Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
„Nem mi vesztettük el, de nekünk kell újra kiérdemelni a becsületet..." Beszélgetés Kovács Mihállyal, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vallalat pártbizottságának titkárával H z vés Építőipar’ megyei Vállalat! Tanácsi Éveken át csupa szépet, csupa iot Hallottunk — és irtunk is — a vállalatról. Nem alaptalanul és .nem is érdemtelenül. A nevezett cég tucatnyi magas kitüntetései mögött szinte megszámlálhatatlanul sok és értékes munkasiker áll. A díszesebbnél díszesebb érmek és oklevelek jogosságát így aztán még azok sem vitathatják, akiket mostanában elsősorban az érdekel, hogy hová lett néhány vezető a vállalattól és miért nem azok irányítják, mint néhány hónappal ezelőtt. Mivel a vállalati vezérkarban végrehajtott személyi változások alapvető okairól, és a történtek várható folytatásáról lapunk ez év január 17-i számában már részletesebben beszámoltunk olvasóinknak. ezért most Kovács Mihállyal, a vállalati párt- bizottság titkárával kizárólag a „hogyan tovább”-ról beszélgettünk. — A kétezerhétszáz munkatársam nevében mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni — kezdte a beszélgetést a pártbizottság titkára —. hogy a vállalatunknak adott oklevelekért, kitüntetésekért mindig is az egész kollektíva dolgozott meg. Nem vitatjuk az egyéniség, vagy a különböző személyes kapcsolatok jelentőségét, de elért sikereinknek első számú kovácsolói mindig is a termelés közvetlen résztvevői voltak. — Milyen a hangulat most c vállalatnál? — Ügy érezzük, hogy lecsillapodtak a kedélyek, egyre többen hisznek agitáld és biztató szavainkban. A mélyponton januárban voltunk. A legvadabb megjegyzésekkel találkoztunk, még olyan véleményeket is hallottunk saját dolgozóinktól, hogy felaprózzák, esetleg meg is szüntetik a vállalatot. Sok volt a kételkedő, a? • álhír, igen sokan elbizonytalanodtak. — fJogyan. mivel sikerült meggyőzni az embereket? — Pártbizottságunk irányításával pártszervezeteink — a szakszervezet és a KISZ segítségével — valóságos politikai offenzívát indítottak az emberek meggyőzéséért. hitük és nyugalmuk visszaadásáért. Hirtelenjében nem is tudom megmondani hány fórumon, kisebb- nagvobtí tanácskozáson Cseréltünk véleményt a kommunistákkal és a párton kívüli dolgozóinkkal egyaránt Nyíltan, őszintén és részletesen tájékoztattuk a vállalat dolgozóit a sajnálatos eseményekről, azok főszereplőiről és egyben arról is igyekeztünk, meggyőzni őkrt. hogy az időközben eltávolított vezetők sohasem jelentettek egyet az egész vállalattal. — Viselkedésük. magatartásuk következménueit viszont most az egész vállalat megérzi. — Ez bizony így van. Sajnos nem segítettek a sorozatos figyelmeztetéseink az intő szavaink. Ók az utóbbi egy. másfél év alatt már elsősorban nem ezért a vállalatért dolgoztak. — Miben látja a legsürgősebb. a legfontosabb tennivalót? — Mindenekelőtt a . szükséges személyi változtatások bölcs, okos és gyors végrehajtásában. Ezen a területen is történtek ugyan már lépések, de az egészet túl lassúnak értékelte a napokban tartott ülésén vállalatunk végrehajtó bizottsága. Feladataink között szerepel A szőlőtermelés jövőjéről Egyhetes továbbképzés Sándorréten A hegyvidéki szőlőtermelésben évek óta jelentős szerepet tölt be a Gyöngyös— domoszlói Szőlőtermelési Rendszei', amely Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye néhány gazdaságának nyújt segítséget. A jövőben is igyekeznek támogatni az üzemeket az alkalmazott technika és technológia tökéletesítésével. Ennek jegyében hétfőn egyhetes bentlakásos tanfolyamot kezdenek a Gyöngyös —domoszlói Állami Gazdaság Mátrában levő sándor- réti üdülőjében. A program- sorozaton i neves szakemberek tartanak előadásokat. Egyebek között a tőkeműve- , lés és a metszésmódok időszerű feladatairól, az egyes szőlőfajták nagyüzemi értékeléséről, a növényvédelmi előrejelzésekről, a talajerő-gazdálkodásról. a szőlő- termelés gépesítéséről és a termelés jövedelmezőségéről beszélnek majd. Szó esik a borkészítés technológiai fejlesztéséről. valamint a kertészeti termelés hatodik ötéves tervi feladatairól is. Az előadók között lesz maid dr. Zitái János. dr. ' Csepregi Pál. dr. Eperjesi Imre és dr. Klenczner Andrásáé. a Kertészeti Egyetemről. dr. Göblös Gábor és dr. Némethy László, a MÉM Műszaki Intézetéből, Vályi István. a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályáról, ér. Eifert József, az Állami fiazdaságok Oezagoe Központjától, dr. Báló Endre, a Balatonboglári Állami Gazdaságból, és dr. Kriszten György, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet gyón. gyösi telepéről. továbbá a vállalat szervezeti korszerűsítése és a nyugodt, a tervszerű munka valamennyi tárgyi, anyagi és személyi feltételeinek a biztosítása. Űj ötéves tervet kezdtünk. . idei feladataink különösen nagyok, hiszen a lemaradásainkat is mielőbb pótolni kell. Ezért nincs idő az értelmetlen vitatkozásokra, a fölösleges aktagyártásra, hanem dolgoznunk kell. — Közismert, hogy a budapesti. szállodaépítési programban is részt vesz a vállalat. Az sem titok, hogy ebben a beruházásban részt vevő vállalatoknak igen sokba kerülhet, ha nem tartják a határidőket. vagy. ha rossz minőségű munkát végeznek. — Mindezekkel mi is tisztában vagyunk és rövidesen külön is értékeljük a budapesti vállalkozásaink eddigi teliesítését. Itt valóban egyetlen percet sem késhetünk. mert akkor milliókat fizetünk büntetésként. — Az őszinte, tisztességes szavakon és érveken kívül mivel tud'ék a több jobb munkára ösztönözni dolgozóikat? — Az 'déri ötszázalékos bérfejlesztést tervezünk és a munka élenjáróit ezután is tisztességes anvagi és erkölcsi megbecsülésben részesítjük. És mivel munkánk esv része —. például a lakáséoí- tés — jóval több egv üzleti vállalkozásnál, ezért elsősorbán az eddig is példát mutató kommunistáinktól várjuk el a szervezettebb, a ha- tékonvabb, a lelkesebb munkát. Örömmel mondhatom, hogy igen erős és összetartó, a munkát értő és szerető vállalati törzsgárdánk van, és dolgozóink többsége ma már újra egy nyelven beszél. S abban is teljes az egyetértés, hogy bár nem mi vesztettük el, de nekünk keXl újra kiérdemelni « becsületet. Mégpedig munkával. teljesítménnyel és tisztességes magatartással. Mivel vállalatunk döntő többsége ilyen emberekből áll, ezért, ha ugyan nem is tudjuk meg nem történtté tenni a megtörténteket, de vállalatunk jó hírét, s nevét rövidesen ismét visszaszerezzük! Sok sikert hozzá! Koós József Márka helyett forintért Importkiváltás konzervgyári módra A lemezdaraboló kezelője: Túrái Lajosné Egy forintból lesz az ezer, ezerből a millió. És ez a millió többszörösét éri, ha importkiváltás récén tudjuk megtakarítani. Az ilyen irányú törekvés emiatt szerepel évek óta a Hatvani Konzervgyár terveiben. illetve gazdálkodásának előterében. Méghozzá három fronton is! Igyekeznek csökkenteni az import-alapanyagokat. az újítómozgalom segít különböző mechanizmusokat forintosítani, s ott vannak a szocialista brigádok. amelvek szinte programszerűen. együtt haladva a 260 millió forintos rekonstrukció feladataival, sorra kiszűrik a tőkés piacról származó berendezések hibáit, hogv azután házilagos megoldással pótolják. Elsőként a nyugati piacról beszerzett anyagok dolgában vizsgálódtunk, s mint a leg- illeté'kesebb. Fazakas Zsig- mond főkönyvelő sietett segítségünkre. Tízmillió forint — Nálunk a dobozüzem lemezszükséglete jelenti az egyetlen, de annál jelentősebb tőkés importcikket. Francia, japán, nyugatnémet, olasz cégektől az 1980- as esztendőben például 373 vagonnyit használtunk fel saját célra, 649 vagonnyi lemezt pedig az iparág további három-négy üzeme részére vettünk át, hogy azután litografálva, címkésít- ve továbbítsuk részükre. Mit lehetett e tér.en megtakarítani? És hogyan? Rendelésnél. amelyet negyedévenként teljesítenek külföldi partnereink. utóbb már úgy határoztuk, meg a lemeztáblák méreteit, hogy a „kihozatalnál” a hulladék a lehető legkevesebb legyen7 A mi esetünkben ez az ésszerű megoldás hét. vagon megtakarítást eredményezett, éspedig kétmillió forint értéklitográfia? Előbb Nánai Pál gépmesterrel ismerkedtünk meg. akinek .Gutenberg” szocialista brigádja íz anyagtakarékosság révér segítette a vállalat célkitűzéseit. i — A szállítás és gyártás -,orán megsérült emezekről tavaly már nem • mondtunk le. hanem rendbe mind kikalapáltuk és iapkasvűrű .gyártására tettük használhatóvá. A .Ságvári” brigáddal együtt végzett munkát már értékelték, s mint kiderült csaknem kétszázezer forint értéknek megfelelő devizát sikerült ily módon megtakaf rítanunk. Beszélgettünk a nyomdáJ bán dolgozó Kakucska JáJ\ nossal, aki a svéd és nyuy gatnémet importótiár beJ szerzett kromopapír lell.aszJ Sopinyecz Istvánné, a dobozelzáró gép kezelője KOPOGTAT A TAVASZ .X Bö kínálatban válogathatnak kertbarátok (Tudósítónktól) Kápolnán, a 3. sz. főútvonal mentén kicsiny, de korszerű mezőgazdasági szakbolt vonja magára a figyelmet. Működésének harmadik évét kezdi ez a kis üzlet, amelyet a Kápolna és Vidéke Körzeti Áfész hozott létre a Tárná menti községek lakosságának jobb ellátása céljából. Most februárban — télutó havában — ismét nagy az érdeklődés és fellendült a forgalom — mondja Búrom Károlyné. az üzlet vezetője. A környező községek kertészkedő háztáji gazdái a tavaszra készülve egymás után nyitják az ajtót, és vásárolják meg a tavaszi induláshoz szükséges kellékeket, vetőmagvakat. A több mint 300 ezer forintos árukészlettel jól felkészült a kis bolt a most induló és várható tavaszi forgalomra. A dughagyma kivételével minden olyan vetőmag kapható, ami most a közeljövőben kerül a talajba. A színes borítású csomagokban ott sorakoznak a borsó, a retek, a sárgarépa, a karfiol, a karalábé, a paprika, a paradicsom és még számtalan más növényféleség vetőmagjai. Nincs és nem is lesz zavar az ellátásban, hiszen a szomszédos Kál községből kapják az utánpótlást a magtermeltető vállalat üzeméből. Az üzlet egyik sarkában hatalmas közegekben fóliák sorakoznak. Nagy most a kereslet ezek iránt. Bőséges a választék kerti szerszámokból, ahol az ásótól és a lapáttól kezdve a drótkeféig és a locsolócsövekig szinte minden megtalálható. Hiánycikk azonban a fűrész, a motoros gépek közül pedig a motoros rotációi kapa és a japán gyártmányú permetező. A környékben működő szakcsoportok tagjai is megtalálhatják itt a keresett árukat. Nyúltáp, malactáp és tojótáp minden mennyiégben rendelkezésre áll, ezenkívül terménydarálók és a méhészek részére használatos eszközök is kaphatók. Niacs hiány műtrágyákban és permetezőszerekben sem. Ezek árai változtak ugyan a közelmúltban, de egyes cikkek áremeléseit mások árcsökkenései ellensúlyozták. A növényvédő szerek közül most a gyümölcsfák télvégi lemosó permetezéséhez szükséges anyagok kelendőek. Érthető, hiszen kopogtat a tavasz, a házikertekben rövidesen mindenhol munkához látnak a dolgos kertbarátok. Császár István ben. De ha tovább gömbölyítjük a szálat, azaz a három-négy társvállalatnak juttatott lemezt is tekintjük, akkor megközelítően tízmillió forintra növekszik az importkinyerés. Persze, tovább léphetnénk e téren! Főleg szocialista relációban vásárolt alapanyag révén. Jelenleg azonban csak a Szovjetuniótól kapunk meghatározott mennyiségű lemezt. És adataink fixek, ezt a takarékossági szintet az idén is tartam tudjuk. Kevesebb ónnal Belepillantottunk a vállalat 1981-es újítási feladattervébe, amelyet a meglevő problémákra építettek. Ahogy az egyes fejezetekből kiszűrhető, a dobozüzem idei működésével kapcsolatban biztatóak a további kilátások. ötlettel, leleménnyel meg lehet akadályozni például- a dobozgyártás során keletkező gyakori sérülést, ami mindjárt lemezmegtakarítással jár. Vagy ott az ötkilogrammos doboz, amit el lehet dobni, ha a palást forrasztása nem jó, illetve ón bes zéród ásos. Tökéletesítve a munkafázis gépesítését, fogyna a selejtes doboz, ugyanakkor csökkenne a felhasznált ónmennyiség, ami pénzben sem lebecsülendő érték. Általában az ón, mint keményvaluta-fogyasztó im- portfém. szinte végighúzódik a gyár egész újítási feladat- tervén. A szakvezetés sürgeti, hogy az ónfelhasználás fajlagos költségének a csökkentésére minél több megoldást dolgozzanak ki a műszakiak. Sérült dobozból Icpkagyűrü Hogy mit mutatott még fel a dobozüzem, illetve a nálása során elért nyomdai eredményekről adott számot. Elmondotta, hogy a brigádjuk által felvágott címke hulladékát már nenn dobják ki, hanem méretre vágják, blokkot csinálnak belőle, s az üzem tavaly húsz mázsa papírhulladékot értékesített ezen a módon. Az importkinyerésnekj persze, nem csupán a fölemlegetett takarékoskodás a a útja. Szó volt már arról,’ hogy a nagy rekonstrukeió során tőkés piacról származó gépsorok kerültek a Hatvani Konzervgyárba, s egykét kampány után jelentkeztek a meghibásodások^ illetve több alkatrész felmondta a szolgálatot. Pótlásuk valutaigényes, a karbantartók azonban ilyen tekintetben is jelesre vizsgáztak az elmúlt esztendőben.' Chinoradszki Péter műszaki fejlesztési osztályvezető,' majd a sűrítőüzem „Petőfi” brigádjának vezetője. Horváth József villantotta fel •ténykedésük néhány fontos momentumát. Pár év alatt tönkrement például a nyugatnémet pasztőröző és a hozzá tartozó szalag fém- talpas lánca. Márka helyett forintért, s hazai anyagból pótolták a hatvan méternyi láncot, vám, továbbá kezelési költség figyelembevétel lével csaknem negyedmillió forint értékű valutát takarítva meg a népgazdaságnak. Vagyis: sokféle útja van az anyagmegtakarításnak, csak utána kell járni Ahogyan a hatvani gyárban is tették. Moldvay Győző ßwUsäoffr 1381. február 22., vasárnap
