Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
19 Otveneiyezer jajkiáltás A gyártelep raktára előtt a mindennapi élet zajlott. Szállítómunkások, tehergépkocsik rakodtak. A cipe- kedö emberek egyi'ke megbotlott, elvesztette egyensúlyát, s a zuhanó láda tompa reccsenéssel a lábára esett. Amikor leemelték róla, az összefutott emberek elborzadtak a nyílt csonttörés láttán. Telefon, mentő, kórház. Üzenet a családnak, szomorúság. A baleset okaként a véletlent jelölték meg a jegyzőkönyvben ... Vannak vállalatok, ahol szinte nem múlik el hét, hogy ilyen „véletlen” ne történne. Az állami iparban, építőiparban, szállításban és hírközlésben a múlt esztendőben 51 ezer üzemi balesetet jegyzett fel a statisztika. Ötvenegyezer esetben hangzott fel a sérült jajkiáltása. A valóságban ennél többször —, amelyekről; ha tehetik, egyik-másik vállalatnál mélyen hallgatnak —, de ez egy másik kérdés. Az okok nem új keletűek. Szervezetlenség, fegyelmezetlenség, a különböző .rendszabályok ismételt megsértése, kötelező óvintézkedések elmulasztása, felelős emberek torz szemlélete, vagy közönye, a beosztott dolgozók lezsersége. hogy csak a legfontosabbakat jelezzük. Ez a felsorolás azt a benyomást keltheti, hogy az okok természete miatt, gyors javulás nem remélhető. Ebbe még akkor sem lehetne belenyugodni, ha valóban nem látszana lehetőség a kedvező fordulatra. Az igazság azonban az, hogy alaposan szemügyre véve a balesetek jellegét — nem kilátástalan megoldást találni a helyzet lényeges javítására. A vizsgálatok nemegyszer megállapították már, hogy az üzemi balesetek több mint fele az anyagmozgatás közben történik. A nehéz fizikai munkát igénylő rakodás es belső anyagmozgatás a legtöbb vállalatnál sok-sok „lelkizés” ellenére még mindig elmaradott. Sok helyen jellemző még a kézi munka, a nyers fizikai erő alkalmazása. Egyes iparágakban a munkások egvharmada csak anyagmozgatással foglalkozik. Az emberek életének és testi épségének féltése mellett ezeknél a vállalatoknál a munkatermelékenység színvonala is cselekvést sürget! Többször rendeztek már nálunk kiállítást a szállítás kis gépesítéséről, és baleset- védelmi újításokról. Az itt látottak minden alkalommal meggyőzhették a laikusokat és a szakembereket arról. hogy ahol őszintén könnyíteni, segíteni, változtatni akarnak, ott ezt nem túl nagy erőfeszítéssel, nem túl nagy költséggel meg is tehetik, és meg is teszik. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly mintegy 13 ezerrel kevesebb volt az üzemi balesetek száma, mint 1975-ben. A sok helyen alkalmazott eszközök nagy többsége egyszerű. kfí/.ülük\$nk házilag is olcsón elkészíthető megoldásokon alapszik. Szinte kivétel nélkül valamennyire az jellemző, hogy nemcsak biztonságosabbá, hanem lényegesen könnyebbé és termelékenyebbé teszi a munkát. A hordógörgető és fékező berendezés alkalmazásával például elejét lehet venni' a gyakran előforduló kéz- és lábsérüléseknek, s ugyanakkor lényegesen ” gyorsabbá válik ez a munka. Ehhez hasonlóan sok veszély elkerülhető a lánckesztyük alkalmazásával, vagy a hor- dószállitó targoncával, amelyre egy ember könnyűszerrel ráhelyezheti, és rögzítve, biztonságosan szállíthatja a nehéz hordókat a szűk üzemi utakon. A savballont szállító és buktató kocsi használatának jelentőségét könnyen megérti az, aki csak valamelyest ismeri ezt a rendkívül veszélyes munkát. Sok helyen már alkalmazzák, de még vannak helyek, ahol nem fedezték fel. Folytatni lehetne a sort az univerzális — a ládák és kannák továbbítására egyaránt alkalmas Egyre több nagy hatású növényvédő szert állítanak elő a sajóbábonvi Észak-Magyarországi Vegyiművekben. Két új készítményük — a linu- ron és monolínuron — kísérleti gyártása már befejeződött, s a készítményekből eddig mintegy száz-százötven tonnát állítottak elő. Az előbbi szer például napraforgó, komló, hagyma, kukorica, gyökérzöldség és burgonya, az utóbbi pedig á burgonyák, szőlők és gyümölcsösökön kívül fűszernövények, például édeskömény, vagy mentafajok, macska- gyökér és csillagfürt ültetvényein tenyésző gyomokat irtja eredményesen. Űj termék a kelokarb 80 wp nevű — targoncával, hidraulikával ellátott kézikocsival amellyel nemcsak szállíthatók a 3—4 mázsás munka- , darabok vagy szerszámok, hanem fel is emelhet ők a munkapadra. Ügyszintén a termékeket több emelet magasságból biztonságosan gör- Rőcsúzdával. vagy a lépcsőn járó kézikocsival, nem is szólva az elektrohidraulikus rakodógépről, amellyel 15 perc alatt könnyen, baj nélkül megrakható egy tehergépkocsi ládákkal. vagy hordókkal. Jól ismert eszközökről szóltunk. „csak” mindenütt alkalmazni kellene ezeket. Miután e célra szükség esetén hitelt is kérhetnek, miért »ne kötnék össze a két nagy szociális és gazdasági feladat megoldását a vállalatok” A cél: a lehető legkisebbre csökkenteni az anyagmozgatás közben bekövetkezett baleseteket, és megsokszorozni a rakodás, szállítás, anyagtovábbítás termelékenységet. Az emberiesség követelménye és az észszerű gazdasági érdekek találkozása révén mind a két , cél elérhető egy és ugyanazon módszerrel. A személyi jövedelmeket. a következő években csak szerény mértékben emelhetjük, de a munkakörülmények erőteljes javítására a föld alól is elő kell teremteni a szükséges összegeket. Figyelmességből és gondosságból pedig minden mennyiségben jutnia kell e célra. Gertyános Zoltán csávázószer is, amely például a gabonafélék, a bab és a borsó csávázasára egyaránt alkalmas. A hagyományos növényvédő szerek mellett a gyár kutatói a Magyar Tudományos Akadémia izotóp intézetével együttműködve eredményes kísérleteket folytattak kétféle serkentőanyag előállítására. Eddig összesen két tonnányi készült el ezekből a serkentőszerekből, amelyek jelentősen növelhetik . a cukorrépa, szőlő, kukorica és gabonafélék hozamát. s az eddigi kísérletek alapján várható, hogy javítják a termés minőségét is. (MTI) Doppingolják a gabonát, szőlőt Új növényvédő és serkentő szerek Sajébábonvból Kellemetlen ember Ön? Egy fiatal népi ellenőr gyorsportréja — Azt bizony jól teszed, ha róla Írsz — mondja lassan, megfontoltan Barna András, a hevesi járási NEB elnöke. — Mert jóról jót írsz, mert Árpád azok közül való, akikkel igen elégedettek vagyunk. Ilyen előzetes vélemény után már szívesen indultunk Átányba, hogy a termelőszövetkezet dolgozói közt megkeressük — népi ellenőri minőségben — Kaja Árpádot. Az éppen terepszemlére induló elnök, Szabó János, egy-két gyors, de ugyancsak kedvezően hangzó mondattal jellemzi a fiatal üzemgazdászt, azután már indít is — várja a rengeteg munka. Ebből — mármint munkából — Árpádnak is alaposan kijut ezekben a napokban. — Üzemgazdászként dolgozom itt, 1973 óta, hogy hazajöttem Zsámbékról, ahol a gödöllői egyetem kihelyezett tagozatán oklevelet szereztem. Szeptember óta pedig ismét beiratkoztam diáknak, de persze, már csak levelezőként. Szeretném elvégezni az wzemszenvezé agrórmér- toitá kaegesstsat. JSsapán” (Fotó: Per? Márton.) hat félévről van szó, illetve most már csak ötről, mert az elsőn szerencsésen túljutottam. — Üzemgazdászból hogyan lesz népi ellenőr? A fiatalember elmosolyodik a kérdésen, úgy válaszol: — Hát, ahogy másokból is, mármint nálunk, a hevesi járásban. Barna Bandi bácsi minden évben megtesz egy kis körutat, különösen a fiatal szakemberek miatt. Engem — alig, hogy hazajöttem Zsámbékról — itt talált, elmondta, miről van szó. nekem megtetszett az ötlet, a többi pedig már ment magától. Először egy eseti ellenőrzésen vettem részt, és ezzel át is estem a tűzkeresztséget, közben eltelt 7—8 esztendő, ma már szinte öreg népi ellenőrnek számítok. — Mi mindennel kell foglalkoznia egy népi ellenőrnek? — Van előre elkészített programunk, amit a megyénél, illetve a járásnál készítenek el. ezenkívül különböző bejelentésekkel, panaszokkal. Az én feladatom elsősorban a szerződéses kapcsolatok területe, azután az erőgépek kihasználása, az ifjúsági törvény végrehajtása. Legutóbb vizsgálat vezetőként vettem részt egy Ól vállalat a Csepel Művekben A Csepel Művek Tervező Intézete és a Fémtani és Technoi ógiai Kutató Intézet január 1-én a Csepel Művek Tervező és Kutató Intézete néven egyesült. A VI. ötéves tervben tovább bővítik a gyáróriás korszerű termékeinek skáláját. Ezért, a volt tervező intézet szellemi kapacitását a gyártmány és a gyártásfejlesztésre összpontosítják, s ezzel erősítik a kutatási tevékenységet. A képen: az elektronikus dilatométerrel ellenőrzik a mintadarabokat. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) EMps -— , gyöngyösi módra Mintha másolni akarnák a Skálát, elhatározták, Gyöngyösön is megszervezik és megrendezik az „expo”-t. Hogy mi ez magyarul? Kedvezményes vásár. Aminek előfeltétele, hogy az áru a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben várja a vevőt és ebből következően: olyan helyen, ahol a szokásosnál nagyobb számú érdeklődő el is fér. Ez a legújabb kezdeményezése a Gyöngyszöv Áfésznak. Kocsiból kocsiba Már régen kitalálták a határainkon túl, hogy a vevő „érzékeny” az árakra. Az olcsóbb árakra — is! — Ha valamit nyolc-tíz százalékkal alacsonyabb áron meg lehet kapni — jegyezte meg Rohánszky Ferenc, a szövetkezet elnöke —, még akkor is érdeklődik ez iránt a vevő, ha pont akkor pont azt az árut nem is állt szándékában megvásárolni. Itt lehet az „expo” lényegét megtalálni. De a nagyobb érdeklődés a nagyobb mennyiség megilyenben: tíz termelőüzemben vizsgáltuk meg az ifjúsági törvény' végrehajtását, és ennek kapcsán igen pozitívta- pasztalatokat szereztünk. — Ha már a tapasztala- oknál tartunk: hogyan vélekedik a „mumusok” fogadtatásáról? A kívülállók közül sokan úgy vélik ugyanis, hogy a NEB-vizsgálatokat nemigen fogadják szívesen, mert a még oly jó üzentekben, hivatalokban is kiderülhet valami, aminek a helybeli vezetők aligha örülnek ... — Azt hiszem, természetes, hogy különösebb örömet nem válthat ki a megjelenésünk, de nem félelemről van szó a legtöbb esetben, hogy napvilágra kerülnek a takargatnivalók, hanem inkább arról, hogy általában mindig, mindenütt sok a munka, márpedig a NEB-vizsgálatra fel kell készülni, néhány vezetőnek, szakembernek rendelkezésünkre kell állnia olyankor is, amikor más, fontos feladatokkal lenne szükséges foglalkozni. Ez ok kapcsán itt-ott néha valóban fenntartással fogadtak bennünket, de a fejlődés itt is tapasztalható, ma már mindenütt megfelelő szinten foglalkoznak velünk, a munkahelyi gazdasági és pártvezetők és a különböző beosztású szakemberek szívesen állnak rendelkezésünkre, sőt, vételét is feltételezi. Az expóba tehát sokan mennek kocsival. Parkolási lehetőség kell. De akkora bevásárlókosár is, amibe sok áru belefér. És olyan árucsarnok, ahonnan a bevásárlókosarat . könnyű szerrel ki lehet gurítani a kint parkoló gépkocsihoz. Mindez kényelem a vevő érdekében. Kényelem a vevő megnyeréséért. — A sűrű fillér többet ér, mint a ritka forint. Ismerős a köznapi bölcsesség? Mintha mostanában kezdenénk az érvényét újból elismerni. — A mi expónk a 3-as út mentén terül el. Ott, ahol' a Szurdokról ereszkedik le az út Eger felöl jövet. A nyitás időpontja április 2. Többen együtt Társult a kedvezményes vásárhoz a Vasvill. a Mobil, a Likőripari Vállalat, a Fü- szért, a fővárosi ásványvíz vállalat, rajtuk kívül még több nag.yker és termelő gazdaság is. — A nyitókészletünk tiami esetleg „meglepő” lehet: úgy érzem, tisztelnek bennünket. — A népi ellenőröknek hivatalból bizonyára gyakran kell feltenniük kényes kérdéseket. Most válaszolna-e egy ilyenre: arányban van-e a NEB-vizsgálatokhoz szükséges sok szellemi és anyagi energia az eredménynyel, tehát hasznos dolog-e a népi ellenőrzés? — Szerintem föltétien az. Elsősorban az ellenőrzöttek számára, tehát mindenki számára, hiszen nincs olyan munkahely, olyan terület, ahol. ne számíthatnának egy- egy,' előre jelzett vagy váratlan ellenőrzésre ... Másrészt: a vizsgálatok során felszínre kerülő, kisebb-na- gyobb hibák kijavítása, megszüntetése mindenütt csak hasznos lehet, végezetül pedig számunkra, az ellenőrzésben részt vevők számára is sokat jelent, hiszen számos összehasonlítást tehetünk az ellenőrzött és a saját munkahelyünk között, nemegyszer rájövünk, hogy az „idegenben” talált hiba nálunk is előfordul ... Ezért aztán szívesen végezzük ezeket a „kellemetlenkedéseket”, hiszen sohasem ártani, hanem használni akarunk. \ B. Kun Tibor zenötmillió forint értékű lesz. Az engedmény pedig öt és ötven százalék között mozog majd az egyes cikkeknél. Abban bízunk, hogy havonta legalább ötmillió forint forgalmat érünk el. Nemcsak a város és a környék lakosságának az érdeklődésére számítunk,, hanem a 3-as úton átmenő forgalomra is. Egyik érdekesség, hogy az abasári Rákóczi Tsz is kínálja majd export minőségű fajborait, ugyancsak expo-áron. — Az üdítő italokat rekeszekben is elvihetik a vevők. Ez is újdonság. Hogy a rekeszekért betéti díjat kérnek? Ez viszont már nem hat az újdonság erejével. De érthető. — Nagyon odafigyelünk arra, hogy az áru folyamatos utánpótlásában fennakadás ne lehessen. Mert a vevő olyan, hogy nem szereti a „bizonytalansági tényezőt”. Ha a múlt héten ott meg tudta venni azt, akkor a jövő héten is ott akarja megtalálni azt. Az elmúlt év jó példa Majdnem kilencszázmilliós forgalmat ért el a szövetkezet tavaly. A legnagyobb hányadát ennek a kiskereskedelem adta. Ha nem mentek volna az „áru után”, j sok mindenről le kellett volna maradniuk — a vevőknek is. A Skálával például 25 milliós tételre kötöttek megállapodást. Különböző, sikeresen zárult „hetéket” szerveztek. A minta utáni értékesítés nemcsak a i vevőknek biztosít nagyobb kényelmet, hiszen az árut házhoz viszik térítés nélkül és be is szerelik, hanem a bolthálózat forgalmának felgyorsítását is eredményezi. Ha jobban terjedne, ha a vevők nem ragaszkodnának annyira ahhoz az egy darabhoz, amit a boltban kinéztek maguknak...! De bíznak a kezdeményezés sikeres fejlődésében. Nem kis szám: tízezer tagja van a szövetkezetnek, Több mint tóz községben a lakosságról neki kell gondoskodnia. Óriási felelősség ez. És jó üzjet is — ha jó kereskedők módjára győzik ötletekkel. Az elmúlt év forgalma és a mostani j expo — bizonyít. (gmf) iü@ 1981. március 24., kedd
