Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
A települések fejlesztéséért Beszélgetés dr. Papp Lajossal, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével Búzanemasítés Marton vásáron i Az elmúlt tíz esztendőben mezőgazdaságunknak kilenc bú- zafajtát adott a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézete. A búzanemesítés egyik fő területe Martonvásár, ahol évente ezer nemesitési kombinációval dolgoznak a szakemberek. Ezeket a kombinációkat különféle mesterségesen előállított éghajlati viszonyok mellett vizsgálják. A képen: laboratóriumi vizsgálat. (MTI fotó — Szabó Imre felv. — KS) Várják az érdeklődőket Egri méhészek sikerei Aki csak átutazik mostanában városokon, falvakon, néhány futó pillantást vetve a településekre, megállapíthatja, hogy mindenütt egyre több jele van a gyors fejlődésnek. Ám, aki a községben lakik, a fejlődést tapasztalva, még többet, jobbat akar. Természetes kívánság ez, hiszen mindenki szeretné meggyorsítani lakóhelyének előrehaladását. S ma már ez sokkal több egyszerű kívánságnál : általánossá vált a hely- I beliek összefogása a közös- 1 ség, a falu, vagy a város egésze érdekében. Az összefogás hajtóerői a tanácsok, j szorosan együttműködve a I helybeli tömegszervezetekkel. 1 Erről beszélgettünk dr. Papp } Lajos államtitkárral, a Mi- i nisztertanács Tanácsi Hiva- i tálának elnökével. P — Hogyan alakult ki és ‘ erősödik tovább az együttműködés a tanácsok és a tömegszervezetek között? — A népköztársaság alkotmányában benne van, hogy a tanácsok tevékenységükben közvetlenül támaszkodnak a társadalmi szervekre és azokkal együttműködnek. Ma a tanácsoknak 14 ezer \ intézményük van országosan, anyagi lehetőségeik és önállóságuk is megvan ah- ; hoz, hogy ezeket működtes- iJ sék és fejlesszék. A lakásÍ építésen és a kórház létesítésén, bővítésén kívül saját területükön lényegében maguk döntik el, hogy — a Ü helyi igényeket és lehetősé- ’ geket figyelembe véve — a rendelkezésükre álló összegeket mire költik. Természetesen a központi célokat mindenütt figyelembe kell venniük. Mindez ' indokolja és szükségessé teszi, hogy a tanácsok, mint népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek igényeljék, kérjék ki a tömegszervezetek, elsősorban a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek véleményét a közös célok érdekében. — Milyen ez az összefogás a gyakorlatban? — A tanács az egész lakosságot képviseli, hiszen az választotta meg saját soraiból. Ez azonban a legkevésbé sem mond ellent annak, hogy az egyes tömegszervezetek közvetlenül a maguk társadalmi rétegét képviseljék. Így a KISZ-szervezet a fiatalok érdekeit tartja elsősorban szem előtt, a szak- szervezet a helybeli munkásság szempontjait érvényesíti, a nőtanács az asszonyok, lányok nevében lép fel és így tovább. A Hazafias Népfront is az egész lakosságot képviseli, nézőpontja azonban mégsem teljesén azonos a ..hivatalossal”, azaz a helyi tanácséval. Ezek a különböző kiindulópontok azonban egyáltalán nem jelentenek szembenállást. Ellenkezőleg: így több oldalról lehet egy- egy kérdést megvizsgálni és kialakítani a közös, az egész lakosság, a község, a város érdekében teendő lépéseket. Kitűnő lehetőség ez arra, hogy szélesedjék a szocialista demokrácia az állami,-tár. sadalmi életben. — Vannak eredményei ennek az összefogásnak? — Mindenekelőtt: a tanácsok és a társadalmi szervezetek összefogása korántsem új keletű, ennek harmincéves hagyományai vannak, ha nem is mindig bontakozhatott ki ez olyan mértékben, mint manapság. Az ötödik ötéves tervet még csak néhány hete fejeztük be. Előzetes adataink szerint a negyedik ötéves terv idején 7 és fél milliárd forint volt országosan a társadalmi munkák értéke, ezzel szemben az ötödik ötéves terv idején, tehát 1976 és 1980 között csaknem 20 milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek el a kü- iüE^éle településeken. Ebből as összegből épültek lakások (üzemek segtségével), továbbá igen szép számmal gyermekintézmények. sportpályák, öregek napközi otthonai, igen sok - helyen végeztek társadalmi munkát a község, város szépítése, kulturáltságának fejlesztése érdekében. Igen jelentősek azok az eredmények is, amelyek nem mérhetők forintban. így például a Hazafias Népfronttal és a szakszervezettel együtt sok helyen szervezték meg a tanácsok a jogsegélyszolgálatot: a tanácsok dolgozói közigazgatási napokat tartottak üzemekben, s elmondták, hogy milyen célok megvalósítására törekszik a tanács, mihez kér társadalmi segítséget. Ilyen, pénzben nemigen mérhető, nagy jelentőségű tevékenységnek tartjuk a Bács- Kiskun megyei akciót az öregekért, a mintegy ezer helységben, több mint tízezer taggal működő környezetvédelmi őrségeket, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Hozzá kell tennem azonban azt is, hogy a társadalmi munka eredményei az egyes megyékben igen eltérőek: 1979-ben például Bács-Kiskun megyében egy főre 1378 forint jutott belőle, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont csak 284 forint. Vagyis van még e téren is tennivaló... — Két tervidőszak határán mit tart legfontosabb teendőnek a tanácsok és a tömegszervezetek együtt* működésében? — Mostanában tárgyalják meg a hatodik ötéves terv helyi feladatait. A tanácsoknak széles körűen véleményeztetniük kell a Hazafias Népfront helyi szervezeteivel. a szakszervezetekkel és' a többi tömegszervezettel, az eddiginél nyíltabbá tenni, a lakosság széles tömegeivel ismertetni, sőt megbeszélni a terveket. Fel kell tárni a helyi lehetőségeket és< mozgósítani a lakosságot, meghallgatni a véleményeket, javaslatokat, és igényelni a részvételt a végrehajtásban. S még egy dolog, ami legalább ugyanilyen fontos: ha készen van a munka, értékeljük, ismerjük el és köszönjük meg a résztvevőknek a közösségért végzett, önzetlen munkát. — I/ehet-e néhány kezdeményezést közkinccsé tenni? — Sok jó példa van, de elég lesz csak néhányat említeni: Komárom megyében tanácstagi alapot létesítettek; minden tanácstag 80 000 forintot használhat fel közérdekű célokra, ha ugyanennyi értékű társadalmi munkát szervez. A már többször említett Bács-Kiskun és Szolnok megyében milliókat adnak azoknak a településeknek, amelyek élen járnak a társadalmi munkában. — Hogyan érvényesül ebben és általában a mindennapi gyakorlatban a tömegszervezetek szerepe? — Politikai jelentősége, nevelő hatása és gazdasági eredménye is van a tömegszervezetek kontrolljának. A népfrontbizottságokon és a többi tömegszervezeten keresztül a lakosság véleményt mond a tanácsi apparátus munkájáról, erősödik a tanács testületi szerepe, s mert a helyi lakosságnak így lehetősége van a végrehajtás társadalmi ellenőrzésére is, ez segíti a politikai tevékenység kibontakozását. Neveli az embereket az, hogy közvetlenül látják, tapasztalják a tenni akarást, a kollektivitást, s hogy mindez értük történik. — És a gazdasági ered* mények? — A társadalmi szervek tevékenységének eredményeként az elmúlt öt évben a tanácsok — az eredeti terven felül — csaknem kétezer bölcsődét, 25 ezerrel' több óvoda; és mintegy ezerrel több általános iskolai termet létesítettek. Csak a Ganz-MÁVAG Sziklai Sándor brigádjának felhívására indult kongresszusi verseny kommunista szombatjain 140 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a munkások, s ez az összeg a gyermekintézmények fejlesztését szolgálta. — Hogyan látja az együttműködés jövőjét? — Igen fontos, hogy a társadalmi szervezetek véleményét a továbbiakban még jobban kérjék ki a tanácsok műiden olyan kérdésben, ami a település fejlesztését érinti. Jobb. megnyugtatóbb lesz a döntés például abban, hogy mi hol épüljön, hogyan javítsák a szolgáltatásokat, vagy éppen mikor tartsanak nyitva a boltok, ha erről előbb meghallgatják és figyelembe