Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
1 Átszervezik az agrárkutatásokat Beszélgetés dr. Pál Istvánnal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjével egyre többet publikálnak az egyetem közleményeiben. A bővülő együttműködést bizonyítja az is, hogy a leg utóbb február elejen rendezett gödöllői tudományos na. pok rendezvénysorozatán A szálas és gyeptakarmányok termeléséről és felhasználásáról a hazai fehérjenövelésben című témakörről dr. Bocsa Iván. dr. Kadlicskó Béla, dr Tóth Sebestyén a kompolt) intézettől, valamint dr. Máté András adjunktus az egyetemről tartott közös előadást. Dr. Krisztián József az éde.s csillagfürtről mint hegyvidéki takarmánynövényről, dr. Szqlai György az árpaférmelés fontosságáról, mint féhérjenyersanyag- ról számolt be a kompolti tapasztalatok alapján. Az együttműködést jól példázza, hogy az egyetem növénytani és növényélettani, talajtani, növénytermesztési és növény- nemesítési tanszékei egyre inkább egyeztetik kutatásaikat a kompoltiakkal. Ez fordítva is így van, mivel az intézet munkatársai is igyekeznek bekapcsolódni az egyetemi oktatásba. Gyöngyösön az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek képeznek üzemszervező üzemmérnököket. Ebben jelentős eredményeket ért el a főiskola. A jövőben arra kell törekedniük, hogy a kutatómunkát még inkább az oktatás szolgálatába állítsák. Az egyetemmel való kapcsolat elmélyítését szolgálja, hogy a gödöllőiek közreműködtek Gyöngyösön a számítástechnikai és a számviteli oktatás korszerűsítésében. A nyolcvanas években az a cél, hogy a gyöngyösi főiskolát még inkább megismerje a hazai közvélemény. A Szőlészeti és a Borászati Kutató Intézet egri állomásán a minisztérium felülvizsgálja, hogy a jövőben a népgazdasági érdekeknek megfelelően melyek lesznek az előrelépés lehetőségei. Az egrieknek továbbra is arra kell törekedniük, hogy minél aktívabban részt vegyenek Heves megye történelmi borvidékein a tájkutatási és szö- lőnemesitési feladatokban. Az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomásán az elmúlt öt esztendőben is jelentős eredmények születtek. A jó hagyományokat folytatva az ott dolgozó kutatók továbbra is legyenek aktív részesei az erdőgazdálkodásnak, az erdőfelújításoknak, és a telepítéseknek. A Heves megyében levő agrárkutatási intézményekre tehát a nyolcvanas években is számít az ország. Arra kell törekedniük, hogy eredményeiket. minél jobban hasznosítsák az élelmiszertermelésben. Mentusz Károly Hová tűntek az olvasók...? A Tudománypolitikai Bizottság a múlt év novemberében, a Minisztertanács pedig decemberbén határozatot hozott az országos középtávú kutatási tervről, illetve a hazai kutatóintézeti hálózat továbbfejlesztéséről. Ez a prog. ram az agrárkutatásokat is érinti, melyeket a VI. ötéves tervben új alapokra helyeznek. Az átszervezés fontosságáról beszélgettünk dr. Pál Istvánnal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjével. — Mi tette szükségessé ezt a változtatást? — Az MSZMP Központi Bizottságának 1989-ben közzétett tudománypolitikai irányelvei a hazai kutatás intenzív fejlesztését irányozta elő. Az elmúlt több mint egy évtizedben a kutatás és a fejlesztés összességében eredményes volt. Ennek ellenére sem hozta azt, amit terveztek. így a jövőben tovább kell javítani a kutatómunkát. hogy az eredményeket a társadalom, a gazdaság minél jobban hasznosítsa. A legfőbb törekvésünk, hogy a megváltozott világgazdasági helyzetben a hazai agrárkutatások is az igényeknek megfelelően, segítsék elő az élelmiszertermelést, tehát még inkább közelítsenek a gyakorlathoz. Az intézetek ennek megfelelően olyan témákat dolgozzanak fel, melyeket a termelés gyorsan és jól tud alkalmazni. A Tudománypolitikai Bizottság határozata alapján ezért csökkentjük a költségvetésből fi. nanszírozott kutatóintézetek számát. Egy részük vállalati keretekbe kerül át, illetve egyetemekhez kapcsolódik. Emellett új szervezeti formaként úgynevezett fejlesztő vállalatok jönnek létre. — Milyen feladatokat jelent ez a minisztériumnak? — 1981—1983. között a MÉM közreműködésével néhány agrárkutatási intézet szervezeti felépítése megváltozik. Még az idén a MÉM Műszaki Intézete kutatóintézet helyett költségvetési intézménnyé alakul át. 1982. január 1-ig a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egyesül a Kecskemét—szikrai Állami Gazdasággal é,s termelő vállalat lesz. 1983-ban a jelenlegi Gyümölcs- és Disznövénytermesztési Kutató Intézetet gazdasággá, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetet pedig költség- vetési egységgé szervezzük át. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézettel egyesül és költségvetési rendszerű intézet lesz. Ezzel szemben a jelenlegi Zöldségter- mesztési Kutató Intézet önálló vállalati gazdálkodással működő kutatóintézetté alakul át. Azoknál az intézményeknél, amelyek működését eddig a költségvetés finanszírozta és most gazdaságokká szervezzük át. kidolgoz-" zuk a vállalati gazdálkodás rendszerét. — Milyen új követelmények várnak az intézetekre? — Ezek kialakítására munkabizottságok alakultak a MÉM és az egyes intézetek vezető munkatársainak bevonásával. Megvizsgáljuk, hogy a Szőlészeti és a Borászati Kutató Intézethet tartozó vidéki állomások a jövőben hogyan szolgálják a termelési tájkörzetek feladatait, és hogy maradjanak-e a jelenlegi szervezetben ? Célunk, hogy a megváltozott követelményeknek megfelelően a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézetet fejlesztő vállalattá, az Élelmiszeripari Gazdaság Kutató, valamint az Agrár- gazdasági Kutató Intézet pedig élelmiszertermelési szervező vállalattá alakuljon át. — Az agráregyetemeken és főiskolákon hogyan alakul a kutatómunka? — Az agrárfelsőoktatási intézmények tanszékein dolgozók ma már egyre nagyobb részt vállalnak az élelmiszertermelés kutatási feladataiból. A Tudomány- politikai Bizottság javaslata alapján a VI. ötéves tervben tovább szigorodik az egyetemi kutatások eredményességének megítélése. Ezeket a kutatóintézetekben elért eredményekhez hasonlóan bíráljuk el, úgy, hogy az élelmiszertermelésben menynyire hasznosíthatók. — Milyen feladatok várnak a Heves megyében tevékenykedő agrárkutatókra? — Hevesben nagy múltjuk van a mezőgazdasági kutatásoknak. Eredményesen működik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti intézete és az egyetem gyöngyösi főiskolai kara. Tevékenykedik a Szőlészeti Kutató Intézet egri, valamint az Erdészet; Tudományos Intézet mátrafüredi állomása is. A kompolti intézet 1976-ban egyesült a gödöllői egyetemmel és azóta annak része lett. A kezdeti nehézségek után az V. ötéves tervben kibontakozott az együttműködés az intézet, és az egyetem néhány tanszéke között. Ma már a lucernanemesítésben es a talajvédelemben jó hírnevet szerzett kompoltiak Fehér foltok közművelődésünk térképén Mi tagadás, szeretjük a statisztikát emlegetni. Annál is inkább, mert a különböző adatok megalapozhatják következtetéseink hitelét. Ebben akkor; is ' van valami. ha az egyes mutatók olylfor torzítanak, s kissé hamisan tükrözik vissza a valóságot. Ez a megállapítás érvényes az olvasómozgalomra is. amelynek propagálói a legtöbbször kedvezőnek tűnő számsorok kiemelésével akarják hallgatójukat elbűvölni. Élvonalban a diákok Azt senki sem tagadja, hogy bibliotékáinkat a leggyakrabban és a legszívesebben az általános es a középiskolai tanulók látogatják. Ez érthető is, hiszen ma már egyre több helyütt tartanak számukra humán és reál órákat a könyvek birodalmában. Arra is lehetőség adódik, hogy mejgtanulják az eligazodást a katalógusok és a lexikonok seregében. Ez rendkívül sokat jelent, hiszen kialakulhat bennük az önálló eligazodás készsége, képesek lesznek arra, hogy határozottan megkülönböztessék a fontosat a kevésbé lényegestől. Az író—olvasó találkozók, a különböző vetélkedők arra is jók, hogy az ifjakkal megszoktassák a környezetet: ahol egyszer vagy többször már kellemesen érezték magukat, oda máskor is készséggel jönnek el: az utánpótlás képzésének bevált módja ez. Pillanatnyilag ugyan fáradozással jár, de ez később busásan megtérül a hatványozódó érdeklődésben. így aztán joggal fogalmazhatunk úgy, hogy a tanulókra bármikor lehet számítani, s az is remélhető, hogy felnőtt korukra sem feledkeznek meg az igazán értékes művek által kínált rendkívüli élményekről. Jókora törés Ezt írná elő az elmélet, a gyakorlat azonban kevésbé szívderítő példákkal szolgál. A huszonévesek el-elma- radoznak, a harmincasok, a negyvenesek és az ötvenesek szinte teljes . egészében hiányoznak. Hová tűntek, mi lett velük, indokolja-e valami határozott 1 tartózkodásukat? Mivé foszlott az egykori lelkesedéssel társult szorgalom? Ezeket a kérdéseket könv- nyű felsorolni, a válaszadás azonban kissé bonyolultabb. Először állapítsuk meg azt, hogy manapság egyre többen alakítanak ki házi könyvtárakat. Nemcsak n egy ven -öt v en. hanem ezer, ezerötszáz köteteseket is. Létrejött egy olyan réteg, amelyik lakása díszének tekinti a valóban rangos alkotásokat. Ez végső soron örvendetes jelenség, akkor is, ha ezzel is csökken az • egyes bibliotékákba beiratkozottak száma.1 Ez az az eset, amikor nem kell megriadni a már említett statisztika vészjelzéseitől. hiszen teljességgel alaptalan az S.O.S. Ettől függetlenül igen nagy a Végleges hitehagvot- tak tábora. Őket már nem érdekli az irodalom, a művészet, a szakmai ismeretek gyarapítása, számukra már nem vonzóerő a szellemi kincsek csodálatos tárháza Mi tette őket ennyire közömbössé. ilyen érdektelenné? Elsősorban az. hogy tanulóéveik során csak felszínes élményeket szereztek, olyanokat, amelyek az idő múlásával könnyen elillannak. Pénzkeresőkké váltak, jövőjükre koncentrálnak, épp ezért a földeken töltött órák, vagy a gyári műszakok után egyéb elfoglaltságot is vállalnak, közkeletű kifejezéssel élve: maszekolnak a hétköznapokon, s ezt teszik a hétvégeken is. Tévedés ne essék: nem a jelenség ellen háborgunk, megértjük azt, ha valaki fiatalon lakáshoz akar jutni, s azt tisztességesen be is kívánja rendezni. Ehhez nem elég a fizetés, emiatt szükség van a mellékesből származó jövedelemre is. Mindössze azt fájlaljuk. hogy a kultúra áldásaiból már egyáltalán nem óhajtanak részesülni, méghozzá a túlzott lekötöttségre. a folytonos elfoglaltságra hivatkozva. Rossz beidegződés A dédelgetett célok általában, gyorsabban vagy lassabban, de csak teljesülnek — áll a családi ház, nem hiányzik a garázs, ott vannak az ízléses bútorok. Ekkor azonban jön a második futam, a kocsi megszerzéséért indított „hajsza”. Ez is teljes eröbedobást követel. Nem ítélhetjük el, hiszen a gépjármű lehetővé teszi az idővel való okos gazdálkodást, módot ad arra, hogy tulajdonosai országjárásra induljanak el a szabad szombatjukon, s felfedezzek hazánk ritka szép tájait, értékes műemlékeit, a . múlt relikviáiban bővelkedő múzeumait. Aggasztó az, hogy általában nem e a jellemző, hanem az, hogy legalább egymilliós réteget veszít a közművelődés gyakorlata. Az érdektelenség rossz beidegződéssé válik: ezek az emberek — tisztelet a meglevő kivételeknek — már nem csalogathatok a könyvtárakba,, s aligha szánják rá magukat arra. hogy üzletről boltra járva keressék a különböző kiadványokat. A megelőzés szerepe Talán majd idős korukban, ha ráérnek. így vélekednek ők, de mi úgy hisz- szük, túlzott lenne elfogadni ezt a meglehetősen bizakodó álláspontot. Helyette inkább a megelőzés, a kiút lehetőségeit lehetne, kellene kutatni. Egy biztos, hogy falun könnyebben menne. Ha az iskolák és a könyvtárosok együttműködése az eddiginél is zökkenömente- sebbé válna, ha folyvást színvonalasabb rendezvényekkel várnák a vendégeket, akkor az élmények is maradandóbbakká ötvöződnének. Emelhető irodalomoktatásunk, megszerettetésünk jelenlegi nívója is. ' így megelőzhetnénk a bajt, ám. ha bekövetkezne, akkor sem szabad elkeseredni, s tehetetlenül keseregni. A mostani renegátok még átformálhatok, megnyerhet.ők, persze csak akkor, ha valaki számon tartja őket, s nem mond le róluk, hanem foglalkozik velük. Nem egyszerű, nem hálás, nem látványos, ám mégis szép és felelősségteljes feladat ez, mert. ha maradéktalanul elvégzik — ez természetesen csak fokozatosan képzelhető el —, akkor egyre kevesebb lesz a bántó fehér folt közművelődésünk térképén. Pécsi István BŐSÉG GONDOKKAL Tovább javul az építkezők anyagellátása Felelőtlen felelősök Üzemeink, gazdaságaink belső vagyonbiztonságában fontos szerepet töltenek be a tűzvédelmi előadók. Feladatuk többrétű. A magasabb vezetéssel együttműködve gondoskodniuk kell a biztonsági feltételek megteremtéséről éppen úgy, mint a dolgozók tűzelhárítási felkészítéséről, kioktatásáról. Ez folyamatos, isráétlödö tennivaló, gyakorta függvényeként a veszélyeztetett munkahelyen dolgozók fluktuációjának. És tűzvédelmi felelőseink, akik az üzem, a gazdaság nagyságától függően hivatásként töltik be megbízatásukat, általában rászolgálnak a bizalomra, máskor az elismerésre. Nem mindig így történik ez a felsőbb szinten, egy igazgatói, vagy elnöki székben. Holott valahány munkahelyen első számú tűzvédelmi felelőse mégiscsak az intézményvezető. akit előkészítenek, kiképeznek a lep fontosabb eljárásokra. Arról is tudnak természetesen, hogy pgy.egy munkahelyi tüzeset kapcsán bejelentési, kivizsgálást kérő kötelezettségük van. Tehát akár kivonul az állami tűzoltóság, akár saiái pröhA1 lokalizálják a kisebb-nagvobb kárral járó tüzeket, elsőrendű kötelmük az ügy földe- ríttetése. A napokban a hatvani tűzoltóság parancsnokával beszélgettem, aki ilyen szempontból eléggé szomorú képet ahém. Gyakori, hogy hetek, hónapok telnek el valamely kisebb-nagyobb pusztulás nyomán, amikor reá telefonál hol innen,, hot onnan a vállalat, a gazdaság fejese: „Jancsikám, adj ki nekünk sürgősen egy írást a múltkori tűzesetről, mert papír nélkül -nem áll szóba velünk a biztosító! Kigyúlt egy értékes gép, leégett a fontos takarmányt képező kazal, megtörtént a tűzrendészen kivizsgálás, felelősség senkit sem terhel. . . Vagyis a területileg illetékes tűzoltóparancsnoknak, aki a rózsái, csányi, netán lőrinci tűzesetről mit sem hallott, azt kellene igazolnia, amit nem igazolhat. Természetesen nem teszi, hiszen vétkes bűn, szolgálati szabályzatának durva megsértése lenne bárminő fiktiv igazolás. Es mi ennek mégis a leggyakoribb következménye? Oktalan haragszomrád, Az iránt, azzal -szemben. aki tudása, lelkiismerete, kötelessége szerint jár el. Ráadásként onnan eredően, ahol a felelőtlen felelősök, a bajban igazolásért kiáltok leginkább föl- lelhetök. Ha egyedi lenne a példa, talán szóra sem méltatom. De sajnálatosan mindinkább kóros tünet a dolgok ilyetén megközelítése. Legtöbbször cinkosságot, esetleg bűnrészességet próbálván elkenni, eltusolni. És az sem kizárt, hogy a törekvés jogtalan haszonra irányul. E mentalitás ellen viszont kötelességünk a frontnyitás. Moldvay Győző Kedvezőbbre fordult az építőanyag-kereskedelem helyzete, javult kínálata, már most. a szezon kezdetén mindenféle építőanyag a vásárlók rendelkezésére áll — tájékoztatták- a Belkereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársát. A tervezett 31 ezer családi házon kívül több ezer tár- sasház építéséhez, valamint a tatarozási, fenntartási, felújítási munkákhoz szükséges építőanyagok — födémszerkezeti anyagok is — elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre. így például vasbeton gerendából a múlt évi 5.3 millió helyett 6 millió folyóméter, a korszerű köny- nyűszerkezetes fért gerendából 423 ezer helyett 500 ezer folyóméter szállítására kötöttek megállapodást a termelőkkel. melyek az idén azbeszt cement-termékek bői, nyílászáró szerkezetekből, parkettából, falazóanyagokból többet is ajánlottak az igényeltnél. A tetőfedő cserép, a mészhidrát. s a padlóburkolólap viszont nem ígérkezik elegendőnek — a hiányt palával, darabos mészszel. illetve importáruval igyekeznek pótolni. Az építőanyag-kereskedelem a jó kínálati helyzetet . kihasználva igényesebb a termelőkkel. Megszigorítják az áruátvételt, például csak kiváló minőségű ajtóra, ablakra tartanak igényt. Palából is csak akkor vásárolnak többet, ha az ipar bővíti választékát, s új formákat. színeket kínál. Az áruböség mégsem ígér zavartalan ellátást. Változatlan gond ugyanis, hogy sem az ipar, sem a külkereskedelem nem tartja a szerződésben kikötött negyedévi, s főleg nem a havi szállítási ütemet. Az üzemek termelése sem folyamatos. Előfordul például, hogy egy-egy fajta ajtót, ablakot egy évben csak kétszer gyártanak, így időnként hiányos a kínálat. A sok falazóanyagon belül változatlanul kevés a kis méretű tégla. Legutóbb Sopronban — egy országos találkozón 40 féle bejárati ajtót mutattak be a kereskedelemnek, amely harmincat választott ki közülük, de csak 15-nek a gyártására vállalkoztak az érintett üzemek. Az országban jelenleg 850 telepen árusítanak építőanyagot. de nem mindenütt kínálják a teljes választékot. Ezért kezdték meg az úgynevezett bázistelepek kialakítását — Érden, Egerben, Siófokon, Siklóson, Vácott, Dombóváron már van, Szolnokon most épül ilyen. (MTI) lNmüsw& 1981. március 11,, szerda (A szerző felvétele)
