Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 65. szám ÁRA: 1.40 FORINT 1981. március 18. szerda Oneallc»' «in I smeretes, hogy gazda­sági munkánk ha­tékonyabbá és rugalmasab­bá tétele érdekében a ma­gyar népgazdaság szerke­zetében több pályamódo­sítást hajtottak végre a kö­zelmúltban. Egyebek mel­lett — a gépipari, a nehéz- es a könnyűipari miniszté­riumok összevonása stb. — több trösztöt is meg­szüntettek, és számos vál­lalat, üzem kapott önálló termelési és gazdálkodási : jogot. Megyénk gazdaságában például az Egri Dohány­gyár, a Hatvani Cukorgyá­rak, a Parádi Üveggyár, a , selypi cement- és csőgyár, ; az Apci Qualitál, az Egri , Közúti Építő Vállalat, az > Eger—Mátra vidéki Borgaz- \ dasági Kombinát dolgozik ^ ezután önállóan. Az új játékszabályok ; alapján az említett és az ugyancsak hasonló lehető­ségeket kapott üzemeknek , ezután természetesen első- l sorban a népgazdaság igé­nyeit szolgálva és a köz- gazdasági szabályozórend­szer szellemében — önál­lóan döntenek majd abban, hogy miből mennyit érde­mes termelni, mit fejleszte­nek, termékeiket hol és ho­gyan értékesítsék, mikor, s mennyit fordítsanak dolgo- ' zóik anyagi, erkölcsi megbe­csülésére. Nyereségük nem kerül bele ezután a nagy ; vállalati „kalapba”, hanem amiért megdolgoztak, azon í az utolsó fillérig a kollektíva osztozik majd. és a külön­böző egyéni — kiváló dol­gozó. stb. — és kollektív — szocialista brigádkitün­tetések odaítélésében is maguk döntenek majd az üzemek. Hogy az Új felállás mi­ként váltja majd be a hoz- , záfőzött reményeket, arról ! ma még természetesen ko- i rai lenne beszélni. Az vi- ' szont, mindenképpen biz­tató, hogy az érintett üze­mek. vállalatok nemcsak ; örömmel, hanem egyetér- léssel és egészséges opt­imizmussal fogadták az ön- ! állóságukat biztosító köz- I ponti intézkedéseket. Nem j titkolják: van elég tudásuk i és erejük ahhoz, hogy a ’ nehezebb gazdasági körül- > mények ellenére önállóan 5 is eleget tudjanak tenni i növekvő feladataiknak. I * * * 5 I Sem okunk, sem jogunk í nincs kételkedni optimiz­I musukban. Nem is figyel­; mertetésnek, hanem csak í „éberségük” fokozásának I szánjuk: a próbatétel, 5 vagyis a fentiek bizonyítás- ( sa ezután következik maid. < A termelésben, a gazdál- í kodásban, a- szervezésben, > a jutalmazásokban egy- S aránt. Mégpedig az oly > sokszor és sokat szidott < tröszti, vagy nagyvállalati S „mankók” nélkül, í Korántsem csak önállósá- C guk lesz tehát nagyobb, S hanem a felelősségük is. 5 Mert ha a . jogosan várt í eredmények elmaradnak, S akkor még csak arra sem s hivatkozhatnak, hogy jót > akartak. de a trösztnél, > vagy a nagyvállalatnál < rosszul c"*i főttek. Koós József Folytatódtak a magyar — kanadai tárgyalások Dolgozzunk hazánk és népünk jövöjén A Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásfoglalása Belpolitikai életünk jelen­tős eseményeként zajlott le március 14-én és 15-én a Hazafias Népfront VII. kong­resszusa, amelyen széles kö­rű vita bontakozott ki jele­nünkről, s a jövőt formáló feladatainkról. Az országos tanácskozáson részt vevő mintegy 1100 küldött — munkások, parasztok, értel­miség'“''. alkalmazottak, kis­iparosok, kiskereskedők, egy­házi személyek, magyarok Hatvan magyar vállalat vezetőinek és 14 gazdasági­lag fejlett tőkés ország 70 üzletemberének részvételével kedden háromnapos tanács­kozás kezdődött a Hilton Szállóban. A Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara — a Magyar Kereskedelmi Ka­mara közreműködésével — rendezi a konferenciát, amelynek