Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Alap, pillérekkel AZ ENYHÜLÉSI FOLYAMAT bizonyos lényeges vonulatai továbbra is léteznek és a magyar diplomá­cia mindent megtesz azért, hogy ez így legyen. Üjabb örvendetes adalék ehhez dr. Mark Rudolph MacGui- gan kanadai külügyminiszter magyarországi látogatá­sa. ‘ Alapállásunkhoz híven mindig elégtétellel nyug­tázzuk, ha kapcsolataink skálája szélesedik, intenzi­tása erősödik. Ezúttal is ez történt. Először látogatott hazánkba a távoli ország külügyminisztere. E láto­gatás mérlegét megvonva kijelenthetjük: tartalma és hangulata olyan volt. amilyennek — meggyőződé­sünk szerint — egy ilyen eszmecserének lennie kell Kölcsönös jószándéktól vezérelve, közös érdekek alapján, azt kerestük, ami összeköthet bennünket. KANADA ÉS MAGYARORSZAG messze van egy­mástól. Társadalmi berendezkedésünk éppoly lénye­gesen különbözik, mint a nemzetközi kérdések néme­lyikéről vallott véleményünk. Ez mégsem akadályoz­hatta — és nem is akadályozta — meg, hogy a meg­beszélés mindkét részről egyértelműen hasznosnak, eredményesnek minősüljön. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a megbeszéléseken mind kétoldalú, mind egyetemes kérdéseket érintettel^ Ami kifejezetten a magyar—kanadai kapcsolato­kat illeti, előbbre léptünk az országaink közötti kon­zuli megállapodás előkészítésében, amely a többi kö­zött rendezi majd a kettős állampolgárság kérdését. A megbeszéléseken bebizonyosodott, hogy ilyen sok szempontból különböző országoknak lehetnek — és vannak — közös gazdasági tennivalói. Kölcsönös ér­dek a lehetőségek jobb felmérése és kihasználása. Megfogalmazódtak bizonyos konkrét elképzelések: a két fél közötti acélipari együttműködés és kanadai közreműködés a recski rézlelőhely kiaknázásában. A NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKKEL kapcsolatban senki nem számíthatott arra, hogy a magyar és a ka­nadai tárgyaló fél a nemzetközi élet minden fejlemé­nyének megítélésében egyetért. Ez már csak azért is képtelenség lenne, mert országaink más-más politikai és katonai szövetséghez tartoznak. A különbségek azonban nem akadályozták meg a legfontosabbat: azt, hogy a felek egyetértsenek a békés rendezés, a konstruktív megközelítés szükségességében. Ez pedig már olyan alap, amire építeni lehet. HARMAT ENDRE Közös piaci tanácskozások Vita—eredmény nélkül A Közös Piac mintegy harminc minisztere — a kül- ügy-, a mezőgazdasági, , a pénzügy-, valamint a gaz­dasági miniszterek — hét eleji tanácskozásaikat úgy­szólván minden konkrét eredmény nélkül fejezték be. Vita folyt számos problé­máról, a gazdasági helyzet súlyos gondjairól, a deviza- árfolyamok területén jelent­kező zavarokról, a külkeres­kedelmi kapcsolatokról, ame­lyek az EGK szempontjából deficitesek, a mezőgazdasági termelői árak megállapításá­ról 1981—82-re, Spanyolor­szág közös piaci felvételéről és azokról az ellentétekről, amelyek miatt öt év óta képtelenek közös halászati politikában megállapodni — ám megoldást egyetlen kér­désre sem találtak, és a gondokat a jövő heti csúcs- értekezlet elé utalták. A Közös Piac tíz külügy­minisztere szerdára virradó­ra homályos értelmű hatá- rozatot hozott a Szovjetunió ellen tavaly januárban meg­hirdetett gabonaeladási tila­lom fenntartásáról. A ha­tározat szerint a külügymi­niszterek tudomásul vették, hogy a Közös Piac gabona­feleslegekkel rendelkezik, és megbízták az-Európai Kö­zösségek Bizottságát, hogy találjon „megfelelő megol­dást” e problémára. A brittek és a nyugatnémetek véleményével ellentétben a francia küldöttség ennek alapján úgy véli, hogy Franciaország — a szokásos kereskedelmi kapcsolatok keretében — eladhat mint­egy 600 ezer tonna gabonát a Szovjetuniónak. A