Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

mLTOZÖ IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM Hm v&m megyében ex egyke Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint az elmúlt év­tizedben jelentősen növe­kedett a háztartások száma, de csökkent azok átlagos nagysága. Míg 1970-ben or­szágosan száz háztartásban 295 személy élt, a múlt év januárjában ez a szám 280 volt. Tovább vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a fővárosban ez a szám a legalacsonyabb, itt száz háztartásban mindössze 242 személy él, a megyék közül Csongrád megyében 265. a legmagasabb pedig Szabolcs- Szatmár megyében, ahol 317 személy él száz háztartásban. Mi az oka ennek a -„lét­számcsökkenésnek”? Az egyik, hogy az elmúlt évti­zedben erőteljesen nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Jelenleg 720 ezer ember él egyedül, akiknek mintegy kétharmada nő, és 70 százalékuk az idősebb kor­osztályhoz tartozik. Az egy­személyes háztartások szá­ma Budapesten a legmaga­sabb. A másik ok, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a két és több családból álló háztartások száma, ami azt mutatja, hogy a lakáshelyzet fokozatos javulásával a ko­rábbinál kevesebb család­ban kényszerül több gene­ráció közös háztartásban élni. Egyébként a több csa­ládot egyesítő háztartások száma és aránya a községek­ben a legmagasabb, számuk azonban az elmúlt évtized­ben ott is csökken. Ha a háztartások összeté­telét a keresők száma sze­rint vizsgáljuk, a legszem­betűnőbb. hogy jelentősen és folyamatosan növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben csak nyugdíjasok élnek. Jelen­leg a 3 millió 718 ezer ház­tartás egynegyede aktív ke­reső nélküli. Ugyanakkor á háztartások több mint egy- harmadában két kereső van Más összefüggésben vizs­gálva, a száz háztartásra ju­tó keresők száma tíz év alatt Családösszetétel: Házaspár gyermek nélkül Házaspár gyermekkel Apa gyermekkel Anya gyermekkel A családösszetétel alaku­lását a gyermekszületések alakulása mellett az is be­folyásolja. hogy az életkor meghosszabbodásával, a gyer­mekek önálló keresővé vá­lásával és korai házasságkö­tésével egyre több idősebb házaspár maradt velük együtt élő gyermek nélkül. Az adatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az ideális­nak tekintett háromgyerme­kes családtípus még nem vált általánossá, sőt az elmúlt év­tizedben a három és több gyermekkel élő családok ará- nya csökkent. Budapesten van a legkevesebb három és több gyermekes család, az összes családoknak mindösz­átlagosan 143-ról 134-re csök­kent. Ez a szám Zala és Fejér megyében a legmaga­sabb. itt száz háztartásban átlag 148, illetve 146 kereső van, míg Békés megyében a legalacsonyabb'. 125 fő. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy hazánkban több évtizede folyamatosan csökken az átlagos család­nagyság. Jelenleg a csalá­doknak több mint egyharma- da gyermek nélkül él. A csa­ládok összetételének alaku­lását szemlélteti az alábbi táblázat: Az összes család százaléka 197fl-ben 1980-ban 33.7 34.9 57.1­54.9 1,3 1,7 8.9 9.4 sze 3 százaléka. A községek­ben ez az arány 8 százalék. A családok gyermekszám szerinti összetétele megyén­ként jelentősen eltérő. A száz családra jutó gyerme­kek száma Szabolcs-Szat- már megyében átlagosan 127, Veszprémben 120, míg Csong­rád és Heves megyében mindössze 97. Baranya és Heves megyében a legtöbb az „egyke”, az itt élő csalá­dok 35 százalékában egy gyermek van. A három és több gyermekkel élő csalá­dok aránya kiugróan magas Szabotcs-Szatmár megyé­ben, 12 százalék, míg a nagy- családok aránya Somogy me­gyében mindössze 5 százalék. (Gy. Z.) Korszerűsítik a zajszabványokat Folyamatosan korszerűsí­tik a zajszabványokat a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal­ban. E napokban — KGST- megbízásból — éppen a vá­rosi zajok megengedett szint­jére vonatkozó előírásbkat készítik, hogy néhány hóna­pon belül új szabványok lépjenek a régiek helyére — nemcsak nálunk, de a többi KGST-országban is. Hazánkban jelenleg 37 zaj­szabvány van érvényben, közülük harmincegyet az utóbbi öt évben dolgoztak ki, igazodva két nagy szer­vezet, a KGST és a Nemzet­közi Szabványügyi Szerve­zet előírásaihoz. Külföldi vé­lemény: korszerűek a magyar zajszabványok. Az előírások legalábbis jól szolgálják a munka- és lakóhelyek, ut­cák, terek csend védelmét. A korszerűsítésre ennek ellené­re állandóan szükség van. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy megváltoztatják a meg­engedhető zajszintek mér­tékét. Sokkal inkább a vizs­gálati módszerek korszerű­sítéséről, gazdaságosabbá té­teléről van szó. Ä műszaki­technikai fejlődés, az új gé­pek beállítása, vagy éppen az új típusú könnyűszerke­zetes épületek megjelenése okán a tervezőknek, meg­rendelőknek nemcsak azt kell tudniuk, hogy mennyi a meg­engedett zajszint, de főként azt, hogy milyen műszaki­fizikai jellemzőkből, paramé­terekből következtethetnek a végeredményre. Magyarországon a lakó- és kommunális épületek csend­védelmét már megfelelő módszerek szolgál ják, a kor­szerűsítés elsősorban a mun­kahelyi'épületek, berendezé­sek zaiszint-előírásainak módszerére vár. A TURISTÁK FIGYELMÉBE r Csabai kolbász Gyuláról A Gyulai Húskombinát az idén ötszázötven-hatszáz­ezer sertést és huszonöt- ezer marhát dolgoz fel.' Egyik legkeresettebb ter­mékük a csabai kolbász, melyből az ország minden tájára szállítanak (MTI fotó — Sarkady János felv. — KS) ÜJ CÉGTÁBLA ALATT Több öntvény hulladékból 1,3 milliárd forintos termelés Apcon Az idén — mint ismere­tes — cégtáblát' cseréltek Apcon, a település, egyben pedig az egész iparmedence legjelentősebb munkahelyé­nek, a Qualität Könnyűfém­öntödének nevébe a Csepel Művek helyett a METALLO- GLOBUS kezdőszó került. S lényegében nem is történt nagyobb változás itt, hiszen a profil, a vállalati szerve­zet úgyszólván maradt a ré­gi. Mi több: az új gazda sem ismeretlen, hiszen az üzemeket már tartósabb kap­csolat fűzi hozzá. Az egyik alapanyag-ellátóként évi mintegy ötezer tonna hulla­dékot szállított feldolgozás­ra, a késztermékből pedig 500—600 tonnányit vásárolt. Január elsejétől a partneri együttműködés helyébe a közös nagyvállalati munka lépett, s a 20 milliárdos csé­peli töszt 12 termelővállalata közül a kisebbek közé tar-\ tozó apci egy 11 milliárdos szervezet legszámottevőbb egységeként folytatja meg­szokott tevékenységét. Apcon — ahogy értesül­tünk — ebben az évben a tavalyinál hat százalékkal nagyobb, összesen 1,3 mil­liárd forint értékű termelést terveznek. Minden termék- csoportnál iparkodnak növel­ni a hulladékból előállítható gyártmányok arányát, így például már 12—14 ezer tonna „limlom” kerül töm- .bösítésre. Az öntvénykészí­tésen belül a kokillagyártás ütemét kívánják erőteljeseb­ben gyorsítani, hogy ilyen termékeikkel is sikerük le­gyen a tőkéspiacon. Az MSZMP országos elnök­ségének keddi ülésén a testület egyhangúlag elfogadta a ha­tározatot, amely szerint az MSZBT VII. országos érte­kezletét ez év október 17-re összehívják. Az országos ér­A METALLOGLOBVS Qualitál Könnyűfémöntödéje a' középtávú tervidőszak vé- géig a tavalyinak duplájára akarja fokozni „nyugati" ér­tékesítését. Az elkövetkező, fejlesztések során átállnak áz apciak is a földgáztüzelésre, tovább korszerűsítik kohá­szatukat, a hulladékfeldolgo­zást, az önvénygyártá6 tér. melékenységét kisgépesú téssel, pótlólagos automatí- zálassal javítják, s a jelen­leginél sokkal modernebb szerszámüzemről gondoskod­nak. (—ni) tekezlet feladata lesz, hogy értékelje az elmúlt öt év­ben végzett munkát, s meg­határozza a jelenleg több mint 1600 MSZBT tagcso­port, a magyar—szovjet ba­rátsági mozgalom további feladatait. Októberben tartja országos értekezletét az MSZBT Árfolyamváltozások, módosítások Több forint, több valuta — Gépjármű és vasútjegy Aranyjelvényes ujito A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vasár­napi közleménye a konvertibi­lis elszámolású valutákkal kap­csolatos árfolyamváltozásokról és ezzel összefüggő néhány in­tézkedésről adott. hírt. — A legfontosabb tudniva­lók. változások? — Március 1-től emelke­dett valamennyi konvertibi­lis elszámolású valuta nem kereskedelmi forintárfolya­ma — közölte Hajdú György- né, az MNB főosztályvezető- helyettese. — Az emelkedés valutánként eltérő mértékű, 11—18 százalék között mo­zog. Az eltérés abból szár­mazik, hogy a bank — 1980. január 1. óta folytatott gya­korlatának megfelelően — e hónapban is átvezette az ár­folyamokon azokat a válto­zásokat, amelyek a pénzpia­cokat az utóbbi hetekben jellemezték: a dollár jelen­tős erősödését, s az európai konvertibilis valuták gyengü­lését. — Miként érinti az intéz­kedés a magyar állampol­gárokat? — Több forintot kapnak valutájukért a külföldön dol­gozó magyar szakemberek, vendégszereplő művészek, s azok, akik külföldről nyug­díjat, rokoni támogatást, szer­zői jogdíjat stb. kapnak kon­vertibilis devizában. A kül­földre utazókat is érinti az intézkedés: úgy tűnik, az Éiíelyamok emelés« forintok­ban többletkiadást jelent, ha azonban figyelembe vesszük, hogy a többletvalutára és a gépkocsival utazók üzem­anyagköltségeihez eddig 40 százalék illetéket kellett fi­zetni és ez a magasabb ille­ték megszűnik (egységesen minden utazási valutavásár­lásra 10 százalék lesz), úgy az lényegében kiegyenlíti az árfolyamok emelését. — Változnak-e a valutavá­sárlási lehetőségek? — Az árfolyamok emelése eleve szükségessé tette a va­luta vásárlási forintkeretek emelését. Tekintettel a nyu­gati országokban továbbra is magas inflációra, némileg nö­veltük a vásárolható valuta- összeget is. lay pl. 257 ezer líra helyett 289 ezret. 3838 Schilling helyett 4282, 542 NSZK-márka helyett 602 márkát. 1252 francia frank helyett 1408 frankot vásárol­hatnak a turistalevéllel uta­zók. s ezzel az eddigi 6700 forintos valutavásárlási ke­retük 8500 forintra növek­szik. A benzinárak folyamatos emelkedése szükségessé tette az üzemanvágköltség céliára vásárolható fizetőeszközök keretének emelését; például a Spanyolországba személy­gépkocsival utazók 11 ezer forintért (az utasok szemé­lyenként 3000 forintért), az Olaszországba utazók 5700. illetve 1500 forintért vásárol­hatnak ualutát. Arányosan emelkedett az a forintkeret­összeg is, amelyet a vasúton utazók menetjegyvásárlásra fordíthatnak (pl. Nagy-Bri- tannia 12 000, Olaszország 5800). — Mit jelent mindez egy turista "csal adnak? — Vegyünk egy olyan pél­dát, amely eléggé általános­nak tekinthető. Ha egy há­zaspár egy 14 éven aluli gyermekkel gépkocsival Olaszországba utazik, úgy eddig összesen 745 ezer lírát vásárolhatott, s erre 25 ezer forintot kellett fiz.etnie. Már­cius 1-től 874 ezer lírát vá­sárolhatnak. ami 29 ezer fo­rintba kerül. Ez mind forintkiadásokban. mind vaiutaösszegben 17 szá­zalékos növekedést jelent, vagyis egv-egy líra ugyan­annyi forintba kerül átlago­san. mint korábban. Ha vasúton teszik meg ezt az utat. úgy ez kb. 3 száza­lékkal több kiadást jelent. Közelebbi vagy távolabbi or­szágokba utazóknál, „erő­sebb”, vagv ..gyengébb” va­lutát vásárlóknál az egy kocsiban ülő személvek szá­mától függően kisebb eltéré­sek is adódhatnak, többlet- költség azonban csak mini­mális mértékben jelentkez­het. — Társasutazók, látogatók? — Az utazási irodáknak jfcgu&am áti ogyan a? ár­folyam-emelkedéseket az uta­sokra áthárítani, de ‘ rpivel kalkulációik az úgynevezett szabadáras körbe tartoznak, nyilvánvalóan mérlegelik majd, hogy éljenek-e ezzel a lehetőséggel. Költőpénz cél­jaira a társasutazások részt­vevői több valutát vásárol­hatnak, mint eddig: az első három napra félpanziós ellá­tás esetén 1200, teljes pan­ziónál 900 forint összegű va­lutát vehetnek, további idő­re pedig naponként 300, il­letve 200 forint a keret. Ez egy ötnapos útnál 60, illetve 43 dollárnyi összeget jelent. A látogató-útlevéllel uta­zók az eddigi 1000 forint he­lyett 1300 forintért vásárol­hatnak valutát, ami például 81 márka helyett 92 márkát, 1210 jugoszláv dinár helyett 1354 dinár. — Egyéb változás? — A pénzügyminiszter ugyancsak március 1-i hatá­lyú rendelete ezentúl nem tesz különbséget az engedélv nélkül birtokban tartható és kivihető rubelelszámolású, illetve konvprtibilis valuták Forintösszege között, vagyis konvertibilis valutából — az eddigi 200 forint helyett sze­mélyenként 400 Ft-nak meg­felelő valuta vihető ki kü­lön engedély nélkül külföld­re, ami például a március 1-i árfolyamon 202 schillingnek. 28 NSZK márkának, vagy 13 «tollárnak. felel meg. (Tudósítónktól): — Aki beruházásokkal fog­lalkozik, naponta újíthat — mondja Wolsky Ottó, az Agria Bútorgyár beruházási előadója. — Engem például gyakran késztetnek gondol­kodásra a tervmódosítások is ... — A szemfüles újító tehát hasznot húz a gazdasági problémákból? — No, nem egészen! A szakemberek legfontosabb feladata a technikai, a tech­nológiai rendszerek üze­meltetése, a termelést aka­dályozó gondok megoldása. Az újító, ha szakember a rábízott gépek és berende­zések kutatója; nemcsak fel­fedezi a hibákat, a hiányos­ságokat. hanem gazdaságos megoldásokat eszel ki. — Mi a különbség a szak­ember és az újító Között? Elgondolkodik. — Az újítók nem mindig szakemberek, de a kiváló szakemberek egyben újítók is . ... A szikár, mozgékony em­ber immár több mint két évtizede töri a fejét, újítá­sokon. Szerszám gépterve­ző volt a Gábor Áron Vas­öntöde és Gépgyárnál 16 esz­tendeig. Innen a kísérletező kedv, a teremtő nyugtalan, ság. — Beszélik, hbgy egymil. Hó .háromszázezer forintot érő megtakarítással gazda­gította az egri gyárat. Mi a lényege, az újításnak? — Az Agria Bútorgyár az ötödik ötéves tervben tízsze­resére emelte a tőkés expor­tot. Stíl- és stilizált bútoro­kat, ülőgarnitúrákat szállí­tunk egyebek mellett a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba és Svédországba. A kö­zelmúltban például új szo­ciális épületet adtunk át, amelyben konyha, öltöző, fürdőhelyiség és orvosi ren­delő áll dolgozóink rendel­kezésére. Ebben a létesít­ményben a terv szerinti fű­tés —> a nyereség terhére — csaknem kétmillióba került volna vállalatunknak. Sokai- lőttük. Én is gondolkodtam, kalkuláltam, végül megszü­letett a' terv: a költséges kazán helyett egyedi gázfű­tést alkalmazunk. — A tervből valóság lett. Jól járt a cég és az újító . Mosolyog. — Elgondolásomat öröm. mel fogadták a vállalatnál és gyorsan megvalósították. Egyébként nálunk a rövid az elbírálásra szánt idő: Sürget a munka, Mika István 1981. március 4., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents