Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
VHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I /A/ßjiuiSiUL AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 60. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. március 12., csütörtök Kérdezzük meg őket...! MUNKÁSÖRGYÜLÉS VISONTÁN Tíz év története A termelési tanácsko- ** záson ezúttal is a beszámolót előterjesztő üzemvezetőé volt az első és az utolsó szó. Az elnöklő szakszervezeti fobi-, zalmi fáradhatatlanul nógatta a jelenlevőket, hogy szóljanak hozzá. Az emberek félhangosan olykor egymást biztatták, de a jég csak nem tört meg, senki nem jelentkezett szólásra. Amikor szavazásra ^került a sor, a beszámolót egyhangúan elfogadták. Mindenki megkönnyebbült, hogy ezen is túl vannak. Azaz, mégsem mindenki volt megelégedve. Az alap- szervezéti párttitkár, az üzemvezető, a KISZ-titkár, a főbizalmi együtt keseregtek, hogy ez mór ezután mindig így lesz taggyűléseiken, termelési tanácskozásaikon és más hasonló rendezvényeiken? Hiszen sok más alkalommal nemegyszer tapasztalták: az embereknek van véleményük, észrevételük, van javaslatuk. Hallgatná meg csak őket valaki az öltözőben! Csak úgy röpködnek a csípős megjegyzések egyes szakik munkájáról, némely művezető vezetési stílusáról. Félig komoly szósuhintásaikkal olykor nem kímélik az igazgatót sem! Ha valaki egy-egy embert az ilyen alkalmi szóvivők közül megkérdezett, hogy ha ilyen szépen tudja sorjázni, mi mindent kellene, lehetne másképpen csinálni, mint eddig, két típusvólaszt kapott: 1. Nem tudok én gyűlésen beszélni, nincsen ebben gyakorlatom. A munka az más, abban profinak érzem magam. Jöjjenek a gépem mellé, meglátják, ott nem lesz lámpalázam! 2. Nincs értelme szövegelni, úgysem változik semmi, legfeljebb magamra haragítom a főnökségét. Inkább hallgatok és reménykedem, hogy akikre tartozik, elöbb- utóbb majd csak észreveszik, amit kell. Kezdjük az első típus- észrevétellel. Tulajdonképpen kézenfekvő megoldást kínál: ha egyesek szívesebben nyilatkoznak meg környezetükről, munkájukról. életükről szűk körben, akkor így beszélgessünk velük. Nincs értelme erőltetni szereplésüket a nagv_ közönség előtt,, ha ők csak keVesben-hármasban beszélgetnek szívesen, fesztelenül. Igaz, ez a módszer fáradságosabb, időt emész- tőbb, de megéri. Feltéve, ha valóban tudni akarjuk, hogy mit gondolnak, mit akarnak az emberek. Akkor menjünk oda hozzájuk, és kérdezzük meg őket... Ha a nagy plénum előtti rutin monológgal nem megy. akkor legyen kötetlen nárbesz°d. Esetleg kombinálni és lehetne a kettőt. F‘ ha a kételkedők azt látják. mégis csak van értelme szólni, nos, akkor elképzelhető. hogy amikor annak helye éq ideje lesz. akkor majd nyíltan, őszintén ők is megszólalnak... (Gy. Z.) A Thorez banya és a Ga- garin erőmű 10 évvel ezelőtt biztosított gazdasági hátteret annak a munkásőr-alegy- ségnek, amelyik tegnap emlékezett vissza egy évtizedes történetére. Az egyébként évnyitó gyűlésén a bányaüzemnél részt vettek Vérten Sándor, az országos parancsnokság osztályvezetője, Farkas Sándor megyei és Bokros István járási-városi parancsnok, valamint a két vállalat párt- és gazdasági vezetői és a fegyveres társtestületek küldöttei. Ünnepi beszédében Zsirka László, a járási pártbizottság titkára nemcsak az elmúlt évek eseményeit idézte fel, hanem méltatta az alegység eredményeit és felvázolta az idei feladatokat is. A jó munka bizonyítéka az a, tény, hogy a januári gyűlésen vette át a kollektíva az egység legjobb alegysége elismerő címet. Farkas Gábor parancsnoksága alatt érték el ezt az eredményt. Most az első szakasz első raja, amelynek Eperjesi István a parancsnoka, az alegység legjobb raja kitüntetést kapta meg. Ötéves szolgálatuk után öten vették át a Munkásőr Emlékjelvényt, hatan pedig az egységparancsnok dicsérő oklevelét. Az alegység minden tagja díszes emléklapot kapott. Többen pénzjutalomban részesültek. A'Domoszlói Általános Iskola úttörő munkásőr szakalegysége műsorában Krónika címmel elevenítette fel az elmúlt egy évtized jellemző eseményeit, majd megnyitották azt a kiállítást, amely a bánya tanácstermében fényképeken és tárgyi eszközökön keresztül állít emléket a jubileumnak. Aczél György a főváros II. kerületében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács el. nökhelyettese szerdán a főváros II. kerületébe látogatott. A Politikai Bizottság tagja találkozott a kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjaival. Záhorzik Teréz, a kerület pártbizottságának első titkára tájékoztatta a városrész politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről. Aczél György tudományos kutató, illetve gyógyító intézményeket keresett fel. Ellátogatott az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetbe. valamint felkereste a Növényvédelmi Kutató Intézetet. Végül a Marczibányi téri ifjúsági házban aktívaértekezleten tájékoztatást adott időszerű politikai és kulturális politikai kérdésekről. (MTI) VETŐMAG, GÉPEK, VEGYSZEREK Benépesült a határ Országszerte megkezdődtek a tavaszi munkák. Az őszi kalászosokat 1,4 millió hektáron csaknem mindenütt műtrágyával látták el. Néhány nap múlva befejeződik a szántás is. A gyümöl- csöskertek megélénkültek; a nagyüzemekben a metszés 75—80 százalékával elkészültek, ennél valamivel rosszabbul állnak a szőlős- kertekben. A következő napokban a mezőgazdasági géppark mintegy harmada indul a határba, közöttük az új, idén megvásárolt traktorok és műtrágyaszóró berendezések. Az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdaságában, a Bólyi Kombinátban az utolsó vetőmagtételeket* fémzárolják ezekben a napokban. A borsó, a kukorica és szója feldolgozása már befejeződött, s rövidesen zsákokba kerül a vetőmagnak szánt étkezési bab is. A nagyüzem csaknem félmillió hektárra elegendő tavaszi vetőmagot állított elő korszerű fajtaösszetételben és kitűnő minőségben. Ezekben a napokban csúcsforgalom volt Bolyban: naponta 400—500 féle különféle magot indítanak útnak bel- és külföldre. A legsürgősebb a borsó szállítása, hiszen ezzel a növénnyel kezdődik, a tavaszi munka. A kombinát az idén rekordmennyiségű, csaknem 8 ezer tonna vetőmagot állított elő fehérjedús borsóból, méghozzá igen jó minőségben. Úgyszintén az eddigi legnagyobb mennyiségű szó- javetőmagot fémzárolták, közel 5 ezer tonnát. A gyors jelmelegedés után benépesült a makói . hagymás tájkörzet. A családok apraja-nagyja ülteti a fokhagymát. A fehér fűszernövény az utóbbi években kiszorult a nagyüzemi táblákról, mindenütt a háztájiban termesztik, mert az ültetés és a szedés is csak kézzel végezhető. A termelőszövetkezetek azonban segítik tagjaikat; a táblákban kiosztott háztáji parcellákon gépekkel készítették elő a vetőágyat. A gépek most már a nagyüzemi földeken a másik makói fűszernövénynek, a vöröshagymának ágyaznak, és amint jobban felmelegszik a talaj, hozzáfognak a vetéshez, majd később a vöröshagyma dugványainak gépi kiszórásához. A szegedi paprikás tájkörzetben szintén szorgos munka kezdődött: a feldolgozó vállalattól megkapták a szerződött 5500 hektár területre a jó minő-' ségű vetőmagot. Az ország nagy gabonatermő táján, Szolnok megyében jól telelt az őszi búza. Noha hótakaró nem mindig védte a vetéseket, a zsenge növények idejekorán megerősödtek. bokrosodtak és végül is jól tűrték a téli időjárás viszontagságait. A tél utolján 100 ezer hektárnál nagyobb búzaterületen végeztek fejtrágvázást, hogy ezzel is serkentsék a növényzet fejlődését, erősödését. Pest megye zöldségtermelő gazdaságai és háztáji kér- tészetei nagy tempóban készítik elő a munkát. Az idén 17—18 ezer hektárról akarnak zöldségfélét betakarítani. A legnagyobbak: a vecsési Ferihegyi Tsz 1050 hektáron, a csepeli Duna 650. a túrái Magyar—Kubai »Barátság Tsz pedig 600 hektáron vállalkozik különböző zöldségfélék nagyüzemi termesztésére. A palántanevelés mór megkezdődött. A megyében mintegy 400 ezer négyzet- méter fóliasátrat állítanak fel folyamatosan. Elvetették a korai káposztafélék magját, a hidegtűrő salátáét. A ta- laimunkák a megyében kissé elhúzódtak: a ió magágy főleg a gyökérféléknél és a zöldborsónál igényel a következőkben nagyobb fiaveimet. Pest megyében különben változatlanul a zöldborsó termelése a leenasvobb. minteav 4500 hektárról ta- karítiák maid be a fontos konzervipari alapanyagot. A tavaszi munkákhoz szükséges mezőgazdasági gépek 90 százalékát kijavították Fejér megyében. Különösen nagy terveik vannak a ta- karmánvn övén vekkel. A szokottnál nagyobb gondot fordítanak a magágy előkészítésére, a korai tél miatt ugyanis 50 ezer hektáron elmaradt. az őszi mélyszántás. E területeken már nem szántanak, hanem a tarlón maradt kukoricaszár szétzúzása, elégetése után tárcsával, hengereléssel készítik elő a talajt a vetésre. Sok új gép készül a tavaszi startra, beszerzésükre a tavalyinál 50 millió forinttal többet költöttek a gazdaságok. A Balaton-felvidéki történelmi borvidéken jól haladnak a szőlő metszésével. Veszprém megye több mint 3 ezer hektárnyi nagyüzemi szőlőültetvényének 80 százalékán végeztek már a munkával. Ez a .sok kézi munkaerőt igénylő tavaszi munka a legszervezettebb a Badacsonyi Állami Gazdaságban. a nemesvámosi, a kővágóőrsi és a balatonederi- c&i tsz-ekben. (MTI) Kádár János fogadta Ernesto flugusto Meló flntunes! Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székhazában fogadta Ernesto Augusto Meló Antunest, a Portugál Forradalmi Tanács tagját, az alkotmánybizottság elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter (MTI Fotó Tóth István felvétele, Népújság telefotó — KSj Erdőgazdálkodás társadalmi összefogással Társadalmi erdőgazdálkodásra van szükség a VI. ötéves tervben, miután az állami erőből megvalósítható telepítések aranya az előző öt évhez képest csökken és emiatt a korábbinál jobban be kell vonni az erdőtelepítésbe mindazokat, akik szívükön viselik a természet gazdagítását — erről tájékoztatták j a MÉM-ben az MTI munkatársát. 1981—1985-ben 30 ezer hektárra telepítenek erdőket. Az előirányzat szerint 1981-ben 430 millió forint áll rendelkezésre a telepítéshez. Kiemelt programok keretében a Balaton és a V.elen- cei-tó is az eddiginél gazdagabb zöldövezetet kap. A Balatonon körültekintéssel járnak el, hiszen a szőlőkul- túrát nem akarják megzavarni. Viszont a rendelkezésre álló beültetlen területekre ligeteket és fasorokat telepítenek, egyes területekre önálló erdők kerülnek. Évente néhány száz hektárra ültetnek el fákat. A Velencei-tó erdősávjai is kialakulóban vannak. A VI. ötéves tervben kereken ezer hektárra szánnak fákat. Mindenekelőtt gyorsan növő fafajokat. A gazdasági erdők jórésze ebben a tervidőszakban Bács- Kiskun. Pest és Szabolcs- Szatmár megye eddig üres területeire kerül. Ezeken a vidékeken valósítják meg a fásítási előirányzat több mint a felét. Magyar ha! gér árueserafargalmi megállapodás Vas Lajos és Petr Basi- karov külkereskedelmi miniszterhelyettesek Budapesten aláírták az 1981. évi magyar—bolgár árucserefor. galmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az előirányzott szállítások mintegy 20 százalékkal haladják meg az elmúlt évi- áruforgalmat. Ezt a jelentős fejlődést ‘ az teszi lehetővé, hogy a két ország vegyipara, kohászata és gépipara között tovább bővült a termelési együttműködés. Importunkban továbbra is dominálnak az emelő-szállítógépek, köztük az elektromos és motoros targoncák, s ezek alkatrészei, ugyancsak fontos tételek a bolgár, számítás- és szervezéstechnikai eszközök. Nő az üvegiparunk számára fontos kalcinált szóda importja. Magyar vállalatok csuklós autóbuszokat és busz-főegységeket, műszereket, távközlési eszközöket, gyógyszereket exportálnak. A fogyasztási cikkek hazai választékát bolgár sportcikkek, italáruk, háztartási porcelán és üveg-, áruk, kozmetikai termékek, csempék bővítik. Szélesedik a belkereskedelmi választékcsere is. Petr Basikarov szerdán elutazott hazánkból. (MTI) Üj ingatlan-nyilvántartás Országosan új. egységes ingatlan nyilvántartás készül. a munkálatok befejezéshez közelednek — erről tájékoztatta Egri Antal, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának helyettes vezetője szerdán a minisztériumban az újságírókat. Már csak néhány község van hátra, és a megyékben végeznek a munkával; a fővárosban az év végén zárják le az új nyilvántartást. Az eljárás során 7.5 millió ingatlan adatait kellett a helyszínen ellenőrizni. 1,7 millióét módosították. A tulajdonjog és az adatok egyeztetésére a földhivatalok 4.8 millió tulajdonost hívtak össze. Közülük 4,3 millió megjelent és személyes közreműködésével segítette ingatlana jogi helyzetének rendezését, személyi adatainak kiegészítését. Az eljárásra jellemző, hogy az adategyeztetés alkalmával gyakran több évtizede, nem ritkán 70—80 éve rendezetlen ügyekkel foglalkoztak. összességében 7,5 millió ingatlan csaknem felénél állapítottak rr\eg olyan eltérést a földhivatalok, amit utólag kellett rendezni. A széles körű tájékoztatómunka ellenére több mint 500 ezer ingatlan tulajdonosa nem vett részt az adatok egyeztetésén. Ezzel elszalasztottá azt a lehetőséget. hogy személyesen győződjön meg ingatlanának közhitelű nyilvántartásáról és régi rendezetlen ingatlanügyét a helyszínen, egyszerűsített eljárással tisztázza. Ez a közömbösség azzal jár, hogy a korábbi telekkönyvek adata kerül az új ingatlan-nyilvántartásba és a későbbi rendezés jelentős többletköltséget, utánjárást okoz az érdekelteknek. Viszonylag kevés azoknak az ingatlantulajdonosoknak a száma is, akik az említett közszemlén ellenőrizték ingatlanjaik új nyilvántartását. Az új nyilvántartással szemben alapvető követelmény, hogy ne csak elkészíttetése időpontjában, hanem mindenkor egyezzék a valósággal, a tényleges állapottal. Ezért az újabb és újabb változásokat folyamatosan jegyzik be. Erre csak akkor van lehetőség, ha az érintettek a válfozá- sokat közük is a földhivatallal. Erre 30 napon belül van lehetőségük. A határidő betartását saját érdekük is indokolja, mert a mulasztás jelentős hátránnyal: bírságolással jár. Az új ingatlan-nyilvántartás különben nyilvános, annak tartalmát az érdekeltek megtekinthetik, róla másolatokat kérhetnek. (MTI) '