külügyminiszteri érte­kezlet másik témájában sem jutottak dűlőre. Az NSZK külügyminiszter-helyettesé­nek sürgetése ellenére nem sikerült rendezni Francia- ország és Nagjr-Britannia halászati vitáját. Klaus von Dohnanyi szerint ez a leg­közelebbi. Hollandiába ter­vezett közös piaci csúcsérte­kezlet sikerét veszélyezteti, és akadályozza Kanada és az EGK halászati egyezményé­nek megkötését is. Reagan prouokáciőja Bombázás Salvadorban A salvadori hadsereg légi­ereje kedden az esti órák­ban ismételten bombázta a Morazan tartománybeli pol­gári településeket — mutat rá a Farabundo Marti nem­zeti felszabadítási front ál­tal San Salvadorban, közzé tett nyilatkozat. A polgári települések elleni bombázá- soknak főleg gyerekek, nők és öregek estek áldozatul. A hazafiak jelentése szerint im­már tizedik napja heves har­cok vannak, a fővárostól 50 kilométerre északkeletre a felkelők és a kormány csa­patai között. A nyilatkozat felhívja a Nemzetközi Vö­röskereszt és a haladó Szer­vezetek figyelmét, tiltako­zásukkal segítsék a Morazan tartomány városaiból dél fe­lé haladó menekülőket, mert azok a hadsereg állandó bombatámadásainak vannak kitéve. . A hadsereg dinamittal fel­robbantotta a keleti tarto­mányt átszelő magasfeszült­ségű vezetéket és így gya­korlatilag az egész keleti or­szágrészen szünetel az áram­szolgáltatás — jelentette a san salvadori áramszolgálta­tó társaság szóvivője. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség szerdán nyilatko­zatot hozott nyilvánosságra, melyben hangsúlyozza: Rea­gan amerikai elnök a napok­ban nyilvánosan kijelentette, hogy továbbra is amerikai fegyverekkel szándékozik el­látni azokat az afgán ellen­forradalmár bandákat, ame­lyek Pakisztán és Irén te­rületéről hatolnak be Afga­nisztánba. Az már régóta köztudott, hogy éppen az Egyesült Államok és néhány más állam szervezi az Af­ganisztán kormánya és népe ellen indított, hadüzenet nél­küli háborút. Az amerikai elnök azonban hivatalosan most erősítette meg első íz­ben ezt a veszélyes irány­vonalat, és ezzel az Egye­sült Államok újabb szintre emeli az Afganisztán elleni fegyveres beavatkozásban va­ló részvételét. Az amerikai kormányzat ilyen akciói még bonyolul­tabbá teszik a helyzetet Délnyugat-Ázsiában. Az ilyen akciók következményeként újabb" nehézségek keletkez­nek az Afganisztánnal kap­csolatos politikai rendezés­hez vezető úton. Minden­nek elkerülhetetlenül az adott térség országai lesznek a vesztesei, beleértve Pa­kisztánt is, amelynek terü­letéről indulnak ki az afgán nép elleni legfőbb katonai akciók. Az Afgán Demok­ratikus Köztársaság kormá­nya a maga részéről provo­katív jellegűnek és ellen­ségesnek minősítette Rea­gan elnök nyilatkozatát — és ezzel egyet kell érteni. Szovjet vezető körökben rámutatnak: az a feszültség szítására való törekvés, amely áthatja az amerikai elnök említett nyilatkozatát, arról tanúskodik, hogy az Egye­sült Államok egy szuverén állam, az Afgán Demokrati­kus Köztársaság belügyeibe való beavatkozás folytatá­sára törekszik. A jelenlegi körülmények között azonban az ilyen próbálkozások nem hozhatják meg a szervezőik számára kívánatos eredmé­nyeket, hanem éppen szer­vezőik ellen fordulhatnak. Ugyanakkor mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy mindaddig, amíg Af­ganisztán népével és kormá­nyával szemben katonai be­avatkozást, agressziós cse­lekményeket alkalmaznak, a Szovjetunió továbbra is min­den szükséges segítséget meg­ad a szomszédos baráti or­szágnak. [ A gyilkos levele Atlanta a rettegés városa J ,;Ha a gyilkost nem talál- i ják meg, Atlanta rövidesen gyermek nélküli várossá lesz”. J Camille Bell, az atlantai kol- j dusszegény néger gettó la- 1 kója, négy gyermek anyja, ! tudja mit mond. Kisfia, a ki- | lencéves Yusuf, 1979. októ­I ber 21-én tűnt el nyomta­lanul. Holttestét három hét r múlva egy elhagyott iskola ' kertjében találták meg. Meg- | fojtották. I Yusuf egyike azoknak a ; gyermekeknek, akik Atlan- [ fában az elmúlt másfél év ' alatt eltűntek. „Aki csak te- | heti, vidékre viszi gyereke- ! it. messze ettől a várostól. 1 messze az őrült gyilkostól” ! —•, mondotta Camille Bell. ^ Üresek a játszóterek ! f A félelem városa lett At- ! lanta. Helyesebben szólva a kétmilliós metropolis féké­it ték lakta déli városrésze, amelyet a 20. autóút élesen elhatárol a fehérek lakóne- ' gyedéitől. Ha egy idegen itt ! megkérdez egy gyermeket, f merre vezet az út, azonnal 1 igazoltatják az illetőt. A gyermekek nem merik az is- 1 kolabuszt igénybe venni. A szülők viszik őket az isko­G),Nmüsőjj 1981. március 19., csütörtök lába és haza is kísérik. Ha idegent pillantanak meg, sír­va fakadnak. A játszóterek üresek. Az atlantai rémdráma egy 14 éves fiú eltűnésével 1979. július 20-án kezdődött Egy hét múlva bukkantak rá. Agyonlőtték. A rendőrség azóta is csak a sötétben ta­pogatózik. A 35 főnyi külön­leges nyomozótestület mind­máig csupán holttesteket talált, de semmi nyomot. Az iskolában a védekezésre ok­tatják a gyermekeket. A ta­nítók barátaikat hívják, akiket a tanulók nem ismer­nek. Amikor ezek megjelen­nek az iskolában, a gyerme­kek hisztérikusan segítségért kiáltoznak. „Azelőtt attól óvtam gyer­mekeimet, hogy egy ismeret­len autójába beszálljanak, ma megtiltom nekik, hogy bárkivel utazzanak — mond­ja Camille Bell. — Az az érzésem ugyanis, hogy a kis­fiam ismerte gyilkosát”. A legkülönösebb eset 1980. június 22-én történt. Aznap ugyanis a hétéves Latonya Wilson éjszaka tűnt el szo­bájából, mialatt szülei a szomszédos szobában aludtak. Egyik szomszéd elmondta a rendőröknek: „Űgv hajnal­ban, négy óra körül, láttam a kislányt, amikor egy férfi­val eltávozott a házból. Nem gondoltam semmi rosszra Biztosan egy rokonnal ment el — véltem.” A kislánv holttestét négy hónappal ké­sőbb egy üres telken talál­ták meg — néhány száz mé­terre a szülői háztól. Csak a tizedik után? A kétségbeesett szülők az­óta védelmi bizottságot szer­veztek. Minden hét végén fehér és fekete önkéntesek kutatják át a parkokat és a város erdeit, keresik az el­tűntek holttesteit. Állandó­an figyelik az útkeresztező­déseket. Mindez nem segít. A legutóbbi áldozat világos nappal tűnt el a forgalmas város utcáin. A szülők természetesen elé­gedetlenek a rendőrség mun­kájával. Camille Bell így panaszkodik- „A rendőrség csak 1980 júliusában, a ti­zedik gyermek eltűnése után figyelt fel egyáltalán a prob­lémára. Akkor kezdtek erő­teljesebben nyomozni. Bez­zeg, ha ez a fehérek negyedében történik, az el­ső halott után elszabadult volna a pokol. Lee Brown rendőrtiszt, a nvomozótestület néger veze­tője mondotta: „Az ügy tel­jességgel áttekinthetetlen. Fogalmunk sincs róla, hogy egy vagy több tettesről van-e szó, férfi-e, vagy nő, fehér-e, vagy fekete. A gyilkosságok indító okát sem sejtjük. A legidősebb áldozat 15, a leg­fiatalabb 7 éves. Valameny- nyien a szegény negyedben éltek. A gyilkos „módszerei is különbözőek: hét gyerme­ket megfojtottak, egyet agyonlőttek, kettőt agyon­szúrtak. A többi gyilkosság módja még ismeretlen. Szexuális indítékra semmi jel nem mutat”. Valami hivatalos személy? Érdekes Camille Bell vé­leménye: „Szerintem a gyil­kos valami hivatalos sze­mély, vagy annak adja ki magát. Talán rendőr, aki­nek nagy tekintélye van a mi gyermekeink szemében. Ha egy ilyen egyenruhás azt mondja: Gyere velem! — a mi kis gyermekeink biztosan engedelmeskednek.” Jesse Jackson, a város fe­kete polgármestere napon­ta bemutatja a tévében azt a 200 ezer dollárt, amelyet a nyomravezetőnek ajánlot­tak fel — a nyomozás költ­ségeit részben közadakozás­ból teremtik elő. A polgár- mester nyilatkozatában ösz- szeesküvés áldozatainak ne­vezte a meggyilkolt néger gyermekeket, s arra célzott, hogy a városban még él a fajgyűlölet. Sokan úgy vé­lik. hogy a gyilkosságok mö­gött a Ku-Klux-Klan van. A legújabb fejlemény: az atlantai újságok két levelet kaptak a gyilkostól, aki be­jelentette. hogy újabb akció­ra készül. A hatóságok azt remélik, hogy a levelek nyo­mán talán sikerül a nyomá­ra bukkanni. De addig? Gáti István Jackson polgármester a tévékamerák előtt a nyomraveze­tőt megillető 200 ezer dollárral MOSZKVA: Az űrállomás újabb műa szereinek ellenőrzésével és a Progressz—12-n a világ­űrbe juttatott „darabáru” ki­rakodásával foglalkozott szerdán Vlagyimir Kovaljo. nők és Viktor Szavinih. A két űrhajós emellett foly­tatta a kedden megkezdett biológiai kísérleteket is. PESHAWAR: Tizenhárom napos kálváriád ja után szerdán visszaérke­zett hazájába a PIA pa­kisztáni légitársaság gépén március 2-án rabul ejtett túszok utolsó és egyben leg­nagyobb: 102 főnyi csoport­ja. BEJRÜT: Bejrútban szerdán befeJ jezte tanácskozását a nem­zetközi ifjúsági konfeé rencia. A tanácskozás részt? vevői által elfogadott záróé nyilatkozat hangsúlyozza^ hogy világméretű akciók réé vén tovább erősítik a liba­noni és a palesztin nép har. cának támogatását. BOGOTA: A Péter János, az ország- gyűlés alelnöke által vezetett magyar parlamenti küldött­■ ség március 12. és 17. között hivatalos látogatást tett Ko­lumbiában és látogatásának befejeztével Venezuelába utazott. VARSÓ: Varsóban Mieczyslaw Ra- kowski miniszterelnök-he­lyettes fogadta a radomi re­gionális szolidaritás szerve­zet vezetőit, akik több, mint egy héttel ezelőtt sztrájk­készültséget hirdettek meg körzetükben. A megbeszélé­sen a radomi vajdaság tár­sadalmi-gazdasági helyzetéről,' valamint az 1976. júniusi ösz- szetűzésekkel kapcsolatos kérdésekről volt szó. TEHERÁN: Susanguerp környékén —*' a déli fronton — az iráni csapatok támadásba lendül­tek, megsemmisítettek mint­egy 30 iraki tankot és ko^ moly emberveszteséget okoz­tak az ellenfélnek — jelen­tette az iráni hírügynökség. WASHINGTON: Washingtonban kedden híj vatalosan bejelentették, hogy az Egyesült Államok leszál­lítja Szaúd-Arábiának a kért felderítő repülőgépeket. To­vábbra is vita tárgya ugyan­akkor, hogy a legkorszerűbb, légi felderítő és előrejelző rendszerrel ellátott AWACS. okát kapja-e meg Szaúd- Arábia, vagy a kevésbé bo­nyolult „Hawkeye” típusú repülőgépeket. BELGRAD: A jugoszláv szövetségi kép­viselőház két háza keddi együttes ülésén elfogadta az ország 1981—1985. évi tár. sadalom és gazdaságfejlesz­tési tervét. Az új ötéves terv fő cél­kitűzése a gazdaság megszi­lárdítása. Az ország az eddiginél jobban saját erő­forrásaira. reális felhalmozó képességére és lehetőségeire támaszkodik. VARSÓ: Az első két hónapban 10 százalékkal csökkent, a ter­melés Lengyelországban, ezen belül az exportra szánt ter­mékek volumene egynegye­dével esett vissza a tavalyi ■ év hasonló időszakához ké­pest — “jelentette a PAP lengyel hírszolgálati iroda, NEW YORK; Az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának össze­kötő irodája kedden elhatá­rozta, hogy április 16. és 18. között Algírban rendkívüli ülést tart Namíbiáról. HANOI: Phnom Penh-ben kedden Heng Samrin elnök fogadta a hivatalos baráti látogatás­ra Kambodzsába érke­zett 'nicaraguai kü lött- séget, amelyet Humberto Ortega, a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front or­szágos vezetősége Politil M Bizottságának tagja, nema»w védelmi miniszter vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents