Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk LENGYELORSZÁG Katowicében a széntermelés növeléséről tanácskoztak Iliéi 3 kérdése l. Aliért hívták ös*ze idő előtt a NATO-tanácsot? A meteorológiai tavasz Után a héten beköszöntött a csillagászati tavasz is, lassan-lassan enyhébbre fordul az idő. A világpolitikai klímában azonban nem egészen ilyen folyamatok érvényesülnek. Washington irányából különösen fagyos hullámok érzékelhetőek. Az alkalom valójában rutinszerűnek volt mondható: a következő esztendő katonai es gazdasági segélyprogramjával kapcsolatban, a kongresszusban meghallgatták Haig külügyminisztert. Az amerikai diplomácia új vezetője azonban elsősorban vádaskodásra és hisztériakeltésre használta fellépését. Elővette a „szovjet fenyegetés” régi lemezét, s többek között egy négyütemű hadműveletet tulajdonított Moszkvának Közép-Amerika úgymond meghódítására. Több amerikai kommentátor úgy véli, hogy a külügyminiszter képtelen állításai mögött olyan szándékok is jelentkeznek, mint a rekord- összegű katonai kiadások elfogadtatása, valamint a figyelem elterelése a költség- vetés szociális-népjóléti fejezeteinek alapos megnyirbálásáról. Más kormánytisztviselők még messzebb mentek. Pipes.. a nemzetbiztonsági főtanácsadó egyik magasrangú beosztottja egyenesen háborúval zsarolt. Olyannyira durván, hogy a Fehér Ház szóvivője hivatalosan elhatárolta magát a szélsőséges véleménytől. s más öncáfolatokban sem volt hiány. Washington magatartása mindenképpen visszatetsző és veszélyes, -de különösképpen az a mostani időszakban. Hiszen válaszra várnak az SZKP kongresszusán előterjesztett békejavaslatok, amelyeket Leonyid Brezsnyev levél formájában is eljuttatott a legjelentősebb fejlett tőkés országok vezetőihez. Az atlanti szövetségesekre és Japánra kétségkívül máris hatott az Egyesült Államok felől érkező „hidegfront”, sokkal óvatosabban és több fenntartással fogalmaznak, de szinte kivétel nélkül alapot látnak a szovjet indítványokban a párbeszéd megkezdésére. Természetesen nem akarnak és nem tudnak Washington ellenére cselekedni, de a korábbinál erőteljesebben vetődött, fel a belső egyeztetés, a viták szükségessége. Ezért a szokásos június elejei időpont helyett az idén már május_ 4-re összehívták a NATO tanácsát, a soros színhelyre, az olasz fővárosba. Előreláthatólag e római megbeszéléssorozaton alakulhatnak ki a NATO- válasz elemei. (Bizonyos körvonalak már kibontakoztak: az amerikaiak egyelőre elutasítják a tárgyalásokat, illetve a tárgyalások elvi elfogadása mellett lehetetlen feltételeket támasztanak — a NATO többsége.- beleértve Párizst és Bonnt hajlékonyabb álláspontra helyezkedik. Igaz, nehezen vonhatják ki magukat a nagy szövetséges befolyása alól.) 2. Miért szaporodtak meg a dél-afrikai támadások a szomszéd országok ellen? A dél-afrikai repülőgépek és különleges osztagok a héten három szomszédos országba hatoltak be, jelentős anyagi veszteséget okozva, emberek életét követelve. Angolába. Mozambikba. sőt a Botswana Köztársaságba, a hajdani Becsuánaföldre is. Az első halársértés esetében még ..tévedésre” hivatkoztak, azután nyíltan megfogalmazták a sorozatos agressziók indítékait. Angolát azért vették eél©JgWSM 1981. máreius ZZ., vasárnap ba, mert a Cunene határfolyó masík oldalán elterülő Namíbiából sokan átmenekültek Angolába a dél-afrikai gyarmatosító elnyomás elől. Ezért bombázzák a menekülttáborokat és segítik azt a Savimbit. aki