Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
Füsti»# ment terv... Fehérváry Rudolf az Aprítógépgyár hatvani lehetőségeiről Az 1970-es évek derekán, amikor a Jászberényi Aprítógépgyár hatvani egységét kezdték kialakítani a Mészáros Lázár utca végén, mind a város, mind a vállalat vezetői rózsás reményekét fűzek az akcióhoz. Akkoriban teljesedett ki a paksi atomerőmű építése, és ezzel összefüggésben tervezték azt, hogy i 2-es gyáregység — e célodat szolgálva — atomeröművi gépeket, illetve alkatrészeket fog készíteni. A hazai programot pedig követi majd a külföldi piac! Hanem a várt fejlesztés megrekedt, noha kerítés és alapközmű dolgában minden együtt volt a jelentős beruházáshoz. Ilyenformán az utolsó egy-két esztendő a stagnálás jegyében telt el az alig száz embernek kenyeret biztosító üzem felett. Rondítsuk meg a vészharangot? Temessük el a szép reményeket, amelyek egy többszáz millió forint termelési értékű gyár közeljövőjét táplálták? Jászberényben, a törzsgyár igazgatói irodájában. e kérdésekre vártunk választ Fehérváry Rudolftól. Hitelvisswjfizetés — Nincs értelme, hogy egymást álltassuk. Tudomásul kell vennünk a gazdasági élet realitásait, azt a tényt, hogy a Hatvanra alapozott atomeröművi tervek semmivé váltak. Paks, de az egész program, nem bírja el a gyártáshoz kapcsolódó terheket. A berendezések különböző alkatrészeit Csehszlovákia például sokkal kifize- tőbben, kedvezőbb viszonyok között állíthatja elő, mintha mi kísérletezünk ugyanezzel. Ám más tényezők is józanabb gondolkodásra intettek. Annak idején gyárunk 2ti0 millió forint állami hitelt vett fel exportfejlesztési célra, amit felhasználtunk, vagyis termelőeszközök és létesítmények formájában beépítettünk a jászberényi, majd hatvani telepeinkbe. Az így keletkezett gyártókapacitás meg is érdemel minden elismerést. Mint ahogyan örülhetünk a három, utolsó esztendő során megnégyszereződött termelésnek, amiből 30 százalékot tőkés piacon hasznosítottunk. Ezt a hitelt azonban záros határidőn belül vissza kell fizetnünk, s nehezítik létünket a megváltozott szabályzók. Ehhez számíthatjuk, hogy fejlesztési támogatást most már csak tőkés exportot szolgáló, illetve importkiváltást célzó feladatokra kaphatunk. Nos, a gazdasági recesszió a tőkés világot sem kerülte ki. és ez egyelőre gátolja a hatvani gyáregységgel összefüggő el- kepzelesek megvalósítását. Jelenbe« a ^áwő Mint beszélgetésünk során Fehérváry Rudolf igazgatótól megtudtuk, az Aprítógépgyár (Fotó: Szabó Sándor) éves termelési értéke utóbb megközelítette az egymilliárd forintot, s ebben bizony a hatvani gyáregység 1981. évre tervezett 55 millió forintos teljesítménye nem domináló. Az itt kJzített törő-, aprítógépek, oldalkeverők, vibrátorok, vasszerkezeti félgyártmányok sem jelentenek pótolhatatlan tevékenységet. A pillanatnyi helyzet mégis magában hordja a nagy lehetőséget! És ezt az igazgató a világban lezajló gazdasági, pénzügyi mozgásokkal hozza összefüggésbe. A gyár nem maradhat meg eddigi termék- struktúrájánál, illetve ha a fejlesztésre gondolnak, akkor az export-, illetve az importkiváltó törekvéseket kell mindenek elé helyezni. És a vezetésnek ilyen tekintetben nem lehet más célja, mint — helyszűke, herényi munkaerő- hiány miatt — minden ilyen jellegű hitelt, majdan