célja a kelet— nyugati párbeszéd a gazda­sági kapcsolatok erősítésére. A Nemzetközi Kereskedel­mi Kamara 60 évvel ezelőtt jött létre, a szocialista or­szágok kamarái 1964-ben és nemzetiségiek — leszö­gezte: népünk egyetért szo­cialista céljainkkal. Nem­zeti programunk: a fejlett szocialista társadalom to­vábbépítésének szolgálata, a haza és nép jövöjén való munkálkodás. E megállapí­tásokat foglalta keretbe a kongresszus, amelynek állás- foglalását — lapunk 3. ol­dalán — teljes terjedelem­ben közöljük. vették fel vele az első kap­csolatokat. 1969-ben létre­hozták a nemzetközi szer­vezet kelet—nyugati bi­zottságát, mint az üzleti kö­rök kelet—nyugati dialógusá­nak állandó fórumát. Ez a bizottság szervezte a mos­tani tanácskozást is, ame­lyen napirendre kerül Ma­gyarország és a Nyugat kö­zötti kereskedelem fejlesz­tésének, az ipari, gazdasági és műszaki együttműködése kialakításának és bővítésé­nek egész sor kérdését. (Folytatás a 2. oldalon) A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó dr. Mark Rudolph MacGui- gan kanadai külügyminiszter kedden délelőtt — Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes társaságában — az MTA martonvásári kutatóin­tézetébe látogatott. A búza. kukorica és árpa- nemesítési. valamint növény- termesztési kutatásokkal fog­lalkozó intézetben Somos András akadémikus, az MTA alelnöke köszöntötte a ven­déget. akit tájékoztattak a jelenlegi kutatásokról és ar­ról. hogy több kanadai társ­intézettel eredményes kap­csolataik vannak búza és kukorica alapanyagok. va­lamint tudományos publiká­ciók cseréiére. Dr. Mark Rudolph Macgni- gan délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően vendéglátó­jával. Púja Frigyes külügy­miniszterrel folytatódtak a hivatalos megbeszélések a Külügyminisztérium épüle­tében. A nyílt légkörű tár­gyaláson a nemzetközi élet időszerű kérdései mellett a külügyminiszterek áttekin­tették a magyar—kanadai kapcsolatok helyzetét. Az eszmecserén részt vett Dorothy Jane Armstrong. Párbeszéd m gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről A KÁR ÖTMILLIÓ FORINT A tél nyomai az utakon és a parkolókban Ezekben a napokban fe­jezik be a KPM Egri Köz­úti Igazgatósagának üzem- mérnökségei a téli károk felmérését megyénk útjain. Ahogy az olvadás megkez­dődött, úgy alakultak ki gödrök, kátyúk az aszfal­ton, sok helyütt megrepe­dezett, összetört az egyéb­ként is elhasználódott útfe­lület. Az autósoknak kelle­metlen hetek, hónapok ezek: a kocsik nagyokat huppan­nak a váratlanul előbukka­nó gödrökben, s a rugók­nak, lökésgátlóknak egyálta­lán nem használ az ilyen hirtelen megpróbáltatás. Tavaly nyolcmillió forint­ba került a tél okozta károk kijavítása, hétezer tonna aszfaltot használt fel hozzá az igazgatóság. Az eddigi felmérések azt mutatják, az idén valamivel kevesebb munkát ad az elmúlt hóna­pok zord időjárása: „csak” ötmilliós kiadásra számíta­nak az igazgatóság szakem­berei. A legtöbb felfagyás­sal a selypi medence útja­in, Bátor. Egerbocs környé­kén és Hevesen, Kiskörén találkozhatunk. A javítások határideje május 31.