Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

fZABAD A VÁSÁR II közért a ZÖLDÉRT Megváltozott „játéksza­bályok” között kezdték az új ötéves tervet a a ZÖLDÉRT vállalatai. Ja­nuár 1-től ugyanis felol­dották azt az 1977-es ren­delkezést, amely szerint ezek az országos irányítású megyei vállalatok csak sa­ját megyéjük területére kor­látozhatták működésüket. Mi szülte ezt az intézke­dést, és melyek várható hatásai? — erről beszélget­tünk a Heves megvei ZÖLDÉRT Vállalat igaz­gatójával, Patkó Józsefjei, illetve Kormos József köz- gazdasági osztályvezetővel. Árverseny és házi boltok — Az 1977-es intézkedést, a ZÖLDKER belső rendel­kezését a kényszer szülte — kezdi a beszélgetést Kor­mos József. — Budapest, il­letve a nagy ipari körzetek munkástömegeinek el­látására , az exportfelada­tokra a központi akaratot érvényesítő szervezést kel­lett kialakítani. Bevált a döntés, ezt a feladatot ma már zökkenőmentesen oldja meg a ZÖLDKER. Az in­tézkedés káros mellékhatá­sai viszont már túlhaladot­tá tették az akkori szerve­zést. — Annál is inkább — ve­szi át a szót Patkó József, — mivel a területi korlá­tokat a budapesti, a borsodi ZÖLDÉRT-vállalatok soha nem tartották kötelezőnek. Célszerűen és logikusan pél­dául a dinnyeszállításokat mindig közvetlenül a Heves megyei termelőktől kötöt­ték le — az új döntés tehát tulajdonképpen egy gya­korlatot szentesit. A központi akarat to­vábbra is érvényesül: a készlet jelentési kötelezettség alapján országos ellátási ügyekben ma is a ZÖLD­KER dönt. A kötetlenebb szervezés viszont egysze­rűbb adminisztrációt, javu­ló ellátást jelent — több energiát hagy konkrét, ke­reskedelmi, külkereskedel­mi feladatokra. — A lakosságot elsősor­ban az ár érdekli — foly­tatja Patkó József, — és hogy neki mi a haszna mindebből? Ahol két ZÖL- DÉRT-üzlet is megjelenhet egymás mellett, ott azonnal érvényesül a . konkurrencia az árakban — az olcsóbb ár lesz az uralkodó. Ez — egyelőre a megyehatárok közelében — érezhető vál­tozást hoz majd. De áltálá­ban is javul az ellátás. A mi vállalatunknak például „kézre esik” Dédestapol- csány, ahol a borsodiak be­szüntették az árusítást. Mi most kevés befektetéssel házi boltokat nyitunk a megyehatárhoz közeli bor­sodi kisközségekben, ahol a lakosság ezt már régóta hiányolja. Több és olcsóbb primőr — Eddig is voltak olyan cikkek — veszi át a szót Kormos József, — amely­ben Heves megye nem volt önellátó. A burgonya króni­kus hiányát például a Bur­gonyatermesztő Társulás sem volt képes enyhíteni. Hagyományok híján, techno­lógiai hiányosságok miatt az országos átlag 40 százaléka körül rekedt meg a termés­átlaguk — ők is ráfizet­tek, a mi gondjaink sem ol­dódtak meg. Emiatt eddig is szerződtünk más megyék gazdaságaival, de ezt enge­délyeztetni kellett az ottani ZÖLDÉRT-vállalattal. Most megszűnt ez a nehézkes, lassú ügyintézés. Az áru is kevesebbet utazik, törődik, — rakodás nélkül, azonnal végső céljához kerül. A Bács megyei retek, a csong­rádi primőr saláta, a béké­si hagyma ezáltal az eddigi­nél gyorsabban kerül majd az egri piacra a szerződések révén. Könnyebb lesz az al­kalmankénti, kisebb meny- nyiségű primőrök vásáriá­ja is: szinte az ország déli megyéivel egyidőben jelen­hetünk majd meg a mohácsi kellel, a baranyai zöldbor­sóval. Acélos alma, szárított csipkebogyó Az exportnövelést célzó ' tennivalók — amelyek egész gazdálkodásunkat áthat­ják —, az egri ZÖLDÉRT- nél is jelentkeztek. Ahogy Patkó József mondja: — A megye általában csak nyers mezőgazdasági termé­keket exportált eddig: diny- nyét, almát jelentős meny- nyiségben. Nem az új in­tézkedés, hanem az ötéves tervtörvény és a megyei párthatározatok alapján mégis mozdulnunk kell az exportnövelés irányába. Gyöngyösi jéggyárunk lát­ja el a vasúti hűtővagono­kat jéggel, — fontos szere­püknek az eddiginél is job­ban kell megfelelniük. A HUNGAROFRUCT és a finn vásárlók ma is elégedettek széndioxid alatt tárolt al­mánk acélosságával. Mind­amellett a feldolgozottságot javítanunk kell. Termelőszö­vetkezetekkel áfészekkel kö­zösen tervezzük egy zöld­ség-gyümölcs melegtartó- sító-üzem megvalósítását. Ezeknek a konzervipari ter­mékeknek ugyanis jó export- lehetőségük van, és raktá- rozhe'kság a szövetkezetek, a termelők biztonságát is javítja. — Apróságnak tűnik, hogy még gyöngyösi szárítóüze­münk is módosította tevé­kenységét az exportnövelés érdekében. Régebben inkább a hamar romló áruk men­tésére használtuk, most a szegedi paprikafeldolgozó kap tőlünk szárított papri­kát, de az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat is nálunk szárít­ja a kamillavirágot, ’ a csip­kebogyót, a gombát. Ezek természetesen mind kere­sett exporttermékek — így, a magunk lehetőségein belül segítünk a népgazdaságnak. Kőhidi Imre Negyvenmilliós kérdőjel Amikor már csak a kul­csot kell elfordítani a zárban ahhoz, hogy a kedves vevő beléphessen az új, egri nagy területű ABC-áruházba, ke­reken negyvenmilliót kellett felhasználnia a Heves me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnak. Ebben az összegben már minden benne van: az épü­let, a berendezés és az áru­készlet is. Nem kis summa. Milyen kérdőjel kapcsoló­dik mégis ehhez a képlethez? Semmi más, mint az a sokat emlegetett határidő. Magya­rán, mikor lesz az a nap. amikor a kulcsot kell csak elfordítani és a kedves ve­vő. .. ? Már óvatosabbak Egerben, az Alkotmány és a Sándor utca közé zárt tömbben folyik az építkezés, immár több mint egy éve. Itt lesz az ABC-áruház is, ahogy az. iparcikk kisker. üz­lete és a hajdanvolt Vörös­rák kisvendéglő is újjászü­letve kínálja majd magát és jó falatait a betérőknek. — A befejezés eredeti ha­táridejét a szerződés a mos­tani év április 30-ra jelölte meg — halljuk Barta Ist­vántól, az élelmiszer kisker. megbízott igazgatóhelyette­sétől. — A tanácsi építők azonban tavaly a 14,5 millió­nak csak mintegy a felét használták fel. Ezek az ada­tok eléggé kifejezőek. — Módosították a szerző­dést? — Nemrég tanácskozott az a bizottság, amely egyezteti a tennivalókat. Ott azt kér­ték az építők, hogy a határ­időt módosítsuk: 1981. au­gusztus 31. legyen az újabb. Az a véleményünk, hogy túl szorosra kijelölni a határidőt kockázatos. Ne kelljen ismét módosítani, az a lényeg. — Milyen támogatást kap a vállalat ehhez a beruhá­záshoz?-r- Bizonyára ,nem a pénz­ügyi részletekre kíváncsi most. Örömmel mondhatom, minden illetékes párt- és ál­lami szerv figyelemmel kí­séri az építkezést és a szük­séges megbeszéléseken kép­viselteti magát. Hitelt is kellett felvennie ehhez a beruházáshoz a vál­lalatnak. Az elszámolásnál a bank ragaszkodik az eredeti időpontokhoz. Ha ezeken mó­dosítani akar az „a,dós”, ak­kor le kell ülnie a hitelező vei és elfogadható indokok* kell felsorakoztatnia. Az sem mindegy, hogy az év végéig mennyi bevételhez jutnak az új áruház révén Minél később nyit az üzlet annál kevesebb lesz a pénz­tári elszámolási összeg. A határidő csúszása tehé nem csupán naptári tényező, hanem mindenekelőtt pénz­ügyi követelményekkel jár Ez a körülmény azonban csak a vállalatot érinti. De nem szóltunk azokról, akikért van az egész beruházás: a ve­vőkről. a lakosokról. Aligha kell részletezni, hogy a me­gyeszékhely belső területé­nek üzlethálózata mennyire képes a megnövekedett igé­nyek kiszolgálására. A fe­szültségek feloldását szolgál­ja az ú.i üzletközpont, tehát jelentőségének aránya is csak minősíthető. Túl minden banki állás foglaláson. A kérdést kérdés követi Ha már a minőségi válto­zást említettük, bővítsük a kört. Nyilvánvaló, hogy a méreteiben is impozáns ABC- áruház megnyitása a környe­zetében addig működtetett kis üzletek sorsát is megkér­dőjelezi. — A terv szerint az új áruházban nyolcvan személy dolgozik — mondja a meg­bízott igazgatóhelyettes. — Ilyen létszámot nem tudunk „tartalékban” őrizgetni.. In­dítottunk egy új kereskedő- osztályt a szakmunkásképző­ben is, hogy a személyi fel­tételeket így is biztosítsuk. Ha ők végeznek az iskolá­ban, mi legyen velük? — A környező kis üzletek átszervezése milyen segítsé­get nyújt az ABC létszámá­nak kialakításához? — Tapasztalt kereskedők nélkül egy ekkora üzletet nem lehetne megnyitni. De az átcsoportosításhoz is idő kell. Mikor kezdjük el a tár­gyalásokat. az egyeztetéseket úgy, hogy fölösleges nyugta­lanságot se keltsünk? — Mikor nevezik ki az ABC igazgatóját? — Jó lett volna mái ko­rábban is, de most, február­ban ez is megtörténik. Je­lenleg öt személyre szűkült le a jelöltek száma. Talán furcsa, de sokkal szívesebben vállalkoznak arra. hogy akár az első hetekben ..ott legye­nek”, minden segítséget meg­adjanak az új főnöknek, minthogy ők vállalják ezt a címet, — A kezdés természetes ■nehézségein túl egyéb indo­kuk is van talán? — Egy furcsa vélemény. Azt tartják, hogy egy új üz­let első vezetője. .. rövid idő alatt ..bedobja a törülközőt”. Tehát a második igazgató lehet csak nyugodt a jövője miatt. Nagyobb biztonsáaqal Ha a beruházók most már óvatosabbak, senki sem cso­dálkozhat rajta. Az érdekel­tek azt javasolták, hogy az építők olyan tervet állítsa­nak össze a hátralevő idő­szakra, amely hónapokra bontja fel a tennivalókat. Mert az építkezés határ­ideje is egy dolog, a megnyi­tás időpontja pedig egy má­sik dolog. — Ha az utolsó hetekben lehetőséget kapunk arra, hogy az üzlet berendezését az építők munkájával párhuza­mosan végezhessük, akkor az utolsó negyedév elején ki­nyithatjuk az ajtót a vevők előtt. Havonta nyolcmilliós forgalmat kell elérnünk ah­hoz, hogy a terveinket elér­jük. Szeretnénk olyan vá­lasztékot biztosítani, ami sa­játságos cikkeket is tartal­maz, méghozzá úgy, hogy a megnyitáskor látott kép a későbbiekben is megmarad, jón. Bő választék, állandó kí­nálat, jelszónak ezt is mond­hatnám. A vállalat megbízott veze­tőjének az ígéretét a vásárlók ellenőrizhetik majd. Hogy mikortól? Erre a kérdésre még pontos választ nem le­het adni. Ez a kérdőjel is a ,.negyvenmilliósok” közé tar­tozik. Egyelőre. G. Molnár Ferenc AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - (1.) Új körülmények között epitőmunkások költöztek a Kreml Kong­resszusi Palotájába. A hat­ezer ’ személyes csarnokot kívülről, belülről megtisz­tították. kicserélték az ülé­sek huzatát, felcsiszolták a mozaikpadlót, felújították a díszítéseket. Üj világítást sze­reltek a színpadra. Az SZKP soron következő XXVI. kongresszusát készítették glő. Előzetes vita A tanácskozás február 23- án kezdődik. Napirendjének két legfontosabb pontja a Központi Bizottság beszámo­lója és a Szovjetunió új öt­éves tervének tervezete. A december elején nvilvános vitára bocsátott tervet a Központi Bizottság és a kü­lönböző intézmények rend­kívül alapos munkával dol­gozták ki. Az ősszel kezdőd­tek meg a kommunisták ta nácskozásai. Az alapszerve­zetektől kezdve újraválasz­tották a vezető testületeket. Ez a munkaszakasz január Sügére fejeződött be. Minde­nütt megtartották a területi pártkonferenciát, a köztár­sasági pártkongresszust, s megválasztották azokat, akik majd a Kongresszusi Palo­tában tanácskoznak a több mint 17 milliós párttagság képviseletében. Február közepe táján zár­ják -le a tervjavaslat or­szágos vitáját. Az ország szinte egész lakosságát meg­mozgató nagy népi tanács­kozás volt ez. A sajtó, a rá­dió. a televízió tízezrével kö­zölte a hozzászólásokat, a ja­vaslatokat, a kiegészítéseket, de ennél sokkal több véle­mény hangzott el a pártta­nácskozásokon, az üzemi gyű­léseken. Egyetlen javaslat, vélemény sem hangzott el hiába, hiszen a kongresszus­nak ezek ismeretében kel! meghoznia felelősségteljes döntéseit, meghatároznia Öl évre, sőt bizonyos területe­ken ennél hosszabb időre az ország gazdaságpolitikáját gazdasági stratégiáját. A fö irány A kongresszus iránti fi­gyelem rendkívül nagy, hi­szen a megelőző kongresszu sok mindegyike fontos mér földkő volt a szocialista fór radalom, a szocialista társa­dalmi rend megvalósítása, az egész világméretű forradal­mi folyamat útján. Hosszú utat tett meg a Szovjetunió Kommunista Pártja azóta, amióta 1898 márciusában egy kis minszki házban ki­lenc küldött összegyűlt, hogy megalakítsa a munkásosztály forradalmi pártját... Az il­legális harc, a győztes for­radalom, a polgárháború, az iparosítás, a kollektivizálás a szocialista építés első gyü­mölcsei. majd a háború megpróbáltatásai és a győ­zelem — ez az az út. amely­nek fő irányát mindenkor* * pártkongresszusok jelöltél ki. A Nagy Honvédő Háboi* után csak néhány év kellet' ahhoz, hogy az ország újjá építésének befejeztével kommunisták újabb, hatal más feladatok megvalósítja sára hívhassák munkár kongresszusukon a szov.ie népet, új, nagy célokat tűz­hessenek az ország elé. A XX. kongresszus helyreállí­totta a párt életében a le­nini normákat. A XXI. el­fogadta a párt új program­ját; ez a program már a kommunista társadalom fel­építését jelölhette meg a párt legfőbb céljául. Napjaink történelme Ami azóta történt a kong resszusokon, tulaj donképpe i már napjaink történelme. A legutóbbi kongresszusok >a kommunista, társadalom épí tésének konkrét feladatai' szabták meg. A legutóbbi két pártkongresszus különös jelentőségűvé vált: a XXIV kongresszuson dolgozták ki fogalmazták meg, a XXV-en pedig megerősítették, bőví­tették a szovjet kommunis­ták békeprogramját, amely a hetvenes években a. világ sok száz millió emberének programja lett, s amely min­den nehézség ellenére nagy eredményeket hozott az enyhülés folyamatának meg- ■ indításában, megszilárdításá­ban. S ha napjaink­ban némelyek dühödten tá­madják is az enyhülést — a program hatalmas erejét ép­pen az mutatja, hogy az enyhülés gondolata minden ellenállással szemben meg­gyökerezett, s meghozta az első. bár egyelőre szerény eredményeket. Az új kongresszus most új körülmények között vizs­gálja meg a program folyta­tásának útját. A szovjet kommunisták pártja előbbre . akar - lépni, tovább akar ha­ladni a kipróbált és eredmé­nyes úton. Kis Csaba (Következik: 2. Az extenziv fejlesztés ■ múlté) Kisgépek még tavasz előtt Sokoldalúan használható „háztáji robottá” fejlődött a pécsi Vasas Ipari Szövet­kezet kiskerti munkagépe. A kapálás és a kaszálás fá­rasztó fizikai munkájának gépesítésén kívül a jövőben — pótkocsi hozzákapcsolá­sával — kistraktorként is segíti a háztáji - növényter­melést, állattartást. A mécsekalji üzemben ta­valy fogtak hozzá újból a kismotor-gyártás megszünte­tése miatt több évig hiány­zó hazai fűnyírók előállítá­sához. A szakemberek még abban az esztendőben to­vábbfejlesztették az alap- berendezést, és kerti kapát is készítettek hozzá. A két- célú motoros szerszámból az év végéig ötszáz hagyta el a szerelőszalagot, s még az idei tavaszi munkák meg­kezdéséig további félezrei szállít , az üzem a belföldi kereskedelemnek. A hasonló képességű külföldi társainál olcsóbb hazai gépet most már újabb munkára, a fu­varozás megkönnyítésére is használhatják a háztáji kis­gazdaságok. iNwmSi® 1931, február 10., kedd Az SZKP legutóbbi, XXV. kongresszusa 'Fotó: APN—KS

Next

/
Thumbnails
Contents