Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

Már a húsvétra készülnek • . v. .. A gyöngyösi vágóhídon Szőke József formázza a füstölésre szánt sonkákat Ez jó lesz? — kérdezi az eladó, Szklenár Tiborné, a Fő téri húsboitban — pár nappal később (Fotó: Szabó Sándor,) Reklám nélkül nem megy A HÚSIPAR MÉG NAGY­PÉNTEKEN IS SZÁLLÍT PÁCOLT HÚSFÉLESÉGE­KET. A KISKERESKEDE­LEM AZ IGÉNYEK KI­ELÉGÍTÉSÉT ÍGÉRI. BIZ­TONSÁGI TARTALÉKOT IS KÉPEZNEK CSOKOLÁ­DÉN Y'USZIBÓL ÉS -TO­JÁSBÓL. SENKINEK SEM LEHET KENYÉRGOND­JA. A Heves megyed Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat megbízott igazgatóhelyet­tese, Barta István így mond­ta: | — Egy hónap leforgása ’ alatt három nagy ünnepre is fel kell készülnünk, de az 1 a szerencsénk, hogy ezek időben is elég messzire és- ' nek egymástól. A megkönnyebbült sóhaj ‘ mintha azt. is jelezné, hogy a kereskedők nyugódt lélek­kel várják a vevők „ünnepi rohamait.” Mert ehhez, egy­mással versengve megtölte­ni a bevásárló kosarat, mi aztán igazán értünk. Csak négy csülke van Rendre sorolja a legkere- setebb húsvéti húsfélesége­ket Harmos Ferenc, a Heves megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatóhelyet­tese. Számokat is mond a ' sonkák, a tarják mellé. — Az idén a tavalyi meny- nyiségnél tíz-tizenkét száza­lékkal készítünk többet füs­tölt, pácolt nyers húsfélesé­gekből. Ez nagyon kellemesen hangzik, de a hétköznapi halandó számára a plusz tizenkét százalék nem sokat mond. Arra gondol, a keret itt is keret, mégha „külön” ünnepi keret is. A húsipar annyit gyárt, amennyit a keret engedélyez neki. Az­tán kiderül, hogy nem egé­szen így van. A kereskedők elsorolták a kívánságaikat, a hatóságok ennek alapján rá­kérdeztek a húsiparra, ők pedig bólintottak. — A húsvéti árunak sa­játos minőségű alapanyagra van szüksége. Ezzel sincs már gondunk, a szerződés­nél figyelemmel voltunk er­re is. De a gyártásnak a szo­kásos üzemeltetés mellett kell megtörténnie, ami nem­csak túlórákat, hanem plusz éjszakai műszakot és esetleg kommunista szombatot is igényel. Főként a sonkák kötözése és a füstölés követel a „meg­szokottnál” több munkát. — Az egyeztető tárgyalá­sokat már a megrendelőink­kel megtartottuk. Egyetlen dologban van kisebb feszült­ség: csülökből több is kel­lene, dehát egy sertésnek csak négy csülke van. És még valamit. Húsvét után egy jó darabig a leg­szebb csülök sem keil senki­nek. És még „leárazni” sem lehet. Egyszóval: jó a biz­tonsági tartalék, dehát en­nek isv a reális mértéken kell maradnia. Vásárolnak a Jászságból is Még szerencse, hogy egyéb források is buzognak hús­ügyben. A kisker már egyez­kedett a Füzesabonyi Ál­lami Gazdasággal, a tarna- mérai tsz_szel, ahogy a jász­apátival és a jászszentand- rásival is. Innen még 50—60 mázsa pácolt, füstölt árut vár. Meghatározták, melyik üz­letbe mennyi- sonkát, tarját visznek. A szállítási ütemet is rendezték. A húsipar azt kérte, a jelzett napon feltét­lenül várják a gépkocsiját a kereskedők, mégha esetleg késik is valamit a szokott időponthoz képest. Az ün­nepnapi kiszállítás nekik is több gondot okoz, legyen megértő a boltos. — Mi az üzletek vezetői­vel egyeztettük az ütemter­vért minden szállítónkkal kapcsolatban — hallottuk a megnyugtató választ Barta Istvántól. Ami azt is jelenti, hogy az előkészítés alapos, sokrétű, mindenre kiterjedő. — És ka mégis keletkezik fennakadás? — Akkor a bolt vezetője szóljon be ide. a vállalatunk­hoz.' Az ügyeletes értékesí­tési ügyintézőnek még kis teherautó is a rendelkezésé­re áll, hogy a kritikus pon­ton rövid idő alatt átsegít­hesse a boltot. Ha úgy alakulna, akár öt­ven kenyeret is percek alatt kivihet ez a kis teherautó a sütőüzemből, nem kell vár­nia a „rendes” szállítmány­ra, sem a váratlan kereslet következtében, sem az el­adónak, sem a vevőnek. Kell ettől megnyugtatóbb intézkedés ? Borból és likőrből A „mindennapi” kenyerün­kön túl, ilyenkor inni is szoktunk- A tejből nem lesz hiány, az biztos. Húsvétra inkább a bort keresik az emberek. Még az olcsóbb faj­tákból is,jó kínálat várható. Miután ilyenkor az alacso­nyabb árú likőrök is kelen­dők, a „végső rohamra” már most gyűjtögetik a kész­letet. A száraz édes tésztából és a tortakarikából a karácsonyi ünnepek előtt volt egy-két üzletben hiány, de húsvétra nem lesz, ígéri a kereskede­lem. Rátaláltak egy megyén kívüli forrásra is, ami biz­tonságot ad. A csokoládéból készült hús­véti figuráknak már . több mint a nyolcvan százaléka, megérkezett a boltokba. Eb­ből is többet rendeltek most. mint egy évvel ezelőtt. Ha valahol jobban fogynának, mint amilyen forgalomra számítottak, ott is tud a vál­lalat gyorsan segíteni, csak szólniuk kell a boltosoknak az ügyeletre. Ée még a locsoló víz. Aki mindenáron márkás kölnit akar, az nem biztos, hogy minden üzletben talál olyat. Az olcsóbb, a keresete tebb fajtákból viszont lesz elegendő az ABC-ékben. Jó locsolkodást Ha minden úgy alakul, ahogy a tájékoztatásunk sze­rint alakulnia kell, akkor jó kedvű locsolkodók kopog­tatnak majd be a jó kedvű családokhoz, mert minden lesz, mi szemnek-szájnak in­gere — elegendő mennyiség­ben és megfelelő választék­ban. Nem árt azonban arra sem gondolni, hogy a régi mondás szerint a jóból is megárt a sok. Hogy kinek mi a sok? Döntse el mindenki saját maga. MILYEN A JÓ REKLÁM? — kérdezem a reklámszak­embert. A reklámszakember nagy levegőt vesz, én meg azt gondolom, most jön majd a tudományos igényű magyarázat, szépen pontok­ba foglalva. De nem az jön. Legnagyobb meglepetésemre azt mondja a reklámszakem­ber, hogy forduljak a gye­rekekhez, majd ők elárulják, milyen a jó reklám. Van benne valami. A gye­rekek pontos minősítői a reklámnak. A jó reklámot szívesebben nézik a tévében, mint az esti mesét. A közért­ben az esztétikus, szép szí­nű dobozokra mutogatnak anélkül, hogy tudnák, mi van a dobozokban. De, ha tud­ják is: tessék megfigyelni, hogy a csábító csomagolású nugátszeletnek jobban ölűi­nek, mint a fantáziátlan küllemű, papírba burkolt valódi csokinak. A nagy külföldi szuper­marketekben. önkiszolgá­lókban már hosszú évtize­dek óta nem áll eladó a ter­mék mögött, így magára a termékre hárul a feladat, hogy kínálja önmagát. A külső megjelenés soha any- nyira nem volt fontos, mint napjainkban. Nálunk is. Hi­ánycikk ide, hiánycikk oda, üzleteinkben egyre inkább van miből válogatni, szélese­dik a választék. S mit választunk, ha vá­lasztunk? A .szebbet, esztéti- kusabbat. a jobban reklámo- zottat. Amikor megjelentek a hazai ABC-üzletekben a gusztusos, pohárban kínált túrókrémek, érdemes lett volna felmérni, hányán vá­sárolták meg a tetszetős árut pusztán a vonzó küllemű csomagolás láttán, az a tartalmat, a minőséget nem is sejtve. S hányán hagyják polcokon a behorpadt, sza­fejlesztés Eredményes évet zárt a Technolux tavaly is: 61,4 millió forintos árbevétele mind a korábbi esztendeit, mind pedig a tervezettet meghaladta, s a nyereség sem maradt el a várttól. Mindez ismét döntően a személyi szolgáltatások fej­lődéséből fakadt, aminél kedvező tapasztalat, hogy a forgalomnövekedés válto­zatlan árakon — a kor­mányzati szervek által biz­tosított fogyasztói árkiegé­szítés nélkül — is jelentős. Az alapvető tevékenység­ként. számon tartott fodrá­szatnál csupán a kisebb /észt jelentő gebines hálózat nem mutat előbbre lépést, s a választékbővítés — az albumos, illetve a keretezett kadt címkéjű 1— egyébként ízletes — konzerveket? A MAGYAR REKLÁM KÉRDÉSE: exportkérdés. Nemrégiben az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság szakemberei felmérték a cso­magolás helyzetét és megál­lapították: a fogyasztási cik­kek gyártói gyakran megfe­ledkeznek a csomagolás mű­szaki és esztétikai alapköve­telményeiről. így nem is iga­zodnak azokhoz. A külkeres­kedelmi szervek is elsősor­ban a termék minőségi jel­lemzőinek meghatározására fordítják figyelmüket: a cso­magolási kérdések elsikkad­nak. Márpedig a vevő a cso­magolt árut látja meg elő­ször. s a benyomásai alapján dönt. Számítások szerint ex­portbútorainknál és textil­ipari termékeinknél tíz-ti­zenöt százalékos, a gyógy­szereinknél nem kevesebb, mint tízszeres árnövekedés lenne elérhető, korszerű, jó reklámmal, csomagolással. Hazánkban egyébként ma már elismerik a reklám, s a csomagolás jelentőségét. A hazai vállalatok általában sokat költenek reklámra, de konkrét termékeiket nézve keveset. A hazai vállalatok elsősorban önmagukat, reklá­mozzák, s nem a piacra vitt áruikat. Sok a bárgyú rek­lámfilm, szlogen, felirat, ha­tástalan akció. A reklám fontosságának elismerése még nem épült be a válla­latvezetői gondolkodásba. így a reklám se vált a vállalati tevékenység szerves elemévé. Talán ebből is fakad például a hazai csomagolásban ta­pasztalható ellentmondás. Hazánkban évente 17 milli­árd forintot fordítanak cso­magolásra, a nemzeti jöve­delem három százalékát. A csórna aolóanvag-f elhasználás az utóbbi évtizedben meg­fotóértőkésítés — hatására a fényképészetnek is sikerült feledtetnie a régebbi gondo­kat. Mint Polonkai László el­nök és Sólymos Ferenc fő­könyvelő elmondották: a Technolux Szolgáltató Szö­vetkezet a fejlesztések kö­vetkeztében egyre jobban ki tudja elégíteni a lakossági igényeket. Üzleteik az el­múlt évben is csinosodtak, vonzóbbakká váltak, Recs- ken új, modern egységgel gazdagodtak. A Hatvanban megnyitott textil tisztitó sza­lon pedig bővítette a hagyo­mányos tevékenységet. Az idén további törekvé­sekkel emelik munkájuk színvonalát. A hálózatfej­lesztés során korszerű fod­rászüzletet kapott máris Bélapátfalva, a II. negyed­évben pedig a városhoz mél­tóbb fotórészleg „üzembe helyezését” tervezik a hat­vani főutcán. A megyeszékhely külsőbb területein is már évek óta . tartó fejlesztések során ugyancsak a közeli hónapok­ban szeretnénk átadni ren­deltetésének a Ion in út la- josvárpsi részén épülő fod­rász- és kozmetikai szalont is. Ugyanekkor folytatódnak a felújítások is. Legelőször az egri Dobó téri női szalon festésére, berendezésének cseréjére kerül sor, előre láthatóan még a tavaszi hó­napokban. Utána — a prog­ram szerint a nyáron — a gyöngyösi, Kossuth Lajos ut­cai üzlet teljeá „újjá, vará­zsolása” következik a lá­nyok, asszonyok örömére, majd a mátraalji város déli nagy lakótelepén lát­nak hasonló munkákhoz. S mindenütt úgy akarják, hogy lehető legrövidebb ide­ig legyen lakat az ajtókon, a szövetkezet saját kar­bantartó brigádja legkésőbb három héten belül elvégez­ze a feladatot. Apcon, Bala­duplázódott, általában tehát van fejlődés, csomagolási kultúránk mégis alacsony színvonalú. Ez nemcsak a vevőt bosszantja — bár ez sem lényegtelen szempont — exportunkat, is csökkenti. Fölösleges volna most né-, hány rossz példát fölemlí­teni. Tegyük az ellenkezőjét, ugyanarra a tanulságra ju­tunk. A magyar húsipar ter­mékei közismerten világhí­rűek. Dobozolt sonka, gyu­lai kolbász, Pick-szalámi. De aligha exportálhatott volna a Terimpex tavaly például a világ harminc országába több mint' 5600 tonna dobo­zolt sonkát, lapockakonzer- vet. ha nem figyelnek a csomagolásra, a figyelemfel­keltő címkereklámra. A ve­vő vásárlási szándéka néha olyan apróságon múlik, hogy szinte mosolyogtató. Például a nyugati vevő nem veszi meg a hengeres dobozó son­kát. mert abból nehezebb kivenni az ételt. A lapos do­boz praktikusabb. De a son­kához hasonlóan a páros gyulai és a Pick-szalámi cso­magolását is meg kellett vál­toztatni, korszerű celofán,' illetve vákuumfóliába ten­ni az árut, mert a régi cso­magolásban már érezhetően kezdett megcsappanni a ke­reslet. Lám, az egyedülálló Pick-szalámi is állandó rek­lámra szorul. JÓ REKLÁM NÉLKÜL NEM MEGY A BOLT. S a jó reklám sem csupán rek­lámfeliratot — filmet, neon­égőket jelent, sokkal többet; a termék, a piac, a leendő vevő ismeretét: A magyar vállalatok, kereskedelmi in­tézmények előbb-utóbb kén v- telenek lesznek ezt tudómé-’ sül venni. tonban, Selypen, Szilvásvár radon kisebb ráfordításoké kai próbálnak jobban iga­zodni a vendégek igényeihez! A törekvések eredményéé ként így tulajdonképpen már1 csak Egercsehi bányatelepen illetve Párádon maradnak: komolyabb gondok a háló­zatban, de már az itteni helyzet javításával is foglak» koznak. Ami egyébként a követkeS ző időszak elképzeléseit ille-s ti: még az idén elkezdik egy, megfelelő fodrász-kozme'ié kai szalon kialakítását az eg­ri Hajdú-hegyen, Makiáron ingatlanvásárlással próbáié ják bővíteni a hálózatot a város környéki települések! jobb ellátására, míg a gyönJ gyösi belvárosban a fénykén pészszalon nagyobbítása kéé rül napirendre. A VI. ötéves terv programé jában, nem hamarább mint 1983— 84-ben, kapott helyet a gyöngyösi külterületen, a Kálvária-parton elkészülő igényesebb megjelenésű üzé let megnyitása, s megközelíé tőleg ekkor szeretnék átad­ni a lakosságnak harmadil® városunkban a kastélykerti illetve az új-hatvani szalo­nokat, is. Felnémeten szintén 1984- ben kezdenek hasonló vállalkozásba. Mindezeknél merészebb el® képzelés az első testkultúra«4 szalon, ami kondicionált termet, szaunát, kozmetikai részleget foglalna magábai ^gerben akarnak próbálkozó ni vele, s ha beválik az öfcí let, természetesen Gyöngyö* sön és Hatvanban is létreé hoznak egyet-egyet. Gy. Gy. SMms® 1981, március 22., vasára*» j G. Molnár Ferenc Próbaüzem a kukoricacukorgyárban Hazánk legnagyobb élelmiszeripari beruházásánál, a szabad egyházi kukorica • orgyárnál megkezdődött a „visszaszám­lálás”. A közel félcsztendős próbaüzemelés során ellenőrzik a nemzetközi együttműködéssel épült gyártósort és kiszol­gálóegységeit. A tervek szerint a nyáron megindul a folya­matos termelés. (Mljt-taó: Szabó Imist t-elv. — KS.) (M. G.) LESZ TESTKULTÚRASZALON IS További korszerűsítés, a szolgáltatásban

Next

/
Thumbnails
Contents