Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
i fflJS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXM, évfolyam, 69. szám ÄRA: 1,89 FORINT 1981. március 22., vasárnap kikiáltásának évfordulóján Ünnepségek, megemlékezések Budapesten és Kaposvárott — Koszorúzás Egerben — Ifjúsági rendezvények megyeszerte A Tanácsköztársaság 133 dicső napjára, az 1919-es magyar proletárforradalomra emlékeztek szombaton szerte az országban. Az ünneplők megkoszorúzták az első magyar proletárállam létéért küzdő hősök, mártírok emlékműveit. Budapesten, a Dózsa György úti Tanácsköztársaság emlékműnél volt koszo- rúzási ünnepség. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Budapesti Pártbizottság nevében Fock Jenő, a KB tagja, az MTESZ elnöke és Bozsó László, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Miniszter- tanács nevében pedig Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Markója Imre igazságügyminiszter koszorúzott. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Fővárosi Tanács és a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében he- Iveztek el koszorút az emlékműnél. Az évfordulón nagygyűlést tartotttak Kaposvárott is. ahol Köpf Lászióné, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet, Egyebek között kiemelte: — Sok igaz forradalmár, köztük Kun Béla. Szamuely Tibor. Korvin Ottó emelte ■magasra a szabadság zászlaját. megreszkettetve az imperialista hatalmakat, bátorítva a többi elnyomott nemzetet. Erőt adtak a forradalmát. hazáját védő orosz proletariátusnak. örök példát mutatva elvhűségből, hősiességből. hazaszeretetből minden új nemzedéknek. — Néhány nappal ezelőtt tisztelegtünk országszerte az 1348-as forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt, és néhány nap múlva kigyúlnak majd a hálatüzek, és elvisszük a megemlékezés virágait a felszabadító szovjet katonák sírjára. Ma azonban, mikor rájuk is gondolunk, elsősorban 1919-es forradalmár példaképeinkre emlékezünk, köztük azokra az ifjú kommunistákra, kik a párthoz elsőként csatlakoz- va. gondolataikat, tetteiket fiatal életükét szentelték a szocialista forradalomnak — folytatta az ünnepi szónok, majd hangsúlyozta: — Emlékezünk arra a csaknem negyedszázaddal ezelőtti napra is, amikor egy véres ellenforradalom után éppen a Tanácsköztársaság évfordulóján újból kibomlott a magyar ifjú kommunisták zászlaja, melyen ma is ez a két dátum áll: 1919—1957. Koszorúzási ünnepség az egri Lenin téri emlékműnél Bizonyítják számunkra ezek az évfordulók is, hogy a forradalmak élvonalában min* dig ott küzdenek az akkori fiatalok, az ifjúság legjobbjai — mondotta befejezésül Köpf Lászlóné. Szombaton délelőtt koszorúzási ünnepségre került sor Egerben, a Lenin téri Tanácsköztársasági emlékműnél. A koszorúzókat — a megyeszékhely kommunistáinak, ifjú kommunistáinak, valamint lakóinak képviselőit — már jóval tíz óra előtt a honvédzenekar pattogó üSemű indulói fogadták. Az emlékmű körül felsorakoztak az ifjúgárdisták, s a zászlókat lengető egri diákok. Pontosan tíz órakor felcsendültek a Himnusz hangjai, majd a jelenlévők lerótták kegyeletüket az emlékműnél. illetve Nagy József és Nemecz József jelképes sírjánál. A megyeszékhely kommunistáinak koszorúját dr. Vasas Joachim és Kovács János, az egri városi pártbizottság titkárai kísérték az emlékmű talapzatához. A városi tanács nevében dr. Varga János elnök és Berecz Sándorné párttitkár koszorúzott. Az ifjúkommunisták nevében Rabóczki Lajos városi titkár és Bata László, a tanácsi építők KlSZ-bizottságának titkára hajtott fejet a hősök emlékműve előtt. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága koszorúját Tóth Lászlóné és Veréb József alelnökök helyezték el. a fegyveres erők képviseletében pedig Kovács László városi munkásőrpa- rancsnok. Fejes Pál r.-alezredes. városi-járási kapitány, valamint Virágh László ezredes. helyőrségparancsnok tisztelgett a szobor talapzatánál. A város dolgozóinak, tanuló ifjúságának képviselői virágcsokrokat helyeztek el az Internacionálé hangjaival befejeződött koszorúzási ünnepség alkalmával a tanács- köztársasági emlékműnél. ★ A forradalmi ifjúsági napok keretében a legjelentősebb eseményre Pétervásárán került sor. Szombalon délelőtt o 39-es dandár északi hadjáratának útvonalán rendeztek harci túrát, délután pedig ifjúsági nagygyűlést (Fotó: Szántó György.) tartottak, amelyen Villangó Pál, a KISZ egri járási bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a ta- nácsköztársasági emlékműnél Poroszlón, három nemzedék találkozóját tartották meg Kiskörén. Külön említésre méltó eseménye volt a FIN-rendezvénysorozatnak a Hatvanban, a Kossuth téren az Ifjú- és az, Űttörőg,árdar zászlóaljaknak díszszemléje. 