Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
Minden szombat szabad...? VÉLEMÉNYEK EGY INTÉZKEDÉSRŐL Pólyák György Lapjaink január végén hírül adták azt, hogy az 1982/ 83-as tanévtől ötnapos lesz a munkahét az ország összes iskolájában. Más szóval: minden szombat szabad lesz. A Művelődési Minisztérium . illetékesei azt is közölték: az . átállást, gondosan mérlegelik, s azt vizsgálják: miként le- . hetne a jelenleg tanítással • töltött, órákat úgy pótolni, hogy ne szenvedjen csorbát a nevelés-oktatás ügye. Az információ nem kis meglepetést keltett, hiszen a ' tizenegy napos ciklust eddig csak az általános iskolákban tették kötelezővé,' ott alakították ki a már bevált s zökkenőmentes gyakorlatot. Hm* A középiskolákban viszont 'még csak hasonló’ jéíl'egv. kísérletek folynak, vagy azokra készülnek fel. Ezek a tények is érzékeltetik, hogy • nem átlagos nehézségekkel járó, hanem igen komoly fel. ■ adatról van szó. Az mindenképpen biztató, hogy a főhatóság most is épít — minden ilyen jellegű korábbi próbálkozása sikerrel járt — a demokratizmusban rejlő nagyszerű lehetőségre, s igényli a pedagógusok .széles táborának segítségét, meglátásait, javaslatait is. A gyöngyösi Vak Bottyán János . Ipari Szakközépiskolában az igazgató, a tanárok és a diákok véleményére voltunk. kíváncsiak. Azért, itt kopogtattunk, mert ebben az intézménytípusban lesz a leggonrijerhesebb az átállás. Legalábbis mi ezt hittük... Régen kellett volna A matematika—fizika szakos Szabó Gyula arról győz meg. hogy rég várták ezt a döntést. Természetesen az indoklással sem marad adós: — Az üzemek megelőztek bennünket, s ebből a helyzetből számos kellemetlenség fakadt már. A gyárkapu minden .második szombaton zárva, de nekünk csak be kell jutni a műhelybe, mi ekkor is igényeljük a fűtést és a világítást. Mondanom se kell. hogy ennek a teher- . tételnek sehol sem örülnek, ám a szükség mégis törvényt ‘ bont. Hadd említsek meg egy egyéni motimuvqt is: kislányunkkal ezeken a hétvégeken nem tudunk mit csinálni. mert mindketten dolgozóink. Nálunk többen járnak hasonló cipőben. Épp ezért egyöntetű az öröm. hogy jövő szeptembertől megpróbálkozunk a tizenegy napos rendszerrel. Minden kezdet nehéz, ezért nálunk is adódnak majd kisebb-nagyobb gondok, de ezeken feltétlenül úrrá leszünk, mert számítunk rájuk. Az ésszerűség jegyében Pontos menetrendet állítottak össze, s tisztáztak minden vitás témát. A cél érdekében tapasztalatcsérére is vállalkoztak. — .Egy. budapesti . szakközépiskolát kerestünk fel, ott már rutinosan dolgoztak, épp ezért ötleteket akartunk szerezni tőlük. Rá kellett azonban jönnünk, hogy nálunk egészen mások a körűimé* nyék. Rendkívül sok bejáró tanulónk van, ezért nem tarthatunk naponta hét-nyolc Kovács József órát, mint ők. Arról se mondhatunk le, hogy a gyerekek elsajátítsák az új tantervek által előirt anyagot. Ebbe különben a minisztérium se egyezne bele, Ezért aztán alaposan szétnéztünk házunk táján. Abban is megállapodtunk, hogy nem nyújthatjuk meg a tanévet, hiszen fiaink-lányaink egy hónapot töltenek nyári gyakorlaton, s a. pihenésre, a vakációra is joguk van. Épp ezért nem maradt más hátra, mint az, hogy elemezzük az egyes tantárgyak ismeretanyagát. Felfedeztük, hogy itt is. ott is akadnak olyan üresjáratok, amelyeket, minden különösebb nehézség nélkül kiiktathatunk. s ezzel mindenképpen jelentős időt nyerünk. Több törődés Rendkívül érdekesek a bizonyító erejű részletek, ezeket így sorolja Pólyák György igazgató: — Rukkoljunk ki a példákkal! Matematikából a szögfüggvényekkel kapcsolatos ismereteket másodjk osztályban tanítjuk, fizika szakos kollégáink viszont már elsőben megkövetelik ezeket. Az ellentmondást úgyiöldjék fel, hogy mindent elmagyaráznak a fiataloknak. Ha megteremtjük a hiányzó szinkront — erre a tan~ könyvírók eddig alighg gondoltak —, akkor az időnye- rés terén ismét nagyot léptünk előbbre. — Én úgy érzem', hogy minden szombat szabad lehet. ha az említett úton következetesen haladunk, s az ésszerűség jegyében kurtítjuk. tömöríti ük — ....minden f ontosat meghagyva — a különböző .anyagokat így aztán elérjük