Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
Bartók-emlékház Az emlékház udvara Varga Imre szobrával Március 18-án ünnepélyes külsőségek között emlékházzá és kulturális központtá avatták fel azt a pasaréti, Csalán út 29. szám alatti kétszintes villát, ahol Bartók Béla, korunk egyik legnagyobb zeneművésze élt és alkotott 1932-től 1940-ig, amerikai emigrációjának kezdetéig. A napokban fejeződött be a villa átépítése, felújitása, s a múzeum és a kulturális intézmény berendezése. Erről beszélgettünk dr. Strack- né Mohos Mártával, a Budapesti Történeti Múzeum közművelődési főosztályának vezetőjével, aki az emlékház anyagát összeállította és elhelyezte — munkatársai segítségével. — Mit láthatunk a Bar- tók-emlékházban ? ' — A földszinten Bartók és a természet kapcsolatával ismerkedhetnek meg a látogatók — válaszolja. — Itt helyeztük el a nagy zeneművész rovar-, ásvány- és növénygyűjteményét, valamint azokat a szebbnél szebb érmeket, melyek gyűjtésével ugyancsak szeretettel foglalkozott kevés szabad idejében. Két képzőművészeti alkotás is dísziti a földszint falait: Fillenz Istvánnak Bartókról készült portréja és Mester Sándor grafikusművész munkája, ez utóbbi a Merkúr bolygónak azt a kráterét ábrázolja, amelyet annak idején Bartók Béláról neveztek el. A földszinti tárlókat Bartókról szóló könyvek töltik meg. s a Rózsavölgyi Zeneműbolt kihelyezett részlegében a lá- toga'ók megvásárolhatják Bartók Béla műveinek kottáit, hanglemezeit, magne-' tofonkazettáit, és a legújabb Bartók-köteteket, tanulmányokat. Az épületet új szárnnyal bővítették (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KSj Az első emeleten helyezték el azt a XVII. századi, festett kazettás famennyezetet, amelyet mindedig az Iparművészeti Múzeumban őriztek. Egykori alkotója korának híres művésze: Asztalos Szabó István volt, s a közelmúltban konzerválta és restaurálta dr. Sárdy Ló- ránd restaurátor. Az emeleten ötven férőhelyes kamara-hangversenytermet alakítottak ki, melyet quadrofon- technikával, képmagnóval, dia- és filmvetítővel is felszereltek. Rendszeresen tartanak majd nyilvános koncerteket. Az emlékház vezetősége lehetőséget biztosít fiatal hazai és külföldi zeneművészek első nyilvános bemutatkozására. — Mit láthatunk az emlékház második emeletén? — Itt helyeztük el a Bartók életével és munkásságával kapcsolatos kiállítást. Bár tárgyi dokumentumaink nem túlságosan gazdagok — a zeneművész költözködései és a háború pusztításai sok mindent megsemmisítettek —, de sikerült eredeti állapotában berendezni egykori dolgozószobáját, a faragott íróasztallal, bőrfotellel és kedvenc Bösendorfer-zon- gorájával. . Külön tárlókba helyeztük el metronómját, toliét, tintásüvegét, cvikke- rét, ceruzáját, radírjtt és sakk-készletét. A falakat népi hangszerek, népművészeti cserépedények, valamint hímzett ingek és tarisznyák, népviseleti ruhák, szűrök, főkötők, mellények díszítik — mindezeket Bartók gyűjtötte, hazai és külföldi népdalkutató útjain. Az emlékház valamennyi termében hangszórókat helyeztünk el, melyekből Bartók Béla zongorajátékát hallhatják a látogatók — saját műveit és mások szerzeményeinek tolmácsolását. Erre a célra a rádió hangarchívumának eredeti Bartók-anyaeait kaptuk meg és használtuk fel. Külön vitrinben mutatjuk be a naev zeneművész hazai és külföldi kitüntetéseit és doktori taláriát. Tájékoztatónk befejezéséül elmondotta még: szeretnék felhasználni az emlékházat a zenei nevelés céljaira is. Az első emeleti kamaraterem hangversenvei mellett ezért a nyári hónapokban szabadtéri koncertek is lesznek maid a villa kertiében. rendszeres tárlatvezetéseket tartanak, előadássorozatokat rendeznek. Sok más tervvel is foglalkoznak, melyek közös célia: legven az emlékház Rudanest p<?vik nevezetessége, p^vben a környék zenei centruma. A Bartók-emlékház megnyitása alkalmából avatták fel a villa kertiében Varsa Imre szobrászművész egész alakos Bartók-szobrát. Garay Tamás Humorszolgálat Mint majdnem minden országban, Írországban is van egy olyan kisváros, amelynek lakói tréfák és viccek célpontjaiul szolgálnak, S emellett ők maguk szeretik leginkább ezeket a vicceket mesélni. Ez az ír városka Kerry, és az egyik dublini kiadó gondozásában nemrég még viccgyűjtemény is megjelent — ezek az anekdoták Kerry nehézfejű, értetlen lakosait figurázzák ki. Az alábbiakban idézünk néhányat belülük. 0 0 0 Hallott-e a kedves olvasó Kerry városának arról a lakójáról. aki nagy nehezen felhajtott egy pár olcsó vízisít. de mindmáig nem használja? ... Ugyanis egyre csak olyan tavat keres ... amely lejtős, hogy könnyen lecsúszhasson ... ooo Kerry egyik lakosa felhívta telefonon az Air Lingus ír légiforgalmi társaság tájékoztatási szolgálatát és megkérdezte, meddig tart a repülőút Dublintől Londonig. — Egy pillanat — mondta az információszolgálat ügyeletes tisztviselője. — Köszönöm szépen! — válaszolta a kérdező, és letette a kagylót. ooo Dublinban az egyik bisztróba betért egy fiatalember és megkérdezte a csapostól, hallotta-e a legújabb kerryi viccet. — Figyelmeztetem — felelte a csapos —, hogy én is Kerryből valósi vagyok. — Nem tesz semmit — jelentette ki a fiatalember —: akkor majd lassabban mondom ell ooo Kerry város két lakója felkereste Nagy-Brttannia miniszterelnökét és elvállalta, hogy 500 fontért alagutat ás a La Manche-csatorna alatt. — És mi a tervük, hogyan készítik el az alagutat? — érdeklődött a miniszterelnök. — Nagyon egyszerű. Hogy meggyorsítsuk a munkát, egyikünk az angol parton, a másik pedig a francia parton kezd el ásni. — De meggondolták-e, mi történik, ha apró hiba csúszik a számításaikba, és a végén nem találkoznak egymással? — Akkor ön ezért a pénzért két alagutat kap! — válaszolt az egyik cimbora. Juhász Gyula: Bartók lÓla „Csak tiszta forrásból" Erdély erdői zúgnak. Ezüst és arany erdők, Borongó, barna felhők. Hárfái Nemerének, — Sírámos dajkaének - A dalaidban. Tiszai tájak sírnak, Panasza jegenyéknek, Halottas őszi rétek. Zúgó, fekete nyárfák, Magányosak és árvák A muzsikádban. Es fölérez és tölzeng Az áhitatos, ős, szent, Az ázsiai mély, nagy, Szilajbús, büszke méla, Pogány és boldog lélek, A régi, régi Éden A zenédben! — Székely népdal, Bartók Cantata Profanájának bevezető motívuma — Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki Kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket Semmi mesterségre, Csak erdőket járni, Csak vadat vadászni. És addig-addig Vadászgattak, addig: Szarvassá változtak Ott a nagy erdőben. ■És az ő szarvuk Ajtón be nem térhet, Csak betér az völgyekbe; A karcsú testük Gúnyában nem járhat, Csak járhat az lombok közt; A lábuk nem lép Tűzhely hamujába, Csak a puha avarba; A szájuk többé Nem iszik pohárból, Csak tiszta forrásból. Újra meghódítják „a Madre de Deust” Portugál hajóroncsok az egész világon évszázadok óta kiemelésre várnak Hajónevek a portugál sajtóban többször szerepelnek, mint