Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

A MATRA-BUKK IDEGENFORGALMÁÉRT A hétfői Röpülj páva elöntőn: Együtt három megye Több feladatot kap az intéző bizottság '■* .. * ■* 4m m * *'• A Bükk-fennsík egyik látványossága: a lipicai ménes í Erre a vidékre minden magyar ember igyekszik el­jutni életében legalább egy­szer. S ha már egyszer elju­tott, igyekszik újabb alkal- ! mát találni a Mátra—Bükk festői szépségű tájaival való I ismerkedésre. A völgyekben, erdők között megbújó fal­vak, a történelmi városok, a tiszta levegőjű hegycsúcsok egész évben élményt nyújtó I látványosságok. Sportolni, pihenni, üdülni, szórakozni egyaránt lehet, kinek-kinek i igénye szerint, Az itt élők, a természet és szűkebb hazá- ! juk szerelmesei, kötelessé- | güknek érzik, hogy még von- 1 zóbb legyen, hogy minél ! többen gyönyörködhessenek értékeiben. Természetesen nemcsak országunk polgárai ülnek I buszra, vonatra, szállnak gépkocsiba, hogy hét végére, i vagy hosszabb időre ideláto- 1 gassanak. A vendégforgalom I növekedése jóval meghalad- I ta az országos átlagot, s a [ külföldi túristák számának I gyarapodása még ennél is f gyorsabb ütemű volt az el- I múlt években. I E fontos szerepkör adta nagy feladatok teljesítésére i igyekeznek most jól felké- I szülni a kereskedelem, a ven- I déglátás, az idegenforgalom I szervezéséért felelős szakem- I berek. Hiszen az idegenfor- j galom fontos gazdasági ága­zat. Meg lehet belőle élni, s I nem is rosszul. Az országnak I a vendégjárásból származó I bevétele öt év alatt megdup­lázódott — olvashattuk a Központi Statisztikai Hivatal I napokban közzétett jelenté­sét. Ahol érdemes befektetni j i A következő ötéves terv nem ígérkezik olyannak, hogy szórhatjuk a pénzt kedvünk szerint. A kevesebbet kell jól beosztani fenntartásra, fejlesztésre, beruházásokra. I Oda érdemes adni a pénzt, j ahol hamarabb megtérül. ) Természetes adottsága, ki­aknázható értéke indokolta, hogy a „négy kiemelt” között legyen a Mátra—Bükk vidék. t Az intéző bizottságot pedig, •mely korábban a lelkes ak- I tívákat szervezte társadalmi testületté, állami feladatokkal is megbízták: felelőse, lrá- 1 nyitója lett az idegenfórlal- 1 mi célú fejlesztéseknek, cím­zettje a központi támogatás­nak. 1 Azt nem kell bizonygatni, miért érdemes itt, a környé­ken pénzt költeni a vendé­gek kulturáltabb kiszolgálá­sára, a szálláshelyek bővíté­sére, uták, parkolók, építésé­re. Ide egész évben jöhetnek a turisták, nincs holt sze­zon, mint a legtöbb üdülőhe. I lyen. Legfeljebb „tartalék a.MnSm méretes 11., szerda hónapokról” beszélhetünk, amikor programok híján, vagy a rossz útviszonyok miatt kevesebb errefelé a vendég. Érdemes befektetni, de van is mire költeni. Nemcsak a szálláshely kevés, de pél­dául a Felső-Mátra és a Bükk-fennsík vendéglátóhe­lyeinek szennyvízelvezetése sem megoldott. Elavult az úthálózat a Bükkben, s ag­gasztóan kevés az autópar­koló, holott ezek építése a táj védelme miatt is fontos lenne. Sokat beszélünk a gyógyászati jellegű, s az úgynevezett termál idegen- forgalmunk lehetőségeiről; hírünk a határokon túlra is eljutott. De a hírnél alig ju­tottunk még többre. Az üdülőkörzetek fejlesz­tését eddig egymástól függet­lenül kidolgozott programok­kal próbálták irányítani. A Mátra—Bükk vidékére ed­dig még ilyen hosszabb tá­vú terv sem készült. A nö­vekvő érdeklődés hozta fel­színre az infrastruktúra hi­ányosságait, sürgős szükség van egyebek mellett a víz- gazdálkodás, a közlekedés korszerűsítésére. Az elmúlt öt évben a Ba­latonhoz, a Duna-kanyarhoz és a Velencei-tó környéké­hez hasonlítva, a Mátrában éa a Bükkben jóval gyorsab­ban nőtt. a szálláshelyek szá­ma. Igaz, neon szálloda lett több; a kempingek és a fi­zetővendéglátás férőhelyei bővültek elsősorban. Ugyan­csak jobb az országos átlag- iái a kiskereskedelmi és a rendéglátó hálózat gyarapo­dása, Legfeljebb az a szép­séghibája, hogy a városók- san. Egerben és Miskolcon lyílt a legtöbb Üzlet. * nem cifejezetten az üdülővendé- »ek számára. Ami viszont különösen el- jondolkodtató. s a jövő ter­meiben nagyobb figyelmet ‘rdemel: a magánépitkezi­\ék robbanásszerű elterjedé- ie az üdülőkörzetekben. A tlátra—Bükk magánüdülői- ték háromnegyed része 1970 is 1979 között épült fel. Szervezetién ül. jórészt a na- tyobb közösségek számára is likalmas létesítmények rövá- iára. s utólag — immár jo- losan — követelve az utak, tözművek építését. Ez a nagyarányú építkezés egyébként nem veszélytelen i hegyvidékeken sem. A Be­stémnél már vészharangokat congatnak, a tó életéről van izó. Ha hiányzik a szabályo­zás. az összehangoltság, ha íem törődnek a hatósági eflő- rásokkal, a környezetvédel­mi rendelkezésekkel, a cső­ié latos erdők, ligetek, pata- <nk szintén szomorú sorsra láthatnak. Kevesen érzik még ezt, s (Fotó; Szántó György) talán túlzottnak is tartják az aggodalmat. Pedig akkor mér hiába védjük a környezetet, ha szemmel is látható a pusztulás. Túl a megyehatárokon Milyen szemléletet képvi­sel, hogyan tud eleget tenni feladatának a nagyobb ha­táskörrel, felelősséggel fel­ruházott Mátra—Bükki Inté­ző Bizottság? — A szállásférőhelyek szá­ma megduplázódott, és sok új épül a következő öt év­ben is — mondja D omán Imre, az intéző bizottság tit­kára. — Arra is fel kell ké­szülni. hogy jól kihasználjuk ezeket; aktívabb üzletpoliti­kával, vonzó programokkal. Nem elképzelhetetlen az ide­genforgalmi területek verse­nye sem. Mit értek ak­tívabb üzletpolitikán? A vendéglátók kiegészítő szolgáltatásokkal is csa­logassák az idegeneket. Legyen több sífelvonó, hegy­vidéki lovasprogram vagy éppenséggel szauna. A ver­senyben nem rosszak az esé­lyeink. hiszen például Szil­vásváradon valóban európai színvonalú vendéglátásban lehet része a turistának. Ha úgy akarja a vendég, har­minc forintért is kap szóra­koztató programot, de részt vehet olyan rendezvényen is, ahol háromszáz dollár a be­ugró. — Bizonyára nagyobb te­ret kapnak majd a jövőben a magánvállalkozások is az idegenforgalomban, ötletek tömegét hozza, ha megte­remtjük az érdekeltséget. Ezenkívül ajánlatot teszünk a vállalati üdülők jobb ki­használására is. Ősszel, téli szünetben például tudnánk itt Iskolai csoportokat is fo­gadni. — Milyen hatáskört kap e sokféle ötlet támogatásához, az idegenforgalom szervezé­séhez az intéző bizottság? — Amikor az üdülőkörze­tet a kiemeltek közé sorol­ták, célszerűnek látszott az is, hogy a megyehatároktól eltekintve az egész tájegy­ségre közös fejlesztés való­suljon meg. Heves, Nógrád és Borsod megye is érdekelt ebben, s így alakult át idén az intéző bizottságunk. Kép­viseletet kap a testületben Borsod és Nógrád is. Pásztó környéke, Bükkszentkereszt, Lillafüred, a nyéki-, mályi- tavak vidéke, Bogács és Me­zőkövesd tartozik a hevesi területen kívül az intéző bi­zottság hatáskörébe. Ez azt jelenti, hogy az eddigiekhez képest kétszeres vendégfor­galom igényeinek kell meg­felelni, Hiszen például a bor­sodi idegenforgalom hetven százaléka az említett terüle­teken bonyolódik le. Udü< "szövetkezeti tervek A közös felelősség bizo­nyéra hatékonyabb közös munkát is jelent. Reméljük, ide is eljut majd a híre a szomszéd megyebeli, turistá­kat vonzó programoknak, s ajánlhatjuk egymásnak érté­keinket. Természetesen, bármilyen sokrétű feladatot is vállal az intéző bizottság, a tanácsok, a helyi irányítás szervező munkáját nem nélkülözheti. Mint ahogy nem hiányozhat a jövőben sem a sok lelkes társadalmi munkás segítsé­ge. A központi támogatás célja kiegészíteni a helyi erő­ket. összefogással elérni na­gyobb eredményeket. Nagy szükség van erre most, ami­kor valóban kevesebb pénz jut a közösből. Egy ígéretes újdonságról azonban máris szólhatunk. Nem elsőként ugyan az or­szágban, de a Mátrában, Bükkben is hamarosan meg­jelennek az intéző bizottság által kezdeményezett üdülő- szövetkezetek. Az IPARTERV kapott megbízást tervjavas­latok kidolgozására: Mátra- szentimrén, Mátrafüreden, Bükkszéken, Párádon, Szil­vásváradon és Egerben jelöl­tek ki területet. Ez a kor­szerű. csoportos magánüdüló- épités sokak számára ad majd lehetőséget, hogy ol­csóbb, de mégis saját hétvé­gi házuk legyen. A tájba il­leszkedő, a környezetet óvó kis bungalótelepek bizonyára sok érdeklődőt vonzanak. Akiknek kevesebb a pénzük, részt is vásárolhatnak évi egy-két hónapos nyaralásra, pihenésre. A gazda, a szer­vező a MÉSZÖV lesz; az elő­készített. területeken fokoza­tosan még az idén megkez­dik a szövetkezetek alapítá­sát. Először készült átfogó terv­program a tájegység gondo­zására, idegenforgalmi célú fejlesztésére. Nemzeti nagy értékünk ez a vidék, megér­demli a figyelmet, a védel­met. Az pedig már gazdasá­gi érdek, hogy az idelátoga­tó százezrek szívesen gon­doljanak ; vissza bükki, mát­rai üdülésükre, kirándulá­saikra. Hekeli Sándor Todorka Vilcseva: dmkx én Popatanoszo^ tervfelelős felébredt, és nagy nehezen az órára sandított. A feje ágy zúgott, mint a harang, kiszáradt nyelve alig fért el a szájában. „Istenem — gon­dolta szomorúan Popatano- szov —, hát így kikészültem volna a főkönyvelő névnap­ján”? Kilenc óra volt —el. aludt. Be kéne tán telefo­nálni. .. Feltárcsázta a számot, és a kagylóban meghallotta az igazgató titkárnőjének a hangját. — Az igazgató bent van? — kérdezte rekedt hangon. — Ki keresi? — ő központból.. — Tudja ... Angelov elv­társ most a... műhelyben van. — Akkor kapcsolja a fő­mérnököt. — Sajnos, 6 értekezleten van. — És a főkönyvelő? — Elment a bankba. Győzött a fedémesi asszonykórus A tévékamerák előtt (Fotó: Kőhidi) A »televízió hétfői rendkí­vüli adásnapján az ország érdeklődő közönsége figye­lemmel kísérhette a Röpülj páva népzenei vetélkedő döntőjét. Megyénk lakóinak is volt kikért izgulniuk: tájegységünket a pétervá- sárl áfész fedémesi asszony­kórusa képviselte. Nagy örömmel értesülhettünk ar­ról, hogy kitűnő előadásuk osztatlan elismerést keltett s a zsűri első díjjal jutal­mazta őket. Lapunk hasáb­jain nem olyan régen mu­tattuk be az együttest, ezért mar régi ismerősként hív­tuk föl telefonon Bajzáth Ferencnél, akit a csoport „nótafájának” mondanak. Arról kérdeztük meg, hogy hogyan fogadták a hírt, s milyen módon készülnek a gálára. — Számunkra meglepetés volt az eredmény, igazán nem számítottunk ilyen nagy sikerre. Az alatt a há­romnegyed óra alatt, amíg vártunk a döntésre, sok minden megfordult a fe­jünkben, de az nem, hogy elsők is lehetünk. Legin­kább második, vagy harma­dik helyre