martalócai- v'al fellép a népi Angola ellen. falvakat gyújt fel. gyilkos merényleteket hajt végre. Mozambikot az idén már harmadszor támadják, ’.ert a Dél-Afrikában betiltott ANC (Afrikai Nemzeti Kongresszusa több vezetője ott él és dolgozik kényszerű emigrációban. Botswana ugyancsak menedéket nyújtott Dél-Afrikából átszökött családoknak. Dél-Afrika tehát nem először hajtott végre támadást független szomszéd országai ellen, de míg eddig igyekezett ezeket leplezni, most szinte nyíltan, tetszelegve vállalta a nemzetközi jogot sértő behatolásokat. A biztatás ehhez az óceánon túlról Az idei esztendőben hűvösebb tavasz köszöntött Európára. Március második felében még télikabátban jártak az emberek, havazás is felváltotta a napsütést. Ügy tűnik, a politikai életben is keményebbre fordult az idő. Amikor Reagan még csak elnökjelöltként nyilatkoztatta ki. hogy Amerikának vissza kell hódítania vezető szerepét a világban, hogy a „szovjet veszély elhárítása érdekében” újabb milliárdokat kell fordítani a fegyverekre, akkor még úgy tűnt, a szokásos választási kampány diktálta íratlan szabályokról van szó. Arról, hogy az amerikai nép nyugodtan adja szavazatát az új elnökre, mert jó cserét csinál, erőteljesebb, bátrabb, az amerikai érdekeket jobban érvényesíteni tudó vezetőre talál. De mik is ezek az amerikai érdekek? Reagan elnök megnyilatkozásai — a „világterrorizmus” elleni harc meghirdetése, nyílt bejelentése, hogy fegyerrel is támogatják az Irán és Pakisztán területéről Afganisztánba behatoló „nemzeti forradalmárokat” — kísértetiesen hasonlítanak a második világháború utáni Truman- doktrína megszövegezéséhez, amely szerint „ellenőrzésünk alatt tarthatunk olyan eseményeket, amelyek ellenőrzésére sem hatalmunk, sem befolyásunk, sem eszközeink nincsenek, s nem állnak rendelkezésre a kellő ismeretek sem”. E mondat mögött tulajdonképpen az az indíték húzódott meg, amint Toby Trister-Gati amerikai szerző megállapítja, hogy „Amerika ipari hatalmát arra mozgósították, hogy a nemzetközi viszonyokat az amerikai érdekeknek megtelelő- en manipulálják”. Az ilyen típusú amerikai érdekek akkor is összeütköérkezett: az új amerikai kor. mányzat jelszavát vették át. Pretoria is a „terrorizmus elleni harcról” beszél, amikor fellép azok ellen, akik tiltakoznak a gyarmatosítás és faj üldözés ellen, jogos fel- szabadítási küzdelmet folytatnak, Ráadásul éppen ezen a héten érkezett olyan hír Washingtonból, hogy Botha. dél-afrikai miniszterelnök meghívását fontolgatják. Ezt ugyan hivatalosan nem erősítették meg. de aligha keltene meglepetést az amerikai fővárosban dél-afrikai látogatók megjelenése, akik különben oly gyakran tesznek hívatlan látogatásokat a szomszédságban .,. 3. Mi történik Pakisztánban? Ziaul Hak, pakisztáni tábornok-elnök. a legkézenfekvőbb megoldást választotta: másokra mutogat, másokat vádol. Pedig az eltérített rezésbe kerültek a valósággal, s az úgynevezett hidegháborús időszak kialakulásának egyik döntő tényezőjévé váltak. S bár a második világháborút követő esztendők hidegháborús korszaka már valóban a történelmi múlt időbe tartozik, a mai közvéleményt joggal izgatja a kérdés, hogy vajon új. hűvösebb hullám borítja-e el az enyhülés terepét? A közelmúltban zajlott le az SZKP XXVI. kongresszusa, melynek fórumáról csúcstalálkozót sürgető békefelhívás hangzott el. Reagan elnök először nyíltan visszautasította, később kitérő, de lényegében negatív választ adott a békefelhívásra. A sok évi átlagnál hidegebb tavasz egyelőre tovább tart. Hogy ez nyitánya-e egy hűvösebb nyárnak is vagy sem, ennek elemzése messze meghaladja e cikk, de még a napilap nyújtotta lehetőségeket is. A történelem és a politika iránt érdeklődő — elsősorban Is a fiatalokra gondolva. akik már csak könyvekből ismerik a hidegháború időszakát — olvasóink számára teszünk közzé egy régi dokumentumot, amely pontosan abban a bizonyos hidegháborús korszakban született. Nem is elsősorban a személyek — bér sem az interjút készítő Elliot Roosevelti a néhai amerikai elnök fia, sem pedig az interjút adó J. V. Sztálin, nem érdektelen személyiségek — a fontosak, hanem az a tény, hogy az akkor felmerült kérdések némelyike mennyire aktuális vagy újból aktuális ma is. Az sem mellékes, hogy amikor az interjú készült, akkor már elhangzott Winston Churchill beszéde a íultoni katonai akadémián, amelyben éles kirohanást intézett a Szovjetunió ellen, s pülőgép hosszúra nyúlt drámája. valamint a kísérő jelenségek — függetlenül attól, hogy a gépeltérítés, a túszszedés módszereit messzemenően el kell ítélni — fényt vethettek Pakisztán belső helyzetének ellentmondásaira. Több mint három és fél esztendeje katonai diktatúra uralkodik az országban, s egyre inkább fokozza a belső elnyomást. Mindez oda vezetett, hogy februárban, az addig egymással viszálykodó kilenc ellenzéki csoport közös bizottságot állított fel és akcióegységre lépett. Az elnök kettős taktikával válaszolt: egyrészt újabb letartóztatások következtek, másrészt kormányátalakítást határozott el, hogy egyes ellenzéki politikusokat miniszteri tárcával ken.verezzen le. Ez utóbbi manőver nem sikerült, mire — a gépeltérítést is ürügyként használva — további terrorintézkedések következtek. Ami viszont még jobban összekovácsolja az ellenerőket: egymást követik a városi megmozdulások (diáktüntetések, sztrájkok. az ügyvédek, orvosok és újságírók tiltakozása), igaz, a falusi körzetekben viszonylagos csendről beszélhetünk. A belső nyugtalanság azért Is szélesebb jelentőséget nyerhet, mert Pakisztán fon. tos helyet foglal el az amerikai tervekben. „Helyettesítő” hatalomként, kicsit a császári Irán pótlására, hiszen Pakisztán közreműködésével próbálnak nyomást gyakorolni a térségre, beleértve Indiát is, több országban pedig — az emirátusoktól Sza- úd-Arábiáig — pakisztáni katonák tartózkodnak, vagy tárgyalások folynak az állo- másoztatásról. Ám éppen az iráni tanulság lehet figyelmeztető: ilyen belpolitikai háttérrel veszélyes, dolog nagyratörő terveket kovácsolni. Réti Ervin egyesek e beszéd kezdetétől számítják a hidegháborút. Truman amerikai elnök pedig, az interjú megjelenése után pár hónappal, 1947 márciusában, beszélt a kongresszus két háza előtt, azt fejtegetve, hogy „a görög nemzet létét több ezer kommunista gerilla veszélyezteti, s az itt kibontakozó összecsapás egy nagyobb, globális harc része a két világrend - szer között”. Hangsúlyozzuk, hogy nem történelmi párhuzamot kívánunk erőltetetten vonni a jelenlegi hűvösebb légáramlat és az interjú megjelenési ideje alatt kibontakozó hidegháborús időszak között, mivel ilyen párhuzam nem létezik, másrészt a történelem nem ismer semmilyen ismétlődést, analóg helyzetet. Az viszont kétségtelen tény, hogy a több mint harminc esztendővel ezelőtti dokumentum jó néhány megállapítása tanulságul szolgálhat a mának is. Az interjút E. Roosevelt készítette, 1948. december 21-én. Először a Look című amerikai folyóirat közölte, majd 1947. január 27-én, az Izvesztyijában is megjelent. Az alábbiakban részleteket közlünk az interjúból a Világtörténet fordítása alapján. A beszélgetés során 12 kérdés hangzott el. Az Izvesztyija sorszámmal ellátva közölte a kérdéseket, mi is megjelöljük, hogy a cikk mely számú kérdéseit és az arra adott válaszokat tesz- szük közzé: * 1. KÉRDÉS: Lehetségesnek tartja-e ön. hogy egy olyan demokrácia, mint az Egyesült Államok, ebben a világban békésen, kéz a kézben éljen együtt az állami irányítás olyan • kommunista formájával, mint amely a Szovjetunióban létezik, s A lengyel közvéleményt, s vele együtt a miniszterelnök által kért 90 nyugodt nap sorsát érzékenyen érintette a csütörtöki bydgoszczi incidens A helyzet már azt megelőzően sem volt teljesen nyugodt. Jaruzelski miniszterelnök a kormány szóvivője útján tudatta: ha valaha, akkor éppen a mostani feszült helyzetben van igazán szükség a szakszervezetek és a különféle szintű vezetők közötti tárgyalásokra. A tárgyalások megszakítása csakis a problémák elhúzódáséhoz vezet. amint azt az opolei példa is mutatja: a faipari dolgozók Szolidaritás szakszer vezetetek képviselői és a szakminisztérium megbízottai pénteken megérkeztek Gorlicébe, hogy megbeszéljék a vitás ügyeket, közben azonban elhangzott a szakszervezet országos vezeShafic Handal, a Salvadort Kommunista Párt hivatalos libanoni látogatáson tartózkodó főtitkára szombaton Bejrútban újságírók előtt felhívta a figyelmet az Egyesült Államok salvadori katonai beavatkozásának fenyegető veszélyére és elutasította a salvadori hazafiaknak nyújtott segítség ürügyén a Szovjetuniót ért vádakat. Handal kijelentette, hogy a közvetlen amerikai beavatkozás nemcsak Salvadort, hanem más középamerikai országot — így Nicaraguát is — fenyegeti. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front hogy sem az egyik, sem a másik oldalról sem tesznek kísérletet arra. hogy beavatkozzanak a másik belügyei- be? VÁLASZ: Igen, természetesen. Ez nem csupán lehetséges, de ésszerű és teljesen megvalósítható. A háború alatt a legkritikusabb időkben a kormányzati különbségek nem akadályozták meg országainkat abban, hogy együttműködjenek és legyőzzük ellenségeinket. E kapcsolatok megőrzése még inkább lehetséges a béke idején. 7. KÉRDÉS: Uram, tudom. hogy ön tanulmányozza más országok politikai és társadalmi problémáit. Ezért azt szeretném öntől megkérdezni, úgy véli-e. hogy az Egyesült Államokban novemberben tartott választások azt mutatják, hogy a n,ép Roosevelt politikájától, az ő politikai ellenfelei izolációs politikája felé fordult? VÁLASZ: Nem ismerem olyan jól az Egyesült Államok népének belső életét, de úgy tűnik nekem: a választások arról tanúskodnak, hogy a jelenlegi kormány el- tékozolja az elhunyt elnök által teremtett erkölcsi és politikai tőkét, s ily módon megkönnyítette a republikánusok győzelmét. (E helyen Roosevelt zárójelben megjegyzi: „Következő kérdésemre adott válaszát, különösen kihangsúlyozta a generalisszimusz”.) 8. KÉRDÉS: Minek tulajdonítja ön. hogy Roosevelt halála óta az országaink közötti kölcsönös megértés és a baráti kapcsolatok meglazultak? VÁLASZ: Ügy gondolom, hogy ha a kérdés az amerikai és az orosz nép közötti kapcsolatokra és kölcsönös megértésre vonatkozik, akkor itt semmiféle romlás nem ment végbe, ellenkezőleg. a kapcsolatok javultak. Ami a kormányaink közötti viszonyt illeti. itt meg nem értések keletkeztek. Némi romlás következett be a kapcsolatokban, ami körül nagy lármát csaptak. és arról kezdtek kiabálni, hogy a továbbiakban még tésének felhívása, s ennelí nyomán meg sem kezdődtek a tárgyalások. Katowicében pénteken tel_ jes ülést tartott a Lengjél Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottsága. Jelen volt Tadeus Grabski. a politikai bizottság tagja, a LEMP KB titkára. A pártbizottság teljes üljé. sén meghatározták azokat a feladatokat, amelyeket a bányászok pártszervezeteinek kell elvégezniük az ország szénszükségleteinek kielégítése érdekében. A vajdasági pártbizottság teljes ülésén hozott határozat mélységes aggodalmát fejezi ki az országban kialakult politikai helyzettel kap-> csolatban. Határozottan tiltakozunk a népi állam rombolására irányuló szakadatlan kísérletek ellen — mutat rá a határozat, azzal a kéréssel fordult á a hondurasi kormányhoz, hogy tegyen meg mindent a salvadori menekültek életének megkímélésére. A front jelentése megállapítja! hogy a héten, csupán a szerdai napon hétezer meneküld — főként öregek, asszonyok és gyerekek — lépte át 3 hondurasi határt. A határövezetben azonban, amelvpt egyébként is állandóan tűz alatt tart a salvadori légierő! hondurasi fegyveresek fogadjak a menekülőket, kettőt közülük már meg i6 öltek és huszonegyet letartóztat» tak. inkább romlanak majd. Da én itt semmi szörnyűséget nem látok, mármint a béke megszegése és a háborús konfliktus érteimében Egyik) nagyhatalom sem tudna jelenleg egy nagy hadsereget kiállítani a másik, szövetséges nagyhatalom elleni harcJ hoz, még akkor sem. ha kormánya erre törekedne, hiszen korunkban senki sem viselhet háborút saját népe ellenére, a nép pedig nem akar háborúzni. A népek belefáradtak a háborúba. Ezenkívül olyan érthétő cél sincs, amely egy új háborút igazolna. Senki sem tudná, miért kell harcolnia. Ezért én semmiféle szörnyűséget nem látok abban, hogy az Egyesült Államok kormányának néhány képviselője kapcsolataink megromlásáról beszél. Mindezen meggondolások fényében feltételezem! hogy egy új háború veszélye nem reális. 9. KÉRDÉS: Helyesli-e ön az országaink közötti kulturális és tudományos jellegű információk széles körű cseréjét, az egyetemisták, színészek, tudósok, professzorok cseréjét? VÁLASZ: Természetesen. Az interjú megjelenése óta eltelt harmincnégy esztendő gazdasági, poHttkai változásai -sok tekintetben és sok területen változtatták meg a világ aecolntát, erő- és egyensúljd vtoionyait. Nem változott riozrmt a nagyhatalmak felelőssége a világ békéje lránt és nem változott az a mára már közhelynek számító megállapítás. hogy a két különböző világrendszer békés egymás mellett élésének nincs reális alternatívája. Nem változott továbbá az sem, hogy a kormányzatok élén, az államapparátusok csúcsain elhelyezkedő politikusok nem képviselhetnek hosszú távon népeik igazi és valós érdekeitől távoleső elképzeléseket. Mindez a szovjet békepolitika evidenciája. De vajon az-e az Egyesült Államokénak is? Szigethy András Az Egyesült Államok rekordnagyságú katonai kiadásokat irányoz elő az idei költségvetési tervezetben. Képünkön: Caspar Weinberger hadügyminiszter (jobbról) a képviselöház védelmi albizottságának ülésén igyekezett indokolni az amerikai kormány fegyverkezési döntéseit. (Fotó: AP—MTI—KS.) DOKUMENTUM 1947-BÖL Hűvösebb tavasz? Mentsék meg a salvadori menekülteket
