Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

Egy akcióév után Beszélgetés Gazsó Lászlóval, a Heves megyei KISZ-bizottság titkárával IVallara irt traktorokkal ? Ezekben a napokban zaj­lanak megyeszerte a KISZ vezetoségválasztó es beszá­moló taggyűlései. Ezeknek a rendezvényeknek állandó meghívott vendégei a me­gyei KISZ-bizotfság munka­társai. A tapasztalatokról kérdeztük Gazsó Lászlót, a Heves megyei KlSZ-bizott- ság titkárát. Egy kis statisztikával kez­deném — mondta a titkár. — Eddig nyolcszáz értekelő taggyűlést tartottak meg a megyében. Jelenleg 27 481 KISZ-tagot tartunk nyilván. Életkor, s másirányú moz­galmi elfoglaltság (párt, szakszervezet) miatt eddig 473-an azt jelezték, hogy az új mozgalmi évben nem kí­vánnak részt venni az ifjú­sági szövetség munkájában. Az alapszervezetek pedig 107 KISZ-tagot töröltek soraik­ból. öt alapszervezetet ösz- szevontak, ötöt pedig ketté­osztottak. Ez utóbbiakra azért volt szükség, mert csökkent a taglétszám, il­letve olyan arányban növe­kedett, hogy ez a jó, haté­kony munkát már nem tet­te lehetővé. A hevesi járás alatkai húsüzemének alap­szervezete megszűnt, mivel a létszám az új mozgalmi év­ben mgr nem érte volna el az öt főt. Alakult viszont nyolc új közösség. többek között a hevesi járásban is egy. Ezek az adatok azonban még nem teljesek, mert az értékelő, vezetőségválasztó taggyűlések lebonyolításá­nak utolsó határideje már­cius 15. A tanintézetekben például még több helyen csak beszélgetésünk után ke­rül sor ezek megtartására. — Milyenek voltak a tag­gyűlések előkészítései? — Az előkészítő időszak­ban a legtöbb helyen meg­történtek az egyéni elbeszél­getések. A KISZ-csoportok értékelték tagjaik és a ve­zetőség munkáját, jelölő bi­zottság nélküli választás esetén kialakították vélemé­nyüket ,„.az yj vezetőségről. A pártszervék, tanácsi és társadalmi vezetőket meg­hívták a taggyűlésekre, s az eddigi tapasztalatok szerint ennek a legtöbb helyen ele­get is tesznek. — Milyenek a beszámo­lok. az egyéni vállalások ér. tékelései? — A beszámolók néhány kivételtől eltekintve a kol­lektív munka eredményei. Reálisak, kritikusak, a KISZ- rounka különböző területei­ről — elsősorban a gazdaság- építő tevékenységről szólnak. Az erősebb, közösséggé ko­vácsolódott szervezetek . vál­lalkoznak a kollektíva fej­lődésének minősítésére, a hiányosságok okainak elem­zésére. Az alapszervezetei többsége azonban léltárszeri számadásra vállalkozik esu pán. Ezek a hiányosságé' elsősorban az adott szerve zetek alacsony fejlettség szintjére vezethetők vissza s — nem titok — a mi irá nyitó és felkészítő munkál hatékonyságára is. Az egyéni értékelések ossz hangban vannak a beszámo. lókkal. Ahol KlSZ-csopor- tok működnek, ott minden­hol éltek az egyének mun­kájának csoporton belüli ér. tékelésével. Az értékelő ösz- szegzések jelentősen meg. gyorsítják, pergőbbé teszik a taggyűlések menetét, de esetenként az átlagértékelés­ben elvesznek az egyének. — Miről szólnak a viták, általában milyen a tagság aktivitása e téren? — Az aktivitás összessé­geben közepes, de ez igen változó. A tapasztalatok sze­rint általában 3 és 15 kö­zött váltakozik a hozzászólá­sok száma. A meghívottak segítő,' építő szándékkal szin­tié kivétel nélkül elmondják véleményüket. Az általunk hangsúlyos elemeknek neve­zett felszólalásokról szólnék csak részletesebben. A gaz­daságépítő munka területén a termékszerkezet-váltás, a munkaerő-átcsoportosításo­kat megértő, sürgető, ezek hatásfokát erősítendő hoz­zászólásokról adhatok szá­mot. Az alkotó teljesítmé­nyében a jobb munka es a bérezés közötti ellentmon­dást feltáró felvetésekkel, a KISZ-es gazdaságépítő mun­kaformák megújításának igé­nyével gyakran találkozunk. A hozzászólásokból kitűnik, hogy a KISZ munkastílusát érintően kedvező fogad*atás- ra talált az önállóság foko­zását előtérbe helyező el­képzelés. a tervezési rend­szerünkben történt változá­sok-(naptári akcióév. akció- programok terjedelme stb.). Igényként vetődik fel a lak kóterüléti és a közvetlen irá­nyít ásű alapszervezeteknél elsősorban a helyszíni segí­tő munka fokozása. Válto­zatlanul a viták központi kérdése a Hátatok lakáshely­zete. amv : ellenére, hoay a megoldást elősegítő köz­ponti intézkedések kedvező visszhangot váltottak ki. El­sősorban a helyi adottságok felkutatása, a fiatalok szel­lemi és fizikai energiájának mozgósítása hangzik el a ja­vaslatokban. de találkozha­tunk a meglevő feszültségek feltárásával is. — Melyek . a soron kö­vetkező feladatok? — Azoknál az alapszerve­zeteknél, ahol már megvolt az értékelő taggyűlés, a kö­vetkező összejövetel témája a kongresszusi levél megvi­tatása. s természetesen ké­szülődés a KISZ X. kong­resszusára — mondotta be­fejezésül Gazsó László. Kis Szabó Ervin Tél végi hajrá a Az e*yik nap elolvad, a másikon ismét hó ül a hosz- szú műhelycsarnok tetejére, az épület környékén heverő, már kijavított, vagy orvos­lásra váró traktorokra, mun­kagépekre. Van belőlük bő­ven, ésak az itt dolgozó negyven ember bírja kellé energiával, hozzáértéssel Tóth Antal főmérnök szerint az utóbbival nincs különö­sebb baj. A gárda majdnem teljes egészében szakmunká­sokból áll. A gond ott kez­dődik. hogy a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet 29 erőgé­péből 17-et már nullára írtak. va részének mégis ki kell majd vónulnia a tavaszi ta­lajmunkákra. Természetesen komoly szűrőn megv át s géppark, s amelyik traktor zabálja az üzemanyagot, vagy javításához semmiféle mó­don nem tudnak alkatrészt szerezni, azt kiszuperálják. Különben két silózójukat Is halálra ítélték. Helyettük egy nagy teljesítményű, nyugati piacról származó Hesstont várnak. Igaz, kétmillióba ke­rül. de megérdemli a felfej­lődőben levő tehenészet min­denképpen. Három MT—80- as úi traktor ügyében szin­tén intézkedtek ... Cseng az üllő Az erőgépek javítása egyébként tervszerűen halad, rövidesen be is fejeződik. A gépműhely dolgozói most a tavaszi agronómiái feladatok megoldásához szükséges tár­csák, kultivátorok és egyéb magágyelőkészítő, műtrá­gyázó, vagy éppen növényvé­delmi feladatokat ellátó ma­sinák javítására összponto­sítják erejüket. És ilyen te­kintetben a leghagyományo­sabb módszerrel dolgozó ko­vácsnak éppoly fontos sze­rep jut, mint az esztergá­lyosoknak, a hegesztőknek. Obrecdn András bácsi pél­dául harminc esztendeje me­zőgazdasági üzemekben szít­ja a tüzet, veri a vasat szép csendiíléssel. És ahogy el­mondja: apja, két testvére, de még gyermekei is a ko­vács szakmát tanulták ki. Keze ügyességére különösen az ekék, kultivátorok rendbe hozatalánál van nagy szük­ség. Most meg éppen egy tárcsával foglalatoskodik, igyekezvén visszaadni a lap­kák, görgők eredet) tulaj­Mi az a szikométer? Egyetlen csepp elegendő a vizsgálathoz Már ötven ipari és mező- .gazdasági üzemben alkal­mazzák a takarékos és biz-3 tonságos olajcseréhez a Ma­gyar Ásványolaj és Földgáz­kísérleti Intézet, valamint a Közúti Közlekedési Tudomá­nyos Intézet, közös szaba­dalmát, a szikoméiért. Ez az ötletes kis berendezés, a dí­zelmotorok olajából kivett egyetlen cseppből is képes meghatározni, hogy szükség van-e már a cserére, vagy még felesleges, hiszen az olaj nem használódott el. A kenőolajok csereidejét meghatározó berendezés ki- fejlesztésére azért volt szük­ség. mert az átlagosan meg­határozott csereidők legtöbb­ször eltértek a szükségestől. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy az esetek többségében még jó minő­ségű olajat cseréltek. Az ész­szerű kenőolaj-felhasználás érdekében ismerni kell az adott motor igényét, és min­den esetben „gépre kell szabni” a cserét. Ehhez ad útmutatás) a szikométer, amelyet az idén már töb­bek között alkalmaz a MA­HART, használnak a víz­ügyi igazgatóságok és har­minc mezőgazdasági üzem. A tapasztalatok szerint az olajcsere pontosítása mint­egy 25—30 százalékos kenő­anyag-megtakarítással jár. (MTI) Tizennyolcán nem tértek haza Mérlegen: az üzemi balesetek A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának munka- védelmi osztályán a napok­ban összegezték, értékelték az elmúlt évi üzemi balese­teket. A tapasztalatokról dr Cöczö Géza osztályvezető fő­felügyelőt kérdeztük: — Mit mutat a mérleg? — Általában javulásról szólhatok — kezdte a válasz­adást a munkavédelem fele­lős vezetője —, hiszen az osztályunknak tavaly jelen­tett összesen 3248 baleset 249-cel kevesebb, mint az előző esztendei, míg a miat­tuk kiesett, együttesen 77 810 munkanap 2153-mai marad alatta a korábbinak. Ugyan­ekkor feltétlenül pozitív változás az is, hogy az 1979- es huszonöt helyett „csak” 18 baleset végződött halállal. mindössze egyetlen súlyos, életveszélyes sérülés történt, csonkulás pedig elő sem for­dult. A foglalkozási megbe­tegedések száma .is 15-tel kevesebb. Az 1979-es hely­zethez képest szembetűnőer kedvezőbb képet mutat a statisztika például a vasas szakmáról, a MEDOSZ, a KPVDSZ területéről. Lénye­ges a fejlődés a tanulók kö­rében, illetve a tsz-eknél. — Látszik, mégsem elége­dett. — Nos, igen. megelégedés, ről, sajnos még. korántsem beszélhetek. A 18 haláleset önmagában is riasztó, mert olyan emberek fizettek az életükkel^ akik mindmáig közöttünk dolgozhatnának. Aztán. n\eglehetösen sok még mindig a balesetek miatt el­veszett műszak is... Ügy érezzük, hogy a jobb ered­mények is eléggé elmarad­nak az erőfeszítésektől. Egy sor szs-kma gondot okoz: o szénbányászatban, a postá­soknál. a közalkalmazottak­nál, az építőknél, a helyiipa- ri és városgazdálkodási vál­lalatoknál. a közlekedés te­rületén egyaránt lényeges visszaesést említhetek. Kü­lön is nyugtalanító, hogy például egyedül a Mátraalji Szénbányáknál — megyénk­ben és a megyén kívül — tavaly egyetlen hónapban, februárban. négyen haltak meg, * vasút területén, illet­ve a barknmbinátnál egy­szerre kettén-ketten estek áldozatul az év folyamán. Tavalyelőtt már-már azt hit­tük, hogy legalább a peda­gógusok nem okoznak gon­dot, megrázkódtatást halálos balesettel, s 1980-ban, sajnos, mégis rácáfoltak erre. Egy kisdiák szerencsétlenségévei... Az állami építőknél ugyan csak egy balesettel volt több, mint azelőtt, de ígv is nem kevesebb, mint 1246-tal nőtt a kiesett munkanapok szá­ma. S elégedetlenek vagyunk a Cement, és Mészművek Bélapátfalvi Gyárával, a Csányi Állami Gazdasággal, a Selypi Cukorgyárral, a GYÖNGYSZÖV-vel. a Heves megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalattal, a hatvani tanács költségvetési üzemével, hogy csupán né- hányukra utaljak. S hadd említsem meg azt is. hogy bár csökkent a foglalkozási megbetegedések száma, ag­gasztóan növekedett a vib­rációs ártalom az érckuta­tóknál. valamint a Bányá­szati Aknamélyitö Vállalat­nál, Rec sken. — Mi okozta a balesetekéi? — Most is, mint máskor: többnyire a munka szerve­zetlensége, a fegyelem meg­sértése, a kellő ellenőrzés hiánya, a figyelmetlenség okozta a bajt, a tragédiát, Az okok közé sorolhatnám az italozást is, amire jellemző például, hogy csupán a köz­utakon 82-ről 98-ra nőtt az ittas vezetés miatti balesetek száma. — Milyen intézkedéseket tettek a helyzet javítására? — Talán nem lesz unal­mas. ha még néhány számot említek: tavaly 253 munka- védelmi határozatot hoztunk ellenőrzéseink, vizsgálataink alkalmával, 164 esetben el­rendeltük a balesetveszélyes gép, berendezés leállítását, 116 figyelmeztetést tettünk, illetve fegyelmit kezdemé­nyeztünk. 11 személyt össze­sen 12 800 forintnyi bírsággal sújtottunk. .. Ám úgy vél­jük, hogy ez is kevés. Még nagyobb szigorúságra van szükség, mivel az idén, csu­pán eddig máris három ha­lálos baleset történt, a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál kettő is.' — Milyenek a további ter­veik? — Az imént említett ri­asztó évkezdet hatarozottabb Zagyvavölgye gépműhelyben Obreczán András a kovácsműhely tüzet bűvöli (Fotó: Szabó Sándor) Váradi Sándor, aki a tsz-ben szerzett szakmunkás-bizo­nyítványt donságát. Hogy meddig még? Az ideit az utolsó esztendő­nek szánja. Aztán nyugdíjba megy. És nem kell aggód­nia jövője miatt. Jó, csak­nem ötezer forint körüli a nyugdíjalapul szolgáló havi keresménye, meg aztán ott lesz a háztáji, ahol megte­rem a konyháravaló. Félmegoldások Újabb csarnok, újabb bri­gád. mégpedig gépkocsikkal. Van belőlük húsznál több. s még viszonylag ezek adják a legkevesebb gondot. Persze a szakmai vezetésnek! Mert akik az erőkocsikba, vagy azok alá bújva végzik na­ponta dolgukat, nincsenek a legrózsá.sabb hangulatban. Váradi Sándor és Kovács Ti­bor például kerek egy hó­cselekvésre serkent mind- annyiunkat. Munkatervünk- ben még következetesebben igyekszünk érvényt szerezni a biztonságtechnikai előírá­soknak. Még jobban számon kérjük a rendeletek, állás- foglalások ismeretét, foko­zottabban ellenőrizzük a szükséges intézkedéseket, az eddiginél is nagyobb segítsé­get adunk a vállalatoknak, intézményeknek középtávú terveik kidolgozásához. Őr­járatainknál is törekszünk a szakmai megyei bizottságok­kal, illetve a tűzrendé^eti szervekkel való még jobb együttműködésre, fokozott figyelemmel kísérjük a nők, a fiatalok foglalkoztatását, a legrosszabb tapasztalatokkal szolgáló munkaterületeket. S munkánk során minden más szervvel is erősítjük kapcso­latainkat. Különös szigorral járunk el az italozásoknál, amire egyébként a Legfel­sőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának állásfoglalása is módot ad. A legjobb ered­ményt azonban természetesen csak úgy érhetjük el, ha minden dolgozó kötelességé­nek érzi, hogy vigyázzon ma­gára és társára. Ha ki-ki igazán érzi, hogy hazánkban a legfőbb érték az ember! — mondta befejezésül az SZMT munkavédelmi főfelügyelője. Gyóni Gyula napja kínlódik az SE 62-14 rendszámú Ifa fixplatós te­herkocsival, hogy végre va­lamelyik nap vizsgára me­hessen. — Éppen a motor adago­lóján .állítottam, s remélem, végre- megszűnnek a prob­lémák. Különben higgyék el, nem rajtunk múlik a munka elhúzódása. Nincs alkatrész — mondja Váradi. aki iüari tanulóként 1973-ban jött a gazdaságba, Itt tanulta ki a szakmát, s ma már építke­zik a családnak. Bekapcsolódik beszélgeté­sünkbe Löké István műhely­vezető-helyettes is, aki a fiatal szerelő által emlegetett bajok gyökerét világítja meg" — Kérem, amíg az alkat­részellátásnál a nagyobb szervizállomások elsőbbsége marad fönn, addig mi itt, a mezőgazdasági munka köze­pében, ahol az ország kenye­re megterem, csak kínlódni fogunk, s félmegoldásokra kényszerülünk. A rendszergazdákra számítanak Tóth Antallal még egyszer számba vesszük a rájuk vá­ró feladatokat, illetve az idei év kilátásait. — Nem azt várom, hogy a gépműhely hatékonyságát elősegítő alkatrészellátás va­lami csoda folytán egyik napról a másikra megszűnik, s utolérjük magunkat. In­kább azokra a növényter­mesztési rendszerekre számí­tok, amelyekhez az apci, lő­rinci, zagyvaszántói földeket magába foglaló gazdaság tar­tozik. Ilyen a GITR, a KITE. Nekik van lehetőségük, hogy importgépekhez juttassák a tagszövetkezeteket. Raj­tunk ez segítene sokat, mert mi tervünkben határozottan az erőgéppark folyamatos ki­cserélése mellett foglaltunk állást. Remélem ennélfogva, hogy az igényelt traktorok éppen úgy itt lesznek idő­ben, mint a nagy teljesítmé­nyű Hesston, amelyre az el­ső kaszálás után szükségünk lenne. Ha mégis másként alakulnak a dolgok? Akkor változatlanul az eddigi gya­korlatnál maradunk. Vagyia: precíz javítómunka, az ener­giafelhasználás szigorítása, továbbá az együttműködés. Silózásnál Nagy gombossal, az ecsédi Egyetértéssel, betaka­rítás idején pedig a rima- szombatiakkal. Szlovákiából éppen ma jöttek meg, hogy egyeztessük az idei feladato­kat ... Moldvay GyözS iNéflwőűSl |981. február 28., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents