Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
Apám emlékét szolgálom Beszélgetés ifj. Bartók Bélával A magyar zenei élet kiemelkedő egyéniségének. Bartók Béla születésének 100. évfordulóját ünnepeljük március 25-én. Bartók Béla. a zeneszerző, zongora- művész. tanár és tudós, korunk kevés nagy muzsikusainak egyike volt. Művészetének. emberségének nagyságát kortársak, művészek. barátok. elmondták, leírták. A Bartók-breviárium sorai között Paul Sacher így emlékezik vissza Bartók Bélára: „Aki Bartókkal találkozott, gondolva művei ritka őserejére, meglepődött vékony, törékeny alkatán. Külső megjelenésében finom idegzetű tudóst mutatott. Ez a fanatikus akarattal és könyörtelen szigorúsággal át- ! hatott, forró szívvel cselekvő ember megközelíthetetlen-, nek látszott és tartózkodóan udvarias volt. Lénye fényt ' és udvariasságot árasztott. Szemeiben fenséges tűz világított. Kutató tekintetének ' sugarában semmi sem állta meg a helyét, ami nem igaz és nem tiszta." 1 Annyi mindent olvashattunk már Bartók Béla mun. ' kásságáról, személyes vará- ( zsarol. Amikor ifjú Bartók : Bélával találkozhattam, apa | és fiú kapcsolatáról szeret- j tem volna megtudni néhány ! gondolatot. [ — Egészen apró korából ! mire emlékszik vissza édes- i apjával eltöltött szabad órái í kapcsán? r — Ha édesapám kicsit elszakadt a munkától, gyak- 1 ran foglalkozott velem. Sokat magyarázott. Nagyon szeretett sétálni, vagy kirándulni, ilyenkor bepótoltuk azokat a hallgatag órákat, amiket apám a család többi tagjától elzárkózva munkájával töltött., Kirándulások alkalmával sokat tudtunk beszélgetni. Iskolás koromban, amikor már ír- tam-olvastam, tudtam, olyan könyveket kaptam apámtól, ami nemcsak szórakoztatott, de tanultam is belőle. Cooper műveit egymás után olvashattam el, s édesapám irányítása mellett ezeknek a helyszínét, térképen közösen megkerestük. Apám nagy rovar- és növénygyűjtő volt. Boldogan segítettem a gyűjtésben neki. De terNépdalgyűjtő úton 1908-ban Bartók 1938-ban mészetesen játszottunk is. Apám egy-két külföldi útjáról olyan játékokat honosított meg családunkban, amilyet azóta se láttam. Tollaslabdához hasonló kellékeket hozott haza egyik alkalommal, amit édesanyámmal közösen is szívesen játszottunk. — Paul Sacher szavait idézve „könyörtelen szigorúsággal áthatott” ember volt az apja, ha munkáról volt szó. Mint apa szintén? — Nem. egyáltalán nem volt az. Nem zaklatta az embert, hanem föltételezte, hogy fia kötelességtudó, aki elvégzi leckéjét. Mindig megkérdezte, hogy mit tanulok, mert ő maga is érdeklődött minden iránt. Legtöbbször tanulmányaim során nem hallott újdonságot, hiszen akkor évtizedeken keresztül ugyanazt tanulta mindenki. Nem változtak annyit a tankönyvek, mint manapság. Amikor műegyetemre jártam, édesapámat a tőle távoleső műszaki tudományok is érdekelték. — Milyen volt egy családi ünnep önöknél? — Különleges volt számunkra a karácsony. Édesapám népdalgyűjtő korszaka éppen az én gyermekkorom idejére esett. Tudvalevő, apám a Zeneakadémián tanított, s csak az iskolai szünetekben tudott elutazni népdalgyűjtő körútra. Így karácsonykor, ha az időjárás és apám egészsége engedte, elutazott. Anyám fenyőágakból fát készített számunkra, s így kettesben töltöttük a szeretet ünnepét. De ahogy vissza emlékszem, volt olyan csodálatos karácsonyunk, amikor közösen elkísérhettük apámat kőrútjára, s ilyenkor feledhetetlen élményekben volt részem. — Ha jól emlékszem, ön élete nagy részében ugyanúgy, mint édesapja, tanított. Most, nyugdíjaséveiben, szinte több munkája van, mint aktív korában. — Valóban, az utóbbi években — mivel rengeteg adat áll rendelkezésemre apámmal kapcsolatban, sok embernek lehetek segítségére. Szinte minden percemmel apám emlékét szolgálom, Az évforduló megünneplésében sok meghívásnak teszek eleget. Ugyanakkor csaknem tíz éve a ma. gyarországi Unitárius Egyház főgondnoka vagyok. így ma is sokat dolgozom, mert érzem feladatom nagyságát. Bodor Éva Megemlékezések világszerte Bartók nemcsak a magyaroké. Igényt tart művészetére az egész világ. Születésének századik j évfordulóján világszerte megemlékeznek róla. Kiállítások, hangversenyek. ünnepségek, színházi produkciók, kórusfeszti - válok rendezésével tisztelegnek Európában, Afrikában és a tengerentúl is Bartók emlékének. Sok rendezvényre magyar előadóművészeke . karmestereket, zenekarokat is meghívtak. A Magyar Állami Operaház, a Pécsi Balett, a Bartók Vonósnégyes. a Debreceni Kodály Kórus, a Győri Leánykar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, az Éder Vonósnégyes, a Tátrai Vonósnégyes, a Kodály Vonósnégyes, az Állami Hangversenyzenekar, az Állami Bábszínház lép fel számos országban. Hangversenyezik Kocsis Zoltán. Ligeti András, Fischer Annié, Rohmann Imre, Kiss Gyula, Fellegi Ádám, Kovács Dénes, Ránki Dezső. Neves karmesterek, mint Ferencsik János, Lehel György, Kóródi András, Erdélyi Miklós, Fischer Iván, Fischer Ádám —, hogy csak néhány rangos nevet említsünk. A világ számos országában bemutatják azokat a Bartók-kiállításokat, amelyeket Magyarországon állítottak össze, s fotókkal, kéziratokkal, levelekkel, színpadképekkel, könyvekkel tettek színessé. Kiállítás nyílik Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Kubában, Lengyelországban, az NDK-ban, Romániában, a Bartók Béla születésének századik évfordulója a könyvkiadás számára is jó alkalom, hogy könyvekkel, kottákkal, különböző kiadványokkal emlékezzenek a zeneszerzőre. A témához legközelebb álló Zeneműkiadó már 1980- ban több kötetet jelentetett meg. De az idei esztendő is bővelkedik új kiadványokban. Három kötet szerzője ifjú Bartók Béla, a zeneszerző fia. Két könyvét a Zeneműkiadó gondozza, s mindkettő a centenárium évében jelenik meg. A Bartók Béla éleiének krónikája című könyvben apja emberi arcát rajzolja meg a szerző számos dokumentummal, családi tulajdonban levő feljegyzésekkel kiegészítve. A naplószerű írás számos eddig ismeretlen adatot közöl. Ez a kötet németül és angolul is megjelenik. Bartók családi levelei címen a Bartók család és a Bartók Archívum anyagában őrzött leveleket publikálja a szerző, ameSzovjetunióban, az NSZK- ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Finnországban. Svédországban. Norvégiában. Dániában. Hollandiában Belgiumban, Japánban. Ausztriában, Svájcban. Olaszországban, Spanyolországban Ausztráliában és Kanadában. A prágai, a szófiai, a berlini. a varsói Magyar Intézetben hangversenyek lesznek, előadások hangzanak el Bartókról. Pozsonyban megkoszorúzzák Bartók lakóházát, a romániai Nagy- szentmiklóson Bartók Béla szülőházát és a Moszkvai Zeneakadémia előcsarnokában Bartók-szobrot avatnak. A Vajdasági Bartók Kultúr- egyesület és a Horvátországi Magyarok Szövetsége Bartók-kiállítást rendez. A szófiai zenei hetek, a Prágai tavasz, az Enescu- feszfivál Bartók-művek megszólaltatásával, magyar vendégművészek szerepeltetésével adózik a nagy zeneszerzőnek. Moszkvában, a Nagyszínházban bemutatják Bartók két színpadi művét A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. Az NDK-ban tudományos konferenciát rendeznek áprilisban Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. A Krakkói Zeneművészeti Főiskolán tudományos ülésszakot és emlékkoncertet rendeznek. Az NSZK-beli Duisburg város szervezésében Észak— Rajna—Vesztfália több városában tartanak Bartók- fesztiválokat, szimpozionoKönyvek Bartókról lyeket a zenefaöttő édesanyjához, húgához, első és második feleségéhez, fiaihoz írt. A harmadik könyv, amelynek szerzője ifj. Bartók Béla, a Szépirodalmi Kiadónál jelenik meg az év végén és a Bartók Béla műhelyében címet viseli. Somfai László 18 Bartók- tanuknánya egy kötetben a Zeneműkiadónál lát napvilágot. A tanulmányok Bartók alkotói módszerét, elemzik és segítséget adnak az előadóknak a hiteles Bartók- zene megszólaltatásához. Bartók és Kodály a címe Lendvai Ernő kétkötetes művének, amely angol nyelven jelenik meg. A tudományos mű elméleti és technikai kérdésekkel, műelemzésekkel foglalkozik, valamint poétikai és dramaturgiai tanulmányokat tartalmaz. Ötökat, zenepedagógiai rendezvényeket. (A februári duis- burgi Bartók-fesztivál része volt e rendezvényeknek. Amerikában a Texasi Egyetem harminc koncert keretében Bartók összes műveinek előadását tervezi. Hasonló hangversenyeket rendez a Michigani Egyetem is, és Detroiban márciusban Bartók-fesztivál lesz. ahová ugyancsak meghívnak magyar előadókat. Finnországban, a Bartók- ünnepségek szervezésére emlékbizottság alakult. Miké András és Seregi László tanítja be A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című Bartók-mú- veket Helsinkiben. A Svéd Királyi Zeneakadémián: elo-: adássorozatot tartanak, a norvégiai Bergenben konferenciái;, s Bartók-művek bemutatását tervezik a ber- geni fesztiválon. A Bel^á—• Magyar Baráti Társaság decemberben . tartja Bartók - estjét. A bécsi Collegium Hungaricum is hangversenynyel adózott Bartók emlékének, csakúgy mint a Római Magyar Akadémia. Mexikóban a Cerventino-fesz- tiválon a Magyar Állami Operaház Bartók három színpadi művével lép fel., s ugyanitt szerepel, a Bartók Vonósnégyes is. Argentína, Panama, Egyiptom, Ausztrália, Kuba, Kanada, és csaknem minden európai ország megemlékezik az évfordulójáról olyan hangversenyekkel színházi előadásokkal, amelyekre, magyar művészeket is meghívtak. , — S — dik kiadásban — román- magyar koprodukcióban jelenik meg Szegő Júlia regényes Bartók-életrajza Embernek maradni címmel.' Könyv alakban is megjelenik a rádió Így láttam Bartókot című népszerű sorozatának kötete, amely színes és olvasmányos adalék Bartók portréjához. Két tanulmánykötet, Űjfa- lussy Józsefé a Gondolatnál és Fodor Andrásé az Európánál vér megjelenésre, 1982-re térvezi a Szépirodalmi Kiadó a Magyar Remekírók sorozatban Bartók Béla tanulmányainak kiadá-' sát Ojfalussy József válogatásában. Az MTA Zenetudományi Intézetének Bartók Archívuma gondozásában indítja útjára az Akadémia Kiadó Bartók Béla: Magyar népdalok című több kötetes kiadványát. Az Európa Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár sorozatában adja ki Bartók című kötetét — S. E. — M inden valódi szépség mögött ott , rejtőzködik valami édes-mély szomorúság is. Ajándékba kapott sercegés kis, öreg lemezjátszóm tűje alatt örmény népzenei lemez forog. Szépségesen 'szomorú zene. Forog a hanglemez, ablakomat hűvös eső csapkodja. Patakzásait néha ösz- szekuszálja egy-egy széllökés. Ez a zene meleget áraszt, olyant, mint, a tufából épült házak falai az éjszakai lehűlések idején, ha hátadat nekitámasztod. Ez a zene parancsolja vissza képzeletemet — innen a dideregtető nyugat-magyarországi télből — több ezer kilométernyi távolságra. Vissza a Kaukázus kéklő és kopár sziklái közé, ahol szeptemberben is harmincöt fokot mutat a hőmérő higanyszála. Máris Garni bazalt- és tufabuc- kás Utcáin csavargók; válogathatok mézédes barackok, almák, körték, fügék és szőlők között, s ha megszomjaztam: hűvös forrásvíz fölé hajolhatok, olyan tiszta forrás felé, amelyből eddig csak a mesékben, legendákban y szereplő Piacok - a Kaukázuson túl csodaszarvas ihatott. Az is csak a képzeletemben. Egy kis kitérő: Talán hároméves lehettem, amikor legelőször föltett az ökrösszekérre az én kedves öregapám, hogy' „menjünk, fiam, a pápai vásárra!” Aztán mentünk is minden évben: Mentem kamasz koromig, mentem, mig pi- roslott a májusi cseresznye, mig sárgult a búzás körte. Az utóbbi időkben megint sokat járom a piacokat. Nem a vásárlás miatt, inkább csak szemet gyönyörködtetni; lelket melegíteni. Van valami megfoghatatlan még a legsilányabb piac hangulatában is. Csak csörrenjen a kétkaros mérleg lánca, máris odaólálkodok. Legyen az a piac a föld bármelyik pontján, ugyanaz az érzés bizseregte! Mégis mindegyik más és más. Más a pesti vásárcsarnok, a jereváni, az olasz, a német, a bolgár. Emlékszem, pár éve úgy álltam az olaszországi Velence halpiacán, mint akit odabetonoztak. Pedig egy olasz halpiac bűze nyáron: leírhatatlan és majdhogynem elviselhetetlen a magyar orr számára. Mégsem ettől felejthetetlen. A ztán legutóbb, a jereváni! Túl a Kaukázuson, az ősz közepén. Szerencsére az örmény írószövetség gazdag és kellemes programjai mellett a délelőtti óráink szabadok voltak. V. Laci barátommal már kora reggel nyakunkba vettük a várost. Talán ki sem mondtuk egymásnak hangosan, tíz perc nem telhetett belé, ott álltunk csodálkozó tekintettel a vásárcsarnok lépcsőin, a Lenin sugárút végén. Persze könnyű volt megtalálni, hiszen lenyűgöző és sajátos öntöttvas ornamentikája messziről odacsalogatott. Ha jól emlékszem, Agababjan építésznek köszönhető a látvány. No, és belül? Fehérbélű dinnyékkel, gránátalmákkal, füge-gúlákkal, titokzatos fűc.somó-íiegyekkel elbaríká- dolt kofák. Bábeli hangzavar a javábóL Számunkra csupa egzotikus növény és gyümölcs. Másnap már meg kellett kóstolni a kétöklömnyi barackot, a gránátalma-árus előtt sem jöhettünk el úgy, hogy meg ne dicsérjük a termést! Az örmény ember vendégszeretete világhírű, ezt mondják az útikönyvek. Most az egyszer igazat mondtak. Megtapasztaltuk. Étkezési kutúrájukról külön is szólnom kellene. D ármennyire is furcsán hang- ^ zik a saslik hazájában, az étkezés alfája a friss zöldség, ómegája a friss gyümölcs. Például a piacon látott fűcsomókból, amelyet kizárólag a Kaukázus lejtőin gyűjthetnek csak, minden örmény asztalára kerül, öt-hat féle fűből áll egy csomó, íze mindegyiknek más, van közöttük csípős, édeskés petrezselyem illatú és ismeretlen kaukázusi ízű. Vendéglátónk nem kis büszkeséggel újságolja, hogy örmény földön nincs egyetlen kijózanító állomás, és az elvonókúra is ismeretlen fogalom. Mindezt a füveknek tulajdonítják. Ha nincs is „kijózaníts” fű, mint azt a* saóbe- ■■éd tartat, ám ennek a^fetkezési kultúrának nagyon is sok köze lehet a dologhoz. Beleértve fő: helyen a füveket is. Vissza a jereváni piacra. Utolsó napon mi vásárfiát vegyen az- ember a hazaiaknak? Olyant, ami több ezer kilométeres utat kibír. : anélkül, hogy romlandóba menne Ilyen csak egy lehet; a gránátalma. Mindjárt három kofa is körbevesz, fehér köténykéjükbe törlik csinosítják a portékát. Nein értjük a nyelvet, csak sejtjük: fást vegye meg, ez a legédesebb, inkább az enyémet, mert én adom a „ legolcsóbban. Külföldiek lévéri ; szakszerű bemutatót tartanak a gránátalma felbontását illetően, ne menjen egyetlen szem piros bogyó sem pocsékba. Négy darabot fizetek, aztán ■ még kettő kerül a táskámba. Hálából, hogy tőle vettem? A piac 1 íratlan törvényei? Nem tudom. Diacok! A Kaukázuson túl • Piacok! Európában, mindé- \ nütt. Tenyérnyi, tenyérnyi helyék,$ egy ország, egy vidék asztaláról. Nem lehet lefesteni, leírni, lekottái- ni. Nincs az a szín, nincí az a < szó, az a hangsor ... Mit mondhatnék még róluk? Ha arra járnak, ne kerüljék él ; őket! i Pátkai Tivadar