gondoltunk. An­nál nagyobb öröm volt, hogy így alakult. Természe­tesen a szakemberek a pró­bák alapján is értékelték a szereplést, hiszen ilyen rö­vid Idő alatt nem alakulha­tott volna ki a sorrend. Az­után egymás nyakába bo­rultunk, végtelenül boldo­gok voltunk. Késő estére járt, ezért nem sok idő ma­radt a mulatásra, ünnep­lésre, de mégis kis zenével; tánccal köszöntötték egy­mást a verseny résztvevői. Azután elindultunk haza: hajnali három volt már, mire megérkeztünk. Fárad­tak voltunk, de annál vi- gabbak. A keddet ezért pi. henéssel töltötte, akinek módja volt rá. Nemsokára azonban újra találkozunk, hiszen készülni kell a gála­estre. A következő hétfőn háromperces produkcióval köszöntjük közönségünket. Még nem alakult ki a prog­ram, valószínűleg olyan dal- fal kezdünk, amely nagyon kedves számunkra, s így szól; „Fehér blúzom elejére a rózsa. Mind a három úgy mosol lyog le róla, Bár én is olyan rózsa l«é hetnék, Kit szeretek, annak párja lehetnék.” \ Szombaton utazunk föl Budapestre, s próbáljuk a hétfői előadást; három- négy gyakorlás előzi meg az élő adást. Ez kevésbé közismert „nótákból” áll majd, a döntőn is azért tartottunk kicsit a fejlemé­nyektől, mert általánosan énekelt számokkal szerepel­tünk. Azt, hogy mi lesz a dfjunk, még nem árulták el nekünk sem, csupán azt tudjuk, amit a nézők is, hogy egy díszes páva is szerepel az ajándékok kö­zött. Kíváncsiak vagyunk, s nagy lelkesedéssel kéézü- lünk majd a jövő héti gá­lára. (gábor) Az Iskolatévé és a diákok Kedden megyénkbe láto­gattak a televízió vezetésé­nek képviselői: Megyeri Ká­roly elnökhelyettes, Kovács Béla főosztályvezető és Ke­lemen Endre, az Iskolatele­vízió vezetője. A vendégek először a Nagyrédei Általános Iskolát keresték fel, ahol olyan órá­kat. tekintettek meg, ame­lyeken kamatoztatták az ITV adásait. Délután az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főis­kola 2. számú Gyakorló Is­kolájában — ez az oktatási — Akkor kapcsolja, ké­rem, a-tervosztályt. — Tessék, kérem, — Halló, itt a tervosztály — hallótta a titkárnő hang­ját. — Az osztályvezetőt ké­rem — suttogta rekedten Popatanoszov. — A minisztériumban van. — És a helyettese? — A megyén van. — És ki van bent az osz­tályon? — Popatanoszov tervfele­lős, de 6 most értekezletet tart. Popatanoszov elmosolyo­dott, és a fejére húzta a ta­karót. A kölcsönös segély- nyújtás úgy működik, mint egy automata. Juhász László fordítása intézmény egyébként az Isj kolatelevízió bázisiskolája — megnézték a pedagógusok által készített oktatófilme­ket, s elbeszélgettek a neve­lőkkel választ keresve töb­bek között arra, hogy mi­ként aknázzák ki a korsze­rűség adta lehetőségeket. Ezt követően fogadta őket dr. Szűcs László kandidá­tus, főiskolai főigazgató is. Kultúráiig szemle az uttörőházban Eger város úttörőelnöksé­ge rendezésében ma, szerdán kerül sor a várósi kulturális seregszemlére a Hámán Kató Megyei Űttö- rőházban. Ezen a rendezvé­nyen a népi játékok előadói és a néptánccsoportok állnak produkcióikkal a zsűri elé. A nyolc bemutatkozó cso­port közűi egy jut az áp­rilisban sorra' kerülő megyei döntőbe, ahol arról határoz­nak majd, hogy melyik út- törőközösseg képviseli me_ gyénket az országos döntő­ben. Mint Farkas Júliától, városi úttörőelnöktől meg­tudtuk. ez az egyik kiemelt szemleág. a másik pedig a színjátszók találkozója, amelynek megyei döntőjét március 22-én Egerben renr dezik majd. Az országos átlag fölött

Next

/
Thumbnails
Contents