azt, hogy a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Én csak saját tárgyamat, a matematikát emlegetem. Túlzás nélkül állítom. hogy itt eay esztendö- nyi általános iskolás tudnivalót. veszünk át újra. Ha ezt a szájba rágást mellőzAz ötletnek és a rövidségnek egyre nagyobb szerepe van mindenfajta olvasmányban. Úgy gondolom, a tudományos-fantasztikus történeteknek is a legizgalmasabb oldala az ötlet, kiváltképpen, ha eredeti. Nos. az alábbi történet alapötlete annyiban nem eredeti, hogy a sci-íi-ben is létjogosultságot nyertek az egypercesek. Maguk a történetek viszont garantáltan nélkülöznek minden tudományos alapot, de reméljük, egy-egv átfutó gondolat felkeltésére talán alkalmasak. I. történet — avagy ne csempész- szünk zugárut. — Tízévi előkészület után sor került arra. hogy végre — annyi próbarepülés után — a világűrbe küldjék az amerikai űrsiklót. A fedélzeten — amint az újságokból is értesültünk — .helyett kapott az úgynevezett lézeres célzóberendezés is, amely a nukleáris fegyverek célba juttatásának tökéletesítését szolgálja. Robert Glymm és McRomero a földi utasításra éppen bekapcsolták a célzószerkezetet, amikor kinyílt a kabin ajtaja, és egy rötszakállú. körülbelül 182.5 centiméter magas egyenruhás férfi lépett be az ajtón. Kivette a szájából füstölgő pipáját és kellemes hangon, tökéletes amerikai angolsággal megszólalt. — Sajnos az önök -pogy- gvászát lefoglalom. Rendelkezéseink értelmében ugyanis minden olyan útijjoimít tilos behozni, amely alkalmas bármilyen élő vagy élettelen közegben ■ kárt okozni, avagy erre felhasználható. A mosolygó férfi még idézte az ide vágó paragrafusokat. de ezt már sem Glymm, sem McRomero . SiPniiizSsi Wih Ipbruár 8., vasárnap Szabó Gyula (Fotó: Szántó Györgyj zük, ha vidéki kollégáink — tisztelet a szép számú kivételnek — hivatásuk magaslatán állnak, s nem szegik meg folyvást az óratartási fegyelmet, akkor a tanulók már olyan útravalót hoznak magukkal, amelyre már lehet építeni. Az is érdekelt bennünket, hogy miként vélekednek a tizenévesek. A fiatalok véleményét tolmácsolja a másodikos Kovács Jóska: — Az nem lenne jó, ha hosszabbítanák a tanévet, s a napi hét-nyolc óráért sem rajonganánk. Akkor inkább maradjon minden á régiben — erősködik. Amikor a korábban már jelzett javaslatokra célzunk. mindjárt felcsillan tekintete. — Ez a változat nekünk is tetszik, erre készséggel igent mondanánk. íme egy példa arra, hogy a tanárok és tanítványok maradéktalanul egyetértenek. Ez mindenképpen biztató akkor is, ha csak egy iskolában tájékoződtifhk, mert a tapasztalatok arra {italnak, hogy az ötnapos munkahét megvalósítható. A sikeres áttérés fedezete a közös töprengéssel járó felelősségtudat. .. Pécsi István nem hallotta, mert mindketten elájultak. II. történet — avagy a történettudomány objektivitása. A híres történettudós némi kis szünetet tartott, majd így folytatta. — Azt már tudjuk, hogy a demokrácia valami nagyon fontos alkatrész, vagy valami ehhez hasonló lehetett. mert csaknem minden fennmaradt írásban találkozunk vele. Azt viszont nem tudjuk pontosan, milyen gyártási folyamatban használták. Eg.y tudós kollégám azt állítja, a nagyfokú környezetszennyeződés odáig fajult, hogy mesterséges levegőt kellett előállítani és ennek a gépi berendezésnek volt egyik tartozéka. Mások ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, miszerint a demokrácia a nagy éhség korszakában feltalált szintetikusan élőállított és központilag elosztott élelmiszer- adag megjelölésére szolgált. — Jómagam arra a következtetésre jutottam, hogy mivel a demokrácia szót általában a népviselők használták legtöbbet, így maga a szó is valami néphagyományt jelölhetett, amelyet rituális szertartásokon adtak elő. népi játékok formájában. A számítógépbe betáplált adatok most már minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a szavak előfordulási gyakorisága bizo600 oengő a filmeseknek A Zárt tárgyalás margójára I Az egri. Vörös Csillag mozi most mutat be éjjeli elő-, adásainak keretében egy 1940-ben forgatott magyai játékfilmet: a Zárt tárgyalást. Nem mindenki előtt ismert, hogy ennek a kiváló magyar filmalkotásnak a létrejöttéhez a maga szerény lehetőségeivel Eger' városa is hozzájárult. Az Atelier Játékfilm- gyártó és Forgalmazó Vállalat levélben kereste meg Eger város polgármesterét, bejelentve, hogy a varosban kívánja a film külső felvételeit elkészíteni. E munkálatokhoz részben engedélyt, részben pedig valamelyes anyagi támogatást kért. A város képviselőtestületi közgyűlése egyhangúlag 600 pengőt szavazott meg kiutalni a filmesek részére. „Az egri képviselőtestület tudatában van — mondta ki a határozat — az egri film felvételek nagy propagandaértékének, s ezért készséggel támogatja a vállalkozást. A képviselőtestület szeretett volna nagyobb értékű támogatást biztosítani a nagy sikerűnek Ígérkező film részére, azonban a nehéz háztartási helyzet miatt ezt megtenni nem áll mód ja bán. M indazonáltal felhívja polgármesterét, hogy egyebekben nyújtson mindenben segédkezet a város propagandáját láthatóan elősegítő vállalkozás részére.” Így vált tehát 1940-ben Eger városa szerény anyagi segítő keze révén részesévé egy olyan kimagasló magyar filmalkotásnak, amely a mai szocialista film- esztétikusok, így például Nemeskürty István szerint is a korszak leg jelentékenyebb, a legjobb francia filmek igényes színvonalát elért alkotás. Vártunk e nagyszerű ma-1 gyár film felújítására, s mindenképpen örömmel vehetjük. hogy arra épper» Egerben is sor kerül, ahol a mű külső felvételei készültek. Sugár István Ma nyílik a XIII. magyar játékfilmszemle Budapesten Ma, vasárnap este a budapesti Vörös Csillag moziban l.ugossy László Köszönöm, megvagyunk című müvének díszbemutatójával megkezdődik a XIII. magyar játékfilmszemle. Hétfőtől csütörtökig 23, a tavalyi pécsi szemle óta elkészült filmet vetítenek, a reggel 9 órától estig folyamatosan tartó előadásokon! A filmek közül 11 ősbemutatóként kerül a közönség elé, ezeken a Vörös Csillagon kívül a Tanács moziban is megtekinthetik az érdeklődők, a Horizont Filmszínházban pedig a Balázs Béla Stúdió új műveiből, illetve televíziós produkciókból vetítenek összeállításokat. (MTI) nyos időkben összesűrűsödött. tehát "Ilyenkor tartotta a XX. század lakossága kedvenc népi szórakozásait. Az első ilyen nagy világnéphagyomány-össze jövetel re 1914-től kerül sor, a másodikra 1939-től... III. történet — avagy- Kercsei Jenő megbolondulása. Kercsei Jenő hat évig lakott albérletben. Ez alatt meggyűlölte feleségét, gyermekét, munkahelyét és az élet nevű intézményt. Mivel azonban ingatag jellem volt, gyűlölete parttalan ujjongásba csapott át. mihelyt tudomást szerzett arról, hogy költözhet a részére kiutalt két és fél szobás lakásba. A költözés napján még egyszer alaposan szemügyre vette szenvedésének színhelyét, a heverő mellé állított gáztűzhelyt, a sarokban a lavórt, aztán bámulatos szervezőképességről tévén tanulságot, nekilátott a hurcolkodásnak, és este már az új lakásban kigyúló lámpafényben elégedett sóhajjal ült le a televízió elé. Az asszony a konyhában boldogan csörömpölt saját edényei között, a gyerek először életében ült le magától tanulni külön szobájában. Kercsei Jenő úgy érezte: boldog. Egészen addig, míg rá nem jött, hogy drága karórája elveszett a hureolko- dás közben. Ám mint minden, ez a bosszúság is tűnő volt a mai napon, mivel rájött, hogy még az albérletben vetette le, nehogy megsérüljön, és az ablak párkányára helyezte. — Otthagytam az órám — mondta a feleségének és megcsókolta, amikor elindult. — Siess nagyon drágám, — válaszolta az — mert ünnepi vacsorát főzök. Kercsei Jenő jó negyedórás séta után megállt volt albérletük előtt. Benyitott a nagy barokk épület utcai kapuján, beidegződött mozdulattal felkattintotta az automata világítót, kettőt fordult a szűk folyosón, zsebéből előhalászta a még nála lévő kulcsot, és már éppen a zárba illesztette volna, amikor zajt hallott. Fülét rátapasztotta az ajtóra, aztán lenyomta a . kilincset és benyitott. A heverő melletti gáztűzhelyen nagy vörös fazékban fortyogott va- i lami. Felesége a sarokban álló lavórban mosta a kezét, a gyerek a heverő szélén ült, és a lábát lobált a, Szigethy Antira*