a hatvani gyáregység fejlesztésére koncentráljon. Ami e tekintetben kérdőjeles: a mikor! Az eddigiektől elütő, sajátosan exportérdekeltségű profilt kell ugyanis kapnia Hatvannak. Vagy másként fogalmazva, olyan témák felé kell irányulnia a gyáregység termelésének, amelyek összhangban vannak a gépigényes hazai környezetvédelemmel, valamint a drága energiahordozók nagyobb mérvű kiváltásával, racionalizálásával. Szemétből energia — Folynak már előkészítő tárgyalások e témakörökben, sőt néhány új berendezés prototípusának kifejlesztése, technológiájának alkalmazása is napirendünkön szerepel — mondotta későbbiekben az Aprítógépgyár igazgatója. — Így feladatunk többi között, hogy az ipari, kommunális hulladék megsemmisítésével hőenergiát nyerjünk, vagy más összetételű anyagot úgy komposztáljunk, hogy ezúton kiváló talajerő-visszapótló trágyát állíthassunk elő vegyszerek helyett. Utóbbi tekintetében Keszthely lesz a példa, ahol 1982-ben már egy jászberényi gyártmányú berendezés lát munkához. Eleven probléma továbbá a kórházi eredetű hulladék hasznosítását szolgáló gépek tervezése, működési elvük gyakorlattá tétele. Szolnok, Szigetvár, a budapesti Korányi Klinika e tekintetben már beteljesült remény, jövőre pedig működni fog a jászberényi kórház hulladékmegsemmisítő gépezete, hogy helyben propagálja gyártmányunkat, kialakított technológiánkat. És itt lép előtérbe Heves megye! A típuscsaládok megformálása, a nagyságrend szerinti gyártás bejáródása után gondolunk mi Hatvanra, az ott eszközölhető beruházások megvalósítására. A lehetőségekről többször tárgyaltunk a város vezetőivel, s együtt bizakodunk a kedvező, bár nem máról holnapra történő kifutásban.., Olajpótló szalma A hatvani gyáregység távlati fejlesztése a mezőgazda- sági termeléshez is kötődik. Mint Fehérváry Rudolf elmondotta, megoldásra vár például a szalma, az erdőkitermelésnél földben maradó fatuskó, továbbá a kertgazdaságokból kikerülő, hatalmas mennyiségű nyesedék hőenergia céljából való hasznosítása. Óriási jelentőségű ez a feladat, különösen ha számba vesszük, hogy eg'\ nagyobb gazdaság évente elpazarolt tízezer tonnányi szalmája kétezer tonna olajnak felel meg! A fejlett kapitalista országok ilyen tekintetben évekkel járnak előttünk, s cél most, hogy befogjuk őket. Tehát a drága importot olcsóbb hazai energiahordozókkal pótoljuk. Nos, Fehérváry Rudolf igazgató e téma kapcsán is kedvezően vélekedett Hatvanról. Amennyiben sikeresnek bizonyul közös vállalkozásuk, s a bevált technika gyártásához hitelt folyósít az állam, ezt, az összeget szintén a Hevesben létesített gyáregység fejlesztésére fordítják. Költségkeret, pontosabb terminus felől nem érdeklődtünk. A gazdasági élet belső törvényei azonban egyre parancsolób- bak, és ha már az atomeröművi elképzelések füstbe is mentek, pár év késéssel reálisabb léphet helyükbe, megerősítve az üzem státuszát. Végsőben ez a fontos, ez a lényeges. Moldvay Győző A verpeléti Dózsa ^ermelőszövelkezcí földjén 170 hektáron kezrUék mesr a tavaszi ár« pa vetését. ■ (Fotó: Szántó György) Mátraaljiak az eocénprogramért „Munkánkkal még nem vallillunli szégyen! 117 000 forint célprémium Megújul a szénbányászat. Az eocénprogram keretében négy új bánya épül Komárom megyében, közülük az „elsőszülött” az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányája. A mintegy 4,5—5 milliárdos ráfordítással megvalósuló állami nagy- beruházáson több generál- kivitelező s még több alvállalkozó dolgozik. Az utóbbi másfél év alatt felgyorsult a munka, a beruházók ugyanis úgy döntöttek, hogy 1982 helyett már az idén, április 4-én megkezdhetik a termelést az új bánya első frontfejtésén. Még ebben az évben 320 ezer tonna szenet akarnak felszínre hozni a márkushegyi bányából. Az állami nagyberuházás megvalósulásából részt vállalnak a Mátraalji Szénbányák petőfibányai vegyesüzemének dolgozói is. Őket kerestük fel a minap. Fiié József szívesen fogadott. A fiatal gépmester az egyszemélyi felelős vezetője a mátraaljiaknak. Jelenleg 54 dolgos ember tartozik a keze alá. Egy csöpög lent a bányában, a többiek a külszínen, a szalagpálya szerelésén dolgoznak. Fiié József 1969-ben nehézgépkezelőként kezdte pályafutását a vállalatnál. Aztán a mun- kamellett továbbtanult. — Esti tagozaton végeztem el Gyöngyösön a szak- középiskolát — emlékezik vissza. — Sok éjszakámat Űj típusú csaptelepek gyártását kezdték meg a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban. A tetszetős vonal- vezetésű termék legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy csak egy karja van, amely a víz hőfokának szabályozására szolgál, míg a víz meny- nyisége a csap kifolyójába beépített szerkezettel szabááldoztam a tanulásra, négy évig nem volt egy szabad ünnepnapom, de megérte, leérettségiztem. Tavaly technikusminősítő vizsgát tettem. — Vezetőként milyen a közérzete? — faggatjuk a gépmestert. — Az első hetekben bántam, hogy elvállaltam ezt a felelős beosztást. Fizikai munkásként csak a magam munkájáért feleltem, most meg félszáz ember munka- feltételeit kell biztosítanom. — Anyagilag érdekelt abban, hogy az otthonától 300 kilométerre dolgozik? — Igen. A munkámat megbecsülik, s ez a jövedelmünkben is tükröződik. Elsősorban mégis erkölcsi kö-' telességünknek tartjuk ennek az állami nagyberuházásnak a segítését. Jelszavunk: .^mindent az eocénprögra- mért!” — Munkájukhoz milyen segítséget kapnak az Oroszlányi Szénbányáktól? — Nagyon jó a kapcsolatunk a, vállalat vezetőivel és ügyintézőivel. Kéréseinket azonnal teljesítik. A munkagépeket . és az anyagok egy részét Petőfi bányáról kapjuk. — Április 4-e igen közel van. Sikerülhet határidőre a szerelést befejezniük? — Nem titok, igen nagy erőfeszítésekre van szükség. lyozható. Az NSZK-kooperá- cióban kialakított csapokhoz kevesebb sárgarézre van szükség, mint a hagyományos konstrukciókhoz. Emellett használatuk is kényelmesebb. További előnyük, hogy kevésbé rakódik le bennük a. vízkő vagy más szeny- nyeződés. A modem, kényelmes munkásszállóra beszélgetésünk ' közben szinte valamennyi mátraalji hazaérkezett. — Tudja-e, hogy . Közép- Európa egyik legmodernebb szénszállító pályája lesz ez a márkushegyi? — kérdezi Dudela András, aki rózsa- szentmártoni lakos. ■ —- Tizenhárom évesen kezdtem dolgozni a Mátraalji Szénbányáknál, huszonegy évig a föld alatt szolgáltam frontlakatosként. A szűcsi 13-as aknát 1969-ben bezárták, s ettől az időtől járom az országot. 1979-ben helyeztek Oroszlányba. Beletörődtem ebbe a vándoréletbe, jó érzés látni, hogyan épülnek kezünk nyomán az új létesítmények. — Min dolgozik jelenleg? — Az M 1-es pálya hajtóvázat szerelem, ez az egyik legkomplikáltabb munka, szellemileg és fizikailag is megerőltető. — Ha itt befejezik a szerelést, hazamennek? — Nem. Valószínűleg a Tatabányai Szénbányák épülő bányáinál fogunk dolgozni. — Az Oroszlányi Szénbányák vezetőitől azt hallottuk, hogy elégedettek az önök munkájával. — Érezzük ezt a megbecsülést, még nem vallottunk szégyent a munkánkkal — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth László gépmester. — Mi tartja össze a csoportjukat? — Évek óta munkatársak vagyunk, többnyire Petőfi- bányáról érkeztünk, megértjük egymást. Teljesítmény-; bérben dolgozunk, egyformán hajtunk, hasonló a jövedelmünk. Ha határidőre sikerül bejeznünk itt1 a munkát, 117 ezer forint prémiumot kapunk. Jól érezzük itt magunkat, de a legjobb mégis hazamenni, a gyerekek nagyon várnak minket.., Tereny Andrea------ ■ 1 Q j típusú csaptelepek Ajánlatos érdeklődni Közlemény a vasúti menetrendről Felsőfokú végzettséggel rendelkező VILLAMOS TERVEZŐT, valamint tanfolyamat végzett MŰSZAKI RAJZOLÓT felveszünk. Pályázatokat az eddigi szakmai gyakorlat megjelölésével ..Perspektíva’' jeligére az egri hirdetőbe, Alkotmány u. 2. A nygri időszámítás bevezetésével kapcsolatban a MÁV Vezérigazgatóság felhívja az utazóközönség figyelmét arra. hogy a szomszédos országok közül Ausztriában és Csehszlovákiában velünk egyidőben. a Szovjetunióban viszont április 1-től, Romániában pedig április 5-től vezetik be a nyári időszámítást. Az átállás az utasokat általában nem érinti, mert a tavaly ősszel kiadott vasúti menetrend már figyelembe vette a változásokat, így a nemzetközi vonatok az abban feltüntetett időben közlekednek. Egyetlen kivétel a Budapest—Moszkva között közlekedő Tisza expressz, amely — miután a Szovjetunióban később döntöttek a nyári időszámítás bevezetéséről —, a kiadott menetrendtől eltérően továbbra is 20 órakor indul a Keleti pályaudvarról és ellenirányban 7.55-kor érkezik Budapestre. Jugoszláviában ugyan nem lesz óraigazítás, de a nemzetközi vonatok miatt április 5-től megváltozik a belföldi vasúti menetrend, A félreértések elkerülésére ajánlatos érdeklődni az érintett országokba közlekedő nemzetközi vonatokról. Részletes menetrendi felvilágosítást a pályaudvarokon' és az utazási irodákban adnak. A Volán belföldi autóbuszjáratai ugyancsak a májusig érvényes menetrend szerint közlekednek. A nemzetközi forgalomban is csak a szerdánként induló marosvásárhelyi járatnál mutatkozik az időeltolódás április 1-én, utána már ez is menetrend szerint közlekedik. Vasárnaptól a szabadkai buszjárat 6 óra helyett 7 órakor indul, a többi nemzetközi járat változatlan időben közlekedik. ★ Hosszú évek óta először a Szovjetunióban is bevezetik a nyári időszámítást. Magyarországtól eltérően azonban csak a március 31-éről április 1-re virradó éjszakán állítják át az órákat egy órával korábbra, így néhány napon át például a Budapest és Moszkva közötti időkülönbség csak egy óra lesz. ' (MTI) MEZŐGÉP SZOLNOK. EGRI GYÁRA, f Eger, Lenin út 261. sz. alatt esztergályosr mg. gépszerelő, valamint segédmunkások jelentkezését várja. . Páros heteken szabad szombat. Kömlő—Füzesabony—Eger útvonalakon buszjáratot biztosítunk. Jelentkezni lehet~ ' a munkaügyön 7,00—15,00 óráig.
