Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
Mozgásban a munkaerő A MUNKAERŐ GAZDÁLKODÁST egy sor olyan módosulás jellemzi, amelyet a fejlődés mérsékeltebb üteme. a termékszerkezet-váltás, illetve az ezzel összefüggő munkaerőmozgás idézett elő. Ezek a változások már 1976—80. között megkez- . dődtek, s abban nyilvánultak m^. hogy a munkaerő^ állomány több évtizedes gyarapodása után megkezdődött a keresők létszámának apadása. Az új jelenségek közé tartozik, hogy míg a korábban dinamikusan növekvő ipari, építőipari létszám mérséklődni kezdett,, „fordult a kerék";' a mezőgazdaságban is — az agrárdolgozók száma * 'növekedésnek indult. Ugyancsak a változások listájára írandó, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete csökkent. A számítások szerint az elkövetkezendő öt évben a munkaképes korú lakosság mintegy 50 ezer fővel csökken. Kisebb lesz a nyugdíjas munkavállalók tábora is. A keresők létszámának ilyen mértékű apadását nem ellensúlyozzák a gyersől visszaté_ rő nők. Mindezek alapján az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma öt év múlva a mostaninál 120 —150 ezerrel lesz kevesebb; várható viszont, hogy aszál_ lításban, a hírközlésben, az egészségügyben és a szolgáltatásokban nő a létszám.* A következő fél évtizedben a munkaerő kereslete és kínálata megközelíti az egyensúlyi állapotot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezután bárki bárhol elhelyezkedhet. A gazdaság új követelményei' és a foglalkoztatáspolitika feltételeinek megváltozása időszerűvé tette a munkagazdaság újraértékelését — hangsúlyozták a február közepén tartott III. munftagazdásagi konferencián. A VI. ötéves tervidőszak egyik központi feladata várhatóan a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósítása. A gazdasági fejlődés jellegéből adódóan a korábbinál több társadalmi és egyéni konfliktus feloldására, enyhítésére lesz szükség. Az említett tanácskozáson a munkaügyi miniszter leszögezte: a két követelmény egyidejű teljesülése egyúttal kifejezi , a munkához való jog és az'ezzel járó kötelezettség egységét is. , A teljes foglalkoztatás emellett azt is jelenti, hogy maximálisan ki kell használni a termelés legfontosabb erőforrását: az ember fizikai és szellemi képességeit. A teljes foglalkoztatás megvalósításában változást hoz. hogy az irányító szervek — az állami vállalatok és szövetkezetek mellett — jobban figyelembe veszik a második gazdaság lehetőségeit. A második gazdaság térnyerése egyebek közt azzal magyarázható. hogy ilyenképpen több mód nyílik a lakosság igényeinek kielégítésére. s a verseny kibontakozása feltehetően elősegíti az indokolatlan jövedelemkülönbségek felszámolását. A TELJES foglalkoztatás természetesen nem valósítható meg ingyen. A munkaerőmozgást kikényszerítő struktúraváltással kapcsolatban nem elég a propaganda, ^nem elég a meggyőzés. Az átképzés, az utaztatás pénzbe kerül. Ami a másik fő kérdést, a hatékony foglalkoztatást illeti, ezzel kapcsolatban min_ denkinek vannak rossz tapasztalatai. Ezek a következőkben foglalhatók össze: nem egyenletes a terhelés, különböző jogcímeken gyak_, ran elvonják a dolgozókat az alaptevékenységtől. Továbbá: a munkahetek átszervezésekor, az ösztönzők kialakításakor nem mindig és nem mindenütt veszik tekintetbe az emberek egyéniségét, a dolgozók érdekeit. A Magyar Villamos Művek Tröszt fogyasztásmérő terhelési görbéi szerint a hét különböző napjain rendkívül eltérő a munka intenzitása és hatékonysága. Különösen hétfőn és szabad szombat előtti pénteken kúsznak alacsonyan a görbék. Nem tö- résmentesek a műszakváltások sem. Az ötnapos munkahétre való áttérés is indokolttá teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek, illetve maguk az emberek — mindenki a maga posztján — az eddiginél jobban gazdálkodjanak a termelés legfontosabb erőforrásával. A HETI MUNKAIDŐ csökkentése néhány területen már az idén, július 1-én megkezdődik. Az. ötnapos munkahét célja a pihenőidő növelése, az. életkörülmények javítása. Ez azonban semmiképpen sem valósítható meg olyan áron, hogy a munkaidő- rövidítés miatt csökken a gazdálkodó szervezetek telje_ sítménye. romlik a termékek és a szolgáltatások minősége, és a termelési kooperáció, netán csökken a dolgozók keresete. Vagyis a rövi- debb munkaidőnek termelékenységnövekedéssel kell együtt járnia, s ez — miután új beruházásokra csak gyéren lesz lehetőség — egyúttal a belső tartalékok feltárását, a szervezettség színvonalának javítását is igényli. (M. P.) Akár fagyott, akár nem Ha mostanában valamelyik mezőgazdasági embertől azt kérdezi, bárki: Hogy van? — sóhaios választ kap. — Már annyiszor' panasz-* kodtunk az utóbbi időkben az időjárásra, hogy most már említeni is alig merem — hallottuk Németh Andrástól a Mátrai Egyesült Tsz elnökétől. Petiig a gyöngyöspatai kö zös gazdaságot, a közvélemény az elöljárók között tartja nyilván. A tél parancsolt Hosszúra nyúlt a mostani tél? Ez igaz.:- De mégsem úgy alakult, hogy a gépeket mindig elbírta volna a talaj. — Január második felében kezd lük el az őszi vetések féitrágyázását. a legelő, a rét műtrágyázását, de nem tudtuk ezt a munkát folyamatosan végezni. Ha felengedett a fagy. le kellett álnunk. Pedig a gépeink győzték volna. Több mint 1300 hektáron várták a -kalászosok és 450 hektáron a rétek a serkentő szereket. Nem sok terület maradt szántatlan az elmúlt ősszel, de annak a fele még nem látott ekét február végén. Ez a munka se telne már sok időbe, ha a fagy. .. —, de ezt már említettük. Nemcsak az a baj, hogy a tél ráült a nyakunkra, hanem az is, hogy eléggé szeszélyesen alakult. — A legnagyobb gondunk az a 450 hektár — teszi hozzá az előzőekhez az elnök—, amin nem kelt ki a vetés. A csírázás ugyan megkezdődött, de hogy mi lesz belőle, ha felenged az idő... ? Ezt a területet csak későn tudtuk bevetni tavaly ősszel. r— Meddig lehet várni a kelésre? — Sokáig már nem. Rövidesen el kell döntőiünk, hogy mi legyen ezzel á területtel. Ha szükséges a felülvetése, akkor-azt március közepe táján el kell végezni. Nem kis gond. az biztos. És micsoda költség! Asszonyok a szőlőben Naponta 150—180 asszony veszi a kezébe a metszőollót. Aki még nem próbálta, el sem tudja képzelni, milyen fizikai igénybevétel a vesz- szők lemetszése. — Két pneumatikus olló ■segíti a munkájukat. Majdnem harminc asszony tanulta meg ennek a technológiáját. Sokat könnyít a gép. de csak erre hagyatkoznunk nem lehet, mert a talaj nem mindig bírja el a gépet, a metszés pedig akkor sem állhat. összesen RR0 hektár szőlő- ben kell a karokat formálni, a rügyeket úgy meghagyni hogy az idei termés jó legyen. Úgy számítják, hogy ezt a munkát március első napjaiban befejezik. Amíg az asszonyok a tőkék körül szorgoskodnak, a férfiak az őszi barackosban forgatták a metszőollót. Nekik csak alig több mint hetven hektárnyi terület, jutott Köztük voltak azok a traktorosok is, akik nem pattanhattak a gépük nyergébe. Mert ebben a tsz-ben ez a gyakorlat: oda irányítják az embereket, ahol kell a munkáskéz. akár traktoros, akár iparos máskülönben. De ha már férfi, akkor a támberendezések kiépítése ás javítása is rá tartozik. Kereken ötvenen végzik ezt a munkát mintegy százharminc hektáron. Viszik a bort Kimondani is sok: ötvenezer hektó bort tárolnak egy évben, aminek az elszállítása is folyamatos. Most még ennek a mennyiségnek körülbelül a fele vár a tartálykocsikra. Fajta szerint: rizling. tramini, muskotály és kékfrankos. Az illatos fajtákat külföldre szállítják. A vevő az előre meghatározott terv szerint küldi a járművet a borért. Az idén mintegy tízezer hektoliter tramini, muskotály és kékfrankos hagyja el az ország területét. A közvetítő a MONIM- PEX és a TSZKER. Vevő még a borkombinát és Kiskunhalas is. Csak any- nyi bort tartanak meg, amennyi a saját borkóstolóiknak kell. Ebből összesen hat várja a vendégeket az ország különböző részén. Egy jutott belőlük Gyöngyöstar- jánnak is, éppen a pincészet mellett. A bor állandó gondoskodást kíván. Tizenkét ember látja el ezt a feladatot a hordók. a tárolóedények körül. Mert újabban már nemcsak fadongák óvják a hegy levét. Hogy a tavalyi szüret miatt mennyire kell most törődni a borral, az közismert. Tojás milliószámra Sok mindenről ismert a gyöngyöspatai tsz. de csak ritkán kerül szóba a ..tojásgyára”. Pedig nem is akármilyen mértékű itt a „tojás- termelés”. — Az állomány húszezer baromfi. Hibro—B fajta — tudtuk meg az elnöktől. — Évente hárommillió tojást szállítunk el innen az egri keltetőbe. Ha már ilyen mutatósak ezek a számok, a forint felöl is érdeklődtünk. Kiderült, hogy abban az évben, amikor a ciklus úgy fordul, hogy az egész állományt le kell cserélni, ugyancsak vékonyan „csordogál” a nyereség. Egy- egy csoport ötezer baromfiból áll. Egy évnél valamivel tovább lehet tartani egy-egy csoportot. Utána már ei kell adni a tyúkokat Í6. a kakasokat is. Jut belőlük a GYÖNGYSZÖV útján a piacra is. — Nem túlságosan nagy üzlet, de megéri. Nem is 3 foglalkoztatás végett tesz- szük. Inkább az a gondunk; hogy olykor kevés a munkáskéz nálunk. Jönnek ugyan hozzánk a fiatalok, az arányuk nagyjából húsz százalék körül mozog, de 15—20 férfit még foglalkoztatni tudnánk — Télen is? — Állandóan. Ma már nincs pihenő időszak a mezőgazdaságban. Ha fagy, akkor a gépeket, is elbírja a talaj, ha .nem fagy. akkor az ember birkózik a földdel és végzi a munkáját. így volt ez a mostahi télen is. ahogy tapasztaltuk a gyöngyöspatai Mátrai Egye- sült Tsz-ben. G. Molnár Ferenc I Á vetéshez készülődnek Gyöngyösön A tartós jó időt, a száraz tavaszt várják a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság dolgozói. Várják, hogy mihamarabb felszáradjon a talaj és megkezdhessék a simítózást. maid pedig 200 hektáron a borsó, és 200 hektáron a tavaszi árpa vetését. Mint Prjevara János igazgató elmondta, a téli hetekMég csak egyharmada fogyott el a télre tartalékolt 40 vagon burgonyának a ZÖLDÉRT egri burgonyatároló.jából. Az irdatlan halomból Horváth László ügyes masinával szedi föl a kiszállítandó burgonyát Burgonyahegyek között Serény női kezek válogatják ki a hibás gumókat: a munkában a mezőgazdasági szakmunkásképző diákjai is segítenek. * hálókba csomagolt krumpli előreláthatólag kitart a májusi újig (Fotó; Kohidi) Vigasztaló... (Tudósitónktól) Ha nem látom, el sem hj- | szem, hogy miért sir az üzemben egy középkorú munkásasszony. Bocsánatot kértem a véletlen találkozásért. s kérlelésemre bánatát kitárta ... — A mi brigádunk sosem vitte a pénzét a kocsmába, a jutalmakért kirándultunk hazánk szép tájaira. Rendszeres szakmai, politikai képzésben veszünk részt. Sokszoros véradók vagyunk, és sok társadalmi munkát végzünk. ezenkívül évek óta patronáljuk a gyermekváros kis lakóit. Igaz. munkaterületünk látványos munkafel- a jánlásokra nem ad módot, de mindig becsülettel dolgoztunk: tizenegvszeres szocialista címmel rendelkezünk. háromszor nyertük már el a bronz-, háromszor az ezüstkitüntetési. — Akkor hát miért ez a kesergés ? — Most végre nagy eséllyel az aranymedálért indulhattunk volna, és tessek, mindennek vege... — Hogyan? — Szívfájdalommal. Átszervezték a munkaterületünket . — Szétszórtak bennünket, mint szél a port! — sajnálja egy tűzről pattant asszonyság ugyancsak az egri Finomsze- relvénygyár Zója nevét viselő brigádjából. Egy olyan kitűnő kollektívának köszönték meg a munkáját, amelynek tagjai két évtized óta mindig a legjobbak közé tartoztak. Vállalásaik nemcsak a kilogrammok. tonnák, százalékok és megannyi termelékenységi mutató teljesítésére szorítkozott. hanem az új típusú, közösségi ember kialakításáért is a tőlük telhető legtöbbet tették. Náluk nemcsak szólam a brigád- munka. hanem mindennapi lelkiismeretes valóság. Önzetlenül segítették egymást, olyan kollégák lettek, akiknek szükségük volt egymásra. A nagyterem. ahol még tegnap a Zója brigád asszonyai. lányai hangyaszorgalommal dolgoztak, üresen kong. Ide telepítik az új termelőgépeket. Nicsak, a brigád faliújságja! Mint máskor, most sem üref : tükrözi a legutolsó nap eseményeit. Egy verset olvasok: Búcsúdal. A brigád tagjai írtak. Közösen. Együtt fogalmazták meg a sorokat, együtt keresték a rímeket. Strófákban köszönték meg többek között vezetőjüknek. Icuka néninek fáradhatatlan szervező tevékenységét, maid félig tréfás. félig szomorú gondolatok következtek. A jegyzőkönyvben ridegen hangzanak a leltári felsorolások: ..A termelésirányítás szervezeti és működési fejlesztése érdekében átadásra- átvételre kerülő munkakörök és létsz.ámok ...” Nem könnyű ilyen helyen, helyzetben vigasztaló , szavakat mondani, de végül is a gondok megoldásához edződött asszonyok segítenek a krónikásnak: — Még nem tudjuk hogyan, de ki-ki a maga területén, újra kezdjük megint... Simon Imre ben sem tétlenkedtek a gaz. daságban. Folyamatosan metszették a szőlőt és a gyümölcsfákat. Ez utóbbit már be is fejezték. Most a gyümölcsfák lemosó permetezéséhez készülődnek. A szölö- metszéssel pedig terveik, szerint március 20-ra végeznek. A gazdaságban jó szervei zéssel időben befejezték a téli gép javítást. A hét máso_ dik feleben szemlét tartanak, ahol megvizsgálják a gépek felújítását. működőképességét. Lényegében nem a gazdaság dolgozóin múlik,' hogy mikor kezdhetik el a tavaszi vetést. Ha az időjá- rás engedi, nyomban munkához látnak. Lesz elegendő eternit ■ Nemrégiben csak hosszan várakozás után jutott sok házépítő eternithez. A nyer^ gesújfalui Eternitgyár ígérete szerint változik a helyzet: az idén már mindenféle termékükből lesz elegendő: 6.5 millió négyzetméter tetőfedő palára, 850 kilométer lefolyócsóre és 1900 kilométer nyomócsőre kaptak megrendelést, de ha kell, ennél' is többet tudnak készíteni. Bővítik a választékot is,' Például a színes etemiiter- mékekét. .NéwsőJ! (Sft 1981. március 19., ke<M M