veszik a társadalmi és tömegszervezetek véleményét, tehát gyakorlatilag az egész helyi lakosságét. Bevált a népfrontbizottságokkal közösen tartott falugyűlések rendszere. mintegy másfél év óta a közös tanácsok székhelyközségeiben és a nagyközségekben is tartanak ilyeneket. .. Nagy munkát végeznek a helyi népfrontbizottságok a kiskert, kisállattenyésztési és hasonló tanfolyamok szervezésében. Ezek feltételeinek megteremtése együttes helyi feladat Hasonlóképpen együtt rendezi a tanács és a népfront a téli falusi tanfolyamokat. Sokat tud segíteni a népfront, a szakszervezet, a KISZ és a nőtanács azzal is, hogy véleményt mond a város és környéke arányos fejlesztésének terveiről, segít a kulturális feladatok megoldásában, az egészség- ügyi ellátásban. A szakszervezetek szakmaközi bizottságai azzal tudnak sokat segíteni, ha véleményüket kifejtik a nyugdíjasok, a háztartásbeliek gondjainak megoldási lehetőségeiről. Nagy szerepük van a társadalmi szervezeteknek, ezen belül elsősorban a szakszervezeteknek a tanácsok és az üzemek együttműködése szervezésében és erősítésében, öt év alatt 16—20 milliárd közötti összeget eredményezett ez az együttműködés, az üzemek közé számítva természetesen a szövetkezeteket is. Ennek jelentős részét képezi az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom, de ezen kívül is sok haszna van belőle mindkét félnek, mindenekelőtt a lakosságnak. így például a település lakossága által is igénybe vehető, „nyitott” üzemorvosi rendelőket közösen használják, Közös üzemi-tanácsi művelődési otthonok épültek, s még hosszan lehetne sorolni az elért eredményeket és a további lehetőségeket. Szükséges és fontos, hogy minden résztvevő, minden együttműködő szervezet jelezze az eredményeket csakúgy,, mint a végrehajtás közben előforduló hibákat. Röviden: ne kampány legyen a tanácsok és a népfrontbizottságok, valamint a többi társadalmi és tömegszervezet együttműködése, hanem gyümölcsöző kapcsolat. Eredményes évet zárt 1980-ban az egri áfész által irányított méhészszakcsoport. A több mint három és fél száz tagot. számláló kis közösség derekas ' munkát végzett. Az elmúlt két évben 35 vagon mézet és egyéb méhészeti terméket adtak át az egri áfésznek 13 millió forint értékben. Ezek nagy részét a nyugateurópai, valamint az arab országokba exportálják. Mint Vadas Ernőtől, a szakcsoport elnökétől meg. tudtuk, tavaly Heves megyében kilenc fogyasztási szövetkezet támogatásával 13 méhészszakcsoport műkő. dött. Ezek 71 vagon mézet termeltek, ennek több mint a felét az egriek adták. A szakcsoport kiváló eredményeiért elnyerte a Sötér Kálmán emlékplakettet. A VI. ötéves tervidőszakban az egri szakcsoport 65 millió forint értékű méz termelését irányozta elő. Ehhez további támogatást kapnak az egri fogyasztási és értékesítési szövetkezet, tői. Minden méhészet iránt érdeklődőt szívesen várnak soraikba. Várkonyi Endre |ég ma is kedves emlékként gondolok vissza első igazi gyerekjátékomra. Ha megbocsátja az olvasó, megpróbálom röviden és szakszerűen ismertetni ezt a játékot. Ugyanis fontos szerepe van az alábbi eszmefuttatás szempontjából. Nos, tehát a játék. Egyetlen bádoglemezből hajlított parányi csónaktest. Kész. Ennyi és semmi más. Ha valamelyik mai gyerek olvasná ezt az írást, alighanem nyomdafestéket nehezen tűrő jelzőkkel illetné e cikk szerzőjét, illetve annak hajdanvolt gyermekkori elmebeli állapotát, mivel aligha érthető, hogy ebben a játékban mi lehetett olyannyira kedves. Eltekintve a játék érzelmi kötődéseitől, ma is állítom, hogy páratlan, a maga nemében zseniális szerkezet volt az a kis csónak. Zsenialitását a hajtómű adta. A csónak testében volt egy pici tartály és az ehhez tartozó csővezetékrendszer. Ezt a tartályt vízzel kellett feltölteni, aláhelyezni egy gyertyacsonkot, meggyújtani a kanócot és a tartályban felmelegedő víz nagy nyomással kiáramolva az egyre szűkülő csövön, a hatáséi len hatás elve alapján csodálatos sebességgel röpítette álmaink hajóját. Versenyeket rendeztünk, mindenki JÁTÉKOK maga pingálta, látta el egyedi jelzésekkel a csónakot, helyezett el az orrába, vagy a törzsébe parányi ólomnehezéket. Egy szó, mint száz, pompás játék volt. El is felejtettem volna az egészet — mint ahogy maga alá temette ezt a kis csónakét az elmúlt immár csak- nem három évtized sokkal fontosabb sokadik gondja —, de valamelyik nap hirtelen eszembe jutott. Megálltam a játékbolt előtt, bementem, válogatni kezdtem. Violt ott autó, tank, terepjáró, holdjáró és ki tudná megmondani hányféle mozgó, pergő, távirányítható micsoda. Egyben hasonlítottak egymáshoz; nagyon sokba került mindegyik. Nem is csoda, hiszen a beléjük épített elektromos rendszer, a meghajtó motorral együtt a legmodernebb technikát sűríti a játékok testébe. Gyors történelmi felmérést végeztem saját magamról. Azt szerettem volna megtudni, hogy immáron végérvényesen belekerültem-e a „bezzeg a mi időnkben” című időjáték megfelelő szerepkörébe. vagy esetleg másról van szó. S lehet, hogy csak önmegnyugtatásomra találtam ki, de úgy éreztem, hogy nem csupán bennem van a hiba, hanem a mai játékokban is, amelyek egy szempontból végleg nem tetszenek. Hiányzik belőlük a játék lelke, az ötlet. Nem a bűvös kockáról és a hasonlóakról van. szó, hanem az agyonautomatizált, elektronizált szerkezetek sablonjairól. Arról, hogy a tervezők, a konstruktőrök a készen található szellemi panelekből építkeznek, hogy a modernségen csupán egyfajta technikai színvonalat értenek. Pedig a modernség tartalma ettől sokkalta gazdagabb. Bennefoglaltatik szerintem az is, hogy a kor követelményeit sok szempontból vegye figyelembe. Eay játék attól még aligha modern, hogy elektronikus és drága. Kissé távolinak tűnhet a példa, de nagyon is ide tartozik. Egy dán mezőgazdasági szakember szinte elször- nyülködött, amikor végignézett egv a szinte betonerődítménynek beillő szakosított tehenészeti telepet. Hiába volt a beépített vasbetonszerkezet, nem lehetett meggyőzni, hogy ez az építkezés modern. Azt mondta rá, felesleges luxus. Sorolta is, hogy náluk ezt' így és így csinálnák, hogy mit lehetett volna egyszerűbben, mit lehetett volna olcsóbban, acél helyett fából beépíteni. Szintén mezőgazdasági a példa és szintén ide tartozik. A juhászati telepen új, modern aklokat építettek. Természetesen betonból, és hogy ránézésre is modern legyen az épület, zsúptetö helyett pala került az épületre. Amint később kiderült, az akolban elviselhetetlen volt a hőmérséklet, a pára- tartalom és már-már azon gondolkodtak, hogy szellőztető berendezést építenek be, amikor az egyik öreg juhász azt rffondta, tegyék vissza a zsúpfedelet. Az ugyanis olyan természetes szellőzést biztosít az épületnek, hogy semmiféle más berendezés nem kell. Csodák. csodájára igaza volt. Az ősi zsúptető ellátta hőszabályzó és szellőztető funkcióját. Minden hókusz-pókusz nélkül. Hol kezdődik hát a modernség? Valószínű, hogy ott bármilyen épület, szerkezet a lehető legjobban és az elérhető legegyszerűbb módon feleljen meg funkciójának. A modernségnek nincs szüksége külsődleges sallangokra. Bátran nyúl vissza elfelejtett és sokszor alaptalanul elavultnak hitt dolgokhoz is. A modern kor ugyanis azért is modern, mert felhasználhat minden eddig felhalmozódott tapasztalatot és tudást. Válogatni eme történelmi tárházból, ötvözni a jelen valóságos adottságaival és a jövő lehetőségeivel, nem kis feladat. Megtalálni a mo. dernség helye.? fogalmát és alkalmazni is azt a mindennapi gyakorlatban: korkövetelmény. Különösen azzá vált egynéhány esztendeje a hazai és a világgazdasági prés nem csekély nyomása alatt. Ezért is örülnék neki. ha dédelgetett gyermekkori játékom újra megjelenne valamelyik üzlet kirakatában. Szigethy András r MftouLcjUL 1981. március 1., vasárnap
