Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
HA A VÉGE JŐ Áziraki mintafarmtól a viszneki tornacsarnokig Köszönjük, jól vagyunk Olcsó és gazdaságos felújításokat végez az AGROBER Az V. ötéves tervidőszakban az AGROBER — Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tervező és Beruházási Vállalat ■ Heves megyei Kirendeltsége is jelentős részt vállalt az új mezőgazdasági létesítmények tervezéséből és a kivitelezés szervezéséből. Öt esztendő alatt csaknem másfél milliárd forint értékű beruházásnál működtek közre. Mint Molek Jenő igazgató és Semperger József főmérnök elmondták: Poroszlótól Tar- naméráig, illetve Csánytól Hevesig 21 üzemi, nagy teljesítményű bábolnai szárítót terveztek és építésében is részt vettek. Ezek az új létesítmények a különböző szántóföldi termények biztonságos szárítását segítik elő. Melléjük csaknem mindenütt 300—500 va- gonos tárolót is létesítettek. Közülük is kiemelkedett a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet S00 vagonos tárolója, valamint a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kápolnai csarnoktárolói is. A zöldségtermelés fejlesztéséhez szintén jelentősen hozzájárultak. Főleg a hevesi homokhátságon levő gazdaságoknak. így a hevesi Rákóczinak négy és fél, a tar- naméraiaknak 2,4, a káliak- nak 3. a kisköreieknek 0,6 hektáron terveztek korszerű fóliatelepet, palánták és korai primőr áruk termelésére. Emellett Hevesen kétezer tonnás zöldségválogatót, Nagygomboson, a Hevesi Állami Gazdaságban, valamint Tar- namérán úgynevezett para- dicsomlé-kinyerő üzem létesítésében vettek részt. Közreműködtek a zagyva- szántói 500. a Hevesi Állami Gazdaság 240, a nagyrédei 250 és a bátori 300 férőhelyes szarvasmarhatelep rekonstrukciójában, valamint a nagyrédei hűtőház bővítésében is. Hevesen a vasútállomás közelében agrokémiai központot, a Füzesabonyi Állami Gazdaságban pedig dohányszárítót terveztek. Részt vállaltak a III. és IV. ötéves tervben megyénkben épült sertéstelepek folyamatos rekonstrukciójából. Tiszanánán például ezzel duplájára növekedett a férőhelyek száma. A Füzesabonyi Állami Gazdaságban pedig kialakították a sertések természetes tartására alapozott energiatakarékos eljárást. Munkájukat dicséri a szociális és kommunális létesítmények tervezésében való aktív részvételük is. Ennek eredményeként készült el például az egri 4. számú Általános Iskola nyolctantermes, továbbá az andornaktálytti, a besenyőtelki és a mezötárká- nyi óvoda bővítése. Megtervezték a detki és a nagyúti termelőszövetkezeti üzletet, a füzesabonyi, a szűcsi, a gyöngyöstarjáni, a kerecsen- di takarékszövetkezeti székházat, valamint a Füzesabonyban felépült tanácsi lakásokat. Elkészítették az egri keselyőbérci úttörőtábor korszerűsítési programját, valamint az egri körcsarnok mögötti edzőterem és a viszneki tornacsarnok terveit. Ott voltak az Egri Csillagok, a detki, a poroszlói és a csá- nyi termelőszövetkezet gépműhelyének. az egri és a gyöngyösi MEZŐGÉP festő-, illetve forgácsolóműhelyének kialakításánál is. Ezek mellett 100 kilométer üzemi utat is terveztek, illetve építettek. Tevékenységüket Heves megyén kívül is megismerték az elmúlt öt évben. Egyebek mellett Ráckevén a Dunavar- sánvban, ahol szárítót, Cegléden takarmánykeverőt. Nagybarcán fóliatelepet, a budapesti Rozmaring Termelőszövetkezetnek pedig üvegházat terveztek. Közreműködtek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium budapest—farkashegyi repülőgépes növényvédő központjának kialakításánál, valamint Szabolcs-Szatmár megyében a Napker község határában épülő meteorológiai radarállomás létesítésében. Az AGROBER Heves megyei Kirendeltségének munkatársai a hetvenes évek második felében elismerést szereztek külföldön is. A középkeleti országok közül egy hatezer hektáros mintafarm tervezését és kivitelezését irányították az iráni Kordánban. Részt vettek Irakban, Kurna mellett a Suwaib- farm létesítésében is. Ennek igazgatója és hat munkatársa a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban tanulmányozta a korszerű gazdálkodás feltételeit, melynek tapasztalatait azóta az iraki farmon hasznosítják! Jelenleg Kenyával. Szíriával és Szudánnal folytatnak tárgyalásokat baromfitelepek tervezésére. A VI. ötéves tervben a megváltozott közgazdasági környezetben, főleg az olcsó és gazdaságos épületfelújítá- sokban vesznek részt. Egyebek között a nagyrédei hűtőház bővítésében, a nagyfü- gedi és a vámosgyörki tehenészeti, valamint a mátrade- recskei baromfitelep felújításában. illetve a Füzesabonyi Állami Gazdaság szakosított sertéstelepének rekonstrukciójában. Részt vállalnak az egri kemping továbbfejlesztéséből, a tekecsarnok és a teniszpálya létesítéséből. Üzemi konyhát és éttermet terveznek a feldeb- rői Rákóczi Termelőszövetkezetnek. Meliorációs programot dolgoznak ki a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságnak és a jászapáti termelőszövetkezetnek. Ezek mellett Egernek évente 50 ezer forint értékű műszaki tervező munkát végeznek majd. A kirendeltség az elmúlt öt évben két alkalommal nyerte el az élüzem címet. Jó hírüket szeretnék megtartani a következő években is a mezőgazdasági üzemek megelégedésére. Mentusz Károly 1898—1981 A kongresszusok mérföldkövei 2. AZ OSZDMP VI. kongresszusa Pétervárott 19./.július 26-tól augusztus 3-ig féllegális körülmények között végezte munkáját. Ekkorára olyan helyzet alakult ki, amelyben a proletariátus és a legszegényebb parasztság csakis, fegyveres erővel vívhatta ki a politikai hatalmat. A kongresszus abból a lenini tételből indult ki határozataiban. hogy a szocializmus győzelme lehetséges először néhány, sőt egyetlen, egymagában vett országban is. A VI. kongresszus határozatában leszögezte, hogy a hatalom csak fegyveres felkelés útján, a burzsoázia diktatúrájának megdöntése révén mehet át a proletariátus és a szegényparasztság kezébe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni két- három hónap alatt az egész Oroszországban győzött a szovjethatalom. A szocialista forradalom széles körű kibontakoztatásához azonban béke kellett. Az imperialista nagyhatalmak Szovjet-Orosz- ország felszámolását minden lehetséges módon szorgalmazták. A forradalmat csak a haladéktalan békekötés menthette meg. Lenin óriási erőfeszítéseket tett. érvelt é« vitatkozott azért, hogy barátai. ellenfelei, a párt leg- *«l*c>bb vezetése is megértse ai azonnali békekötés elvi, politikai és gyakorlati szűkA béke, vagy „forradalmi háború” kérdésének eldöntése, az ezzel kapcsolatos viták lezárása érdekében összehívták a párt VII. kongresszusát, amely 1918. március 6. és 8-a között ülésezett Pet- rogradban. Ez volt az első kongresszus, amióta a párt az állam élére került A Központi Bizottság politikai beszámolójában Lenin kimutatta a „baloldali kommunisták” álláspontjának végzetes voltát és leleplezte Trockij vonalát, amely veszélyt jelentett a forradalomra nézve a „se háború, se béke” jelszavának meghirdetésével A TANÁCSKOZÁS szó: többséggel Lenint támogatta, ami lehetővé tette a szovjethatalomnak. hogy lélegzetvételi szünethez iusson. A VII kongresszus' óriási történelmi jelentőségű feladatot teljesített Kivezette az országot a háborúból és békét adott Oroszország népeinek. Olyan határozatot hoztak, hogy a pártnak az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt — OK(b)P — nevet adják. Az Októberi Forradalom végrehajtásával és a proletár- diktatúra megteremtésével az első pártprogram — amelyet 1903-ban fogadtak el — megvalósult Az új program kidolgozására bizottságot választottak. 1919. március 18-a és 23-a között ülésezett az OK(b)P VIII. kongresszusa, amely elfogadta a párt új, második programját, amelyet Lenin vezetésével dolgoztak ki. Minthogy Szovjet-Oroszor- szágban létrejött a proletariátus diktatúrája, megvalósult a munkásosztály hatalma, ezzel az első pártprogram fő célkitűzése teljesült. ígv a párt elé újabb, nagy horderejű. hosszabb távra szóló feladatok megoldás-» került: a .proletárdiktatúra államának megszilárdítása, a szocialista társadalom felépítése. Az új program megjelölte a párt feladatait politikai, gazdasági, kulturális és más területeken a kapitalizmusból a szocializmusba való- átmenet egész időszakára Nagv jelentőségű az a határozat. amely rámutatott, hogy a középoarasztságot a ^proletariátus és a szegénvoa- raszt-ság szövetségesévé kell tenni a szovjethatalom megvédéséért és megszilárdításáért folvó harcban. LASSAN VÉGÉHEZ közeledett a háború, amelyet. a belső és a külső ellenforradalom egyesített erői kénv- szerítettek rá a szovjet köztársaságra. Ebben az időszakban a szocializmus építésének feltáruló perspektíváit a párt IX. kongresszusa vázolta fel amelv 1.920 március 29-től április 5-ig Moszkvában ülésezett. A fp napirendi pontok a gazdasági építés legközelebbi feladatai és a szakszervesetek kérdése voltak. Már szinte el sem akarja hinni az ember, hogy legyen üzem ebben a kis országban ahol az év elején az érdeklődőnek azt válaszolják: — Nemcsak az elmúlt évet fejeztük be jól. de ennek következtében 81-et is jól kezdtük. Panasz, sóhaj, nyafogás sehol? Sehol. Még annyi sem. hogy: — A mindennapi gondjainkat kivéve. Még ennyi sem? No. nem ennyit azért hozzátett az előző megállapításhoz Kelemen Árpád is, a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyártó Üzemének igazgatója. Ettől szinte megkönnyebbült az ember. Rátettek még egy keveset Semmi zökkenő január első munkanapján. A vezetők és a munkások a szokásos módon találkoztak gyűléseken. megbeszéléseken, hogy mindenki előtt világos legyen, mit kell tenniük az új esztendőben. — Egyetlen tényt az ösz- szehasonlítás végett. Ha a múlt év első dekádjában a termelési értékünk a másfél milliót tette ki, ugyanebben az időszakban az idén hét és fél milliót értünk el. Azt pedig sokan tudják, hogy mifelénk január első tíz napja a várakozás, a dol- gozgatás, a ténfergés jegyében szokott eltelni. December utolsó napjaiban mindent kisöpörnek, az anyagszállítás elkezdéséhez is idő kell. ezért aztán van is termelés, nincs is. — Mi már tavaly novemberben eleget tettünk a tervidőszakra vállalt kötelezettségeinknek. Ezért tudtunk olyan félig kész gyártmányokat is „tartalékolni”,.amiken csak folytatni kellett a munkát. Ilyen egyszerű az egész. De ki képes erre? Akinek nem kell kapkodnia a tizenkettedik hónapban. — Még arra is futotta az erőnkből, hogy plusz megrendelésnek tegyünk eleget novemberben és decemberben, Persze, nem szívességet kértünk1 a dolgozóktól, hanem meg is fizettük őket ezért a többletmunkáért. így tudták a száz százalékot még 1.9-del megtoldani ami azért is figyelemre méltó. hogy nem csak forintbar mérhették a teljesítményű két. Darabszámra is megfe leltek az igényeknek még tartalék alkatrészekből is. Tehát nem úgy csinálták, hogy az egyik cikkből a szükségesnél kevesebbet állítottak elő a másikból pedig fölös számban. A szerződéses kötelezettségüket komolyan vették. Igen! A túlóra az túlóra Tény. hogy sokszor az méltatlankodik a sok túlóra miatt, aki más alkalommal viszont azért elégedetlen, mert a műszakot nem kell meg- toldania. — Tavaly több mint kilenc százalékkal használtunk fel kevesebb túlórát, mint egy évvel azelőtt. Ebből az is kitetszik, hogy általában kiegyensúlyozott volt nemcsak az év vége, hanem az egész esztendő. A nagy kapkodásokat nem követték a nagy semmittevések. Az üzemi közhangulatot ez jó irányba befolyásolta, az biztos Aligha tiltakozik jobban bármi ellen a munkás, mint a kaokodás miatt. Mert ő is számol. — Ma már az emberek arra alapoznak, hogy tudják, milyen' jövedelmet várhatnak hónapról hónapra. Ez érthető. A normális mennviségű túlóra miatt tehát senki sem haragszik. — És a differenciált bérezés miatt? — Elvben is más ez és a gyakorlatban is. A forint mindenkinek forint és általában annak örülnek az emberek, ha ők is legalább annyit keresnek, mint a társaik. Ha a másik zsebébe több megy, mégha érti is, akkor sem szívesen látja. Lenin ezen a tanácskozáson behatóan foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és hangsúlyozta, hogy eredményes megoldásuk feltétele a munkásosztály akarategysége. Minthogy az intervenció és a polgárháború még nem fejeződött be. a gazdasági építésre vonatkozó határozat a hadikommunizmus politikájára volt alapozva. A szak- szervezetekről szólva határozatban leszögezték, hogy a dolgozóknak tevékenyen részt kell venniük a gazda1 sági építésben, és arra kötelezték a pártszervezeteket, hogy a szakszervezetek segítségével terjesszék ki a murikában tapasztalható fellendülést a dolgozók legszélesebb tömegeire. A szakszervezetek helyéről. szerepéről, irányításának elvi és módszertani kérdéséről a kongresszuson és azt követően is éles viták bontakoztak ki a párton belül. A Központi Bizottság tagjainak többsége — élén Leninnel — arra az álláspontra helyezkedett, mely szerint a szakszervezetek a pártot a tömegekkel összekötő hajtószíjnak, a kommunizmus iskolájának tekintendő. „A szakszervezet azonban nem állami szervezet — írta Lenin —, nem a kényszer szervezete, iskola, az igazgatás iskolája, a gazdálkodás iskolája, a kommunizmus iskolája.” A szakszervezetek útján valósul meg a kapcsolat a kommunista párt és a dolgozó tömegek között. A párt „vezeti a munkások párton kívüli tömegét, felvilágosítja, képezi, tanítja, neveli ezt a tömeget, előbb a munkásokat, majd pedig a parasztokat is”. A SZOCIALISTA gazdaság építésében a szakszervezetek fő funkcióinak Lenin azt tartotta, hogy részt vegyenek a szovjet állam tervező és gazdasági szerveiben, harcoljanak a munka termelékenységének emeléséért és a munkafegyelem megszilárdításáért. A szakszervezetek gondoskodnak a munkások anyagi és szellemi érdekeinek védelméről, és szolgáltatják a káderutánpótlást az állam- gépezetnek és a gazdasági apparátusnak. (Folytatjuk). Vasas Joachim Más dolog, ha a túlóra végső száma egy kicsi' meghaladta a tervezettet. Kevés az egy szakma A létszám? A nagycsarnokban' még csak meglennének, mert ott már az is előfordul. hogy egy embei két szakmához is ért. — Házi oktatást szerveztünk a második szakmára. Ezt a végbizonyítványt ugyan más üzemben nem fogadják el. de mi értékeljük. Arra is törekszünk, hogy megtaláljuk a módját az államilag elismert oklevél megszerzésének is. Érthető a szándék. — Ha azt mondom, hogy nálunk a 860 dolgozóból 360 tanul, azt is érzékeltettem, hogy nem vagyunk szűkmarkúak. Pedig előfordul, hogy másoknak képezünk szakembereket. mert a bizonyítvány birtokában máshová mennek. Tudom, népgazdasági szempontból ez nem káros. Hiszen a tudását hasznosítja. De nekünk nem ugyanaz. Az sem szolgálja az üzem hasznát, ha valaki mérnöki oklevéllel vissza akar menni a marógéphez. Hogy miért? Mert mint fizikai munkás többféle élőn' t élvez a különböző juttatásoknál. Az értelmiségi pedig. .. Tessék megfejteni ezt a furcsaságot. Mi tegye vonzóvá? A kétszakmás munkásokkal sincs, megoldva az üzemben minden. Gondjaik gondja a kiszolgáló tevékenység. — A darukon általában azok a nők dolgoznak, akik már közel járnak a nyugdíjjogosultsághoz. Ha ők elmennek, honnan szerezzünk a helyükbe másokat? Kint. a szabad ég alatt a tél is keményebb. a nyár is elviselhetetlenebb. mint a csarnokban. Ott ülni fent a fülkében órákon át...! Mennyiért? Kérdezhetnénk. — Ügy kell a bérezésüket kialakítani, hogy -vonzóvá legyen az a munkahely. Hogy még férfiak is vállalkozzanak rá? Az már túlságosan szép lenne. De ha a férfiak ülnek be a fülkébe, kik lépnek az ő helyükbe? A kérdés megválaszolatlanul maradt. Mert igaz. hogy zökkenők nélkül kezdődött az év a kitérőgyárban, hogy kétségeik sincsenek a következő hónapok tennivalói felől, kiegyensúlyozott az anyagszállítás is, de hót mindegyik napra jut egv-egy megoldásra váró gond. Nem is lehetne másként,’ Ez a természetes. G. Molnár Ferenc Miskolcról m ■■ \on a Danteiin A Borsod megyei Tejipari Vállalatnál Daniella márkanéven megkezdték a zsírszegény habosított krémtúró gyártását. A már országosan ismert és népszerű Gervais habosított krémtúróhoz hasonlóan szintén négyféle ízesítéssel fogják készíteni. Elsőként a vegyes koktél gyártását kezdték meg, ezt követi majd az alma, körte és natúr ízesítésű Daniella krémtúró. Az új terméket az egész országban árusítani fogják. A tervek szerint február végétől már naponta tizenöt-húszezer pohárral készítenek belőle. (MTI) Nwiisäi 0j 198k. február 4,,
