Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 46. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. február 24., kedd Megkezdte munkáját az SZKP XXVI. kongresszusa Szäzkllenc ország küldöttsége Moszkvában A tanácskozáson leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mondott megnyitó beszédet Hétfőn délelőtt Moszkvában megnyílt a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXVI. kong­resszusa. Az ünnepélyes megnyitón, csaknem ötezer választott küldött, száznál több külföl­di küldöttség, nagyszámú meghívott vendég előtt a Kreml Kongresszusi Palotájában a Központi Bizottság megbizásából I.eonyid Brezsnyev, a KB főtitkára mondott megnyi­tót. Hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták a kongresszusi küldöttek az elnöki emelvényen helyet foglaló szovjet vezetőket, a párt Poli­tikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a Központi Bizottság titkárait. Éltették a pár­tot. annak Központi Bizottságát. Az elnök­ségben kapott helyet számos külföldi küldött­ség vezetője, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Jelen volt az ülésen Gáspár Sándor, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghívására vesz részt a kongresszuson. I.eonyid Brezsnyev bejelentette: a kong­resszusra 5002 küldöttet választottak meg. A megnyitó ülésen 4994 küldött volt jelen. Ezután a hétfő délelőtti ülésen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára kö­szöntötte a jelenlevőket. Elmondotta, hogy a kongresszuson 123 kommunista és munkás­párt, haladó párt küldöttsége van jelen 109 országból. Ezután megemlékezett a szovjet és a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lomnak az SZKP XXV. kongresszusa óta el­hunyt nagy alakjairól: Alekszej Kosziginről. Andrej Grecskóról, Fjodor Kulakovról, Pjotr Maserovról, Msztyiszlav Keldisről, Joszip Broz Ti tóról, Ludvig Svobodáról, Ton Duc Thang-ről, Arnedo Alvarezről, Knud Jesper- senről, latig! Longóról, Max Reimannról, Huari Bumedienről, Marién Ngouabiról. Ja­vaslatára a jelenlevők egyperces néma fel­állással juttatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkásmozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a kongresszus megkezd­te munkáját a vezető testületek megválasztá­sával, a napirend elfogadásával. A napirend első pontjaként I.eonyid Brezsnyev terjesz­tette be a Központi Bizottság beszámolóját a XXVI. kongresszusnak. L I. Brezsnyev előadói beszéde A kongresszusi előadói be­szédében Leonyid Brezsnyev elöljáróban megállapította, hogy az eddig megtett út eredményes volt, sikeresen oldották meg az előző párt- kongresszuson kitűzött fel­adatokat. A tizedik ötéves terv eredményeként a Szov­jetunió gazdaságilag gyarapo­dott, termelési és tudomá­nyos-technikai potenciálja növekedett és védelmi ké­pessége megszilárdult. Jelen­tős esemény volt a Szovjet­unió új alkotmányának el­fogadása. Ez az alkotmány magasabb rendű szakaszt nyitott meg a szocialista de­mokrácia fejlődésében. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott, hogy nemzetközi vonatkozásban a beszámolási időszak bonyolult és viha­ros volt. „Mindenekelőtt a világpolitika két irányzatá­nak intenzív harca jelle­mezte. Egyfelől a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­nek, a népek szuverén jo­gai és szabadsága védelmé­nek irányvonala. Másfelől: az enyhülés aláásását, a fegyverkezési hajsza fokozá­sát célzó irányvonal, a fe­nyegetőzésnek és a más né­pek ügyeibe való beavatko­zásnak, a felszabadító harc elfojtásának politikája. Ezekben az években tovább növekedett a Szovjetunió­nak és a szocialista közös­ség többi országának ereje, aktivitása és tekintélye". Leonyid Brezsnyev kitért a népek forradalmi harcában elért győzelmekre, és rámu­tatott, hogy leszűkült az imperialista uralom szférája a világ­ban, kiéleződtek a tőkés világ ellentmondásai. Jelentősen növekedett az imperializmus agresszivitá­sa. „Amikor a 80-as évek ele­jén a nemzetközi látóhatá­ron sűrűsödtek a felhők, a Szovjetunió állhatatosan foly­tatta a harcot a háborús veszély elhárításáért, az eny­hülés megőrzéséért és elmé­lyítéséért, a gyakorlatban fejlesztette a kölcsönösen elő­nyös együttműködést a vi­lág országainak többségével. Más békeszerető államok­kal, a Nyugat reálisan gon­dolkodó köreivel együttesen folytattuk a harcot a be­számolási időszakban a fegy­verkezési hajsza ellen. Ma teljesen nyHvávaló: a Szovjetunió és szövetsé­gesei most még inkább, mint valaha, a béke fő tá­maszai földünkön. Egészében véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta el­telt időszak nem volt egy­szerű. Nem kevés nehézség volt — mind az ország gaz­dasági fejlődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött célokat elértük. Ez ismétel­ten a szocialista rendszer ha­talmas lehetőségeit, a szov­jet nép áldozatkészségét, le­nini pártunk elvi osztálypo­litikájának helyességét bi­zonyítja. „A társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi poli­tika valamennyi. nagy hord­erejű problémáját illetően megszilárdult elvi nézetazo­nosságunk. Ez a tesvéri kom­munista pártok állandó együttműködésének az ered­ménye, a mi közös vívmá­nyunk. Igen fontos, hogy pártja­ink vezetőségei között mély, kölcsönös megértés, bizalom és egyetértés van”. Ebben az összefüggésben méltatta a legfelsőbb szin­tű baráti találkozókat a Krímben, a párt- és kor­mányküldöttségek cseréjét, a minden szinten megvaló­suló együttműködést: Űj típusú államközi kap­csolatok alakultak ki a szo­cialista országok között — mulatott rá. „A testvéri or­szágok többségének alkot­mánya hangsúlyozza a Szov­jetunióval való barátság és együttműködés eszméjét. Ez nagy bizalom országunk iránt, és mi ugyanezzel vá­laszolunk. A Szovjetunió új alkotmánya a szovjet külpo­litika sarkkövének nyilvánít­ja a szocialista országokkal fennálló barátságot, égyütt- működést és kölcsönös se­gítséget. Az elmúlt időszak rheg- győzően megmutatta, hogy milyen befolyásos és jóté­kony szerepet játszik az eu­rópai és általában a nem­zetközi ügyekben a Varsói Szerződés szervezetének és mindenekelőtt politikai ta­nácskozó testületének tevé­kenysége. Szerződésünk leg­felsőbb politikai szerve, egyengetve az összeurópai értekezlethez vezető utat, bukaresti, moszkvai és var­sói ülésein egész sor új kez­deményezést tett, amelyek széles körű érdeklődést kel­tettek az egész világon”. E kezdeményezések fő cél­ja az enyhülés megvédése, az, hogy erőteljes ütemet, azaz új lendületet kapjon. A Központi Bizottság je­lenti a kongresszusnak: a szocialista országok ka­tonai-politikai védelmi szö­vetsége hűségesen szolgál­ja a békét. Minden szükségessel rendel­kezik ahhoz, hogy megbíz­hatóan megvédelmezze a né­pek szocialista vívmányait. És mi mindent megteszünk, hogy továbbra is így legyen! Elvtársak! Mi távol ál­lunk attól, hogy a mai szo­cialista világ képét csupa ünnepi színekben ábrázoljuk. Előfordulnak országaink fej­lődésében bonyodalmak is. A gazdaság intenzív fejlesz­tésére, a nagyszabású szo­ciális programok megvalósí­tására való áttérés, a Icom- munista tudat formálása — nem megy végbe egy csapás­ra. Idő és fáradhatatlan al­kotó útkeresés kell hozzá. És természetesen tanulnunk kell .egymástól. A S'zócialísfa /építés 'évei alatt á 'testvért ’ országok sokrétű pozitív tapasztalato­kat szereztek a termelés szervezésében, az irányítás­ban, a népgazdasági problé­mák megoldásában. Tudjuk például, milyen hozzáértően szervezték meg mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és vállalatok munkáját Magyarországon, milj'en értékes tapasztalatok vannak a termelés ésszerű­sítésében, az energia-, a nyersanyag- és az1 anyagta­karékosság területén .a NDK-ban. __ N em kevés az érdekes és értékes tapasztalat Cseh­szlovákia társadalombiztosí­tási rendszerében. Bulgáriá­ban és több más európai szocialista országban az ag­1.Az nemzetközi politikájáról Az SZKP nemzetközi po­litikáját részletesen ismer­tetve ■ Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy ma min­dennél fontosabb kérdés a béke megőrzése,' minden ember legfőbb jogának, az élethez való jogának bizto­sítása. Az SZKP lankadatlan fi­gyelmet szentelt a szocialis­ta országokkal való barátság és együttműködés megszilár­dításának — folytatta. „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az ál­lamok közötti kapcsolatok­nak a történelemben eddig egyedülálló új típusát, a va­lóban igazságos, egyenjogú, testvéri kapcsolatokat. Éppen ilyen szellemben alakultak kapcsolataink a szocialista közösség országai­val: Bulgáriával. Csehszlo­vákiával, Kubával, Laosz- szal, Lengyelországgal. Ma­gyarországgal, Mongóliával, a Német Demokratikus Köz­társasággal, Romániával, Vietnammal.” A tanácskozás ülésterme (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KSj ráripari kooperáció hasznos formáit találták meg”. A szocialista integrációval foglalkozva az előadó meg­állapította, hogy az előző kongresszuson megszabott feladatok megvalósulásának eredményeként 'konkrét tet­tekben öltenek testet a hosz- szú távú célprogramok, meg­gyorsul az integráció üteme. Mintegy 210 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú egyez­ményt kötöttek meg. Befe­jezéséhez közeledik a KGST- országok 1981—1985-re szóló népgazdasági terveinek ko­ordinálása. Jóllehet az utóbbi évek nem voltak a legkedvezőb­bek több szocialista ország népgazdasága számára, a KGST-tagországok gazdasá­gi növekedésének üteme az elmúlt évtizedben mégis két­szer gyorsabb volt, mint a fejlett, tőkés országoké. A KGST-országok továbbra is a világ legdinamikusabban fejlődő országcsoportját al­kotják. A szónok felhívta a fi­gyelmet annak fontosságára; hogy a Szovjetunió és a szocialista országok között minden tekintet.bgp .kölcsö­nösen előnyösen alakuljanak a_ gazdasági-kapcsolatok. El­mondotta, hogy a . Szovjet­unió „az elmúlj'pt év alatt a KGST-országokból 90 mjl- liárd rubel értékű árut ka­pott, szállításainak értébe pedig elérte a 98 milliárd rubelt. „Az együttműködésünk során felmerülő problémá­kat közösen oldjuk meg, mindegyik testvéri ország ér­dekei és a közös érdek ősz- széhangolásának útjait ke­ressük. Ez vonatkozik pél­dául a kőolaj, a földgáz, va­lamint más olyan nyersanya­gok és iparcikkek kedvezmé­nyes árának megállapítására^ amelyeket a KGST-tagorszá. gok egymásnak szállítanak. Előfordulnak különleges esetek is, amikor barátaink sürgős segítségre szorulnak, így volt ez Vietnammal,' amely 1979-ben Peking bar­bár agressziójának esett ál­dozatul”. .,A Szovjetunió és a szocia­lista közösség más országai sürgősen élelmet, gyógyszert, építőanyagot küldtek, .hadi. technikát szállítottak. így volt Kambodzsával is. „ame­lyet - teljesen tönkretettek Peking bábjai, a polpótisták. Ez, elvtársak, a szocialista internacionalizmus a gyakor­latban. A szovjet emberek megértik és helyeslik az ilyen magatartást.” Fontosnak minősítette Brezsnyev a kereskedelmi-. gazdasági kapcsolatok fej­lesztését a Nyugattal is. E kapcsolatokat fontos ténye­zőnek nevezte a nemzetközi kapcsolatok stabilizálásában, de megjegyezte, hogy figye­lembe kell venni a tőkés országok politikáját is. „Ezek az államok á velünk fennálló gazdasá­gi kapcsolatokat nemrit­kán a politikai nyomás eszközeként próbálják fel­használni. Vajon nem erről tanúskod­nak a különféle tilalmak- és diszkriminációs korlátozások az egyes szocialista országok. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents