Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
Már a húsvétra készülnek • . v. .. A gyöngyösi vágóhídon Szőke József formázza a füstölésre szánt sonkákat Ez jó lesz? — kérdezi az eladó, Szklenár Tiborné, a Fő téri húsboitban — pár nappal később (Fotó: Szabó Sándor,) Reklám nélkül nem megy A HÚSIPAR MÉG NAGYPÉNTEKEN IS SZÁLLÍT PÁCOLT HÚSFÉLESÉGEKET. A KISKERESKEDELEM AZ IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT ÍGÉRI. BIZTONSÁGI TARTALÉKOT IS KÉPEZNEK CSOKOLÁDÉN Y'USZIBÓL ÉS -TOJÁSBÓL. SENKINEK SEM LEHET KENYÉRGONDJA. A Heves megyed Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat megbízott igazgatóhelyettese, Barta István így mondta: | — Egy hónap leforgása ’ alatt három nagy ünnepre is fel kell készülnünk, de az 1 a szerencsénk, hogy ezek időben is elég messzire és- ' nek egymástól. A megkönnyebbült sóhaj ‘ mintha azt. is jelezné, hogy a kereskedők nyugódt lélekkel várják a vevők „ünnepi rohamait.” Mert ehhez, egymással versengve megtölteni a bevásárló kosarat, mi aztán igazán értünk. Csak négy csülke van Rendre sorolja a legkere- setebb húsvéti húsféleségeket Harmos Ferenc, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettese. Számokat is mond a ' sonkák, a tarják mellé. — Az idén a tavalyi meny- nyiségnél tíz-tizenkét százalékkal készítünk többet füstölt, pácolt nyers húsféleségekből. Ez nagyon kellemesen hangzik, de a hétköznapi halandó számára a plusz tizenkét százalék nem sokat mond. Arra gondol, a keret itt is keret, mégha „külön” ünnepi keret is. A húsipar annyit gyárt, amennyit a keret engedélyez neki. Aztán kiderül, hogy nem egészen így van. A kereskedők elsorolták a kívánságaikat, a hatóságok ennek alapján rákérdeztek a húsiparra, ők pedig bólintottak. — A húsvéti árunak sajátos minőségű alapanyagra van szüksége. Ezzel sincs már gondunk, a szerződésnél figyelemmel voltunk erre is. De a gyártásnak a szokásos üzemeltetés mellett kell megtörténnie, ami nemcsak túlórákat, hanem plusz éjszakai műszakot és esetleg kommunista szombatot is igényel. Főként a sonkák kötözése és a füstölés követel a „megszokottnál” több munkát. — Az egyeztető tárgyalásokat már a megrendelőinkkel megtartottuk. Egyetlen dologban van kisebb feszültség: csülökből több is kellene, dehát egy sertésnek csak négy csülke van. És még valamit. Húsvét után egy jó darabig a legszebb csülök sem keil senkinek. És még „leárazni” sem lehet. Egyszóval: jó a biztonsági tartalék, dehát ennek isv a reális mértéken kell maradnia. Vásárolnak a Jászságból is Még szerencse, hogy egyéb források is buzognak húsügyben. A kisker már egyezkedett a Füzesabonyi Állami Gazdasággal, a tarna- mérai tsz_szel, ahogy a jászapátival és a jászszentand- rásival is. Innen még 50—60 mázsa pácolt, füstölt árut vár. Meghatározták, melyik üzletbe mennyi- sonkát, tarját visznek. A szállítási ütemet is rendezték. A húsipar azt kérte, a jelzett napon feltétlenül várják a gépkocsiját a kereskedők, mégha esetleg késik is valamit a szokott időponthoz képest. Az ünnepnapi kiszállítás nekik is több gondot okoz, legyen megértő a boltos. — Mi az üzletek vezetőivel egyeztettük az ütemtervért minden szállítónkkal kapcsolatban — hallottuk a megnyugtató választ Barta Istvántól. Ami azt is jelenti, hogy az előkészítés alapos, sokrétű, mindenre kiterjedő. — És ka mégis keletkezik fennakadás? — Akkor a bolt vezetője szóljon be ide. a vállalatunkhoz.' Az ügyeletes értékesítési ügyintézőnek még kis teherautó is a rendelkezésére áll, hogy a kritikus ponton rövid idő alatt átsegíthesse a boltot. Ha úgy alakulna, akár ötven kenyeret is percek alatt kivihet ez a kis teherautó a sütőüzemből, nem kell várnia a „rendes” szállítmányra, sem a váratlan kereslet következtében, sem az eladónak, sem a vevőnek. Kell ettől megnyugtatóbb intézkedés ? Borból és likőrből A „mindennapi” kenyerünkön túl, ilyenkor inni is szoktunk- A tejből nem lesz hiány, az biztos. Húsvétra inkább a bort keresik az emberek. Még az olcsóbb fajtákból is,jó kínálat várható. Miután ilyenkor az alacsonyabb árú likőrök is kelendők, a „végső rohamra” már most gyűjtögetik a készletet. A száraz édes tésztából és a tortakarikából a karácsonyi ünnepek előtt volt egy-két üzletben hiány, de húsvétra nem lesz, ígéri a kereskedelem. Rátaláltak egy megyén kívüli forrásra is, ami biztonságot ad. A csokoládéból készült húsvéti figuráknak már . több mint a nyolcvan százaléka, megérkezett a boltokba. Ebből is többet rendeltek most. mint egy évvel ezelőtt. Ha valahol jobban fogynának, mint amilyen forgalomra számítottak, ott is tud a vállalat gyorsan segíteni, csak szólniuk kell a boltosoknak az ügyeletre. Ée még a locsoló víz. Aki mindenáron márkás kölnit akar, az nem biztos, hogy minden üzletben talál olyat. Az olcsóbb, a keresete tebb fajtákból viszont lesz elegendő az ABC-ékben. Jó locsolkodást Ha minden úgy alakul, ahogy a tájékoztatásunk szerint alakulnia kell, akkor jó kedvű locsolkodók kopogtatnak majd be a jó kedvű családokhoz, mert minden lesz, mi szemnek-szájnak ingere — elegendő mennyiségben és megfelelő választékban. Nem árt azonban arra sem gondolni, hogy a régi mondás szerint a jóból is megárt a sok. Hogy kinek mi a sok? Döntse el mindenki saját maga. MILYEN A JÓ REKLÁM? — kérdezem a reklámszakembert. A reklámszakember nagy levegőt vesz, én meg azt gondolom, most jön majd a tudományos igényű magyarázat, szépen pontokba foglalva. De nem az jön. Legnagyobb meglepetésemre azt mondja a reklámszakember, hogy forduljak a gyerekekhez, majd ők elárulják, milyen a jó reklám. Van benne valami. A gyerekek pontos minősítői a reklámnak. A jó reklámot szívesebben nézik a tévében, mint az esti mesét. A közértben az esztétikus, szép színű dobozokra mutogatnak anélkül, hogy tudnák, mi van a dobozokban. De, ha tudják is: tessék megfigyelni, hogy a csábító csomagolású nugátszeletnek jobban ölűinek, mint a fantáziátlan küllemű, papírba burkolt valódi csokinak. A nagy külföldi szupermarketekben. önkiszolgálókban már hosszú évtizedek óta nem áll eladó a termék mögött, így magára a termékre hárul a feladat, hogy kínálja önmagát. A külső megjelenés soha any- nyira nem volt fontos, mint napjainkban. Nálunk is. Hiánycikk ide, hiánycikk oda, üzleteinkben egyre inkább van miből válogatni, szélesedik a választék. S mit választunk, ha választunk? A .szebbet, esztéti- kusabbat. a jobban reklámo- zottat. Amikor megjelentek a hazai ABC-üzletekben a gusztusos, pohárban kínált túrókrémek, érdemes lett volna felmérni, hányán vásárolták meg a tetszetős árut pusztán a vonzó küllemű csomagolás láttán, az a tartalmat, a minőséget nem is sejtve. S hányán hagyják polcokon a behorpadt, szafejlesztés Eredményes évet zárt a Technolux tavaly is: 61,4 millió forintos árbevétele mind a korábbi esztendeit, mind pedig a tervezettet meghaladta, s a nyereség sem maradt el a várttól. Mindez ismét döntően a személyi szolgáltatások fejlődéséből fakadt, aminél kedvező tapasztalat, hogy a forgalomnövekedés változatlan árakon — a kormányzati szervek által biztosított fogyasztói árkiegészítés nélkül — is jelentős. Az alapvető tevékenységként. számon tartott fodrászatnál csupán a kisebb /észt jelentő gebines hálózat nem mutat előbbre lépést, s a választékbővítés — az albumos, illetve a keretezett kadt címkéjű 1— egyébként ízletes — konzerveket? A MAGYAR REKLÁM KÉRDÉSE: exportkérdés. Nemrégiben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakemberei felmérték a csomagolás helyzetét és megállapították: a fogyasztási cikkek gyártói gyakran megfeledkeznek a csomagolás műszaki és esztétikai alapkövetelményeiről. így nem is igazodnak azokhoz. A külkereskedelmi szervek is elsősorban a termék minőségi jellemzőinek meghatározására fordítják figyelmüket: a csomagolási kérdések elsikkadnak. Márpedig a vevő a csomagolt árut látja meg először. s a benyomásai alapján dönt. Számítások szerint exportbútorainknál és textilipari termékeinknél tíz-tizenöt százalékos, a gyógyszereinknél nem kevesebb, mint tízszeres árnövekedés lenne elérhető, korszerű, jó reklámmal, csomagolással. Hazánkban egyébként ma már elismerik a reklám, s a csomagolás jelentőségét. A hazai vállalatok általában sokat költenek reklámra, de konkrét termékeiket nézve keveset. A hazai vállalatok elsősorban önmagukat, reklámozzák, s nem a piacra vitt áruikat. Sok a bárgyú reklámfilm, szlogen, felirat, hatástalan akció. A reklám fontosságának elismerése még nem épült be a vállalatvezetői gondolkodásba. így a reklám se vált a vállalati tevékenység szerves elemévé. Talán ebből is fakad például a hazai csomagolásban tapasztalható ellentmondás. Hazánkban évente 17 milliárd forintot fordítanak csomagolásra, a nemzeti jövedelem három százalékát. A csórna aolóanvag-f elhasználás az utóbbi évtizedben megfotóértőkésítés — hatására a fényképészetnek is sikerült feledtetnie a régebbi gondokat. Mint Polonkai László elnök és Sólymos Ferenc főkönyvelő elmondották: a Technolux Szolgáltató Szövetkezet a fejlesztések következtében egyre jobban ki tudja elégíteni a lakossági igényeket. Üzleteik az elmúlt évben is csinosodtak, vonzóbbakká váltak, Recs- ken új, modern egységgel gazdagodtak. A Hatvanban megnyitott textil tisztitó szalon pedig bővítette a hagyományos tevékenységet. Az idén további törekvésekkel emelik munkájuk színvonalát. A hálózatfejlesztés során korszerű fodrászüzletet kapott máris Bélapátfalva, a II. negyedévben pedig a városhoz méltóbb fotórészleg „üzembe helyezését” tervezik a hatvani főutcán. A megyeszékhely külsőbb területein is már évek óta . tartó fejlesztések során ugyancsak a közeli hónapokban szeretnénk átadni rendeltetésének a Ion in út la- josvárpsi részén épülő fodrász- és kozmetikai szalont is. Ugyanekkor folytatódnak a felújítások is. Legelőször az egri Dobó téri női szalon festésére, berendezésének cseréjére kerül sor, előre láthatóan még a tavaszi hónapokban. Utána — a program szerint a nyáron — a gyöngyösi, Kossuth Lajos utcai üzlet teljeá „újjá, varázsolása” következik a lányok, asszonyok örömére, majd a mátraalji város déli nagy lakótelepén látnak hasonló munkákhoz. S mindenütt úgy akarják, hogy lehető legrövidebb ideig legyen lakat az ajtókon, a szövetkezet saját karbantartó brigádja legkésőbb három héten belül elvégezze a feladatot. Apcon, Baladuplázódott, általában tehát van fejlődés, csomagolási kultúránk mégis alacsony színvonalú. Ez nemcsak a vevőt bosszantja — bár ez sem lényegtelen szempont — exportunkat, is csökkenti. Fölösleges volna most né-, hány rossz példát fölemlíteni. Tegyük az ellenkezőjét, ugyanarra a tanulságra jutunk. A magyar húsipar termékei közismerten világhírűek. Dobozolt sonka, gyulai kolbász, Pick-szalámi. De aligha exportálhatott volna a Terimpex tavaly például a világ harminc országába több mint' 5600 tonna dobozolt sonkát, lapockakonzer- vet. ha nem figyelnek a csomagolásra, a figyelemfelkeltő címkereklámra. A vevő vásárlási szándéka néha olyan apróságon múlik, hogy szinte mosolyogtató. Például a nyugati vevő nem veszi meg a hengeres dobozó sonkát. mert abból nehezebb kivenni az ételt. A lapos doboz praktikusabb. De a sonkához hasonlóan a páros gyulai és a Pick-szalámi csomagolását is meg kellett változtatni, korszerű celofán,' illetve vákuumfóliába tenni az árut, mert a régi csomagolásban már érezhetően kezdett megcsappanni a kereslet. Lám, az egyedülálló Pick-szalámi is állandó reklámra szorul. JÓ REKLÁM NÉLKÜL NEM MEGY A BOLT. S a jó reklám sem csupán reklámfeliratot — filmet, neonégőket jelent, sokkal többet; a termék, a piac, a leendő vevő ismeretét: A magyar vállalatok, kereskedelmi intézmények előbb-utóbb kén v- telenek lesznek ezt tudómé-’ sül venni. tonban, Selypen, Szilvásvár radon kisebb ráfordításoké kai próbálnak jobban igazodni a vendégek igényeihez! A törekvések eredményéé ként így tulajdonképpen már1 csak Egercsehi bányatelepen illetve Párádon maradnak: komolyabb gondok a hálózatban, de már az itteni helyzet javításával is foglak» koznak. Ami egyébként a követkeS ző időszak elképzeléseit ille-s ti: még az idén elkezdik egy, megfelelő fodrász-kozme'ié kai szalon kialakítását az egri Hajdú-hegyen, Makiáron ingatlanvásárlással próbáié ják bővíteni a hálózatot a város környéki települések! jobb ellátására, míg a gyönJ gyösi belvárosban a fénykén pészszalon nagyobbítása kéé rül napirendre. A VI. ötéves terv programé jában, nem hamarább mint 1983— 84-ben, kapott helyet a gyöngyösi külterületen, a Kálvária-parton elkészülő igényesebb megjelenésű üzé let megnyitása, s megközelíé tőleg ekkor szeretnék átadni a lakosságnak harmadil® városunkban a kastélykerti illetve az új-hatvani szalonokat, is. Felnémeten szintén 1984- ben kezdenek hasonló vállalkozásba. Mindezeknél merészebb el® képzelés az első testkultúra«4 szalon, ami kondicionált termet, szaunát, kozmetikai részleget foglalna magábai ^gerben akarnak próbálkozó ni vele, s ha beválik az öfcí let, természetesen Gyöngyö* sön és Hatvanban is létreé hoznak egyet-egyet. Gy. Gy. SMms® 1981, március 22., vasára*» j G. Molnár Ferenc Próbaüzem a kukoricacukorgyárban Hazánk legnagyobb élelmiszeripari beruházásánál, a szabad egyházi kukorica • orgyárnál megkezdődött a „visszaszámlálás”. A közel félcsztendős próbaüzemelés során ellenőrzik a nemzetközi együttműködéssel épült gyártósort és kiszolgálóegységeit. A tervek szerint a nyáron megindul a folyamatos termelés. (Mljt-taó: Szabó Imist t-elv. — KS.) (M. G.) LESZ TESTKULTÚRASZALON IS További korszerűsítés, a szolgáltatásban
