Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
A CENTENÁRIUM ALKALMÁBÓL „Hegy újra nwgicrféüaft' a KeWJfafc: .* Bartókról - magunknak A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola — rangjához méltóan — háromnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg Bartók Béla születésének századik évfordulóján a nagy és korszakalkotó zeneszerzőről. Amióta Vörösmarty „a hangok nagy tanárának” nevezte Lisztet, a büszke csodálat és a kötelező tisztelet érmésétől indíttatva, valahogyan ez a tanári minősítés, mint díszítő jelző kijár Kodálynak és Bartóknak is. És joggal! Csak a mindennapok szürke gyakorlatában nem vesszük észre, mennyi mindent ki lehet fejezni — többek között a csodálatot és a tiszteletet is — egy ilyen kedves, meghitt szóval. Természetesen nekünk és ma Bartók Béla elsősorban a „hangok nagy tanára”, az a művész, aki a lélek és a zenei lehetőségek újabb tartományait fedezte fel az emberiség számára. Azt a lelki tartalmat, amit ő óriási fegyelemmel és tudatossággal zárt a kottafejekbe, előtte senki úgy le nem jegyezte, meg nem szenvedte, mint ő. Ma már mintha értenénk, hogy a zene és az alkotás együttesen mekkora tudomány és mekkora tudást is képes felhalmozni Bartóknál. Így és ezért nő a gondunk az ő életművével kapcsolatban : törekednünk kell a be-, fogadására és a megértésére. A megközelítés módja pedig ezerféle: a teljes életmű, a maga zárt és következetesen jellemes vonalvitelében, magas rendű etikai példázatnak is felfogható, azonkívül, hogy minden műnek, így a bartóki életműnek is sokoldalú, sokirányú hatása is van. Talán ezért is van az, hogy itt. Egerben, a főiskolán sem egyetlen szemszögből kívánták megközelíteni Bartókot, zenéjét és mindazt, amit cselekedett. Vegyük csak sorba! I A centenáriumra a rajz tanszék pályázatot hirdetett plakáttervekre és hanglemezborítókra. A cél az volt, hogy a bartóki egyéniség es zene indítása alapján a pályázók a képzőművészet eszközeivel ragadják meg a lényeget. Az okos ötlet nagy érdeklődést váltott ki. A fiatalok azt bizonyították, hogy a zene és a személyiség asz- szociációkat ébreszt bennünk, vannak formáik, gondolataik, amelyek felidézik a zenét és a szellemet, amik a képzőművészeti formában rokonságra találnak. Gulyás Benedek, Villám Mariann munkái látszanak leginkább lé- nyegretörőknek az anyagban. Ügy tűnik, hogy a viszonylag elvont téma. a feladat érdekelte a fiatalokat és volt mondanivalójuk Bartókról. 2 Az előadások sorát Nagy Miklós adjunktus nyitotta meg Bartók, a művész és az ember címmel. A mester életútját végigkísérve feltérképezte azokat a főbb vonulatokat és tendenciákat, amelyek a zeneszerző munkásságában érvényesültek. Illusztrációival bizonyította, hogy az emberi sors és jellem kifejezője az a zene, amelyet Bartók alkotott. Csikós Andor adjunktus Jász ének — jász lélek címen tartott előadást, felhasználva tlpniiLVfí ti 1981. március 29., vasárnap gyűjtési eredményeit, hozzácsatolva ahhoz az életrajzi adathoz, amely Bartókot Jászberénnyel összekapcsolja. Bartók kelet-európaisága és az irodalom címmel dr. Lőkös István docens beszélt arról a hatásról, amelyet Bartók az irodalomra, jelesül a magyar irodalmi progresszióra gyakorolt. Említette, hogy már Kassák a Ma egyik számát 1916-ban Bartóknak szentelte, az irodalmi fogadtatással azt is jelezve, hogy a népzenekutatás tudósi eredményeit mennyire korszakosnak ismerte tél már akkor a magyar szellemi élet. Bartók kelet-európaiságának tartalmát Németh László emelte fogalommá. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Bartók a népzenei gyökerek vizsgálatánál a Duna menti népek szellemi kölcsönhatását és együttélését ismerte meg és ismerte fel. hanem ennél talán azzal többet,, hogy ő innen nézve, innen indulva ki a népzene egyet temes érvényű szabályait kereste-kutatta. Írók nyilatkozatait ismertette, köztük annak a Krlezának nem egy fontos megállapítását, aki ugyancsak a monarchia keretei közül indult a saját világa felé. A nagy tetszéssel fogadott Lőkös-előadást több Bartók-számmal vették körül Ary Tiborné (ének), Gulyásné Székely Éva (hegedű), Pápainé Mag Stefánlk (zongora). A műsorban a zongorakiséretet Ary Tibor látta el. Szerdán este. a rendezvénysorozat befejezéseként a főiskola dísztermében ünnepi hangversenyt rendeztek. Pataki Péter Nagy Lászlónak Bartók és a ragadozók című versét mondotta el. majd magnóról felhangzott Bartók hangján a kilenc csodaszarvas legendája. Kelemen Imre ünnepi köszöntőjében a korszakalkotó zenei lángelmét idézte. Azt a tudóst és művészt, aki tán- toríthatatlanul, öntörvénye szerint végezte el nagyszerű feladatát, Köztük az egyetemes közösség javára. Az örökség kötelességet is ró ránk. „Zenetudományunk feladata, hogy kezdje meg Bartók összes művei kritikai kiadásának előkészítését. Ezzel végre közkinccsé válna korszakos jelentőségű tudományos munkássága is.” Említette azt is, hogy Bartók egy New York-i köztemetőben nyugszik: meddig keli még várnunk Bartók hazatérésére? A hangverseny zenei részében a népi fogantatású Bartók-művek szerepeltek. A főiskola női kara előbb a közismert számokat, Ne menj el!. Huszárnóta, Resteknek nótája, Bolyongás és a Cipósütés című kórusműve- ket szólaltattak meg, majd a műsor zárószámaként három szlovák életképet. A női kar, Tar Lőrinc karnagy irányítása mellett most mintha legszebb napjaira emlékeztető formában keltette volna életre ezt a muzsikát, amely minden taktusában hordja a bartóki lelkiséget. A főiskola vegyes kara Szepesi Györgyné vezetésével négy szlovák népdalt adott elő. A vegyes kari feldolgozás. a daloknak oldottabb zenei nyelvezete, viszonylagos derűje nem tévesztette el hatását a közönségnél. A kart zongorán Juhász Flórián kísérte. Pápainé Mag Stefánia a Dudásak, a Medvetánc és Finale eljátszásával járult hozzá az est sikeréhez. A hangverseny ünnepelt szólistájává lépett elő Marik Erzsébet. A 15 magyar parasztdal hangulatkeltő zenei freskója már azt érzékeltette, hogy a zongorista nagy lelkesedéssel vetette bele magát a bartóki életmű felderítésébe, a hangzatokat és a feszes ritmikai feszültséget „hozta” bartóki értelemben is, az adott akusztikai lehetőségek között is. Az op. 14. jelű szvitből az Allegretto, a scherzo, az allegro molto és a sostenuto Marik Erzsébet felszabadult játékát jelentette. S ha hozzávesszük, hogy ebben a műsorban még két kíséretet is ellátott, a taps jogosan illette őt. Nem könnyű, énekesnek valóban komoly feladat Bartók megzenésített verseit előadni. A Harsányi Kálmán és Ady Endre versére írott kompozíciót Palotainé Fógel Judit énekelte. Kitűnően. Kár. hogy a pódiumi gyakorlat hiánya visszafogta az orgánumot, az Őszi lárma című Ady-versnél azonban már érzékelni lehetett, milyen színek és mekkora dinamika rejlik ebben a hangban. Eger. a főiskola derekasan megtette a magáét a Bartók- életmű és -zene népszerűsítésében. Várjuk a folytatást! A főiskolától is! Farkas András 14. Az. 1888. március 15-i nagy árvíz után elkezdődik a vidék lassú átalakulása. Betett étik a Pestet körülfogó Rákos-árkot. megkezdik a gátak építését, s a lecsapolt földeken ismét megindul a majdnem százötven éve szünetelő mezőgazdaság. Kertészetek. homoki szőlőtermesztés. a felső Bikaréten pompás legelők, szarvasmarhatartás. Közben a vizek lecsa- polása elhomokosítja a talajt. így 1877-ben már a homok megkötésére egyes területeket fásítani kell. Ekkor keletkezik az úgynevezett Erdőtelek. Pest észak; irányba való terjeszkedésevei lassan Angyalföldet is birtokba veszi; a telekárak emelkedésével a gyártelepek és ipari vállalatok a Váci útra és környékére húzódnak. Az 1870-es években már itt működik az Unió, az Árpád, a Pannónia, az. .Erzsébet és a Viktória Gőzmalom; a Királyi Serfőzde, az Első Sze.s/.fino- mító, az Első Magyar Gépgyár és az Első Juhmosoda. Úgyhogy 1871-ben bizonyos területrendezésre kényszerül itt a főváros. Angyalföld első téglaépületeit az Osztrák- Magyar Vasúttársaság építette a Váci út és a Lehel utca mentén. Kiszélesítik az egyre forgalmasabbá és fontosabbá váló Váci utat. Ezért vágják ki Erdőtelek utolsó Hivatása: pártfogó Itt nem lehet letenni esténként úgy, a gondot, mint máshol a szerszámot. Mindig viseli magán a rábízott életek súlyát az. aki veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozik. Sokszor kerülnek elé szinte kibogozhatatlanul szövevényes szálak; végére kell járnia mindig, hogy megtalálja a baj okát. Még akkor is nehéz, dolog ezt, hogyha valakit több mint két évtized tapasztalata segít, mint Bata Lászlót is, aki hivatásos pártfogó és a Gyermek, és Ifjúságvédő Intézet kötelékében tevékenykedik. Feladata nagy önállóságot követel, s igen bonyolult, hiszen elsősorban’ a már rossz útra tévedt fiatalok tartoznak hozzá; segítenie kell. hogy megtalálják a helyes életmódot. Beszélgetésünk elején azonnal kiderül, hogy hivatása nem régi; a hetvenes években öl- , lőtt testet az erre vonatkozó elképzelés, hozta létre a, Művelődési Minisztérium ezt a státuszt. Azóta végzi ezt a munkát, bár az.előtt is hasonló sorsokkal foglalkozott; gyermekvárásokban. állami gondozottak között dolgozott. Ha megtörténik a baj — Tapasztalatom szerint a pedagógia legnehezebb területe ez, hiszen a jog és a lélektan ismeretében kell rendkívül emberségesen alkalmanként közbelépnem. Elsősorban a „klasszikus utógondozás” a feladatom: a már rossz társaságba keveredett, bűncselekményt elkövetett, illetve az állami gondozás megszűnte után az intézetekből kikerült fiatalok - lokkal foglalkozom. Célom a megfelelő körülmények megteremtése, hogy zökkenőmentesen illeszkedjenek be a társadalomba, s nevál-. janak bűnözővé. Ezért szé'les körű vizsgálódást, kell végeznem: és sok féléve* szükséges tek,intettel lennem— Ha egy kiskorú elkövetett valamit az általam ellenőrzött területen — Egeiben és a környező járásban —, már a rendőrségi vizsgálatba bekapcsolódom. Igyekszem. minél többet megtudni, először is környezettanulmányt készítek: meglátogatom az illető családot, s tájékozódom arról, hogy voltaképpen mi is történt. Ilyenkor meg kell nyugtatni az aggódókat, fölvilágosítva őket arról, hogy mi várhat a gyerekre. Úgyhogy, mire a bíróságra kerül az ügy. addigra már nagyjából megismerkedek a gyanúsított viszonyaival. Annál is inkább, mert magam is a rend önkéntes őre vagyok. — Sajnos, nagyon sok rossz tapasztalattal rendelkezem: a környezete rendkívül egészségtelenül reagál az esetek többségében, általában szabadulni igyekeznek attól a gyermektől, aki idáig jutott, mint egy idegen testtől a szervezet. Pedig nagyon vigyázni kellene arra. hogy ne csináljunk a kisebb bajból nagyobbal, s ne kerüljön sor meggondolatlanul munkahelyi ! vagy iskolai eltanácsolásra, vagy megbélyegzésre. A családból is' nagyon gyakran „elkergetik” az ilyen kiskorút. Ilyenkór közbe kell lépnünk, s, meg kell értetnünk, hogv biztosítani kell a megfelelő légkört, s-minél természetesebben kell készülni a jövőre. A tárgyalás után ■— A bíróságon sokféle nevelő intézkedést hozhatnak: lehet figyelmeztetés, megrovás, esetleg próbára bocsátás, vagy akár felfüggesztett, vagy végrehajtandó szabadságvesztés büntetés is. Ilyenkor rendelhetik ki hivatalosan a pártfogót. Egykét évig ezután körmére kell nézni a kiskorúnak, vagy a fiatalkorúnak. Ránk bízzák: a helybeli tanács figyelmezteti a szülőket, s formálisan is bemutat engem, akit voltaképpen már rég ismernek. Ilyenkor egy szabályrónd- szert adunk át, a bíróság által előírt magatartásformákat. Az elkövetkező időszakban pedig ügyelünk arra, hogy ezeket be is tartsák, nehogy visszaesés következzék be. Vigyázni kell. hogy véletlenül se azt nézzék a körülötte élők, hogy „hogyan kellene megszabadulni ettől a kis bűnözőtől”. El kell rendeznünk sorsát. — Az ön által ellenőrzött területen hány fiatalra kell ügyelnie? — Elég-magas itt a pártfogoltak száma: évente félszáz ts megvan, de idén már a hetvenet is elérte. A városokban a tapasztalat szerint sokkal jelentősebb az ilyen problémák aránya: a lakótelepi életforma sok veszéllyel jár a gyermekekre, vagy ifjakra nézve. Nagy feladatot jelent ez. hiszen szétszórtan élnek, s jórészt busszal, vonattal. gyalogszerrel keresem meg őket. Reggeltől estig megyek, nincs olyan, hogy ekkor, vagy akkor fejeződik be a munkaidőm: a munkahelyekre, vagy iskolákba nappal, a családokhoz este látogathatok el. — Milyen gondok akadnak, melyek a legsűrűbben előforduló vétkek? — A garázdaság vezet, az esetek 80 százaléka ez. Kevesebb a lopás, vagy más egyéb. Az okok: szülői felelőtlenség. laza ellenőrzés, züllött, ■ alkoholista család. Recepteket nem lehet adni a megoldáshoz, ahány gyerek, annyiféle a baj", nemcsak az alacsony műveltségű és keresetű környezetből származhatnak, vannak nagyon jól szituált famíliák sarjai is köztük. A társadalom segítsége — Milyen kiutat tud ta~ lálni, hogyan lép közbe, van-e lehetősége gyökeres változások elérésére? — Rendkívül fontos — mint már hangsúlyoztam is — a környezet. Általában a munkahelyeken és iskolákban vannak ifjúságvédelmi megbízottaink, akikkel tarthatjuk a kapcsolatot. Fontos lehet a szocialista brigádok segítsége, még a szabad idő kulturált eltöltésében is. Támogatás nélkül nem boldogulhatunk: az ifjakat a rossz baráti társaság befolyása alól ki kell vonni. — A pártfogoltjaim minden hónapban egyszer felkeresnek az intézetben, és beszámolnak életükről. Ha őszintén akarják, lliogy megtalálják a helyes utat, valószínűleg siker koronázza munkánkat. Akkor eredményes a tevékenységem, ha a botlás következményei alól fölmentik őket. s tiszta lappal indulhatnak tovább a fiatalok. Tavaly elenyésző kisebbségük, 5 százalékuk volt visszaeső, de még ez is sok. Kár mindenkiért: ha jobban viszonyulnának hozzájuk, talán még ennyi rossz példa se lenne. Nincs annál jobb érzés, ha felnőttkorukban megállítanak, s bemutatják családjukat, elmesélik. mire jutottak. Ilyenkor már csak a mi kettőnk titka. hogy milyen viszonyban yoftürik egymással:.. 1 ‘‘ v “ r - a-* ★ Néhány szót váltunk még a nehézségekről: kevesen vannak, mindössze négyen a megyében. Nem megoldott a továbbképzés, nem adott a szakmai fejlődés lehetősége. Szívesen folytatnánk, de már igyekszik, ma még Tarnale- leszre kell mennie, hogy újabb pártfogoltjával találkozzék. Becsukja megkopott, nagy füzetét és nevetve jegyzi meg: — Ez az én irodám. itt van minden tudnivaló. .. Majd siet. hogy újabb sorsot igazgasson el. Gábor I,ászló fáit is. é.s helyére, az Első Magyar Gépgyárral szemben, még ez év végén felépül Angyalföld első iskolája. A kiszélesített és mind hosszabban ednyúló Váci út mentén pedig 18íi0-ig újabb' és korszerűbb gyárak .is., épülnek: a Láng Gépgyár, a Gyufagyár, a Danubius Hajógyár és a Cikóriagyár. Tehát valószínűleg ezt a folyamatot jelöli az Új Magyar Lexikon szűkszavú megállapítása emígyen: „A századforduló után' rohamos ipari fejlődés színhelye volt.” — De láthatjuk, hogy a rohamos ipari fejlődés már a •múlt század utolsó harmadát is jellemezte. „A felszabadulás előtt hírhedt volt nyomorúságos lakásviszonyairól. .." — öszszegez tovább a lexikon olyan tényeket, amelyeken érdemes lenne néhány percig még elgondolkozni. Mert persze, ezek a hírhedt lakás- viszonyok is a múlt század hetvenes éveitől kezdve alakulnak ki a rohamos ipari fejlődés eredményeként. És nyilván ezek izgatták fel romantikus íróink borzongó képzeletét annyira, hogy sötét titkokat és bűnbarlangokat véltek a viskókban és sikátorokban, amelyeket paraszti környezetben éppen hogy idillikusra festettek. De azt hiszem, hogy a jóra- •való Tolnai Lajosnak és Nagy Ignácnak, vagy az aranyos Jókai bácsinak é.s a bonviván Bródy Sándornak az lett volna a legrejtélyesebb titok, ha egyszer kiutaznak Angyalföldre, és azt látják) hogy az. ott élő emberek ugyanúgy élnek és laknak, mint falun, mint odahaza. Hol? Odahaza?! — Lehetséges, hogy ebben az elszólásban rejlik a „titok” kulcsa is. Az a néhány száz földművelő-. halász-, vagy hajóscsalád. akik Angyalföld őslakóinak számítanak, nemigen tudja biztosítani a Du- na-parton és a Váci úton sorakozó ipari vállalkozások munkaigényét. De talán még egyetlen gyárét sem! így aztán az állandó munkalehetőség és a biztos kereset tömegesen csábítja Angyalföld gyáraiba a falusi szegényeket. Itt telepednek le a munkahelyek közelében, és ez a hely kétszeresen is kedvező számukra. Először is, mert nem kell sokat gyalogolniuk a gyárakba, gőzmalmokba, vagy a vasúttársasághoz: másodszor pedig ez a falusias környezet, a földszintes házak, erdők, rétpk, patak közelsége enyhítette az otthontól való elszakadás fájdalmát. Ez, a vidék naég jobbára beépítetlen: a telepesek maguk húzzák fel a falakat vályogtéglából, éppen úgy, mint odahaza. Virágos kiskert van a ház előtt, mögötte konyhakert, felfutó petúniák díszítik a kerítést, az ablakokat. Az üres telkeket bevethetik krumplival, t kukoricával. nevelhetnek baromfit. hizlalhatnak disznót, .sőt. tarthatnak kecskét és tehenet is. Az asszonyok szomszédéinak, kölcsönre járnak egymáshoz, vasárnap kiülnek a kapu elé, és a fiatalok fel-alá sétálgatnak az utcán. Es persze jaj annak a legénynek, aki a szomszéd utcából udvarol valakinek! Mert azt ugye elcsalják a kocsmába, és ott már csak megszokásból is, vagy valami atavisztikus ösztön kényszeréből. rendesen összeverik. Esetleg meg is késelik. Ha mindezt csizmában, fehér ingben, lajbiban, bokré- tás kalapban teszik: magyar virtus; ha netán kopottas zakóban, siltes sapkában alvilági vagányok garázdálkodása: — a proletariátus úgy él tehát a gyártelepek tövében, akárcsak odahaza, falun. A férfiak mér gyári munkások. „proletárok”, munka után „politizálnak” a kocsmákban, de a család még nemigen vesz erről tudomást. (Egy 1899-ből származó újságcikk így számol be az angyalföldi munkások társashelyéről; „A kocsma? (Folytatjuk)
