Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
*t Megkezdte munkáját a HNF kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) legyen a fő törekvésük, hogy emellett és mindenekfölött olyan emberi magatartásra ösztönözzenek, amely a társadalom javát szolgálja. Tisztában vagyunk azzal, hogy az emberek ízlése rendkívüli módon eltérő. Nem is tudunk elképzelni olyasmit, hogy az emberek azonos íz- lésűek legyenek. Nem is szabad meggátolni senkit abban, hogy egyéni ízlésének megfelelően alakítsa az életét. De legyen társadalmi egyetértés abban, hogy az egyéni ízlés ne sértsen másokat, ne lazítsa az erkölcsöket, ne kezelje le az igazi értéket és ne nevezzen ki értékké valamit, aminek nincs értéke. Ez olyan program, amelyben az áliamnak, az állam intézményeinek, a társadalom szerveinek egyaránt részt kell venniük. Már az iskolában ki kell alakítani a folyamatos továbbképzésre és a művelődésre való igényt. Most különösen indokolt az a törekvés, hogy a kiművelt emberfők sokasága segítse jövőt formáló munkánkat. Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: milyen legyen a szocialista emberek, életmódja, milyenek legyenek Kádár János: Szövetségi politikánk osztályszövetség Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Barátaim! A Hazafias Népfront VII. kongresszusának munkáját meghatározóan befolyásolják azok a viszonyok, amelyek jelenleg hazánkban és a nemzetközi életben uralkodnak. ! Belpolitikai helyzetünk pontos felméréséhez elég gondolatban felidézni az elmúlt év legfontosabb politikai eseményeit. Néhány nap hí- i ján , egy esztendeje tartotta XII. kongresszusát a magyar társadalom vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A kongresszus gondosan elemezte az ország helyzetét, és kijelölte a fejlődés további útját. Megállapításait, határozatait helyesléssel fogadta az ország lakossága és magáévá tette a népfrontmozgalom, amiért itt külön is szeretnék köszönetét mondani. Az egyetértést tükrözte a Hazafias Népfront programja is, amellyel a tavalyi képviselő- és tanácstagválasztásokon 'az állampolgárok elé állt. Ezt követően az újjáválasztott ország- gyűlés előtt a kormány felvázolta programját. Az őszi hónapokban lezajlottak a szakmai szakszervezeti tanácskozások, majd decemberben összeült a magyar szakszervezetek kongresszusa. Mind a választásokon, mind a szakszervezeti kongresszuson kifejeződött a párt XII. kongresszusán el- 1 fogadott fő irányvonallal l való általános egyetértés. Ez milliók támogatását jelenti, mégpedig nemcsak szavakban, hanem tettekben. Bizonyítja ezt az elmúlt esztendőben végzett eredményes építőmunka, r Az év végén elkészült a VI. ötéves terv, illetőleg az 1981. évi népgazdasági terv, amelyek a párt XII. kongresszusának határozataival összhangban konkrétan kijelölik a legközelebbi évek gazdasági és egyéb feladatait. Mindezt átgondolva teljes bizonyossággal állapíthatjuk meg. hogy a Magyar Nép- köztársaság politikai helyzete szilárd, társadalmi rendünk szocialista intézményei jó! működnek, megkezdődött és folyik n pártkongresszus határozatainak végrehajtása. A belpolitikai feltételei megvannak tehát annak, hogy eredményes, jó munkát végezzen a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, amely nagy eseménye társadalmunknak. A népt'rontmozga- lom kifejezője a szocialista életkörülményei. Azt valljuk, hogy ha a szocialista társadalom magasabb rendű, akkor az ezt, megteremtő embernek is ilyennek kell lenni. Ez természetesen követelményeket támaszt mindannyiunkkal szemben. Úgy éljünk, hogy méltóak legyünk a korhoz, mely 1917 után az Októberi Forradalom