bármikor azelőtt. Ennek oka az, hogy a luzitá- niai tengerhajózás éppen az új év alkalmával írta egyik legfeketébb fejezetét. Tizennégy napon belül 3 hajót vesztett, további három veszélybe került a tengeren, a Rio Mondego torkolatában egy komp elsüllyedt és végül a lisszaboni kikötőben két vízi jármű összeütközött egymással. Másrészt egyre több olyan távoli partokról érkező hír kelti fel a figyelmet ahol évszázadokkal ezelőtt portugál karavellákat ért hasonló balsors. Brazília partjai előtt fedezték fel a „Sacramento" roncsát, Kenya előtt a „Santo Antonio Tanáét”, Dél-Afrika előtt az „Ata- laiáét" — a felfedezések korának tanújelét, amelynek kezdetét 1415-ben Kap Sagres- en az első hajózási iskola megalapítása jelezte, és amelyben a portugálok a XV—XVI. században elsőként keresték fel Indiát a Csendes-óceánt, Brazíliát és Grönlandot. Szenzációt mégis mindenekelőtt a Madre de Deus (Az isten anyja) kelt, amely 370 év óta fekszik 70 méter mélyen a Nagaszaki-öbölben, kivált mivel jámbor nevéhez egy felettébb borzalmas történet fűződik. Kapitánya, egy André Pessoa nevű kalandor, 1608-ban Portugália mai utolsó tengeren túli gyarmatán, Nacauban, japán matrózokat mészároltatott le. Két évvel később mintha mi sem történt volna, „békés kereskedelmi útra” hajózott Nagaszakiba. Erről mindenesetre másképp vélekedtek a meggyilkoltak barátai. A ka- ravella több száz japán csónakkal napokon keresztül folytatott harca után a Madre de Deust elérte végzete. A lövedékek felgyújtották, lőporos kamrája felrobbant és vele együtt több millió értékű arany és ezüst süllyedt el. Ennél az „aranykorra jellemző” történetnél Portugália számára persze még érdekesebb az a tény, hogy 1950 végén egy japán cég előkészületeket tett arra, hogy a Madre -de Deust másodszor is meghódítsa. A portugál közvéleményben ez sokakat arra indított, hogy több saját kezdeményezést követeljen a hajóroncsok megmentésére. „Makacs” idegen szavak Furcsának tetszhetik közleményünk címe, mégis talá- , lónak ítéljük az általa kifejezett minősítést. Néhány olyan idegen szóról mondjuk el véleményünket, amelyek minden nyelvvédő buzgalomnak ellenállnak, s mai nyelvhasználatunkban teljesen feleslegesen jutnak szerephez. Különösen rostára kell tennünk azt a nyelv- használati formát és módot; amelyben a szélesebb érdeklődésre számot tartó közlések fogalmazódtak meg. Bennük rossz értelemben vett nyelvi műveltség, továbbá a szakmai tudálékoskodás igényével jelentkező idegén szavak gátjaivá válhatnak az egyértelmű közlésnek is. Az alábbi idegen szavak különösen makacsul ragaszkodnak nyélvi szerepükhözi reputáció; preferál, preferált, preferencia; kompetens kompetencia, kompetál. Hogy milyen beszédhelyzetekben jelentkeznek a leggyakrabban, arról ezek a példák tanúskodnak: „Ne a saját reputációját nézze a vezetőség, hanem az üzem érdekeit” (Egy felszólalásból).— „A fő vágy: bekerülni a megye által preferált települések közé” (Borsodi Szemle,' 1980. 4. sz.). — „A tapasztalatok szerint a vállalati vezetők a központi alapból biztosított bérpreferenciát jól használják fel” (Élelmiszergazdaság, 1980. nov. 30,)J — „Az üzemek kereskedelmi tevékenysége nem tartod zik kompetenciájuk és feladatuk körébe” (Egy felszólalásból). — Jó napot kívánok, szeretném, ha... — Jó ember, nem látja, hogy dolgom van? Azt hiszi, hogy csak úgy bejem, aztán már szövegelhet is. Ez, kérem, hivatal, ahol hivatali rend van. Tessék a sorára várni, s amikor a sorára kerül, akkor röviden, tömören, világosan elmondani, hogy mit akar az í ügyfél... Világos? i — Igen, kérem. De S szeretném... < — Ez. kérem, hi? vatal. Hát nem érti? í Hivatal! Itt nem sze> retni kell. azt az J ágyban kell. uram. ! Itt ügyet kell intéz- í ni. s az ügy intézésé- i nek megvan a maga j rendje. Először is ( meg kell várnia, míg j sor kerül magára... ) Aztán, amikor a so- ' ráta került, akkor rö< viden. tömören. vHó> gnsan elmondani. ; hogy mit akar az í ügyfél. Világos? > — Igen. kérem. ] Teljesen világos. De ( csak azt szeretné... j — Bennünket itt ; egi/általán nem érde- i kel. jó uram. hogy s mit szeretne. meg mit nem szeretne... Jogállamban élünk, ahol nem szeretni kell, hanem a törvény rendelkezéseit, a hatályos jogszabályokat ismerni. Ismerni! Ez a fő. S ahol ismerik ezeket a hatályos jogszabályokat, ott hivatali rend van... itt hivatali rend van, ahol az ügyfélnek meg kell várnia, míg sor kerül rá. s ha sor került rá akkor röviden, tömören, világosan elmondani, mit Is akar az ügyfél... Világos? — Igenis, kérem szépen, de én csak azt szerein... — Hallja, de nehéz felfogású ügyfélnek tetszik magának lenni! Az ilyen ügyfelek teszik tönkre a hivatal rendjét, márnádig a hivatal nélkül semmilnen másfajta rend nincs. Megmondtam már. megvárni, míg sorra kerül, s aztán röviden. tömören, világosan elmondani, hogy mit akar az ügyfél... Világos? — Tökéletesen, kérem szépen, de csak azt szer... — Nem érdekel, hogy mit szeretne, mit nem... Itt rend van. Még magának is, uram. Még magának is rend és sorrend van, amelyben ki kell várnia, míg elmondhatja, hogy mit akar, de akkor is csak tömören, világosan és főleg röviden... — De csak azt sze... — Az engem még különben sem érdekel, most még öt perc van hátra a hivatalos idő megkezdéséig. .. — Attól még megmondhatja, hogy öt perc múlva ebadó ügyben hová menjek. .. — A mindenlt. hát S miért nem ezzel kéz- < di, jó ember? Csak ? feltart itt engem? > Borzalom, hogy mi- i lyen ügyfelek van- ( nak. Még itt sincs a í munkaidő, s már fel- j tart, pedig nem is itt S van a kutyaadó-inté- s zés. hanem egy eme- ! lettel feljebb. Miért 1 nem beszél világosan, tömören, mi? • S — De kérem, hl- ! szén én éppen . azt í szeret... 5 — Űristen, már me- < gint kezdi... Itt nem szeretni kell kérem, j mondtam már, . ez) hivatal... Szeretni az í ágyban kell, itt az ( ügyeit kell intéznie... í — Itt? — Nem. Egy eme- / lettel feljebb, ked- S vés ügyfél, de én < még csak azt szeret. .. \ halló... hát miért > nem hallgatja végig? > Gyurkó Géza > Hogy a példatárban idé-' zett' szövegekben a magyar szavak és nyelvi formák jól teljesíthették volna szerepüket, arról az idegen szavak magyar megfelelőiből ösz- szeállított példatárunk .tanúskodik. Reputáció: hírnév, jóhír; tekintély, köztisztelet, tisz- tesség, feddhetetlenség. Preferál, preferált, preferencia; preferenciális: előnyben, megkülönböztetett figyelemben részesít, kedvezően értékel, kivételez; kivételezett, előnybe részesített: kivétel, előnyben részesítés, különleges kedvezmények juttatása; kedvezményes, kivételes, előnyt nyújtó. — Kompetál, kompetens, kompetencia: megillet, kijár, valakinek valami illetékes, jogosult, feljogosított. hivatott, irányadó: illetékesség, jogosultság, szakértelem. Van tehát miből válogatnunk, csak ne legyünk restek a megfelelő magyar szavak keresésében és megtalálásában. \ Dr, Bakos József JfíV)(síhMfd\ Csak azt...