-e. Ad­dig is rendszeresen kell tá­jékoztatást adni a munkák állásáról a minisztériumnak A forgalmasabb útvonalak kai kezdve, a fontosság sor. rendiében haladnak a ká­tyúzással. s az úthibák!" addig is veszélyt jelző táb Iák hívják , fel a figyelmet. Mint Szabó Lajostól. H közúti igazgatóság területi műszaki osztályvezetőjétől megtudtuk, az üzemmérnök­ség brigádjai az idén az út­hibák kijavításával együtt több mint százmillió forint értékű házilagos korszerűsí­tést, felújítást végeznek a KPM útjain. Szélesítik a mezőtárkányi bekötő utat és a ludasi átkelési szakaszt, összesen egymillió négyzet- méteren végeznek nagy fe­lületű javítást. Az idén már vállalkozói tevékenységet is folytat az igazgatóság, összesen 11 mil­lió forint értékben vállalnak a tanácstagok megrendelésé­re kisebb útépítést, javítást, közreműködnek a téli károk helyreállításában a tanácsi utakon, de aszfaltot is ele­gendőt tudnak adni a költ­ségvetési üzemeknek. A községek belterületein, a tanácsok kezelésében lévő útszakaszokon általában, na­gyobb károk keletkeztek — ezt mutatják az eddigi fel­mérések tapasztalatai. A téli felfagyások egyébként min­dig ott jelentkeznek elsősor­ban, ahol gyengébb a bur­kolat, már elhasználódott, felújításra szorul. Az a tény. hogy évről évre kevesebbe kerül a fagyott utak kijaví­tása. bizonyítja: mind több szakaszon időben végeznek a korszerűsítésekkel az út­építők. Ami viszont már nem zord időjárásnak tulajdoni' ható: tavaly összesen három ezer műanyag vezetöoszlr int törtek össze vandál ke­zek az utak mentén. Külö nősen Pétervására környé­kén „fogyasztják” ezeket előszeretettel. Ahogy a hó elolvadt, most látni, mennyi szemét gyűlt össze a parko­lókban. Egy csoport munkás jó ideje már a szemétgyűj­téssel foglalkozik az igazga­tóságnál. Ugyancsak sze­métgyűjtő telepek lettek a községi hidak. Ki tudja, ho­gyan lehetne józanabb belá­tásra bírni a notórius sze- metelőket... A — remélhetőleg végleg befejeződött — tél mérlege a közúti igazgatóságnál a következőképpen alakult: az ügyeletek, a hóeltakarítás költsége mintegy 16 millió forintot tett ki a megyében. Az elmúlt télen csökkent először 40 százalékra a só­zott utak aránya a takaré­kosabb gazdálkodás kénysze­re miatt. Ez mintha óva­tosabb közlekedésre ösztö­nözte volna a gépkocsiveze­tőket is. Hóakadály csak de­cemberben nehezítette a köz­lekedést és nem is a hegyvi­dékeken: Hevesnél és a 33- as út egy-egy szakaszán voltak átfúvások. A hosz- szan tartó hideg, a síkosság ellen kellett inkább védekez­ni. emiatt még az elmúlt napokban is sózták a főuta­kat. A korszerűsítésekre, fel­újításokra egyébként úgy tűnik, a következő időszak­ban is sikerül koncentrálni az anyagi erőket. Az elmúlt Heves tervben összesen 1 milliárd 300 millió forintot ' öltöttek az utakra, jelentő­én többet az eredetileg ter­vezettnél. Az új létesítmé­nyek állapotának védelme, a meglévők korszerűsítése lesz a jövő fontos feladata. Hekeli Sándor Kevesebb energiával... A Parádi Üveggyár két újítója — Kiss Pál műszaki igazga­tóhelyettes és Csortos Béla műszaki osztályvezető — tervei alapján nemrég új, a minőségi ólomüveg olvasztására és ki­dolgozására szolgáló kemence épült a gyárban. A hagyomá­nyossal szemben itt ikerkidolgozó teret alkalmaztak, így a tüzelőolaj-fogyasztás nem nőtt, ugyanakkor az előállított öb­lösüvegek mennyisége kétszeresére növekedett. (Fotó: Szabó Sándor) Tanácskozás megyénk vízgazdálkodásáról Nem buzognak a fejlesztés forrásai... Az igények és a lehetősé­gek összeegyeztetésére talál­koztak kedden a megyei ve­zetők és az OVH vezető szakemberei Egerben. Az időről időre megszervezett véleménycserének különös hangsúlyt adott, hogy a VI. ötéves terv előkészületei során rangsorolni kell a víz­gazdálkodás megyei tenni­valóit és központi támoga­tással folytatni a vízellátás javítását. a mezőgazdaság fejlesztését, az idegenforgal­mat, környezetvédelmet szolgáló programokat. A vízügyi hivatal képvise­letében jelen volt az egyez­tetésen Illés György, az OVH elnökhelyettese is. A .„me­gyei oldalon” dr. Varga Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese, Somodi Lajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Borics László, a tanács ÉKV osz­tályának megbízott vezető­je vett részt a tanácskozás munkájában. Előre leírt összefoglaló ér­tékelte az elmúlt ötéves tervben megvalósult fej­lesztéseket, pontokba gyűjt­ve a még megoldatlan kér­déseket. Ilyen is akadt jó néhány. A megye 13 településén pél­dául még egészségre ártal­mas az ivóvíz. A Felső-Mát- ra szennyvízelvezetését az idegenforgalomban érdekelt testületekkel együtt az erők összefogásával kell megol­dani. A hevesi homokhát öntözése még mindig csak ígéret a környék gazdaságai­nak. Ugyancsak tisztázandó még, hogyan lehet megvé­deni a területet az elvize- sedéstől a kiskörei víztáro­ló környékén. Nem kis gond az egri strandfürdő ügye sem: a sok látogató, a nagy érdeklődés ellenére nagyok a veszteségei az üzemelte­tőnek. Az a tény, hogy a fej­lesztések forrásai nem ..bu­zognak” a korábbi evek. bő­ségével. ésszerűbb gazdálko­dásra kell,, hogy kész'tesse az érdekelteket. Szerényebb fejlesztésekre is csak ügy van lehetőség, ha azokat a helyi erők nagyobb összefo­gással valósítják meg. Az elkövétkézen'dő- hónapokban, években ezért az , együtt­működést is javítani kell az országos érdekeket képvi­selő hatállyal. Az elhangzottt javaslatok, az igények alapján kidolgo­zott tervprogram megvalósu­lását rendszeresen. együtt ellenőrzik a megye és az OVH vezetői. Mintegy 2500 kilométer hosszú szakaszon 5600-an védik a gátakat Árhullám a Tiszán A Duna árhulláma kedden délután Nagymaros térségé­ben tetőzött és miután a fel­ső magyar szakaszon már apad a víz, a Győri Vízügyi Igazgatóság az esti órákban másodfokúról első fokúra mérsékelte az árvízvédelmi készültséget a Szigetközben, valamint Komárom és Esz­tergom között. A Körösök vízgyűjtőjében az utóbbi 24 órában záporok és zivatarok nehezítették a védekezők munkáját, de az apadást nem állították meg. nem adtak lényeges vízután­pótlást a folvóknak, így a Körösöknek Kunszentmárton fölötti ágaiban mindenütt apad a víz, a Fekete- és a Fe­hér-Körös deltájában befe­jezték a veszélyeztetett ta­nyák lakóinak és az állatál­lomány kitelepítését. A megáradt folyók mentér csaknem 2500 kilométer hosz szú védvonalon tartanak ár- vízvédelmi készültséget. Eb bői harmadfokú erőkkel v<- dekeznek a Hármas-Kört feiqn szakaszán és a Fekete Körös bal partján összesen 109 kilométer hosszú védvo­nalon, s másodfokú készült­ségben vigyázzák a Dunát a budapesti szakaszon, a Ket­tős-Köröst és a Hármas-Kö­rös torkolati szakaszát, -ösz- szesen 5600-an vesznek részt a védekezésben, s munkáju­kat 644 szállítóeszköz, 149 munkagép és 66 vízi jármű segíti. ★ A Heves megyei Tanács építési, közlekedési és Víz­ügyi osztályán a következő­ket tudtuk meg: a Felső-Ti- sza és a Bodrog vízgyűjtő te­rületén március 10—12. kö­zött 40—50 milliméter csa­padék hullott, s ez a hóolva­dással párosulva árhullámot hozott létre. A Tisza áradá­sa miatt, annak Heves rae- gvei részén. Űjlőrincfalva és Poroszló térségében március 15-én tizenkét órától első fo­kú árvízvédelmi készültség van érvényben. A folyó fő vonalán a vízügyi igazgató­ság szakemberei figyelő szol­gálatot tartanak. Ugyancsak az áradás következtében a Tárná mentén tegnap, kedd reggel 8 órától szintén első' fokú árvízvédelmi készültség lépett életbe. ,_i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents