Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

Ülésezett az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) nek megfelelően alakítjuk ki. A továbbiakban dr. Mar­kója Imre hangsúlyozta, hogy a lakosság igényeinek, szük­ségleteinek mind színvonala­sabb kielégítése érdekében, a 1 jövőben erősíteni kell az igazgatás szervezési-szolgál­tató jellegét. A közigazgatási határok sem lehetnek. akadályai az ésszerű, kölcsönösen hasznos, közös tevékenységnek. Az ezt ösztönző szervezeti, jogi és gazdasági keretek kiala­kításával is érdemes lenne a jövőben behatóbban foglal­kozni. A hatósági ügyintézésről el­mondotta: e munka ma sok vonatkozásban eléggé bonyo­lult és még nem vált olyan szolgáltatássá vagy szolgálat­tá. amely minden idegszálá­val az össztársadalmi, a la­kossági érdekek szem előtt tartásával dolgozik, éspedig úgy, hogy minél kevesebb le­gyen e tevékenység idő- és költségráfordítása, s a ható­sági ügyintézésben érintett állampolgárok és állami, gaz­dálkodó szervezetek zavarása. Igazgatási szerveinknek úgy kell a lakosság, a társa­dalom és a gazdaság szolgá­latában dolgoznia, hogy te­vékenységük erősítse az álla­mi és az állampolgári fegyel­met, a törvények tiszteletét, a törvényesség érvényesülé­sét. A törvényjavaslat igyekszik meghatározni az államigaz­gatási eljárásnak azokat az alapelveit, amelyek érvénye­sítése döntő követelmény a közigazgatásban. Ilyenek pél­dául: a szocialista demokratiz­mus, a törvényesség és a humanizmus érvényesítése; az ügyfelek jogainak és jo­gos érdekeinek tiszteletben tartása és védelme; a kötelezettségek teljesíté­sének, az állampolgári fe­gyelem betartásának megkö­vetelése, s ennek érdekében mindenekelőtt a meggyőzés, de szükség esetén a hatósá­gi kényszer eszközeinek az alkalmazása is; a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhang­jának a biztosításaf a feladatok ellátásában a , lakossági közreműködés .igénylése, az ügyintézésben a hatóság és az ügyfél foko­zott együttműködése; a törvény előtti teljes egyenlőség, a megkülönböz­tetés és részrehajlás nélküli ügyintézés; és végül a gyors, egyszerű és színvonalas hatósági mun­ka megvalósítása. A javaslat arra törekszik, hogy az államigazgatási el­járást — amennyire ez in­dokolt és lehetséges — to­vább egységesítse. A törvénytervezet egyik fő célja — alapelveinek meg­felelően —, hogy a hatósági eljárásokat egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabb^ tegye. Ennek érdekében, a jellegüknél fogva egyszerűbb ügyek elinté­zésére az általánostól el­térő, egyszerűbb szabá­lyokat állapít meg. Ilyen egyszerűbb eljárást vezet be például a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiállításával, a hatósági nyilvántartások ve­zetésével kapcsolatban. Jelenleg az államigazgatási szervek sokféle nyilvántar­tást vezetnek. Ennek ellené­re, az ügyfeleket gyakran olyan adatok igazolására szólítják fel, amelyeket ezek a nyilvántartások tartalmaz­nak. A javaslat most úgy rendelkezik, hogy az ügyfe­lek felesleges zaklatása he­lyett az államigazgatási szer­vek maguk szerezzék be azo­kat az adatokat, amelyeket á jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásaiknak tartal­mazniuk kell. A hatóságoknak az ügyfe­lek iránti bizalmát tanúsít­ja, de egyben az egyszerűsítést is szolgálja az a tervbe vett szabályozás is,' amely az ügyfelek nyilatkozatainak az eddiginél nagyobb jelentősé­get tulajdonít. Ugyanakkor az ügyfél rosszhiszemű ma- gaUmtását, a bizalommal való visszaélést is erőteljesen szankcionálja. Űj szabályozást vezet be a törvényjavaslat az állam- igazgatási határozatok bí­rósági felülvizsgálatára. Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ugyanis a szocialista törvé­nyesség biztosításának egyik igen hatékony, elismert esz­köze. Ami az állami és az ál­lampolgári fegyelem megszi­lárdításának követelményét illeti, a javaslat igyekszik ezt is az eddigieknél jobban szem előtt tartani. Ezért fej­leszti tpvább az államigaz­gatási szervek határozatai­nak végrehajtására vonatko­zó rendelkezéseket. Így pél­dául elrendeli, hogy a jog­erős határozatok mielőbbi végrehajtása érdekében, az államigazgatási szerveknek a hivatalból indult eljárásban haladéktalanul, a jogosult kérelmére pedig 15 napon belül intézkedniük kell, a végrehajtás elrendeléséről. A pénzkövetelés behajtásá­nál a törvényjavaslat elsőd­legesen azt. veszi figyelem­be, hogy társadalmunkban a legáltalánosabb, és legfonto­sabb kereseti, jövedelmi for­rás a munkabér, a mtrnká- ból eredő szövetkezeti vagy egyéb járandóság, illetve a nyugellátás. Ezért a, pénz­összeg behajtásának fő for­májává a munkabérre vágy egyéb járandóságra vezetett végrehajtást teszi. Ezekben az esetekben az első fokon eljárt államigazgatási szerv közvetlenül hívja fel a kö­telezett munkáltatóját, hogy a letiltott összeget a munka­bérből vonja le. Ez a szabá­lyozás a végrehajtási eljá­rást egyben jelentősen egy­szerűsíti és gyorsítja is. Megváltoztatja a törvény- javaslat a végrehajtási bírság összegét. Azzal szemben, aki az államigazgatási szerv ha­tározatának nem tesz eleget, a jelenlegi 1000, illetve 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. A hatályos törvény . hiá­nyosságait pótolja a törvény­javaslat a végrehajtás elévü­lésének szabályozásával, je­lenleg a jogerős határozat végrehajtását bármikor, akár 10 év múltával is' kérni le­het, illetőleg azt az állam- igazgatási szerv hivatalból ilyen hosszú idő elteltével is elrendelheti. A határozatok gyors végrehajtása viszont el­sődleges társadalmi érdek. A törvényjavaslat ezt kívánja /elősegíteni azzal, hogy a vég­rehajtás elévülését három évben határozza meg. Dr. Markója Imre végül a kormány nevében az előter­jesztett törvénytervezethez egy módosító indítványt tett. Mint mondotta, ez is bizo­nyítja. hogy a törvényjavas­latok az utolsó pillanatig a viták . kereszttüzében állnak, s véglegessé csak a szava­zást köve$ően válnak. A mó­dosító indítvány: a javaslat­ból. hagyják el a 2. paragra­fus (2) bekezdésének utolsó mondatát, amely azt fogal­mazza meg, hogy az állam­igazgatási szervek a meggyő­zést és szükség esetén a ha­tósági kényszert egyaránt al­kalmazzák — nevezetesen annak *érdekében. hogy elő tudják mozdítani a jogok ér­vényesülését és a kötelessé­gek teljesítését. az állam­polgári fegyelem megszilár­dítását. A módosító indít­ványt a miniszter azzal in­dokolta. hogV e mondat fe­lesleges ismétlésként hat, mivel az abban foglalt gon­dolatot a törvény alapelvei és több konkrét rendelkezé­se is világosan . kifejezésre juttatják. Az expozé után Gajdó- csi István, Bóka Mihályné, Szentistványi Gyuláné, Szé­les Lajos, Papp Lajos (Szol­nok), Papp Lajos államtitkár, Szilágyi Gábor, Borbély Gábor, Papp Gy. Lászlóné, Bori Gyuláné, Ruisz József képviselők szólaltak fel. Majd ismét dr. Markója Imre kapott szót: egyet­értését fejezte ki a beterjesz­tett, illetve a vitában el­hangzott módosító indítvá­nyokkal, külön is kitérve a nemzetiségi nyelvhasználat fontosságát kiemelő képvi­selő javaslataira. Ezután a határozathoza­tal következett: az ország- gyűlés az államigazgatási el­járás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről beterjesztett tör­vényjavaslatot általánosság­ban — a már korábban meg-1 szavazott módosításokkal részleteiben is — egyhan­gúlag elfogadta. Az országgyűlés szünetében: Fábryné Dobai Ilona, Eperjesi Iván és Dobos József né Tímár Mátyás beszámolója az MNB A Magyar Nemzeti Bank — mint a Magyar Népköz- társaság központi bankja — részt vesz a mépgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozórendszer for­málásában, s mindennapi munkájával törekszik a tervben foglalt célok . meg­t valósítására — kezdte be­számolóját Tímár Mátyás. — A bank elősegíti az egyen­súlyra törekvő gazdaságpo­litika céljainak megvaló­sulását, munkálkodik a fo­rint értékének megőrzésé­ért. Munkájában kiemelkedő szerepe van a ko.rmány által öt évre, s évenként jóváha­gyott . hitelpolitikai irány­elveknek, amelyek' a fő hi­telkereteket és feltételeket meghatározzák. A Magyar Nemzeti Bank te'vékenysége szorosan kap­csolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelően munkánk középpontjá­ban továbbra is a külső és belső egyensúly javu­lását, a már elért ered­mények megszilárdítását, a jövedelmezőség fokozá­sát előmozdító hitelezési tevékenység áll. Az ,V. ötéves tervidőszak fejlesztési politikájában je­lentős változást eredménye­zett a gazdaságunk export- képességének' erősítése ér­dekében bevezetett hitel- konstrukció. A számunkra hátrányosan megváltozott vi­lágpiaci körülmények, az import drágulása miatt, szük­séges volt az olVan fejlesz­tések előtérbe állítása, ami­nek révén a tőkés piacokon, a szocialista országokban, s belföldön egyaránt gazdasá­gosan értékesíthető új áru­alapok létrehozása biztosít­ható. Ily ,képpen termelési szerkezetünk is kedvezőbbé válik■ Jobban megfelel hosz- szú távú külgazdasági stra­tégiánknak, előmozdítja a gyártmányok és a gyártás tevékenységéről fejlődését, vagyis a haté­konyság javulását. Erre a célra az V. ötéves terv 45 milliárd forint hitelfolyósí­tást irányzott elő, aminek révén 75—80 milliárd forint­nyi beruházás megvalósulá­sával számoltunk. A kor­mány jóváhagyásával az ere­deti elgondolásokat . megha­ladóan 54 milliárd forint hi­telösszeget használtunk fel. Ezzel mintegy 100 milliárd forint értékű exportkapaci­tást bővítő beruházás meg­valósítása vált lehetővé. Az eredmények ismeretében ál­H Parlament í folyosóin (Munkatársunk telgfonje­lentése:) — Képviselő asszony, a megyei csoport elnökének mi a teendője az ülésszak előtt? Megfigyeltem ugyanis, hogy az esetek zömében ön lép be elsőként az Ország­ház főbejáratán . .. Dr. Kovák Pálné az ország- gyűlés irodája felé tartva ad választ: — Ha az egye» ülésszakok előtt a csoportok vezetői ad­nak tájékoztatást a képvise­lőknek a T. Ház várható na­pirendjéről. M,i gondosko­dunk továbbá arról, hogy * a parlamenti felszólalásra je­lentkező képviselőtársunk megfelelő segítséget kapjon a felkészüléskor. Aztán egy sor ügyes-bajos dolgot kell még intézni, végül .pedig egy csoportelnöki megbeszé­lésre kerül sor közvetlenül az adott ülésszak előtt. — Mennyire „hivatal” az Országház? — Ha arra gondol, hogy líthatjuk: az akció elérte cél­ját. A hitelezésnek ezt a for­máját a mostani VI. Ötéves tervidőszakban — a jóváha­gyott 78 milliárdos keretben — ezért is folytatnunk kell. A hitelkonstrukció kereté­ben mintegy 2000 hiteligényt tudtunk kielégíteni. A kor­mány döntése a hitel kereté­nek megemeléséről lehetővé tette, hogy az e célra törté­nő hitelkibocsátást, nem kel­lett korlátozni. Az elutasí­tott igények összege nem volt magas, s ez jelzi a vállala­tok alapos munkáját, azt, sokat kell szaladgálni egy- egy ügyben, akkor téved. Itt nincs sok, adminisztráció ... + Ügy tűnik, a nép okos gyü­lekezete példát akart mu­tatni az esztendő első ülés­szakán. Honatyáink mind­össze egyetlen napot szán­tak arra, hogy módpsítsák a csaknem negyedszázada ho­zott, s az államigazgatási el­járás általános szabályairól szóló törvényt. Az igazság­ügyi miniszter expozéja után tízen kértek szót, s ahogy mondani szokás: „rö­viden és velősen” fogalmaz­lak meg mondandójukat. Mint megyénk képviselői a rövid szünetekben mondot­ták: a hivatali bürokrácia megszüntetéséért, az állam­polgárok ügyeinek gyorsabb és szakszerűbb intézéséért elsősorban nem beszélni, ha­nem cselekedni kelL Es országszerte ... ! ★ A törvényjavaslat vitája egyébként országos szintű volt. özönével érkeztek az illetékesekhez a javaslatok, a jobbnál jobb elképzelések az államigazgatási szabályok korszerűsítéséről. Nem ma­radtak ki ebbőt a munkából a Heves megyei szakembe­Tanácskozik az országgyűlés hogy’ igényeik zömmel meg­alapozottak voltak. A hitelkonstrukciónak ed­digi eredményei azon alapul­nak, hogy az akcióban részt vett vállalatok és szövetkeze­tek 70 százaléka nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta vállalását, pótolva a 30 szá­zaléknyi elmaradók miatti kiesést. Nagyon fontos, hogy az utóbbiak mielőbb teljesít­sék vállalt kötelezettségeiket. A hitelkonstrukció eddigi eredményének megszilárdítá­sa és a további előrehaladás megalapozása, Valamint az elmaradások kiküszöbölése érdekében hangsúlyozni kell a piaci és ármunka színvo­nala emelésének szükséges­ségét. Ezen a téren komoly tartalékaink vannak. Nem­csak termelni kell jól, ha­nem eladni is! Beruházási hitelpolitikánk helyesnek bizonyult elveit a jövőben is érvényesíteni kí­vánjuk. Változatlanul el­sőbbséget élveznek a külgaz. dasági egyensúlyt javító fej­les ztések. A nehéz helyzetbe került vállalatok problémáinak át­hidalására kormányunk a közelmúltban hozott határo­zatokát. A veszteség, illetve az alaphiány megszüntetése elsősorban az érintett válla­lat és szövetkezet feladata. Mozgósítaniuk kell tartalé­kaikat, kockázati alapjukat, szükség esetén az amortizá­ciójukat is. Ha mindez nem elegendő, felül kell vizsgál­niuk fejlesztési elgondolásai­kat, lehetőségeikhez igazít­va szándékaikat. (Fotó: Perl Márton)' Ezt kö\retően Tímár Má­tyás leszögezte: a bank szé­les körű és intenzív munkát folytat nemzetközi vonatko­zásban, ami szorosan kapcso­lódik országunk külkereske­delmi tevékenységéhez. , Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban alapvető he­lyet foglal el a szocialista or­szágokkal való együttműkö­dés, amelynek finanszírozá­sában részt vesz a KGST-or- szágok két közös bankja. Ezek munkájában, illetve irányí­tásában közreműködünk. A- Magyar Nemzeti Bank nemzetközi pénzpiaci műve-, létéinél támaszkodik a Becs­ben, valamint ■ Londonban működő pénzintézeteire, s négy, nyugati országban le­vő képviseletére is. Beszámolójának befejező részében az MNB elnöke el­mondotta: A Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bank vagyona és követelései — ideértve az aranj*-, a va- luta-.és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képvi­seltek. Az 1980. évi nyereség mintegy 10 milliárd forint volt, . s az összeg zöme az ál­lami költségvetésbe kerül. Az államtitkári tájékozta-' tóhoz hozzászóló nem je­lentkezett, határozathozatal következett: a% országgyűlés egyhangúlag .tudomásul vet­te a Magyar Nemzrti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservanka Fe- rencné és Péter Jáno's fel­váltva elnökölt — • befejező­dött. (MTI)­rek sem. Erről beszélget­tünk dr. Markója Imre igaz­ságügyi miniszter előterjesz­tése után, dr. Pápay Gyulá­val. a megyei tanács vb-tit- káráyal, a képviselőcsoport vendégével. — Hozzávetőlegesen 50 ta­nácsi szakember, s több száz állampolgár vett részt a Ha­zafias Népfront, kezdemé­nyezte vitában •*-. mondta. — Több mint j£ konkrét ja­vaslatot juttatnak el e be­szélgetéseket követően az il­letékesekhez. — A tudósítói karzatról láttam, hogy az expozét hall­gatva többször rábólintott a javaslatra. — Hát, persze ... Hiszen felfedeztem, hogy az ötlete­ink zöme „visszaköszönt”, vagyis otthon nem törtük hiába a fejünket. Javasoltuk például az írásbeliség egy­szerűsítését, vagy azt, hogy az illetékes hivatalnak ne kelljen külön értesítéseket küldenie az ügyfeleknek, ha a kérésüket a megadott időn belül teljesíteni is lehet. Az államigazgatási szerv „hall­gatása” legyen egyenlő a be­leegyező válasszal. A másik, amit javasoltunk, hogy egy- egy ügyben ne az állampol­gárnak kelljen az igazolások után szaladgálnia, ugyanis egyszerűbb, ha az illetékes szakhatóság — például a ta- . nácsi' osztály — automatiku­san beszerzi azt mondjuk . a KÖJÁL-tól, a tűzoltóktól és így tovább ... ★ A képviselők — .amint említették — kétszeresen is örömmel szavazták meg- az egykori törvény módosítását. Egyrészt mert időszerűnek tartják, másrészt, pedig, ne­kik is könnyebb lesz a vá­lasztópolgárok ügyeinek in­tézése. Eperjesi Iván példá­ja ékesen bizonyítja ezt: — Fogadónapomon egy pa­naszosomnak jóhiszeműen tanácsoltam, - hogy hová, mer­re forduljon az ügyében. Ak­kor végtelenül boldog volt az útbaigazításért. Ám, ami­kor később találkoztunk, így fogadott: „Képviselő úr. még egyszer ne adjon nekem ilyen tanácsot, tudja mek­kora poklot jártam vé­gig ■ ■ • ?” S miután a képviselő is volt már magánemberként ügyfél — habozás nélkül mondott igent az eliárási törvény módosítására. Szilvás István 1981. április 17., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents