Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

Köszönöm, megvagyunk Magyar film Végre egy magyar film. elsősorban egy nagyszerű filmforgatókönyv, amely va­lós és határozott jellemeket állít elénk, az élet sűrűjé­ből. az élet és társadalom alsóbb rétegeiből. Ügy, hogy határozottan felkapjuk a fe­jünket. Kamarajáték ez a film. igencsak kicsinyre csip­kézett környezetben, igen­csak kevés párbeszéddel. S bár az egész filmben alig- alig jelenik meg — a né­hány utcai csődületen kívül — egy tucat ember, a leve­gő sűrűségét, a minden pil­lanatban robbanásra kész feszültséget mindvégig érez­zük. B. József olyan munkás, aki tesz-vesz, benne szakér­telem csak annyi, amennyit ideérkezése után felszedett. A lány, akivel együtt kínló­dik majd, szintén feljött va­lahonnan az országból, hogy többé vissza ne mehessen. Ilyenkor, a nagy társadal­mi mozgások idején az apró ember, a vézna kis jellem már elereszti a közösséget, amelyből elszökni mert és még nem találja még azt a rendet, amely ránézve is kö­telező. Minden értelemben kétlakivá válik, a szükség és a lehetőség által emelve és szorongatva. Régi érték­mérője a megváltozott kö­rülmények folytán nem ér­vényes. Az újat még csak ismergeti, meg kell valami­ben kapaszkodnia. Hinni, szeretni, önzetlennek lenni, másokat becsülni, magam­nak fegyelmet parancsolni — ismeretlen kívánságok ebben a világban. B. József­nek kell a bizonyíték, arról, hogy van, arról, hogy neki itt kell élnie. És a hogyan­ját is ő szabja meg. Amiért nem az ördöggel, hanem ön­magával és másokkal is haj­landó szerződni, azaz általa elismert egyetlen érték, a pénz. Amikor egyszer, a film­ben B. József megolvassa a neki és a lánynak sokat, de nem eleget, a pénzt, olyan fény, öröm és simaság ke­rül az arcára, amit a gyere­keknél látunk a játék ittas­ságában. Ez a kegyetlenül szorgal­mas és mindenen átgázolni képes kisember a szó eredeti és átvitt értelmében sem is­mer sem istent, sem embert, aki megakadályozhatná tör- tetését. Amikor az indulatai felszabadulnak. De mert annyi esze mégiscsak van, hogy mindig nem megy a falnak, azon tölti ki mérgét, akit magánál is alacsonyabb rangúnak tart. A rangot itt is a pénz szabja meg. Illet­ve az az érték, hogy máso­kat a lehetőség és a szük­ség még mélyebbről kavart föl, még mocskosabb szorí­tok közt tart. És ezt a szorítást minden­ki átmenetinek tartja. Elhi­szi B. József, a hozzá hason­ló többi ezer is, hogy itt a dühhel, kegyetlen öntépés­sel és a fenekedéssel végzett munka áttöri a bűvös kört, amiben élnie, lennie, hada­koznia kell. A törvényt nem ismeri, csak azt tudja, hogy vannak szabályok, amiket addig kell betartani, amig felelősségre vonhatnak érte. És ezt a jellemet Kardos István forgatókönyve alap­ján és a filmben úgy isme­rem meg, hogy mindaz a szorongás, ami ebben a hős­ben munkálkodik, rám ra­gad, érzem kínját, hallom a nyögéséből felém kiabáló nyüszítést: Ha nem sikerül, akkor is újrakezdem! Ha rá­ment egy asszony, majd rá­megy a másik is, az a fon­tos, hogy én gyarapodjam! És anélkül, hogy hívnám emlékeimet, eszembe jut a soproni várat építő megszál­lott, aki már háromszor tet­te tönkre egy-egy asszonyát és gyerekeit, mert a célt ki­tűzte. Meg eszembe jutnak a falusi középkorú, családos, jómódú kőművesek, akik havi harmincezer mellé még lopni járnak — nagyban. Olykor nem bántam vol­na, ha kissé olaszosabban, tehát a cselekvés indokait jobban megforgatva a nyel­vükön, adták volna elő ré­mületüket és szenvedélyes élni akarásukat ezek a hő­sök, elsősorban B. József. De mindaz, amit láttam és hallottam, így is hitelesnek tűnik. Miért őt kapják el, mit tesz ő, dolgozik, teper, csak haszna lehet ebből a nagy hajtásból mindenkinek, a kislányát is hazahozza, mondja-gondolja ez a sze­rencsétlen önmaga áldozata. S közben nem veszi észre, hogy a lyukacsos téglát, amit kéz alól vesz, többre teszi a társánál, a társa éle­ténél. És hogy bizonyítson önmaga miatt és ellen, vagy nem is tudja, ki ellen, arra is képes, hogy kárt okozzon, a nagyobb érv, a nagyobb zsarolás érdekében. Mert úgy hiszi, hogy előbbre megy a zsarolással! Valamibe belelátni enged ez a film, amire az újságok és a tévé nyilvánossága nem nyit rá. És amíg a film pe­reg, kialakul bennem az új kép a rendőrről is, aki a film másik nagy felfedezése. Lezser és olykor pacuha is, bővíti a jövedelmet ezzel- azzal-amazzal, ami nem is szerepelhet mellékállásként a kimutatásokban, de min­dig a helyén van. És úgy van a helyén, hogy az írott törvény fertőtlenítő szagát nem érezzük a mundérján, ö is úgy tudja, hogy kü­Ezüst Hugó-díj Magyar siki Ezüst Hugő-díjat nyert egy magyar rajzfilm a Chi­cagóban rendezett nemzet­közi rövidfilm-fesztiválon. Az időben elmosódva című alkotás a Pannónia Filmstú­dió pécsi műtermében ké­szült, rendezője Varga Csa­ba. A grafikai eszközökkel megalkotott rövidfilm örök témáról: a férfiak és nők 1981, február 28., szombat rajzfilm src kapcsolatáról szól. Ez az el­ső mű, amellyel a pécsi részleg fiatal közössége a nyilvánosság elé lépett, s mindjárt nemzetközi sikert aratott. Az egyesült álla­mokbeli nagyvárosban éven­te megrendezett rövidfilm­szemlén a világ valamennyi jelentős rajzfilm-stúdiója képviselteti magát, így a Hugó-díj a műfaj egyik legrangosabb nemzetközi el­ismerésének számít. A díj­nyertes magyar produkciót rövidesen az itthoni mozik­ban is vetítik. (MTI) lönbség van kenés és kenés között, és azt is,, mikor van az igazság pillanata, amikor a tett és a türelem közötti távolságot meg kell növelni. A lány, akire rájátszanak a hősök, abban nagy és igaz, hogy a rezzenéstelen érzés­nélküliséget nem játssza meg. ö ezt így látta, nem tud mássá lenni maga sem. Ha szeret, azt csak testinek fogja fel, de ahhoz vannak már homályos fogalmai, hogy kijelentse: Nem szere­tem magát. De ezt úgy mondja, mintha unalomból követ dobna a kútba. Lugossy László, a rendező, ezt a röghöz és pénzhez le­tapadt világot tárja elénk. Mindenből csak apró részle­teket tol élénkbe. Az épülő házat se mutatja be nekünk, csak" azt a pár lépésnyi csa­tateret, ahol a két ember viaskodik. Itt nincs távlat, nincs csillogás, remény sincs, csak állapot, a lehe­tőség és a szükség között. Homályosak és koszosak ezek a helyszínek. A mo­csokkal annyi mindent el­mond a rendező. Az opera­tőr, Lörinez József pedig a kamerával ballag a rendező után a sárba, a piszokba, az életnek azokat a mozdula­tait ellesni, amik nélkül ez a tragédia össze se állhatott volna. Szerintem Madaras Józse­fé ez a film. S mindazt, amit a jellemről leírtam, az ő darabos arcán vonul iga­zán végig. Nem is akárhogy! Ritka pillanat, téma és jel­lemszínész ilyen egybeesése. Nyakó Juli Évája alkalom volt arra, hogy ezt a pszi­chét, -ezt az egészen lentről jött fiatal lányt Ilyen mély­ségig felfedezzük. Mert fel kell fedeznünk. A film kényszerít rá minket! Farkas András Ä legjoBEalc: a bajzások Hegyei orosz nyelvi vetélkedő Hét közepén lezajlott az orosz nyelvi országos közép­iskolai verseny második me­gyei fordulója. A selejtező­kön legjobban szerepelt fi­atalok — mintegy harmin­cán — három kategóriában mérték össze tudásukat. Kü­lön feladatokat oldottak meg a tagozatosak, az álta­lános tantervű osztályok ta­nulói, illetve a szakközépis­kolások. Szóban és írásban válaszoltak a kérdésekre. A tavaszi szünetben kerül sor az országos versengésre: szőkébb hazánkból összesen kilenc fiatalt javasoltak er­re az „összecsapásra”. Az országos zsűri dönti el, hogy kiket hív meg közülük. A legjobban a hatvani Baj­za József Gimnázium tanulói szerepeltek: két kategóriá­ban is elvitték a pálmát. Első helyezést ért el a ta­gozatosak közül Zólyomi Mária hatvani, második lett Tóth Anikó egri és harma­dik Nagy Lajos gyöngyösi versenyző. Az általános tan­tervűéit között legeredmé­nyesebben szerepelt Komá­romi Gabriella hatvani, Szűcs Judit hevesi és Palla Mária szintén hatvani gim­nazista. Végül a szakközép- iskolások legjobbjai: Szepe­si Viktória egri, Jáger Anna hatvani és Seres Ildikó fü­zesabonyi diák. Készülve az országos szemlére Uttörőzenekarok bemutatója Egerben Bizonyára az idősebbek is szívesen emlékeznek gyermekkorukra, amikor fú­vószenekarok tették élveze­tesebbé, hangulatosabbá a különböző ünnepélyeket. Különösen nagy élményt je­lent, hogy ha a zenészek maguk is fiatalok: esetleg iskolatársaik, pajtásaik. Ezért az úttörőházak sző­kébb hazánkban is gondot fordítanak arra, hogy kis muzsikusokból együttest hoz­zanak létre. Ilyen társulás működik Egerben, Gyöngyö­sön, illetve Tarnaleleszen. Ma, szombaton délelőtt fél tíztől ők mutatkoznak be az egri Hámán Kató megyei Úttörőházban. A rendez­vényre elvárják a szülőket és a hozzátartozókat, hi­szen eddig végzett munká­jukról adnak bizonyságot. A műsort, ugyanis minősí­tik: így készülnek az ápri_ i lisban Vácott sorra kerülő országos úttörő fúvószene­kari szemlére, ahol megyén, két is képviselni fogja va­lamelyik együttes. EcMrd Ugufeva ■ A SzXMTANPÉLDA — Egy cső, nevezzük A- nak, 4 óra alatt ölt meg egy medencét, egy másik cső, ne­vezzük B-nek, 2 óra alatt. Ha mindkét csö­vön egyszerre folyik a víz. mennyi idő alatt telik meg a medence? — Ennyi az egész? Na, lás­suk csak! Mi naponta tucat­szám találko­zunk ilyen fel­adatokkal a Vízügyi Hi­Pável Kurocskin a karos­székben kényelmesen elter­peszkedve a Tv-híradót néz­te, amikor odament hozzá a tízéves fia. — Apu, van itt egy szám- tanpélda, nem akar kijönni az eredmény — mondta mé­lázó hangon, és a plafonra sandított. — Segíts már, légy szíves! — Na, lássuk) vafalnái. Nos, a cső. Mi­lyen az átmérője? Nincs ró­la adat. Na, mondjuk közön­séges, másfél colos cső. - De ilyent nem lehet szerezni, még csak nem is ígérnek. Ezek szerint egyedül a B csővel fogjuk megtölteni a medencét. Ez, úgy néz ki, kisebb átmérőjű. Ilyen van is meg nincs is. Van, de rossz. Reped, törik ~ egy­Még nlgy hSnetpfg Befejeződött a jelentkezés az egyetemekre, főiskolákra A középiskolákban lezá­rult a jelentkezés a felső- oktatási intézmények nappa­li tagozataira: az utolsó éves tanulók, illetve a tavaly érettségizettek február 25-ig adhatták be felvételi kérel­müket. Az 1979-ben, vagy az ennél korábban érettsé­gizett fiataloktól a felsőok­tatási intézményekben már­cius 30-ig fogadják el a je­lentkezéseket. A pályázók tehát még csaknem négy hó­napig készülhetnek a nagy erőpróbára, mivel a felvé­teli vizsgákat június 24. és július 11-e között tartják. A felsőoktatási intézmények egyébként idejében tájékoz­tatják a pályázókat a vizs­gák időpontjairól. A bölcsé­szettudományi karok pszi­chológiai szakára jelentkezők­nek a felvételi vizsgát meg­előzően alkalmassági vizsgát kell tenniük. Korábban kez­dik a vizsgázást azok is; akik matematikából, fizikából és biológiából felvételiznek, ne­kik ugyanis — május 25-én és 26-án — közös érettségi­felvételi dolgozatot kell ír­niuk. A vizsgaeredmények dön­tik el: a pályázók közül kik folytathatják majd tanulmá­nyaikat az ország felsőokta­tási intézményeinek első év­folyamain. ahol összesen mintegy 16 ezer hallgatót fogadnak szeptemberben. A tudományegyetemek termé­szettudományi karain — az utóbbi évek tapasztalatai szerint — Budapesten a leg­nagyobb a túlielentkezés. itt a kollégiumi helvek szá* ma is korlátozott. Ezért az iskolában felhívták a pályá­zók figyelmét: a vidéki je­lentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, akik a lakóhelyükről a leg­jobban megközelíthető vidé­ki egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket; A hu­mán — főleg az idegen nyel­vű és pszichológiai — sza­kon, ahol szintén többszörös túljelentkezés várható, szoro­sabb lesz a felvételi verseny, mint a műszaki szakon. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intéz­ménybe adhatták be kérel­müket, jelentkezési lapjai­kon azonban — az elutasí­tás esetére — kérhették át­irányításukat más főiskolá­ra vagy szakra. Az orvos- tudományi egyetemre jelent­kezők például feltüntethet­ték, hogy ha nem nyernek felvételt, az egészségügyi fő­iskolán a gyógytornász szak kivételével melyik szakon kívánnak továbbtanulni. A tanárképző főiskolákra pá­lyázók másodsorban a terü­letileg illetékes tanítóképző főiskolát, a tanítóképző fő­iskolára jelentkezők pedig a területiieg illetékes óvó­nőképző intézetet is megje­lölhették jelentkezési lapju­kon. A felvételi bizottság ha­tározatáról írásban értesítik a jelentkezőket. Az elutasí­tó határozat ellen — ennek kézbesítésétől számított nyolc napon belül — fellebbezhet­nek azok, akik a szükséges pontszámot elérték, tehát eredményesen vizsgáztak, de felvételi kérelmüket a bi­zottság más okból nem tel­jesíthette. (MTI) Értékelő taggyűlésen Az egri eszperantisták munkájáról A múlt esztendő a hazai eszperantóoktatásban mér­földkövet jelentett. Ezt bi­zonyítja, hogy a nemzetkö­zi nyelv iskolai oktatásának helyzetét az országgyűlés kulturális bizottsága is tár­gyalta, s megállapította: az általános és kö­zépiskolákban az orosz és a német után az eszperantót tanulják a legtöbben. A legnépesebb egri cso­port, a Verda Stehlo leg­utóbbi taggyűlésén Heves megye eszperantómozgalmá­nak eredményeit vették számba. A legfontosabb feladat tavaly is a nyelv ok­tatásának és gyakorlati al­kalmazásának kiterjesztése volt. Ezt segítette az elmúlt év nyarán első Ízben meg­rendezett epri tanfolyam is, amelyen tiz ország fiataljai vettek részt. A csoport tag­jainak irányításával a Há­mén- Kató megyéi Úttörő­házban mintegy hatvan kis­diák ismerkedett meg az esz­perantó alapjaival, emellett két középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam hallga­tóinak sikere fémjelezte munkájukat. A főiskolás esz­perantisták indexébe pedig minden félévben egyenran­gú osztályzatként kerül be a nyelv tudását igazoló érdem­jegy. A zöld csillagosok székhe-' lye a Megyei Művelődési Központ UNESCO Pallas klubja. Itt találkoznak a má­sik két egri csoport tagjai­val és a külföldi vendégek­kel. Diafilmekkel illusztrált élménybeszámolók, könyv- ismertetések, nyelvi játékok színesítik programjaikat. Salga Attila szóval használhatatlan. De le kell fektetni, hiszen szo­rít a határidő. Kiássuk az árkot, amelybe majd lefek­tetjük. Illetve, nem ássuk ki, csak kínlódunk, hiszen Vopszikov nem ad árokásó gépet, mert Zsucsenko most a saját nyaralója építésén dolgoztatja. Az árokra szá­mítsunk egy pár napot. Az­tán megjön az árokásó gép, de akkor meg ember nincs. Ilyen fejetlenség láttán azonnal továbbállnak az emberek. Erre is számítsunk fel néhány napot. Aztán találnak embert, kezdik az ásást. Várjuk a csőfektető­ket. Mennyi ideig várjunk rájuk? Itt több eset is le­hetséges. Ha Vopszikov ren­des gépet ad, akkor hamar megvannak. De két nap mindenképpen kell. Na, lent van a cső, szigetelték, bete­mették; most várhatunk ad­dig. amíg rákapcsolják a vízhálózatra. És akkor kide­rül... — Jól elhúzzák — koty- tyantott közbe a fiú. — De azt a medencét, amely a példában szerepel, hamar, órák alatt meg kell tölteni. — A számtanpéldának is a valódi életet kell tükröz­nie! Gondolom, az új tan­könyveket majd eszerint szerkesztik» — A példában már le vannak fektetve a csöveki Töltsük már meg, apu! — Na jó. Le vannak fek­tetve. Ekkor viszont kiderül, hogy csak szivattyúval le­het megtölteni a medencét; hiszen nem vízszintesen fektették a csöveket... Egy hónap is beletelik, amíg szereznek szivattyút és fel­állítják. Na, a szivattyút is fölállították, engedik a vi­zet, és akkor megreped a cső. Kiássuk, megjavítjuk — megint mehet a víz. Me­gint megreped a cső. Még néhányszor kiássuk, megja­vítjuk, és akkor kiderül, hogy új cső kell — erre is rászánunk egy hónapot. Az eddig eltelt időt vedd any- nyiszor, ahányszor kezd­hetjük elölről. Mondjuk legjobb esetben is csak há­rom-négy hónap alatt telik meg a medence. N-na! Ér­ted már, fiam? így kell számolni! Most nézd meg a megoldást, és láthatod, hogy jól számoltunk. Micsoda? Egy és egynegyed óra?! Ez misztikusan hangzik. Vagy számolni nem tudok, vagy a paradicsomi Vízügyi Hi­vatalnál történt ez a dolog. Oroszból fordította: Bratka László

Next

/
Thumbnails
Contents