4,4 milliárd forint nyereségrészesedés Tájékoztató a vállalatok és szövetkezetek 1980. évi gazdálkodásáról A vállalatok és szövetkezetek elkészítették és benyújtották 1980. évi pénzügyi elszámolásaikat. Mérlegbeszámolóik összesített adatai alapján megállapítható, hogy a gazdasági egyensúly szempontjából különösen fontos tekileteken — külkereskedelmi forgalomban. beruházásokban — a terv céljai megvalósultak. A költségvetési befizetések és támogatások egyenlege közel áll a tervezetthez. A központi intézkedések és a vállalati erőfeszítések hatására a nem rubel elszámolású értékesítés a tervezettnek megfelelő. A kereskedelmi forgalom egyenlege ebben a viszonylatban a számítottnál kedvezőbben alakult. * A gazdálkodók előző éveknél megfontoltabb beruházási magatartása nyomán a befejezetlen beruházások állománya az előző évinél lényegesen kisebb ütemben nőtt. a beruházási piac feszültsége tovább enyhült. A felhalmozást befolyásoló másik döntő tényező, a készletek is lényegében tervszerűen változtak. A vállalatok gazdálkodását jellemző adatok azt is jelzik, hogy az új gazdálkodási követelményekhez való alkalmazkodás hosszabb időt igényel. annak még csak kezdeti ielei ismerhetők fel. és a vállalatok ez irányú eredményei nagyon különbözők. Az ipari, építőipari termelés a belföldi kereslet mérséklődése következtében csökkent. A vállalatok egy része a termelés bővítésének feltételeit a gazdaságos export fokozásával még nem tudta biztosítani. Az 1980-ban realizált eredmény 3 százalékkal kevesebb az előző évinél, de több annál, mint amivel a vállalatok számoltak. Árad a lassú apadás a Maroson A Tisza Szegednél egy nap alatt fél métert áradt. Szombat délelőtt a szegedi hídnál lévő mérce 850 centiméteres értéket jelzett. 110 centiméterrel maradt el az eddigi legnagyobb, az 1970. évi árvíz tetőző magasságától. A hirtelen áradás azért következett be, mert a Maros nagy tömegű utánpótlást szállít. Szegednél nemcsak I» ,%Í£ó rakpartot, hanem az arra vezető lépcsősorokat is ellepte a víz. A Marás magyarországi szakaszán — ahol harmadfokú a készültség — a töltések lábától ötven-száz méter széles sávban terjedő elöntések elsősorban réteket érintenek, csak elenyésző mértékben őszi vetéseket. A folyón szombaton megkezdődött a lassú apadás. SZABAD SZOMBAT - MUNKÁVAL Kommunista műszakok Heves megyében Az első tavaszi napon megyeszerte több kommunista műszakot tartottak vállalataink, üzemeink dolgozói. A műszakok bevételét sok helyütt, így például a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál is a mozgássérültek javára ajánlották fel a dolgozók. Egerben a HÁÉV munkásai a Csebokszári városrész M'4-es épületében, valamint a kemping építkezésén és a déli városrészben épülő 16 tantermes iskolánál dolgoztak. Gyöngyösön a Vörös Hadsereg úti lakások szerelésénél, Hatvanban pedig az új 48 lakásos épületen dolgoztak a vállalat brigádjai. Az egri Finommechanikai Vállalat félezer dolgozója vett részt a szombaton tartott kommunista műszakban. Nyitva voltak teljes kapacitással dolgoztak a vállalat szervizüzemei. Az önként vállalt többletmunkák után képződő bevételt óvodák támogatására szánta a vállalat. Kommunistái műszakot tartottak szombaton Gyöngyösön. a MÁV-kitérőgyár- ban is. Négyszázan- jöttek el dolgozni, közöttük sokan az alkalmazottak is fizikai munkát végeztek. Bent az üzemben kitérőket és azok alkatrészeit készítették, a gyár körül pedig parkosítottak és betonjárdát építettek. A műszak bevételét a MÁV- rokkantak támogatására ajánlották fel. Kétozerkétszázan dolgoztak szombaton az Izzó Gyöngyösi Gyárában. Integrált áramköröket szereltek és mértek, félvezetőket, valamint automata robotokat Munkában Simon János aranykoszorús szocialista brigádja (Fotó: Feri Márton.) gyártottak. Az alkalmazottak közül kétszázan segédkeztek Mátrafüreden a sástói úttörőtábor szépítésénél. A kommunista műszakban öt és fél millió Ft-ot értek el, melyet munkáslakások támogatására, gyöngyösi gyermekintézmények korszerűsítésére, a Fóti Gyermekváros megsegítésére és mozgássérülteknek biztosítanak. Az SZKP XXVI. köngresz- szusának tiszteletére tett vállalásoknak megfelelően álltak munkába szombaton háromszáhetvenen a szolnoki Mezőgép Vállalat egri gyárában: A kommunista műszak munkabérének 80 százalékát gyermekintézmények, 20 százalékát pedig a mozgássérültek segítésére adományozzák. Szombaton kora reggel fél ezren kezdték a kommunista műszakot a Csepel Autógyár egri gyárában. Délig dolgoztak és Ikarus autóbuszok alkatrészeit, továbbá az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére felajánlott exportjuk részeként hidrome- chanikus sebességváltó részeket készítettek. Többem közreműködtek a gyár tavaszi nagytakarításában is. A műszak összegét részben munkáslakásépítésre, illetve a mozgássérülteknek ajánlottak lei. Az eredmény a korábbi években tapasztaltaknál — az ár- és szabályozórendszer céljának megfelelően — erőteljesebben differenciálódott az egyes ágazatok es vállalatok között.. Az iparban és az építőiparban — a termelés csökkenésével is összefüggésben — a váltalatok kevesebb eredményt értek el mint 1979-ben. ugyan, akkor a mezőgazdaságban és a szállítás-hírközlésben azt jelentősen meghaladó össze» gü nyereséget realizáltak. Az évet 21 vállalat és szövetkezet, illetőleg 118 mezőgazdasági termelőszövetkezet zárta veszteséggel. A vállalatok többségénél a veszteség a rendelkezésre álló saját pénzforrásokból fedezhető, míg néhány vállalatnál a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez további vizsgálatokra és intézkedésekre van szükség. A termelőszövetke. zetek pénzügyi hiányának legnagyobb része elemi károk következménye. A vállalatok és szövetkezetek szabadon elkölthető érdekeltségi alapjai összességében emelkedtek. A bér- fejlesztési lehetőségek a vártnál kedvezőbben alakultak, melynek következtében a tervezettet meghaladóan nőtt az átlagbér anélkül, hogy ezért külön adót kellett volna fizetniük a vállalatoknak. sőt a részesedési alapból fedezett bérfejlesztési adó 60 százalékkal csökkent. Ez lehetővé telte, hogy a gazdálkodó szervezetek közvetlen anyagi ösztönzésre 7.2 milliárd forint — az előző évi szintet megközelítő nettó részesedési alapot képezzenek. A részesedési alap mintegy 40 százalékát már év közben prémiumként és jutalomként kifizették. Az.év végi részesedésre elkülönített összeg 4.4 milliárd forint, és ez 9— 10 napi bérnek felel meg. A nyereségalakulás függvényében az egyes vállalatok között számottevő különbségek alakulták ki. azoknál a vállalatoknál, ahol magas nyereséget értek el. az átlagosnál lényegesen több iut a közvetlen anyagi ösztönzésre. Igv például az élelmiszeriparban 6 százalékkal nőtt az év' végi részesedés. ugyanakkor a gépioari vállalatoknál 17 százalékkal kevesebbet fizethettek ki, mint 1979-ben. A vállalatoknál növelték a jóléti és kulturális kiadásaikat. A dolgozók szociális körülményeinek javítására 1980-ban 7,4 milliárd forintot. mintegy 1(1 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. A nyereségből a gazdálkodók a népgazdaság egészében 7.8 százalékkal nagyobb fejlesztési alapot képeztek, mint 1979-ben. A fejlesztési alapok nyereségnél nagyobb ütemű emelkedését a tartalékalapok fokozott felhasználása is lehetővé tette. Az új árrendszer bevezetése következtében igen sok területen csökkent a nyereség, ennek részbeni áthidalására a? 1980. évi szabályozás átmeneti lehetőséget biztosított. A vállalatok ugyanis tartalék- alapjukból — az előző évi nyereség 80 százalékáig — kiegészíthették az ez évben felhasználható érdekeltségi alapjaikat. Emiatt nagymértékben megnőtt a tartalékalap-igénybevétel. A következő évben a tartalékok ilyen mértékű felhasználására már nem lesz lehetőség, sőt azoknál a gazdálkodóknál, ahol most éltek ezzel, a törlesztésről, visszapótlásról is gondoskodni kell. A vállalatok és szövetkezetek kielégítő pénzügyi helyzete azt igazolja, hogy a nehezebb gazdálkodási feltételeket közvetítő új ár- és szabályozórendszerre történő átállás nem idézett elő növekvő vállalati körben át nem hidalható pénzügyi feszültségeket,
