Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I ißlBflUtStJUfj AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 66. szám ARA: 1,40 FORINT 1961. március 19., csütörtök az egy? A minap történt, hingy ^ megyénk egyik üze­mének fórumán felkérték az illetékest, tartson tá­jékoztatót: miként alakult a „szépek” helyzete az el­múlt esztendők során. Ö rövid kimutatást készített a tavalyi év adatai alap­ján. összehasonlítva az esetleg azonos vagy ha- i ; sonló beosztásban dolgozó férfiak és nők fizetését. Az I eredmény még a statisztika két- sőt sokarcúsága isme­retében is rendkívül ne­gatív tényeket bizonyított, a nők hátrányos helyzeté­ről. Ezerforintos, vagy még ^ nagyobb különbségekről be- i szélt az előadó, majd fel­tette a kérdést, miért? A „laszti” villámgyor- ! san átkerült a főkönyvelö- \ tői az igazgatóhoz, aki a ’ vállalati hierarchiában el­foglalt helye miatt nem passzolhatott tovább, vála- } szólnia kellett — volna. I Hímezett-hámozott, egyéni ' példákba kapaszkodott, > hogy így meg úgy, s a várt ) válasz elmaradt. A sztori hallatán eszünk. , | be jutottak azok a pályá­< záti kiírások, amelyekkel < egyre gyakrabban találkoz­< hatunk mostanság a közlő­$ nyökben. Igv fejeződnek j be: „Férfiak jelentkezését* várjuk!” Vagy „Férfiak ■ előnyben!”... Nem kívánjuk eltúlozni < sem a kis történet, sem ; pedig az álláshirdetések oly frappáns befejező mon. ! datainak jelentőségét, de \ ezek valamire figyelmeztet- j nek. Az évszázadok során < férfiarcúra faragott vilá-! gunknak ezek a visszássá- ] gai ma is élnek, sőt egyes j helyeken —. a helyi veze­tők vérmérsékletétől füg- < gően — virágot is hoznak.! Több mint tíz esztende­je. 1970-ben született meg a határozat, amely a dol­gozó lányok és asszonyok helyzetét kívánta rendezni. Ez a nőpolitikái intézkedés kimondja: egyenlő munká­ért egyenlő bér illet meg mindenkit, nemre való te­kintet nélkül. Azóta a ha­zai sajtó, rádió, televízió gyakrabban tudósit egy-egy ! jó példáról, kezdeményezés­ről ... És mégis a „tól-ig” ha- ] tár két pólusán foglalnak ) helyet, pedig egyidőben ké- > rültek a vállalathoz, meg- í egyezik a szakmai végzett- ( ségük is stb.. de az egyik. férfi, a másik pedig nő. A > boríték fantasztikus érzék- í kel, sajnos sok helyütt > megvékonyodik, ha asz- / szonykéz nyúl érte. Évente többször meg­idézzük a határozat „szel- i lemét”.' igazságosságról. S megértésről beszélünk és { cselekszünk — egészen < másképp. Miért? — kér- < dezte az előadó és kérdez­zük most mi is. Miért nem ! tesznek meg mindent egyes j főnökök, hogy mindörökre < eltűnjön ez az avitt el-; lentmondás. Nem „egyen- lösdire” van szükség, ha- * nem azonos esélyekre, és i lehetőség szerint azonos > követelményekre és elbí­rálásra! Ennek biztosítása — a ( határozat útmutatásával • í a vezetők feladata. hogy végre a ..kullogó” tudatok­ban is rögzüljön, egyenlők vagyunk itt a Földön, em­berek : nők és férfiak. ®zilá.£tyi Andor Magyar-iraki tárgyalások Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására hivatalos látogatás­ra szerdán Budapestre érke­zett Taha Jassin Ramadhan, a Forradalmi Parancsnoki Ta­nács tagja, az Iraki Köztár­saság első miniszterelnök­helyettese. A Ferihegyi repülőterén Lázár György és állami éle­tünk más vezető képviselői köszöntötték az iraki ven­déget, s a kíséretében levő személyiségeket. Jelen volt Gonda Lajos, a Magyar Népköztársaság bagdadi, és Ismail Hammudi Hussain, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. Taha Jassin Ramadhan délután a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök emlékművét; ezt követően a Parlamentben megkezdőd­tek a hivatalos megbeszélé­sek. A magyar tárgyaló csopor­tot Lázár György vezeti; tagjai: Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter. Hoós Já­nos, országos tervhivatali ál­lamtitkár, Garat Róbert külügyminiszter-helyettes es Gonda Lajos. Az iraki tárgyaló csopor­tot Taha Jassin Ramadhan vezeti: tagjai: Hassan Ali. a Forradalmi Parancsnoki Ta­nács tagja, a magyar—iraki gazdasági együttműködési ál­landó bizottság iraki tagoza­tának elnöke, kereskedelmi miniszter, dr. Taha Ibrahim Al-Abdullah tervezési mi­niszter. Ahmad Hussain Al~ Samarrae külügyminiszter­helyettes és Ismail Hammudi Hussain. Lázár György a Parla­ment Vadász-termében dísz­vacsorát adott Taha Jassin Ramadhan tiszteletére. A díszvacsorán pohárköszöntók hangzottak el. Kádár János a Magyar Néphadsereg parancsnoki értekezletén A Magyar Néphadsereg pa­rancsnokai számára a Hon­védelmi Minisztériumban szerdán vezetői értekezletet tartottak. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter értékelte a legutóbbi öt évben végzett munkát, a kiképzési és harc­készültségi feladatok végre­hajtását, a gazdasági építő- munkában való részvételt, az eszmei-politikai nevelő- munka eredményeit, majd ismertette azokat a felada­tokat. amelyek a következő években állnak a Magyar Néphadsereg előtt. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Jelen volt Korom Mihály, a Politi­kai Bizottság tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Rócz Sándor, a Köz­ponti Bizottság osztályveze- .tője, a KB tagjai. Ott volt Nyikolaj Szilcsenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője. Kádár János felszólalásá­ban elismerését fejezte ki a Magyar Néphadsereg szemé­lyi állományának, a különbö­ző területeken dolgozó kom­munistáknak a végzett munkáért és tájékoztatást adott időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről. Konferencia a vezetőképzés feladatairól Sajtótájékoztató a MUOSZ-ban A vezetőképzés fejlesztésé­nek feladatai címmel kétna­pos konferencia kezdődik szombaton a MTESZ Kos­suth Lajos téri székhazában. A konferenciát szerdán. a Magyar Sajtó Házában rendezett sajtótájékoztatón elmondták, a szervezési és vezetési tudományos társa­ság és az országos vezető­képző központ szervezte az­zal a céllal, hogy meghatá­rozzák a vezetőképzés meg­újulásának feladatait és gya­korlati segítséget nyújtsanak a vezetőképzés szervezetének, tartalmának és terminoló­giájának fejlesztéséhez. A vezetőképzés magában foglalja az utánpótláskép­zést és a gazdasági vezetők továbbképzését is. A képzési intézményrendszer kiépí­tése 10—12 éves múltra te­kint vissza, ám az utóbbi években nemcsak megnőtt hanem némiképp meg is vál­tozott a vezetőkkel szembe- Tu fáj ő'ví rs.r,. K n n ek olc?. ax, hogy az intenzív fejiesKes és gazdálkodás közepette minden szervezetben az ed­digieknél jobban fókuszba ke­rül a vezetők felkészültsége. Különösen érvényes ez ma, amikor a gazdasági növeke­dés mérsékeltebb tempója mellett számos tényező ne­hezíti a vezetők munkáját, így egyebek között a beideg- ződött termelésközpontú szemlélet. A konferencián — mint elmondották — a vezetőkép­zést az egységes kutatási renszer szei-vés részeként, de mini annak speciális ele­mét, tárgyalják, ezért vala­mennyi vezetési szint fej­lesztési feladataival foglal­koznak majd. A hangsúly azonban a felső és a közép­vezetői képzési feladatokra kerül. A tanácskozásra több mint száz hazai szakembert vár­nak, akiknek módjuk lesz a saját intézményük, vállala­tuk és személyes munkájuk tapasztalatai alapján elmon­dani a vezetési gondokat. Blutaxott a kanadai külügyminiszter Szerdán elutazott Buda­pestről dr. Mark Rudolph MacGuigan kanadai külügy­miniszter. aki Púja Frigyes külügyminiszter vendégeként hivatalos látogatáson tartóz­kodott hazánkban. A kanadai diplomácia ve­zetőjét a Ferihegyi repülő­téren Púja. Frigyes búcsúz­tatta. Jelen volt Dorothy Jane Armstrong. Kanada budapesti nagykövete. (MTI) Befejeződött a Dana-bizottság 39. ülésszaka Március 10—18-a között Budapesten tartotta 29. ülés­szakát a Duna-bizottság. Az ülésszak szerdán Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tesnek, a bizottság elnöké­nek vezetésével megtartott plenáris üléssel, valamint az új elnökség megválasztásá­val fejeződött be. Áz elmúlt napokban há­rom munkabizottságban fog­lalkoztak a dunai hajózás műszaki, hidrotechnikai, hidrometeorológiai és gazda­sági kérdéseivel. Előírták azokat a teendő­ket is amelyek a hajózási vi­szonyokra vonatkozó fris­sebb gyorsabb tájékoztatást szolgálják. Hilf, mert „lőttünk”! 99* Mint már hírt adtunk ró­la, országszerte új bolgár gyártmányú, pisztoly alakú kézi sebességmérő lokátorral szerelték fel a közlekedés- rendészeket A „pisztoly” 180 méteren belül a 30 és 180 km-es sebességtartomány között „halálos” biztonság­gal méri a gépkocsi sebessé­gét. Március elejétől a gyön­gyösi közlekedésieket is se­gíti a kézi sebességmérő lo­kátor. Kun I ajos rendőr főtörzsőrmester „pisztolyt szegez”, és már jelzi is, hogy... .. .állj-t kell intenie Kiss Sándor rendőr őrmesternek, mert az ÉPFII Tátra típusú nehézteherautója'a horti helységnév, jelző táblánál 17 km-rel lépte túl az előírt sebességet. ■ - . (Fotó: Szabó Sándor) Kutatás és fejlesztés a gyárakban A kutatás és a gyakorlat kapcsolata határozza meg jórészt a műszaki fejlesztés sikerét, mármint a jól elad­ható termékekben, export­bevételben mérhető sikerét. Noha az elmúlt években két­ségkívül közelebb került egymáshoz a kutatás és gya­korlat, a kapcsolatuk még nem eléggé megtervezett, az ötlettől a termék eladásáig tartó út gyakran megszakad, sok a kutatási üresjárat. Hozzájárulhat a kutatási eredmények gyorsabb hasz­nosításához, hogy újabban több intézkedés, született a vállalati kutatóhelyek kiépí­tésére, illetve megerősítésé­re. Néhány példa már jelzi e kutatóhelyek tevékenységé­nek változatos, a feladathoz alkalmazkodó módszerét, — és eredményeit is. Az Egyesült Izzóban évek óta önálló kutató-fejlesztő intézet falai között valósít­ják meg az új termékek ki­munkálását. Egy gyárkapun belüli önálló kutatóbázis lé­te azonban önmagában még nem minősíti a kutatás- fejlesztés színvonalát, sok­kal inkább az, hogy miként alkalmazkodik a kutatógár­da a gyártás szabi a minden­kori igényekhez. Az Izzóban az év elejétől úgynevezett teamekben dolgoznak együtt a kutatók és az üzemi szak­emberek egy-egy új termék legújabban például egy új fajta nátriumlámpa kifei- lesztésén. Ugyanez a cél- munka valósul 3eg a lám­pabevonatok fejlesztésében, az alaptechnológiák kialakí­tásában, a szerelés korsze­rűsítésében. A Csepel Vas. és Fém­művekben összevonták a tervező- és kutatóintézetet, hogy a kutatókat besorol­hassák a gyártmányfejlesz­tésbe. Az ok: a vállalat az ötéves terv során 63 száza­lékról 75 százalékra akarja növelni a jöyedelmező ter­mékek arányát, és már a jövő év végéig mintegy más­fél milliárd forint értékű veszteséges termelés meg­szüntetését1 tervezik. E fel­adat végrehajtásához azon­ban tizedannyi beruházási keretük van, mint aZj elmúlt évben más. megoldás nincs tehát, mint bevonni. az ed­dig tervezéssel, beruházás­sal foglalkozó szakembereket a gyártmányfejlesztésbe. A Borsodi Vegyi Kombi­nátban az új PVC-termékek és a gyártásukhoz szükséges segédanyagok^ kifejlesztése áll a kutatómunka közép­pontjában. A több mint száz gyári kutató azonban csak a késztermékek fejlesz­tésén dolgozik, a segédanya­gokat a Szervesvegyipari Kutatóintézet. vizsgálja és fejleszti. Ez a munkameg­osztás eredményezte azt. hogy a kapcsolat 13 éve alatt több mint, kétmillió dollár értékű, azelőtt importból be­szerzett segédanyagot gyár­tottak a. kombinátban. A közös fejlesztési program egy újabb állomása egy félüzeJ mi rendszer megépítése, ahol évente ötmillió dollár érték­ben ezer tonna lágyítót, se­gédanyagot gyártanak maid. Nem érdemes olyat kutat­ni, amit külföldön már kr- találtak, mert feleslegesen köti le a szellemi kapacitást, Ezt ismerték fel a Videoton Elektronikai Vállalatnál; ahol két licencet is vásárol­tak, hogy megteremtsék a számítástechnikai berendezé­sek gyártását. A vállalat fejlesztési intézetének 600 munkatársa a licenc tovább­fejlesztésére összpontosítja erejét, ami az önálló kuta­tással teljesen egyenértékű feladat.. Napjainkban már az alapgépek második és har­madik generációját gyárt­ják, párosítva a saját fejlesz­tésű display-rendszerekkel, S a licencből újra licenc lehet: a Videoton mini-szá­mítógépeinek és a korábbi típusokhoz képest háromszor gyorsabb sornyomtatónak a gyártási eljárását visszavá­sárolta az eredeti licencadó francia és az egyesült ála­mok beli cég. A Duna Vasmű példája az önálló kutatás, a kooperáció és licencvásárlás együttes hatását bizonyítja. A vasmű­ben negyventagú kutatási osztály foglalkozik az acél­gyártás és a hengerlési technológia korszerűsítésével. Ám néhány részfeladat meg­oldásához kutatóintézethez fordulnak. .

Next

/
Thumbnails
Contents