Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

Leonyid lljics Brezsnyev zárszavával belejezödöti az SZKP XXVI. kongresszusa (Folytatás az 1, oldalról) kongresszus nemcsak a szov­jet nép körében kapott nagy visszhangot hanem az egész világon. — Teljes szívemből üdvöz­löm önöket, kedves bará­taim. a kongresszus munká­jának eredményes befeiezése alkalmából. Tisztelt Leonyid . lljics! Engedje meg, hogy a kong­resszus külföldi résztvevői nevében köszöntsem önt az SZKP KB főtitkárává történt újraválasztása alkalmá­ból, jó egészséget, alkotó si­kereket, hosszú éveket kí­vánjak felelősségteljes mun­kája folytatásához. Ez a munka kiemelkedő hozzájá­rulást jelent a lenini párt tevékenységéhez, a szovjet nép jólétéhez, az egész em­beriség békéjéhez és boldog. Ságéhoz — mondotta; a to­vábbi sikerekre emelvén po­harát. Zamjatyin és Zaglagyin sajtóértekezlete A kongresszusi sajtóköz­pont zsúfolásig megtelt kon­ferenciatermében tartotta meg záró sajtóértekezletét Leon I Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának veze­tője és Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osz­tálya vezetőjének első he­lyettese. Hangsúlyozták, hogy az SZKP kedden bejeződőtt XXVI. kongresszusa a több mint 17 millió tagot számlá­ló párt összeforrottságáról, a párt és a nép teljes egy­ségéről tanúskodott. A kongresszuson elfogadott fő dokumentumok megerő­sítették az SZKP hosszú- távú célkitűzéseit, a szov­jet emberek életkörülmé­nyeinek javítására és a tar­tós béke biztosítására irá­nyuló politikát. A pártkongresszus hétfőn megtartott zárt üléséről és a választások eredményéről el­mondották, hogy a párt ve­zető szervei tagjainak csak­nem egyharmadát, 28 száza­lékát, 151 főt először válasz­tottak be a vezető testüle­tekbe. A Központi Bizottság tagjainak száma a korábbi 287-ről 319-ro nőtt, a KB póttagjainak száma 139-ről 151-re emelkedett. Ezzel szemben a Központi Revíziós Bizottság tagjainak száma a korábbi 85-ről 75-re csök­kent. összességében a párt vezető szerveibe a XXV. kongresszushoz viszonyítva, 34-gyel több, összesen 545 párttagot választottak be. A párt vezető testületéinek társadalmi összetételéről szól­va Vagyim Zaglagyin el­mondotta, hogy a XXV. kongresszushoz viszonyítva néggyel több, — 32 — mun­kást, hárommal több — 14 —« kolhoz- és szovhoztagot —, nyolccal több — 35 — nőt, és ugyanennyi — 18 — tudományos munkatársat vá­lasztottak meg. Kérdésekre válaszolva Leonyid Zamjatyin rámuta­tott, hogy a Szovjetunió bár­mikor kész az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett külpolitikai javaslatok érde­mi megvitatására. Afganisztánról szólva hangsúlyozta, hogy a rende­zésre vonatkozó szovjet ja­vaslatok egészének elfogadá­sa esetén azok az ideiglene­sen ott állomásozó korláto­zott létszámú szovjet csapa­tok kivonását is magukban foglalják. A szovjet szóvivő nyugati tudósítóknak válaszolva ki­emelte: a Szovjetunió meg­érti, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya behatóbban kívánja tanulmányozni az új szovjet külpolitikai kezdemé­nyezéseket. Ugyanakkor ar­ra is figyelmeztetett, hogy a fegyverkezés jelenlegi szint­je nem tűri a tárgyalások halogatását. — Készek va­gyunk a párbeszédre, s a gyors cselekvésre is — mu­tatott rá Leonyid Zamjatyin- Egy további kérdésre vá­laszolva Vagyim Zaglagyin elmondta, hogy a kommu­nista és munkáspártok képviselőinek következő ta­lálkozóját akkor tartják meg, amikor a pártok több­sége szükségesnek véli és előzetesen kidolgozza állás­pontját. A világ közvéleménye és a külföldi sajtó nagy figye­OMmm Mái. március 4„ szerda lemmel kísérte a kedden befejeződött szovjet párt- kongresszust — mondotta Zamjatyin, rámutatva arra, hogv a sajtóközpontban 1008 újságírót akkreditáltak. A külföldi rádió- és tévétársa­ságokat 230 tudósító képvi­selte, s ők a kongresszusi tudósításokat 29 országnak továbbították. A külföldi új­ságírók összességükben 60 országot képviseltek. A saj­tóközpontban 10 sajtókonfe­renciát tartottak. A külföldi újságírók számára 200 inter­jút szerveztek szovjet poli­tikusokkal. tudósokkal és űr­hajósokkal, valamint külföl­di vendégekkel. A szovjet televízió önálló­an és külföldi televíziós társaságokon keresztül na­ponta 87 országnak sugár­zott anyagot a kongresszus munkájáról, A kongresszus eseményeit naponta két­milliárd ember követte vi­lágszerte a képernyőkön, » Zamjatyin közölte, hogy előzetes adatok szerint Leo­nyid Brezsnyev beszámolóját 64 nyelven négymillió pél­dányban publikálták. VARSÓ: Az SZKP kongresszusának hétfőn befejeződött vitájá­val kapcsolatban a tárgy­szerűséget, a nyíltságot hang. súlyozzák a Trybuna Ludu kiküldött tudósítói. Mint ír­ják. a kongresszusi vita egye­nes folytatása volt a decem­ber óta tartó előkészületek­nek. s számos olyan javaslatot, amely a felkészülés során hangzott el, már a kongre6z- szus előtt megvalósítottak. Nem kevésbé fontos jellem­zője a vitának, hogy az el­hangzott észrevételek, javas­latok „a párt- és a gazdasági élet olyan űj módszereinek keresésére irányultak, ame­lyek megfelelnek a változó gazdasági körülményeknek”. A vitában mindvégig tük­röződött az „igen széles körű társadalmi aktivitás, a legfontosabb kérdések meg­oldására irányuló törekvés’. A lengyel hírközlő eszkö­zök továbbra is részletesen beszámolnak az SZKP Köz­ponti Bizottságának referál tumában megfogalmazott új szovjet békekezdeményezé­sek világvisszhangjáról. Mint a Trybuna Ludu össze­foglaló jellegű kommentárjá­ban hangsúlyozza: a szovjet javaslatok fogadtatása he­lyenként és kormányonként eltérő lehet, azt ■ azonban mindenütt, mindenki felfog­hatta, hogy „a Szovjetunió teljes komolysággal kinyil­vánította szándékát arra, hogy a nyolcvanas években is folytatni kívánja békepo­litikáját. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta Todor Zsivkovot, a BKP KB első titkárát, a Bolgár Államta­nács elnökét. Ugyancsak fogadta Jum- zsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárát, a Nagy Népi Húréi Elnökségének elnökét és megbeszélést folytatott vele az SZKP XXVI. kong- ressz.usának eredményeiről, a két ország kapcsolatainak alakulásáról!" BONN: A hétfőn tetőzött karnevá­li hangulatot és zűrzavart kihasználva két ismeretlen férfi hárommillió márkát rabolt el a heidelbergi kör­zeti takarékpénztárból, miu­tán túszként fogva tartották, majd megkötözve sorsukra hagyták a kirendeltség 14 alkalmazottját és azok csa­ládtagjait. ANKARA: A nyugatnémet parlament öttagú küldöttsége Ankará­ba érkezett, hogy értesülé­seket szerezzen a nyugat­európai kormányok számára: valóban kínozzák-e a fog­lyokat a török börtönökben és más módon is korlátoz- zák-e az állampolgárok jo­gait? A látogatás azért fon­tos Törökország szépiára, mert a katonai kormány óriási pénzügyi segélyeket vár NATO-beli szövetsége­seitől. WASHINGTON: Mintegy 40 amerikai sze­nátor és képviselő távirat­ban tiltakozott Reagan el­nöknél a Salvadorban állo­másozó amerikai katonai „tanácsadók” létszámának növelése és további ameri­kai katonai segély ellen. „Ilyen lépés — hangsúlyoz­ták a táviratban — a viet­namihoz hasonló háborúba sodorhatja az országot”. BARCELONA Kedden ismeretlen tele­fonáló. felhívta Quini felesé­gét, és a következő üzenetet játszotta le magnószalagról: „Jól vagyok, viszontlátásra." Az asszony világosan felis­merte férje hangiát. Ernestro Castro Quini, a Barcelona válogatott játékosa vasárnap este tűnt el, és immár 48 órája van az emberrablók fogságában. Eközben a kata­lán klub „válságtanácsa” egyfolytában ülésezik. „Min­dent elkövetünk annak ér­dekében, hogy Quini hama­rosan viszontláthassa csa­ládját”. — mondták. Biztató jelek Tűzszünet Irak és Irán között? BEJRUT: Kedden váratlanul vissza­tért Teheránba Jasszer Ara­fat., a PFSZ VB elnöke, aki az Iszlám konferencián ál­lam- és kormányfői küldött­ségének tagjaként a hét vé­gén jószolgálati közvetítő tárgyalásokat folytatott Te­heránban 1 és Bagdadban Nem hivatalos Palesztina; források szerint PFSZ ve­zetőjét nyomban megérke­zése után fogadta Baniszadr iráni elnök. Arafat derűlá­tóan nyilatkozott a hatodik hónapja tartó háború befe­jezését szorgalmazó csoport tevékenységéről és megerő­sítette. hogy a küldöttség más tagjai szerdán szintén Teheránba érkeznek. Az iszlám konferencia megJ bízásából közvetítésre vál­lalkozó állam- és kormány­fők keddén a szaúd-arábiai Dzsiddában „különleges bé­kítő javaslatokat” készítet­tek elő, amelyet az iszlám konferencia elnöki tisztét be­töltő Khaled szaúfli király elé terjesztenek. Az iszlám konferencia kttU döttségének tárgyalásai után Bagdadból és Teheránból is a tűzszünet lehetőségére uta­ló nyilatkozatok hangzottak el. Teheránban Valillah Fal-; lahi. a fegyveres erők vezér­kari főnöke hangoztatta, hogy a maga részéről kívánatos-' nak tartaná a tűzszünetet — lehetővé téve ezzel a? ’.i csapatok feltétel nélküli visz- sza vonását. MADRID A szovjet bizalomerősítő intézkedésről Leonyid Iljicsov külügy­miniszter-helyettes. szovjet küldöttségvezető a madridi találkozó keddi teljes ülésén elhangzott felszólalásában, majd sajtóértekezleten is­mertette azt az indítványt, amelyet Leonvid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára tett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusán elhangzott beszámoló jában az európai biJ zalomerősitö intézkedések kiterjesztésére. A Szovjet­unió kész kiterjeszteni eze­ket az intézkedéseket az or-’ szag egész európai részére (tehát az Uraiig) azzal a fel­tétellel, ha a nyugati álla­mok is megfelelően kibőví­tik a bizalomerősítő intéz­kedések érvényességi zóná-; ját. Egyiptomi tábornokok halála Helikopterszerencsétlen­ség következtében hétfő dél­után életét vesztette Ahmed Badavi tábornok, egyipto­mi hadügyi és hadiipari mi­niszter, a fegyveres erők fő- parancsnoka, és a hadsereg 13 másik magas rangú tiszt­je. A katonai vezetők a nyu­gati sivatagban, a líbiai ha­tár közelében állomásozó egyiptomi alakulatoknál végzett szemléjük befejezté­vel indultak volna útnak Siwa-oázisból, amikor, nyomban a felszállás után helikopterük homokviharba került, lezuhant, majd ki­gyulladt. Gyászszertartásukat kedden Kairóban tartották Szadat elnök vezetésével. A béke, az alkotás kongresszusa A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVI. kongresszusa minden tekin­tetben igazolta azt a vára­kozást, amellyel munkáját világszerte kísérték. Nemze­dékek tapasztalata alakítot­ta ki a meggyőződést, hogy a szovjet kommunisták kong­resszusainak helyzetelemzé­se és az ebből következő feladatok meghatározása túl­mutat az ország határain, igen nagy hatást gyakorol a nemzetközi kommunista mozgalam életére, sőt, az egész világ helyzetére. Ez a tény egyaránt össze­függ a történelemmel, s a jelenlegi világhelyzet reali­tásaival. Ami a históriát il­leti: Lenin pártja volt az el­ső új típusú forradalmi mun­káspárt, s ma egyetlen olyan kommunista párt sincs, amelynek története elvá­lasztható lenne az SZKP történetétől, a leninizmus ki­alakulásától. Ami pedig a jelent illeti: az SZKP annak az országnak vezető ereje, amely szilárd támasza és ön­zetlen segítője a szocializ­musért, a társadalmi hala­dásért, a szabadságért és nemzeti függetlenségért, a békéért folyó küzdelemnek. Az SZKP vezette Szovjet­unió fejlődése ma is és a jövőben is a nemzetközi erő­viszonyoknak döntő ténye­zője; így számolnak vele ba­rátok és ellenfelek egyaránt. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa mélyrehatóan elemez­te a világhelyzet alapvető vonásait. A két kongresszus között eltelt időszak igen bo­nyolult volt. Ahogy a be­számoló meghatározta, e pe­riódust mindenekelőtt a vi­lágpolitika két irányzatának harca jellemezte. F.gvfelől: a ffegyverkezési haisza meg­fékezésének. a béke és az enyhülés megszilárdításá­nak irányzata., az elnyomott mépek felszabadulásáért fo­lyó küzdelem; másfelől: az enyhülés aláásásának, a fegy­verkezési hajsza fokozásának vonala, a felszabadító harc elfojtásának politikája. Ez utóbbi irányzat veszélyét növelte meg az imperializ­mus — elsősorban az ameri­kai imperializmus — ag­resszivitásának fokozódása, s a kínai külpolitika, amely továbbra is az imperializ­mus törekvéseit szolgálja. I lyen körülmények közt * különösen jelentősek és reálisak azok az új ja­vaslatok, amelyeket az SZKP — békeprogramját tovább­fejlesztve — fogalmazott meg és fogadott el ezen a kong­resszuson. A javaslatok kö­zött egy sincs, amely egy­oldalú előny megszerzésére irányulna, vagy amelynél ne vették volna figyelembe a másik fél érdekeit es lehet­séges biztonsági szempont­jait is; vagyis mindezek a javaslatok az azonos bizton­ság elvén alapulnak. A javasolt lépések, tár­gyalások, megállapodások aligha képzelhetők el az Egyesült Államok nélkül. Ezért is, de nemcsak ennek okán lényeges az a mód, ahogy a Központi Bizottság beszámolója a szovjet—ame­rikai kapcsolatok ügyével foglalkozott. Fontos ez azért is, mert Washingtonból hu­zamosabb ideje a korábbi évekből ismerős hideghábo­rús hangokat hallani a Szo- jetunióval. a szocialista or­szágokkal szemben. Nép­szerű jelszó lett a „nagyobb erő” követelése — ilyen hát­só gondolatokkal fejlesztik Kínával is a politikai-kato­nai kapcsolatokat — és hi­degháborús propagandisz- tikus kampányokat emelnek az állami politika rangjára. Ilyen előzmények adnak kü­lönös súlyt annak hogy a beszámoló minderre a mér­séklet, s a józanság hang­ján reagált, másként, mint azt az erőpolitika prókátorai szerették volna. Moszkva a fegyverkezési verseny helyett a fegyverkezés korlátozására: a helyzet kiélezése helyett higgadtságra; a kontaktusok felszámolása helyett normá­lis kapcsolatokra; propagan­dakampányok helyett párbe­szédre hívja fel a legmaga­sabb szinten is Washingtont. Ilyen konstruktív szellem­ben tárgyalta a kongresszus a többi tőkés országhoz fű­ződő viszonyt is, hangsú­lyozván: a cél a legszéle­sebb körű együttműködés a kormányokkal, a parlamen­tekkel, az üzleti körökkel, a társadalmi szervezetekkel. A XXVI. kongresszus igen nagy figyelmet fordított az építőmunka soron levő fel­adataira. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióban sok hónapos, igen széles körű vita készítette elő a Közpon­ti Bizottság 1980 decemberé­ben közzétett gazdaságfej­lesztési tervezet alapján. Új­ra bebizonyosodott, hogy az ilyen átfogó, demokratikus, előzetes viták a párt kong­resszusait a gazdasági fejlő­dés irányításának és ellen­őrzésének különösen hatha­tós fórumaivá teszik* Az iparfejlesztés irányait meghatározva két tényezőt húztak alá különösen nagy nyomatékkal. Az első: az új ötéves tervben a többi ágazatnál gyorsabban kíván­ják fejleszteni azokat az ágazatokat, amelyek a nép­gazdaságban progresszív szerkezeti változásokat, sta­bil és kiegyensúlyozott bőví­tett újratermelést biztosíta­nak. A második: biztosítani kell, hogy az iparban a ,.B” szektor (fogyasztási cikkek) valamivel gyorsabban fej­lődjön. mint az „A” szektor (termelési eszközök). így kí­vánják elérni, hogy a meg­növekedett szükségleteknek megfelelően álljanak rendel­kezésre a fogyasztási / cik­kek. A mezőgazdasági ter­melés fellendítésének fő irányait a kongresszuson körvonalazott, külön az élel­miszer, termelés fejlesztését szolgáló program határozza majd meg. Erről a program­ról, amelynek kidolgozása most kezdődött, igen sok szó esett, s többen hangsúlyoz­ták: valarrtennyi olyan kér­dés közül, «melytől a követ­kező években az életszínvo­nal emelkedése függ. ez a legfontosabb. ind az ipar, mind pe- dig a mezőgazdaság kérdéseinek tárgyalásánál különösen kiemelték a minő­ség javításának, a takaré­kosságnak, a hatékonyság fokozásának szükségességét. Hangsúlyozták, hogy ennek szolgálatába kell állítani a műszaki-tudományos fej­lesztést, a gazdálkodási mód. szereket és a gazdaságirá­nyítást is. A Szovjetunió XI. ötéves terve a szovjet nép további életszínvonal-emelkedésé­nek, a békés építőmunká­nak a programja, s így min­dennél jobban bizonyítja, hogy a Szovjetunió politiká­ját a béke fenntartásának céljai vezérlik. A XXVI. kongresszusnak a béke. az enyhülés védelméből és a szovjet emberek jólétének fokozásáról szóló határozatai elválaszthatatlanul össze­függnek. s egyszersmind a szocialista rendszer lényegé­ről és ni a sasa bbrend őségé­ről tanúskodnak. Az SZKP XXVI. kongresz- szusának munkáját a meg­nyitástól kezdve a tanács­kozás befejeztéig az egység, a cselekvő és harcos inter­nacionalizmus. a szocializmus és kommunizmus ereiébe vetett hit hanoit« át. Való­ban alkotó szellemű ta­nácskozás volt ez, amely a kor valóságát ragadta meg a maga változásában, számi. tásba véve az adott törté­nelmi korszak sajátosságait és a legújabb fejleményeket is.. A vita, a tanácskozás egész tartalma és menete ily módon újra tanúsította a Szovjetunió Kommunista Pártjának eszmei szilárdsá­gát, magas fokú szervezett­ségét, jó tömegkapcsolatait. Bizonyította azt is, hogy a szovjet kommunisták a teg. napinál sok tekintetben boJ nyolultabb helyzetben is tö­retlen optimizmussal tekin­tenek a jövőbe. Ez nem hol­mi kincstári optimizmus, ha­nem a szovjet állam, a szo­cializmus erejébe vetett bi­zalmon alapszik; azon a tu.i daton, hogy az idő nem az imperializmusnak dolgozik, s a nemzetközi erőviszonyokat a legdühödtebb kampány sem változtathatja meg. A magyar kommunisták; “ dolgozó népünk szá­méra a XXVI. kongresszus mérlegéből fontos következ­tetés, hogy az összes lénye­ges elvi és politikai kér­désben teljes az összhang a magyar és a szovjet testvér-( párt között. Kádár János elvtársnak a Kongresszusi Palotában elmondott szavai is kifejezésre juttatták: a mi pártunk nagyra értékeli ezt az összhangot, ezt az egységet. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a szov­jet kommunisták Lenin ala­pította, harcokban edzett pártja, élen az újjáválasz­tott Központi Bizottsággal és Leonyid Brezsnyev elvtárs- sal, sikerrel halad tovább történelmi útján, eredmé­nyesen váltja valóra az SZKP XXVI. kongresszusá­nak határozatait is a szov­jet nép. a szocialista orszá­gok testvéri közössége, az egész emberiség javéra.

Next

/
Thumbnails
Contents