Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 64. szám ARA: 1.40 FORINT 1981. március 17., kedd Befejezte munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusa „Olyan korszakban élünk, amelyben újabb területek nyílnak meg a cselekvés előtt" Vasárnap, március idusán reggel 9 órakor,az Építők Székhazában folytatta munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusának 1100 küldötte és meghívottja. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető képviselője. A beszámolók és az előterjesztések fölötti vitában elsőként Papp I .ajós államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kapott szót. Öt követően Lakatos László gépkezelő (Borsod-Abaúj- Zemptemj, Goszionyi János, a Magipswok Világszövetségének főtitkára, ifj. Fazekas Lajos, a Népművészet Ifjú Mestere (Fiajdú-Brhar megye), Szokolay Sándor, Kos- suth-díjas zeneszerző, dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, Jóntjs Zoltán, az MSZMP Ráckeveit Járási — Hatvan egyik jó hírű ABC-áruházában vagyok pénztáros, a kereskedelemben dolgozó brigádok közül a miénk kapta meg először az országban a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Azóta is arra törekszünk, hogy nagy választékkal, jó minőségű, friss áruval lássuk el a környék lakosságát. Szívesen is járnak hozzánk, mert újdonságokat ajánlunk, felhívjuk a vásárlók ügyeimét egy-egy termékre, s kívánságukat az áru beszerzésénél is figyelembe vesszük. Számunkra nagyon fontos, hogy a vevők elégedetten távozzanak. Tevékenységünket többször elismerték a különféle fórumokon, így például a népfront szervezte kereskedelempolitikai ankétokon. Én is így ismerkedtem meg a mozgalommal. Kollégáim közül többen részt vettek a belkereskedelmi tör" vénytervezet társadalmi vitájában. Ilyen alkalmakkor is van arra lehetőség, hogy elmondjuk gondjainkat. A kereskedők munkaidőbeosztása nem mindig kedvező a társadalmi munka- vállalására, ennek ellenére egyre többen vesznek részt a Bizottságának első titkára (Pest megye), Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Mészáros Imre, a HNF Vas megyei Bizottságának titkára, Siklósi Norbert, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója szólt. Ezután Heves megye képviseletében Horváth Béláné, hatvani bolti eladó szólalt feL közéletben. A tanácsokban, a népfrontbizottságokban, a lakó- és utcabizottságokban, egyéb társadalmi és tömegszervezetekben is van megfelelő képviseletünk. Javul, tak munkakörülményeink, ám sajnos, még mindig sok az elavult épületben működő egység, ahol jelentősebb átalakításokra alig van lehetőség, az áru mozgatása többnyire kézi erővel történik. A kereskedők magatartásával kapcsolatban sokféle kifogás merül fel. A pult egyik oldalán állókkal szemben természetes igény és elvárás az udvariasság, a kedves mosoly, a minőségi munka. Ezzel én egyetértek, csak így valósítható meg a kulturált kereskedelem. A gond az, hogy a jó minőség az emberek szemében igényként igazán akkor jelenik meg, amikor vásárolni akar. Amikor termel, azt hiszem, nem mindig nézi meg ilyen tüzetesen, mi, mennyibe kerül, s valóban alkalmas-e rendeltetésszerű használatra a terméke. A továbbiakban Horváth Béláné arról beszélt, hogy a kereskedelmi dolgozók helyzetén jobb munkaszervezéssel is lehetpe javítani. Konkrétan a szállításban, vagy az árváltozások során, a rugalmasság és a tervszerűség összhangjának jobb érvényesítésében, Ezzel elkerülhető lenne annyi fölösleges mér- gelődés. — A kereskedelemben dolgozó fiataloknak is vannak lakásgondjaik — folytatta a felszólaló. — Egyre növekszik azoknak a száma, akik e probléma megoldását kizárólag az államtól várják, A vételár csökkenthető lenne, ha félkész, de lakható állapotban vennék át lakásukat a tulajdonosok és saját kedvükre, olcsóbban végezhetnék el a hátralevő munkálatokat. Hallottam már ilyen elképzelésekről, jó lenne azokat megvalósítani. — A kiadott dokumentumokban foglaltakkal egye*- értek, s itt mindjárt ígéretet teszek arra, hogy Heves megyében — éppúgy, mint mi Hatvanban — a kongresszus állásfoglalásának szellemében dolgozunk majd — mondta nagy tapssal fogadott hozzászólása befejezéséül Horváth Béláné. Felszólalása után dr. Borszéki Erzsébet főorvos, a HNF Balassagyarmati Városi Bizottságának elnöke (Nóg. rád megye), Kanyar József, a Kaposvári megyei Levéltár igazgatója, a HNF Kaposvári Városi Bizottságának elnöke (Somogy megye) és Pes- ta László, a Magyar Vörös- kereszt Budapesti Szervezetének elnöke szólt hozzá. Amikor a beszámolók és előterjesztések fölötti vita befejeződött, a még felszólalni kívánó küldöttek — hagyományosan — lehetőséget kaptak, hogy gondolataikat írásban fejtsék ki, amelyet csatolnak a kongresszus jegyzőkönyvéhez. A vita lezárása után Kovács Béla, a szerkesztő bizottság elnöke tett jelentést a kongresszus állásfoglalás, tervezetével, valamint a három témabizottság vitaanyagaival kapcsolatban beérkezett javaslatokról, észrevételekről. Ezek — mint mondta — nem indítványoztak lényeges változtatást a dokumentumokban, tartalmában és szellemében erősítették, megszövegezésükben pedig pontosították az előterjesztéseket. Valamennyi hasznos indítványt figyelembe vették a kongresszus írásos dokumentumainak végleges megfogalmazásakor. A kétnapos kongresszusi vitát Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. Visszaidézte az elhangzott beszámoló zárógondolatát, amely szerint a küldötteket az egyetértés hozta el a kongresszusra. A megállapítás igazságát a felszólalások is tükrözték, még azok a vélemények is, ámelyek a közéletben kétségtelenül fellelhető visszásságokat körvonalazták. Ezek az ellentenon- öások ismertek, tudottak, s feloldásukért együttese« kell cselekedni. A mozgalom főtitkára Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit. kárának felszólalásából merítve hangsúlyozta: a népfront harmadvirágzását éli. Ez a párt elismerő szava, a népfront tevékenységéről. Olyan korszakban élünk, amelyben a mozgalom működési lehetőségei bővültek, s újabb területek nyílnak meg a cselekvés előtt. Ez úgy válik lehetővé, hogy a magyar társadalom a szocializmus alapjainak lerakása után új politikai, gazdasági és kulturális feladatokat vál. laihat. Nem tudtuk volna eredményeinket elérni a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának elfogadása és követése nélkül, ezért e politika szellemében keM a jövőben a jó szót eljuttatni azokhoz, akikhez eddig még nem jutott el. A kongresszus 37 felszólalását summázva Sarlós István leszögezte: a vita olyan képet adott a társadalomról, amely jelzi, miben vagyunk szilárdak és erősek, miben vagyunk gyengék, hol és min kell javítani. A távlat biztató, s már önmagában az is erői. ad, hogy a párt szervezi és irányítja népünk munkáját, támogatja a Hazafias Népfront tevékenységét. Az MSZMP számára a népfrontmozgalom erősítése nem taktikai lépés, hanem — még hosszú-hosszá ideig — stratégiai feladat. Vidékről és Budapesttől, üzemekből és termelőszövetkezetekből, tudományos intézményekből érkezett küldöttek egyaránt kifejtették, hogy egyetértenek a szocializmus céljával, s támogatják építőmunkán- kat. Gondjaink nem a szocializmusból fakadnak, s megoldásukhoz van erőnk, van meefelelő programunk. A népfront — ahogyan az egyik küldött hangoztatta —. nemcsak van. hanem cselekszik is. A cselekvés erőt, meggyőződést, hitet is jelent a jobbításra. Hitet, amely nemcsak a vallásos emberek sajátja. A kommunista is hívő, mert hisz az emberben, hisz a szocialista jövőben, hisz az emberiség békéjében, hisz az egész világ boldogulásában. A hit a szocialista meggyőződésnek is alapvető feltételé, amely nélkül kommunistának, népfrontosnak lenni, akként cselekedni nem lehet. A kongresszus ülésterme a Vftssntafí ynK..tfIOi fii állami díjas kereskedőbripd véleménye Nagygyűlés a Múzeumkertben = Ifjúsági nap Kápolnán - Koszorúzás Egerben — Fáklyás fel; vonulás Egercsehiben A nemzet ünnepén y Tisztelgés a kápolnai hősi emlékmű előtt (Fotó: Kőhidi Imije)' Vasárnap az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulóján országszerte koszorúzási ünnepségeken, ifjúsági nagygyűléseken emlékeztek ifjú munkások, és diákok, felnőtt dolgozók százezrei a 133 évvel ezelőtti történelmi eseményre, a forradalmár elődökre. Budapesten, a Március 15-e téren Petőfi szobránál a fővárosi fiatalok százai koszorúzási ünnepségen adóztak tisztelettel a költő, és forradalmár emlékének. A Múzeumkertben rendezett nagygyűlésen hatezer fiatal sorakozott fel. Varga László, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet, majd koszorúkat helyeztek el a 133 évvel ezelőtti eseményeknek emléket állító márványtáblán az MSZMP KB, a KISZ KB, a HNF Országos Tanácsának, a Bel- ügy- és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Munkásőrség Országos Parancsnokságának nevében. A honvédzenekar pattogó ritmusú indulói közepette gyülekeztek vasárnap délelőtt a fiatalok a kápolnai csata emlékművénél. A megyei ünnepségen a Himnusz és Petőfi: Nemzeti dal című versének elhangzása után Mlinkó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg az ifjúsági nagygyűlést. Ezt követően dr. Pápay Gyula, a Hazafias Népfront megyei elnökségének alelnöke tartott ünnepi megemlékezést. Szólt 1848. március 15-ének korszakváltó jelentőségéről, hatásáról a későbbi nemzedékekre. Mint mondotta: „Azok értették meg 1848 márciusát, akik annak szellemében vallották, hogy a forradalmak minden időben a nemzeti és egyetemes emberi haladás előrevivői voltak, és azt tudva cselekedtek., küzdöttek, hogy forradalmi harc. forradalmi átalakulás nélkül nincs haladás.” A történelmi visszatekintés után koszorúzásra kerüli sor. Díszsortűz mellett a me. gye, a füzesabonyi járás, és Kápolna párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán. Az ifjúsági nap továbJ bi programját kulturális éS sportrendezvények jelentették: a mintegy ezer dolgozó ifjú és diák az összetett honvédelmi versenyen, a mezei futóbajnokságon, és különböző játékokban mérhette össze tudását, ügyességet. A megyeszékhelyen a leg- többen — közel ezren — a Petőfi szobornál gyűlted össze rövid ünnepi' megemlékezésre, s hogy elhelyez* zék a kegyelet virágait. Aa ünnepi beszédet Kapás Évái a KISZ Eger városi Bizottságának tagja tartotta. Először lépett nyilvánosság elé a Gárdonyi Géza Gimnázium Ifjúgárda énekkara. A kórus' érdekessége, hogy az országban elsőként megalakult az ifjúgárda énekkar. Moz. galmi dalaik után kerüli, sor a koszorúzásra. Kegyeletük tanúságaként a megyeszékhely párt- és állami és tár* sadalmi szerveinek képviselői helyeztek el koszorúkat a szobornál. A fiatalok emellett virágcsokrokat helyeztek el Lenkey tábornok emléktáblájánál és sírjánál is. A nemzeti ünnep alkaU mából Egercsehiben fáklyás felvonulást rendeztek, mintegy 350 fiatal részvételévelj Ünnepi megemlékezést tartott Varga Éva, az egri jáj rási KISZ-bizottság munka* társa, majd a KISZ KB Ki- váló KISZ-szervezet zászlaja kitüntetést adta át a helyi József Attila KlSZ-alap- szervezet képviselőjének. Az ünnepség programját a helybeli irodalmi színpad műsora zárta. Március 15-ről koszorúzás.' sál. ünnepséggel emlékeztek meg Recsken és Petöfibá- nyán, ifjúsági találkozót tartottak Tarnazsadányban. * Koszorúzás az egriPetőfi-szoborn.# (Fotó: Szántó György^ t