győzelme hatására létrehozta a nemzetközi életben egyre inkább meghatározó szerepet játszó szocialista világot. Ez pedig olyan életet jelent, melynek teljességéhez a jól végzett munka, az emberekkel való szoros, segítőkész kapcsolatok erősödése, a nagyobb tudás megszerzésére irányuló törekvés, az élet szépségeinek birtokba vétele és a rossz elutasítása éppúgy hozzátartozik, mint a hazája iránti hűség és a más népek megbecsülése. A mi dolgunk, hogy feltárjuk az élet kínálta lehetőségeket állampolgáraink előtt, a mi kötelességünk, hogy azokat, akik a helyes úton járnak, támogassuk a közösséget szolgáló tevékenységükben. Ahhoz, hogy ez a törekvésünk sikeres legyen, nekünk is, a Hazafias Népfront tisztségviselőinek és aktivistáinak is kell emberségben, munkaszeretetben, közösségi magatartásban példát mutatnunk. nemzeti összefogásnak, annak a tömörülésnek, amely előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. A kongresszusi dokumentumokkal, az Országos Tanács jelentésével, Sarlós elvtárs beszámolójával egyetértek, azok jó alapot adnak az eredményes tanácskozáshoz. A kongresszus valameny- nyi küldöttjét és résztvevőjét szívből köszöntőm, megköszönöm a baráti fogadtatást, s átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szívből jövő üdvözletét. A vita keretében először a nemzetközi helyzetről szeretnék szólni. Mivel szocialista rendszerünknek manapság nagyon sok éber figyelője, kritikusa van, talán nem árt, ha szó esik arról is. hogy a gazdaságilag fejlett tőkés országoknak is megvannak a maguk, a miénknél bizonv nagyobb gondiai. A kapitalizmus mély politikai. gazdasági, pénzügyi és szociális válságban van. A tőkés rend saját ellentmondásaival küszködik, a kapitalista országokban élő dolgozókat satuként szorítia az infláció és a munkanélküliség. A szocialista országok viszont az utóbbi években is erősödtek, gyarapodtak. A haladás erői előretörtek, a népek nemzeti szabadságküzdelme sorra számolta fel a gyarmati rendszer maradványait. Az imperializmus vezető tényezői maguk is elismerik, hogy rossz a mérlegük, nehéz, s romlik helyzetük. Ebből a maguk módján keresik a kiutat, amit — úgy tűnik — a fegyverkezési verseny fokozásában, a nemzetközi helyzet élezésében vélnek megtalálni. Ez szükségszerűen a világ népeinek, sőt saját országuk lakosságának rovására megy. Alig leplezett céliuk. hogv a fegyverkezési verseny révén katonai erőfölénybe kerüüenek. E törekvéseik következtében az enyhülés megtorpant, a helyzet éleződött. Mélv meeovőződésünk hogv az imnerializmus tervei irreálisak és kudarcra vannak ítélve. A népek nem mondanak le elért vívmányaikról. erre őket senki sem kényszerítheti. A rhée elnyomott. rabságban sínylődő nemzetek sém ad iák fel azt a törvényes, elemi jogukat, hogy küzdjenek szabadságukért. Amikor valamelyik nép megrázza bilincseit, hogy megszabaduljon az iniperiaAz egyetértés hozott el bennünket erre a kongresszusra. Az egyetértés tette lehetővé, hogy eredményes munkáról számoljunk be e tanácskozáson. Az egyetértés jellemző a jelenünkre és reméljük, hogy még inkább ismerve lesz a jövőnknek. Bízunk abban, hogy az országos tanács beszámolója találkozik az önök véleményével. Kérem, hogy a beszámolót, az. állásfoglalás-tervezetet, az írásban kiadott jelentéseinket vitassák meg és fogadják el. Az Országos Tanács beszámolóját követően László Andor, az országos pénzügyi és ellenőrző bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután megkezdődött a beszámoló és az előterjesztések feletti vita. Elsőnek Pápai Zsolt, a Bu_ dapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, majd Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, az Új Írás főszerkesztője, és Bóján Ferencné, gyári munkás (Szolnok megyei, valamint Rácz Sándor téesztag (Békés megye) szólalt fel. Ezt követően Kádár János a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közepette emelkedett szólásra. lizmustól, a kapitalizmus védőügyvédéi azt állítják, hogy valamiféle ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz. Ha ezeknek a népeknek bárki azt tanácsolná, hogy törődjenek bele a rabságba és úgy éljenek tovább, nem hallgatnának rá. És természetesen nekik van igazuk! A népek azért harcolnak, mert emberi módon, szabadon akarnak élni. A társadalmi fejlődés folyamata megállíthatatlan, alapvető törvény és nem függ senkinek a szubjektív elhatározásától 1 Az előttem szóló költő engem is megihletett, és arra gondolok, hogy az emberi géniusz csodálatos dolgokat alkotott a tudományban, a technikában, s társadalom életében, s még nem fejezte be teremtő munkáját, még nagyszerű távlatok elé néz. De sajnos az emberiség már megteremtette azokat a fegyvereket is,, amelyekkel képes megsemmisíteni saját civilizációját, sőt létét is. Ez is hozzátartozik a mai világ képéhez, erről sem feledkezhetünk megyés nem is feledkezünk meg. Ha ugyanezeket a tudományos és technikai vívmányokat teljes mértékben a békés élet szolgálatába állítanánk, csodálatos életet biztosíthatnánk az emberiségnek a földön. Mi így látjuk a jelenlegi helyzetet és a perspektívát. Ami pedig a népeket illeti, az emberiség nem akar kollektív öngyilkosságot elkövetni a fegyverkezés mögött álló monopoltőke profitja miatt. Mi politikánkat erre a meggyőződésre alapozzuk és biztosak vagyupk abban, hogy az emberiség fejlődése nem a vége felé iár. hanem éppen ellenkezőleg. most olyan sorsforduló van. amikor — ahogy a marxizmus halhatatlan megalapítói mondották — átléphet a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába. A közelmúltban a nemzetközi élet kiemelkedő eseménye volt a Fzovietunió Kommunista Pártiának XXVI. kongresszusa. A szovW nén é!etáb°n történelmi ieleotő- sóeű. s külpolitikailag is óriási hatású kongresszus meghallgatta Rrezsnyev elvtárs beszámolóját, és széles körű vita után meghozta határozatait. A SzovWunin belső helyzetével reálisan számot vetve kidolgozta és elfogadta a békés kommunista építés hatalmas programiét ivtí- ként kongresszusi felszólalásunkban is kifejeztük, őszintén. szívből kívánjuk, hogv a szovjet nén sikerrel valósítsa meg a XXVI. kongreszszus határozatait és békében élvezhesse munkájának gyümölcsét. A kongresszus ismét mesz- szehangzóan hirdette a Szovjetunió békepolitikáját. Óriási horderejű javaslatokat tett a szovjet—amerikai viszony rendezésére, az összes vitás nemzetközi kérdés megoldására, beleértve a Perzsaöböl problémáját, a Távol- Kelet biztonságát és békéjét, Afganisztán nemzetközi vonatkozásait, a hadászati támadófegyverek s a középhatósugarú rakéták ügyét is. A kongresszus a fegyverkezési verseny megfékezését, a fegyverzet csökkentését javasolta a világnak, azon az elvi alapon, hogy az egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg. E javaslatok, amelyekkel a Szovjetunió a nemzetközi élet felelős tényezőihez fordult, mély benyomást keltettek az egész világon. Sőt, azt is mondhatjuk, s nem alaptalanul, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának külpolitikai állásfoglalásai bizonyos mértékig máris enyhítették a nemzetközi feszültséget. Mi szívből üdvözöljük, támogatjuk ezeket a javaslatokat, amelyek teljesen egybeesnek a Magyar Népköztársaság törekvéseivel, a magyar nép érdekeivel. A javaslatok további sorsát illetően most a Nyugaton a sor. Az ottani közvélemény, s a szocialista világ népei is joggal várják el, hogy érdemi válaszok szülessenek. A Magyar Népköztársaság külpolitikája — úgy is mondhatom, hogy a szocialista országok egyeztetett nemzetközi irányvonala — háborúellenes, és síkraszáll az enyhülésért, a béke megszilárdításáért, a fegyverkezés megfékezéséért, az. egyenlő biztonságért. Kiállunk a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élésért, a sokoldalú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséért. E politika megfelel elveinknek, élvezi népünk egységes támogatását. Mi ezekért a célokért dolgoztunk eddig is, és ezt tesszük a jövőben is. Megingathatatlan hitünk, hogy a béke erői hatalmasak, külpolitikái kérdésekben mindenütt diadalra jut a józan ész, győzni fognak azok a tényezők, amelyek erldic is a népek javára alakították a nemzetközi helyzetet, s békésebb világot. nyuvodtabh nemzetközi légkört teremtenek. Tisztelt kongresszus! A népfront céljainak eléréséhez a hazai feltételek kedvezőek. Néoünk — s ezt világosan látjuk — olyan évek előtt. áll. amelyek nem lesznek könnyűek. De dolgozni fogunk, és biztonságban, élve előre fogunk haladni a legközelebbi esztendőkben is. A politikai feladatokról szólva — részletezés nélkül — szeretnék néhány szót szólni a pártról, mert úgv gondolom, hogy a Hazafias Népfront munkája elválaszthatatlan az MSZMP tevékenységétől. Nemcsak azért, mert a párt is részese a Hazafias Népfront-mozgalomnak, hanem más tekintetben is. Szeretném ismét hangsúlyozni pártunk XII. kongresszusának azt a megállapítását, hogy a párt. amely az Alkotmányban rögzítetten is a társadalom vezető ereje, mindig azon dolgozott, és a jövőben is arra fog törekedni, hogy méltóképpen töltse be nem könnyű, de felelősség- teljes és megtisztelő funkcióját. Ebben az összefüggésben is szeretném hangsúlyozni, hogy a párt politikájának és mun. kájának — úgy tűnik — vannak eredményei. Ezekről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen a nép a szocia. lista építés eredményeiben látja munkája értelmét. Ugyanakkor azt is hangsúlyozom: sikereink nem jelentik azt, hogy most már megpihenhetünk. A párt a maga feladatát úgy fogja fel, hogy mindig megfelelő, elvi, reális és gyakorlatilag helyes választ adjon a ma és a holnap kérdéseire. Ez így lesz a jövőben is. Az MSZMP gyakorlatából mindenki előtt világos, de azért nem árt ismételten és ezen a helyen is hangsúlyozni, hogy eddig a párt jinin- den politikai kérdést politikai eszközökkel oldott meg, és a jövőben is erre törekszik. A párt a tömegekkel összeforrva él és dolgozik, és ezt a gyakorlatot fogja követni ezután is. Az MSZMP, mint azt a XII. kongresszus is hangsúlyozta, folytatja szövetségi politikáját. Ezt haladásunk nagyon fontos tényezőjének és politikánk lényeges elemének tartjuk. Ezt a politikát kell folytatnunk, mégpedig jól. Szövetségi politikánk osztályszövetség, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetsége. Emellett a párttagok és a pártonkívüliek, a különböző hivatású és’ foglalkozású, életkorú és világnézetű emberek politikai szövetsége is. Mi mindig arra törekedtünk és törekszünk, hogy a párt nevében szólva ' egyértelmű ' fogalmakkal dolgozzunk, álláspontunk világos és tiszta legyen minden kérdésben. A felszabadulás óta eltelt több mint három és fél évtizedben Magyarországon nagy társadalmi változások zajlottak le. A szocialista forradalom eredményeként korszakos történelmi vívmányok születtek, amelyek sok tekintetben százados elmaradottságot szüntettek meg. Ezt népünk jól tudja, és még az ellenségeink sem tagadhatják le. Politikánk eredményeiről a pártban, a szakszervezetben, a Hazafias Népfrontban, gazdasági és kullurális területen egyaránt beszámolhatunk. Ezzel együtt. s ezt mindig hangsúlyozzuk, nem tartjuk se csalhatatlannak, se tévedhetetlennek magunkat. Tudjuk, hogy a munka során hlbákat is elkövetünk, olykor késlekedünk. Politikai, gazdasági, kullurális viszonyainkat nem idealizáljuk, nefn hirdetjük és a jövőben sem mondjuk Petőfi szavaival, hogy itt van már a Kánaán, tehat megállhatunk. Feladatunk társadalmunk szocialista vonásainak további erősítése, ennek egyik nagyon fontos elemeként kell továbbfejlesztenünk, még szélesebben kibontakoztatnunk és elmélyítenünk a szocialista demokráciát. Ezen a fórumon is szólni kell a társadalomban fellelhető visszásságokról, amelyek tagadhatatlanul léteznek és a legkülönbözőbb természetűek. Szólni kell a bürokratizmusról, a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlen jelenségekről, a helyenként megmutatkozó felelőtlenségről, a gazdasági visszásságokról, visszaélésekről. Ezekkel szemben megalkuvás nélküli, kérlelhetetlen harcot kell folytatnunk. Mert jogos az embereknek az az igénye, hogy szocialista társadalmunkban ne csak az alapvető nagy kérdésekben, hanem minden területen és minden kérdésben, országosan és helyileg érvényesüljön és győzzön az igazság. E cél csak közös erőfeszítéssel érhető el. Szüntelenül dolgoznia kell érte a pártnak, a társadalmi szervezeteknek, s nem utolsósorban a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak, gazdasági-kulturális intézményeinknek, egész lakosságunknak. A kongresszus első felszólalója a viták szükségességéről beszélt. Üdvözlöm ezt a felszólalást és megismétlem, mindenki tapasztalhatta, hogy a párt és a kormány is minden kérdésben széles körű tanácskozásra törekszik, ha lehetséges, még a döntés meghozatala előtt. A párt, hogy más példát ne említsek, a kongresszus mondanivalóját meghatároz^ irányelveket is országos és nyilvános vitára bocsátotta. Ebben a vitában milliók vettek részt, párttagok és pártonkívüliek egyaránt, A kormány szintén arra törekszik, hogy a törvényjavaslatokat minden lehetséges esetben még a végleges dön. tés meghozatala előtt bocsássa vitára a szakemberek, némelyiket pedig az érdekeltek még szélesebb körében, akár országos méretekben is. A kormány — és ezt üdvözöltük — ezúttal a népgazdasági tervről is széles körben konzultált. Tanúsíthatom, hogy a kongresszus állásfoglalásai, a törvényjavas, latok, az alapvető és fontos rendelkezések, a népgazdasági tervek a vita eredményeképpen javultak. Kitérőleg mondom, én már régóta vagyok pártmunkás, többféle ciklusban dolgoztam, korszakonként a pártmunka stílusa is változott. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy a magyarázatot, az agitációt, az érvelést, a meggyőzést megtakarítani nem lehet. Lehet egyszerűen rendelkezéseket hozni, közzétenni, de akkor utána kell az észrevételeket hallgatni, az embereket meggyőzni, hogy legyenek szívesek elviselni azt az intézkedést. Ez így nem jó. nem vezet sehová. Sokkal többet kell beszélni és sokkal rosszabb hatásfokkal lehet érvelni, vitatkozni, magyarázni, ha mindezt a döntés meghozatala után, s nem előtte csináljuk. Az utólagos megvitatás megfoszt bennünket egy nagyon értékes dologtól, a legjobb hozzáértők véleményétől is. Ezért a jelenlegi gyakorlatot — az előzetes beható eszmecseréket — erősítjük és fejlesztjük tovább. (Folytatás a 4. oldalon) .NémsmGl 1981, március 15., vasárnap ' ■ <A! ■ '■ 1.•‘.V '.v-vv" Kádár János felszólalását nagy figyelemmel hallgatták
