Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám

VILÁG ^0 EíARJAI, EGYESÜLJETEK! / AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 73. szám V=@lre. i ■ értés | U ajlamosak vagyunk t ** a demokrácia fogai- J mát félreérteni. És tesszük ! ezt a legjobb szándékkal. J Hogy milyen tényekre le- j hét hivatkozni? Olyanokra, amelyek ma­napság ezrek és ezrek ta­pasztalata. A különböző értékelésekre gondolok. Például: Elkészül a beszá­moló a termelőszövetkezet mólt evn gazdálkodásáról. Mindjárt melléje csatol­ják a terveket is. Dgjsan- így számot adnak a válla­latok, ipari szövetkezetek i6 ugyanilyen célzattal és feladattal, ahogyan a tan­intézetekben is a tanul­mányi mérleg összeállítá­sának az időszaka zajlott le nemrég. Mindez történik nagyon céltudatosan, nagyon ala­pos okból, de általában nagyon rossz hatékonyság­gal. ■ Pedig milyen kulcsfo­galom manapság ez a szó: hatékonyság. Mintha azon­ban csak a gazdálkodási, a termelési területekre szűkítenénk le a vonzás­körét. ' A? emberrel való bánásmódban pedig fel sem merülne, hogy itt is ée mindenekelőtt a haté­konyság a lenveg. Mert... vegyünk a ke­zünkbe egy beszámolót az előbb felsorolt területek bármelyikéről. Ha nem ta­lálunk egvben-egyben kis-; ezer adatot, akkor egy fe­let sem. Némelyik szám olyan bűvös közgazdasági részletet érzékeltetne, ami­ről a közönséges halandó­nak halvány fogalma sincs. De — nehogy szó érje a ház elejét — mi aztán... ömlesztjük az in­formációt. Hadd csemegéz­zen az adathalmazban a „dolgozó”. Nehogy bárki­nek a szemére vesse: ót semmibe veszik, odaken­nek a beszámoló ürügyén • valamit az orra alá, aztán „vakulj, paraszt”...! Tudom, még csak vélet­lenül sem teszi ezt senki ilyen szándékkal. A túl­buzgóság forrásvidéke a „demokrácia” címszó. Ezért látszik kínosnak azt mondani: nagyon rossz az előbb vázolt gyakorlat. Igaz, hogy „a dolgozót” akkor is komolyan kell venni, amikor nemcsak a munkáról van szó. De az is igaz, hogy a statisztikai adatok halmaza már ezt a komolyságot is kétséges­sé teszi. Mintha valakik, azok, akiknek állandóan a számokkal kell bajlódni­uk, azt hinnék, hogy nincs is komoly, igazi, tartal­mas élet kétmaréknyi statisztika nélkül. Pedig van. A „dolgozót” nem hatja meg a számok özöne. Ö az okokra és az összefüg­gésekre kíváncsi, a ,,mi­ért’ '-ekre vár feleletet és magyarázatot. De nyílt szavakkal, közérhető nyel­ven fogalmazva. Mert ez is demokrácia, sőt: a de- . rhokrácia alapkövetelmé­nye a közérthetőség. A vájtfülűek pedig egymás közt öltsék a szavakat, úgy össze, ahogyan akarják. > E Íriszem, nem könnyű a „köz” nyelvén fogalmaz­ni. De hát aki a ,.köz”_höz szól,, annak ezt is tudnia kell. Félreérthetetlenül. G- Molnár Ferenc ARA: 1,40 FORINT 1981, március 27., péntek Ülést tartott a Szocialista Bili un kő sport BCöxponti Bizottsága A Magyar "Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. március 26-án, Ká­dár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a nemzetközi helyzetről szóló tájékoz­tatót. és a belpolitikai élet időszerű kérdéseire vonatkozó előterjesztést. Az ülés­ről közlemény jelenik meg. (MTI) BELKER.-JELENTÉS: Mérsékelt forgalomnövekedés a kiskereskedelemben Februárban a kiskereske­delmi forgalom viszonylag mérsékelten — az előző év azonos hónapjához képest 5,8 százalékkal — emelke­dett, csaknem elérte a 27 milliárd forintot. A januári és a februári együttes 51,4 milliárd forintos értékesítés folyó árakon 9 százalékkal haladta meg a múlt év első • két hónapjáét. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium most kiadott áruforgalmi jelentése rész­letesen értékelte a februári ellátási helyzetet. Élelmi­szerekből és élvezeti cik­kekből 8,1 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, s összességében kiegyensú­lyozott volt a kereslet és a kínálat. Húsáruból: megfelelő volt az ellátás minőségi szalonnákból, füstölt és főtt árukból, viszont adódtak vá­lasztékhiányok. Élőhalat gya­korlatilag nem kínáltak a piacon, viszont tengeri és fagyasztott halakból kielégí­tették a keresletet, akár­csak baromfiból és tojásból. Ügyszólván . mindenféle tej­es tejtermékből az igények szerinti ellátást nyújtott a kereskedelem. Az édesipari termékek közül viszont to­vábbra is kevés a finom­lisztes áru, esetenként vá­lasztékhiány van cukorkából. A tartósított élelmiszerek­ből általában jó volt a ke­reskedelem kínálata, több helyen engedményes kon- zerwásárt is rendeztek, s az akcióba bevont termékekből élénk volt a forgalom. A mélyhűtött készítmények — a színes gyümölcsök kivé­telével — megfelelő válasz­tékban álltak rendelkezés­re. A téli tárölású árukból összességében kiegyensú­lyozott kínálatot nyújtott a szocialista kereskedelem, s más primőr áruk is színe­sítették a választékot. En­nek ellenére a lakosság a múlt hónapban csaknem 16 százalékkal kevesebb burgo­nyát, zöldséget és gyümöl­csöt vásárolt a tavalyinál; erősen visszaesett az alma­kereslet. A háztartási vegyi áruk kínálata a kedvező beszer­zési lehetőségek eredménye­ként kiegyensúlyozott volt. Termelési gondok miatt aka­dozott viszont az ablak- tisztító, a habpatron és a Fabulon babakozmetiku­mok folyamatos utánpótlá­sa. A korábbi időszakhoz képest viszont jó volt a fes­tékek, a kefe- és ecsetáruk és a gyümölcsillatú testápo­ló szerek kínálata. A vendéglátás hárommil- liárd forintos árbevétele feb­ruárban 0,7 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az át­lagot meghaladóan 4—4.3 százalékkal növekedett a szállodák és a vidéki taná­csi vendéglátó vállalatok for­galma, míg a fővárosi taná­csi, a munkahelyi vendég­látó vállalatok és a szövet­kezeti vendéglátás árbevé­tele csak mérsékelten emel­kedett. Magyarország szarvasmarha gmkérmentes Sajtótájékoztató a MÉM-ben Magyarország kétmilliós szarvasmarha-állománva 1980. december 31-től gumó. kórmentes — jelentette be csütörtökön délelőtt buda­pesti sajtótájékoztatóján dr. Glózik András, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője. Az 1962-ben megkezdett mentesítési akció elején ha­zánk szarvasmarha-állomá­nyának csaknem 30 százalé­ka volt giimökórral terhelt. 1962-ben minisztertanácsi határozat született a meg­kezdett mentesítés állami támogatására. Ezzel a hatá­rozattal államunk ffz anyagi terhek nagy hányadát ma­gára vállalta. 1980. végéig ugyanis 1.2 milliárd forintot fordítottak erre. és 230 ezer fertőzött tehenet cseréltek ki egészséges állománnyal. Még abban az évben az ak­kori földművelésügyi minisz. tér utasítást adott a mente­sítésre. alkalmas szakállat­orvosi szervezet létrehozá­sára. és az Országos Állat­egészségügyi Intézetben kü­lön gtímőkörmentesítési osz­tályt. szerveztek. A főosztályvezető, dr. Gló­zik András kifejtette, hóm .a nagyszabású qrszágosPW,.. ;j-am befejezésének, jelentő­ségét elsősorban közegész­ségügyi lés gazdasági értéke adja. Kimutatható összefüg­gés van ugyanis a gümőkór- bral fertőzött szarvasmarhák számának csökkenése és az emberi gümőkóros megbete- gecfesek rsüa-bb előfordulása között. A betegség felszámo­lására megszűnt egy olyan fertőzési forrás, amely az ember egészségét közvetle­nül is veszélyezteti. A men­tesség elérésével nemcsak a közvetlen károkat lehetett megszüntetni, hanem sike­rült megszilárdítani az élő állatok és az állati eredetű termékek nemzetközi keres­kedelmében támasztott szi­gorú követelmények teljesí­tését is. Dr. Glózik András rámu­tatott. hogy a jövőben a fő feladat a méntesség meg­óvása. amely az állattartók­tól. az állategészségügy dol­gozóitól és az állatforgalma, zásban érdekelt vállalatok­tól, összességében tehát egész társadalmunktól megkülön­böztetett figyelmet igényel, így ezentúl is minden évben végeznek majd gümnkór- vizsgálatokat . a hazai szarvasmarha-állományban. Felhívta a figyelmet,, hogy a telepeken csak olyanok dolgozhatnak, akik az idő- »szakos Orvosi .' vizsgálatok ^ ere pl mén ve alapján nem je­lentének veszélyt' az "általuk gondozott .állományra és 'ezt egészségügyi könyvükben ;gazoltrttált. Csbkis- ígv ke "ülhető el. nogy a,. k<M?gb'': -fertőzés, ne.„térjen viasza. . A Népújság munkatársá­nak kérdésére a főosztálv- vfezető elmondta, hogy a He­ves megyei Állategészség, ügyi Állomás irányításával 1966-ban kezdték meg a szarvasmarha-állomány gü- mókor-mentesiteset. Ez 14 ■állománya esztendeig tartott, és 1980- ban sikerrel befejeződött. A csaknem másfél évtized alatt államunk 29 millió 224 ezer forintot adott a Heves me­gyei nagyüzemeknek támo­gatásként ehhez a munká­hoz. Ez alatt 5726 gümőkór- ral fertőzött tehenet cserél­tek ki egészségesekkel, az állategészségügyi állomás szakembereinek javaslatára. A gazdaságok 1976-tól, az új közgazdasági környezetben a korábbi hétezer helyett 15 ezer forint állami támoga­tást kaptak tehenenként a gümőkór-mentesítéshez. Ez •meggyorsította a munkát, amely az V. ötéves terv vé_ gére befejeződött. A nyolc­vanas években a fő feladat, hogy az üzemek a gümőkór- mentességet megtartsák a telepeken, amit csak a jár- ványvédelmi előírások szigo­rú alkalmazásával érhetnek el. Ezért Heves megye Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga nemrég határozatot ho­zott arra. hp az üzemek ' más megyéből . vásárolnak szarvasmarhát, azt csak az állategészségügyi állomás engedélyével tehetik. A kis­termelők és a háztáji gazdák !s csak körzeti állatorvosi “gazolással vásárolhatnak más helyről szarvasmarhát, “gazolva a gümökórmentes- séget. mert csak így kaphat­nak állami támogatást. Erre a helyi községi tanácsok fel­ügyelnek. így várható a fer­tőzések elkerülése. Mentusz károly Sástói tavasz Gvere vélem a hegyre. <. Uletye: menjünk együtt, elvegük'a táj szépségét, a semmivel sem pótolható, jo levegőt. Néhány mérő hideg ugyan még itt maradt a télből, de a didergő kora reggelek után gyakran a ‘ magaslati pontokat is elfoglalja a ta­vasz. így jutott el Sástóra,' ahol találkoztunk vele. Mint felvételeink is érzékeltetik: szép volt, kellemes volt a tavaszi találkozás. I Tóparti csendélet — hal nélkül nyársalni kifizetődőbb.(Szabó Sándor képriportjai

Next

/
Thumbnails
Contents