állampolgá­roktól igazolást olyan szemé­lyi, vagy vagyoni adatokról, amelyeknek a hivatalok már egyébként birtokában van­nak, s az ügyfelek egymás közötti megállapodásait a ko­rábbi ..visszaigazolások” he­lyett egyszerűen csak tudo­másul veszik. Egy-egy első­fokú határozat jogos sérel­mezése esetén nem kell meg­várni a másodfokú döntést, mindjárt helyben sor kerülhet, a korrigálásra. S említhetném tovább a pél­dákat! — Ha jól tudom '. legalább három-négy éve törekszenek a tanácsok országszerte is határozottabban a munka korszerűsítésére — folytatta dr. Pápay Gyula —, mert a törvény bonyolult volt, a végrehajtását egy sereg ál­lásfoglalás szabályozta. He­ves megyéből is több javas­latot tettünk, s — miután abban a szerencsés helyzet­ben voltam, hogy ott lehet­tem az országgyűlésen — örülök, amiért a nagyobb részét Jigyelembe vették a törvényalkotók. Tetszett a Parlamentben tapasztalt élénk érdeklődés, a cselekvő vita, s bízom benne, hogy nemcsak rugalmasabb, ha­nem mindenképpen szimpa- tikusabb is lesz a jövőben a tanácsok tevékenysége. Gyóni Gyula A KGST-tagországok ál­lategészségügyi szolgálatve­zetőinek értekezlete a meg­állapodásokat rögzítő jegy­zőkönyvek aláírásával pén­teken délelőtt befejeződött Noszva.jon. A tagországok állategészségügyi Vezetői és szakértői négy napon át ta­nácskoztak a Heves megyei Tanács Tov®bbképző Intéze­tében. A nemzetközi tanácskozás munkájáról, megállapodásai­ról tájékoztatta munkatár­sunkat dr. Glózik András, a Magyar Állategészségügyi Szolgálat vezetője, az érte­kezlet soros elnöke. Rámutatott, hogy az élel­miszer-termelés jelentős ré­sze állati eredetű, különösen fontos szerepe van a táplál­kozásban az állati fehérjé­nek. az állatok betegségei elleni küzdelem tehát külö­nösen fontos. Éppen ezért nemcsak a szakembereket, hanem a széles, közvéleményt is rendkívül foglalkoztatják azok az állatbetegségek, ame­lyek az utóbbi időben szá­mos országban megjelentek. • A tanácskozás számba vet­te azt is, hogy a betegségek gyorsabb terjedésének lehe­tőségeit növeli a turizmus széles körű terjedése, ugyan­akkor az állattenyésztés kon­centrálása is újabb forrása a betegségeknek. Mindezek szem előtt tar­tásával az értekezlet munká­A fűrészüzemek rekonst­rukciójára az elmúlt öt év­ben több mint 900 millió fo­rintot fordítottak, ebből az összegből 15 üzemben kor­szerűsítették a munkát, kö­zöttük a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fel­németi üzemében is. A fa- feldolgozó kapacitás összesen 50 százalékkal nőtt, és kiala­kult az a műszaki bázis, amely a VI. ötéves terv idő­szakában nagyobb mennyi­ségi alapanyaggal látja el a továbbfeldolgozókat. 1981 —85 közptt nagyobb rekonst­rukcióra már nem kerül sor, viszont az üzemek 3—4 szá­zalékkal mégis növelik a kapacitást, részben a gép­park korszerűsítésével, rész­ben pedig új technológiák .bevezetésével. ja az állatbetegségek elleni védőszerek kutatására és an­nak elterjesztésére irányult. A résztvevők megállapod­tak abban, hogy a legfonto­sabb oltóanyagokból közös tartalékot képeznek, járvány esetén kölcsönösen is segítik egymást a betegségek gyors leküzdésében, illetve annak megelőzésében. Összességé­ben úgy ítélték meg, hogy a KGST-országok ma már ren­delkeznek a legfontosabb ol­tóanyagokkal a száj- és kö­römfájás és más járványok elhárítására. Fontos témaként vizsgálta az értekezlet az úgynevezett afrikai sertéspestis elleni küz­Mintegy 50 fűrészüzem ál­lítja elő az alapanyag 80 szá­zalékát. Az elmúlt öt évben fejlesztésüket állami támo­gatás segítette, ebből szár­mazott a fejlesztésre fordí­tott összeg harmada. A VI. ötéves tervben azonban a vállalatoknak már saját erő­ből kell megvalósítaniuk el­gondolásaikat. Hozzávetőleg 25 üzemben rendezkednek be a faanyag helyi szárítá­sára. Korábban ezt a mű­veletet legtöbbször nem a fűrészüzemben végezték, ha­nem másutt. A tervidőszak fejlesztései során a feldolgo­zási hulladékot hasznosítják majd a faanyagi szárításánál Ezzel függ össze az elsődle­ges fafeldolgozó ipar gyárt­mányfejlesztése is. Vannak olyan árufélék ugyanis, ame­lyek csak száraz fa feldol­delem lehetőségeit. Erre azért fordítottak nagv figyelmet, mert világszerte megdöbbe­nést keltett megjelenése, ugyanakkor még várat ma­gára az ellenszert tartalmazó védőanyag kimunkálása. Éppen ezért az értekezle­ten úgy döntöttek, hogy va­lamennyi tagország saját ku­tatóbázisát a legfontosabb területekre irányítja és ú;abb kutatási eredményeket köl­csönösen egymás rendelkezé­sére bocsátják. Ezzel össze­gfüggésben valamennyi tagor­szág megvizsgálja a gyártás lehetőségeit is. Glózik András azt is el­mondotta. hogy a magyar ál­lategészségügy számos új ku­tatási eredményről beszá­molt. a tanácskozáson. Java­solták a tagországok közötti elterjesztésre a libák influ­enzás megbetegedése elleni oltóanyagot, valamint a há- zinyulak vírusos betegségeit elhárító oltószert, amelyek­ről nagyon jó tapasztalatot szereztek a magyar szak­emberek. A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a Heves megyei Ál­lategészségügyi Állomás munkáját Egerben, ahol köz­vetlenül látták egy megyei intézmény sokoldalú és szín­vonalas felkészültségét, és megtekinthették az állatkór­ház munkáját is. gozásával , állíthatók elő. Ilyen például a szalagparket­ta. amelyből a VI. ötéves terv időszakában lényegesen többet adnak majd. a Hely­ben szárított fából ragaszt­ják össze az állattartó épü­letek egyes elemeit, és más ragasztott faszerkezetet is szállítanak majd a fűrész­üzemek. Kísérlet alatt áll a ragasztott kivitelű talpfa is. A jelen tervidőszakban az állami erdőgazdaságok, vala­mint a termelőszövetkezetek fűrészüzemeinek a munká­ját a korábbinál jobban ösz- szehangolják. A korábbinál szélesebb körű munkameg­osztás alakul ki az üzemek között és ez is elősegíti a rendelkezésre álló géppark jobb kihasználását és a ter­melési költségek csökkenté­sét. Műszaki fejlesztés a fűrészüzemben Korszerű fafeldolgozás Felnémeten Mosógépek futószalagon Az automata mosógépek fedelét szereli Turtóczkv lózsefná és Horváth Jánosné A Hajdúsági Iparművek 15 százalékkal növeli ebben az évben termelését. Ezen be­lül a tőkés piacra 30 száza­lékkal gyártanak több mosó­gépet, panelradiátort és for­róvíz-tárolót. Ezekből az is­mert és kedvelt termékekből az idén több jut a hazai üz­A próbaszalagon gyártás köz­ben vizsgáztatják a gépeket ÍEfels*teiMetv. — KS) letekbe is. Automata mosó­gépekből 75 ezer darab ké­szül a téglási gyárban kö­zöttük a legújabb típusú energiatakarékos mosógép. Képeink a mosógép gyártá­sának részletét mutatja bM Ül® 1981. április 18- szombat

Next

/
Thumbnails
Contents