Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

Ptrogränit búr k az Országházhoz A* OrszágHAz felújításához a pécsi Zsolnay Gyár szállítja a pirogránlt burkolóidomnkat A belső Udvarok sérült díszeiről a gyárban gipszforma készül, és ennek alapján kétszeri égetés, majd festés után készítik el az új díszeket. (MTl-fotó: Kálmándi Ferenc fel. — KS.) AMIKOR A MUNKA „BÜNTETÉS" Neveléssel jó útra téríteni között lehetséges — ez szü­netel. A termelőszövetkezeti tagsági viszony ellenben továbbra is fennáll, az el­ítéltet tehát megilleti a ház­táji és a földjáradék is. Fel­tétele, hogy mér az ítélet megszületése előtt szövetke­zeti tag legyen. — Melyek lehetnek a bí­rói ítéletben megjelölhető munkahelyek? — Állami vállalatok, szö­vetkezetek, Intézmények egy­aránt részt vehetnek az íté­let végrehajtásában. A bíró­ságok általában arra törek­szenek, hogy az elmarasz­talt a saját szakmájának megfélélő munkakörben dol­gozzék. Nem lenne értelme, há például egy traktoros segédmunkát végezne, vagy égy ápolónőt malteroslány- ként foglalkoztatnának a büntetés idején. — Mi történik, ha az íté­letben megszabott határidőn belül hosszabb.rövidebb ide­ig valaki kimarad a munká­ból? — Ez annak okétól függ. Ha az elítélt szabadságra megy, táppénzes betegállo­mányba kerül, vagy igazol­tan van távol, ennek időtar­tamával meghosszabodik a büntetés. Beszámít viszont az időkiesés, ha alapos oka van: például az ítélet után az elmarasztalt munkakép­telenné válik, vagy behív­ják katonának. Ha a bünte­tést töltő személy igazolat­lanul mulaszt, vagy a mun­kafegyelmet sérti meg sú­lyosan. munkahely értesí­tése alapján a bíróság sza­badságvesztésre változtat­hatja át a javító-nevelő munka hátralévő részét! Mégpedig úgy, hogy két munkanapnak egy napi sza­badságvesztés felel meg. Egyébként a munkáltató fe­gyelmi jogköre i6 mindvé­gig fennáll. — E jogosítványok per­sze, visszaéléseket is szül­hetnek az elítéltek hátrá­nyára. ,, — A büntetés végrehaj­tását a munkáltató székhe­lye szerint illetékes megyei biróság rendszeresen ellen­őrzi a törvényességi felügye­let keretében hivatásos pártfogók révén. A vizsgála­tok kiterjednek mindazokra a kötelezettségekre, amelye­ket a kijelölt munkahely­nek teljesítenie kell: kiok­tatták-e az elítéltet, a bí­róság által meghatározott munkakörben dolaozik-e, stb. Külön dicséret illeti az Egri Megyei Bíróság bv-cso- portjáb^n munkálkoHO hiva­tásos nártfogókah Bíró Gá­bort. Kovács Jánost és dr. Szabó Andrást. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a megyében tar­tott vizsgalatokon? A zöld folyosó titkai Bizony van, amikor a munka — büntetés. No, nem ■ dólogkerülők gyakran hangzott véleményének adunk most hangot, hanem a büntetőjog érdekes, humé- | nus intézményéről van szó. A javító-nevelő munkáról. ! Éppen három évtizede lé­tezik, s 1961-ben „nyerte el j önállóságát” a bűnelköve- | tőkre kiszabható fő bünte­tési fajták között. Persze, nem volt mindig biztos he­lye ott. A hetvenes évek­ben sok szakember megkér­dőjelezte létjogosultságát, és a megszüntetése mellett kardoskodott, mondván: pont a jobbító, a nevelő cél nem érvényesül eléggé, a munkahelyi közösségeknek nincs kellő javító hatásuk az elítéltekre. Hogy a javító-nevelő munka mégis szerepéi a két esztendeje hatályba lépett Új büntető törvénykönyvben, az a Heves megyében tartott vizsgálatok eredményeinek Is köszönhető. Épp ezért be­szélgettünk e büntetési vál­tozat lényegéről, a megyei felmérések tapasztalatairól dr. Nádas Jánossal, a He­ves megyei Főügyészség büntétésvégrehajtási-fel- Ügyeletl ügyészével. [ — Foglalja össze, kérem, í a legfontosabb tudnivaló- I kát a javító-nevelő munká- i rótt i _ Bevezetésénél a humá- I fiús megoldás volt a cél, az, í hogy vétségek, kisebb súlyú ) vagyont károsító, valamint | közlekedési bűncselekmé- I nyék esetén ne kelljen I azonnal börtönbe zárni az | elkövetőt. A javító-nevelő I munkánál ugyanis a bün­tetésvégrehajtási intézet az a munkahely, amelyet ítéle­tében a bíróság meghatároz. Az elítélt természetesen ott nincs korlátozva a személyi szabadságában, csupán azt a munkát köteles elvégezni, ami a határozatban szere­pel. Még egy megszorítás van: munkabérének 5—30 százalékát levonják az ál­lam javára. Ezentúl azonban ugyanolyan joggal rendel­kezik, akárcsak a munkatár­sai. — Már szó volt róla: a ki­jelölt vállalat maga a bün- | tetést végrehajtó szerv. j. ' —... ez tehát azt jelenti, hogy a munkahely és a büntetését ott töltő személy között nincs munkaviszony, «z ítélet időtartamára — ! ami hat hónap és három év 4981. február 32.1 vasamat» — Magam is számos vál­lalatnál, szövetkezetben jár­tam ellenőrzésen, de sehol sem hallottam panaszt arra, hogy megkülönböztetett bá­násmódban részesítenék a büntetésüket ott töltőket, ki­közösítenék őket. Inkább az a jellemző, hogy szeretet­tel fogadják, megszervezik nevelésüket, figyelemmel kí­sérik, segítik a munkájukat. A termelőszövetkezetek kö­zül kiemelkednek a pétervá- sári, az abasári, a gyöngyös- oroszi, a hatvani és az er­dőtelki. Ugyancsak kitűn­nek a jobbító tevékenység­ben a gyöngyösi 1KLV, a Recski Ercmü és a Kőbá­nya, a Hatvani, Cukor, és Konzervgyár, a Slroki Fém. müvek, valamint a Finom, szerelvénygyár. A múlt év­ben például százegy mun­kahelyen 143-an voltak ja­vító-nevelő munkán, ám egyszer sem kellett szabad­ságvesztésre változtatni a büntetést. Ezért elsősorban a brigádoknak jár köszönet, de szólni kell a munkahelyi vezetők és társadalmi szer­vek tagjainak lelkiismeretes, pontos munkájáról is. Tapasztalataink tehát azt bizonyítják, a jogintézmény beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, feltétlenül szük­ség van erre a humánus megoldásra a kisebb súlyú bűncselekményeket elköve­tők jó útra térítésében! A férfi megigazította fejé alatt a klórszagú párnát. Karikás, dülledt szemeivel kétségbeesetten nézett az. orvosra. Arcán ideges rán- gás futott végig, ujjai gör­csösen gyürkészték a lepe­dőt. — Tudja doktor úr, ez va­lami kényszer. Nem vagyok a magam ura. s akár van dolgom a túloldalon, akár nincs: meg kell tennem! Minden megszűnik körülöt­tem: zúgni kezd a fejem és nem látok mást, csak a lám­pát. Egyszer táguló piros, koncentrikus körökké, más­kor sebesen száguldó vörös spirállá válik és átveszi a hatalmat felettem! Lángoló csápjaival befonja testemet, égeti a bőröm, amfg nem teljesítem az akaratát — ha­rapta be kétségbeesetten al­só ajkát a férfi. Szeméből kicsordultak az első könny­cseppek. Az elesett lelkek gyámolitója á meg-megráz- kódó váltakra tette a ke­zét. — Nyugodjon meg! Sem­mi baj. Segítsen magán, Vnondja el! — gordonkázta kellemesen, miközben pa­rancsoló fekete szemeit be­tegének saemeibe mély es z­A Ferihegyi repülőtér vá­rótermeiben megszólalnak a hangszórók. Kedve.? nőj hang közli az utazni készülőkkel. Illetve a Várakozókkal,' hogy a Prágán keresztül közleke­dő gép megérkezett. Pár perccel később az épület elé gördül a betonteret átszelő autóbusz, s megjelennek a járat Utasai. Ki nyugodtan ki pedig látható türelmetlen­séggel várja a csomagjait Amikor előkerülnek a hasas útikofferek, a nehéz utazó­bőröndök, ki-ki indulhat a kijárat felé. Akinek valami elvámolnj valója van vagy úgy érzi, hogy több mindent hozott az útról, mint ameny- nyit lehet a törvényeink sze­rint. az a piros színnel jel­zett folyosó felé tart, aki pe­dig nem hozott semmi érté­kes dolgot a távolból, a zöld folyosót választhatja. Kínos vámvizsgálat A markazi házaspár Ka­nadában járt, hosszú út után érkezett haza. Fáradtan eme­lik fél csomagjaikat, s a zöld folyosó felé tartanak. A vámtiszt felteszi a rutinkér­dést: — Meghaladja-e az aján­dékba kapott, Illetve a kinn vásárolt áruk értéke az öt­ezer forintot? — Nem — hangzik a vá­lasz. Az asszony azonban ideges, s ez árulkodó jel. — Kérem, mutassák meg az útiholmijukat! — szól ha­tározottan a vámos. A ta­pasztalata ezúttal sem hagyta cserben, a bőröndökből ugyanis egy kisebb bazár árukészlete kerül elő: 30 match-box, 33 színházi lát­cső, 92,7 méter különféle ru­haanyag, több pulóver, alsó­ruhanemű és szépítőszer — mintegy 46 ezer forint ér­tékben. Az ügyről jegyző­könyv készül, s az adatok egyeztetésekor kiderül, hogy a markazi házaspárnak nem ez az első ilyen esete. Két évvel ezelőtt már megjárták egyszer a „zöld folyosóval”, akkor 9200 forint értékű áru­cikkeket akartak engedély nélkül behozni az országba. A mostani ügy után három esztendőre megszakad a* utazások sora — járt már a házaspár Ausztriában. Kana­dában, Olaszországban, Tö­rökországban és az összes szocialista államban —, a rendőrség ugyanis bevonta az útlevelüket... Ugyancsak a zöld folyosót választotta az USA-ban tett rokoni látogatásról hazatérve az egri D. M. is. Az 6 sza­vának sem adnak többé hi­telt a vámosok, mert néhány dolgot eltitkolt a nyilatkoza­tában. A megengedett holmik mellett ugyanis két arany­gyűrű. egy magnósrádió, szá­mológép, kvarcóra, táskará­Szenvedély tette. Az izgatottan fészke­lődön az ágyon, de az or­vos, súlyos, szőrös mancsai biztonságot kölcsönöztek ne­ki. — Folytassa kérem! —hal­latszott a lefüggönyözött szoba félhomályában hang­ja. A beteg megmarkolta a párna .csücskét. Hüppögött még egyet-kettőt es sóhajt­va újrakezdte. — Tudja, doktor úr, ne­kem úgy látszik, szükségem van a veszélyre, a kocká­zatra. Hiszen nem több az ember élete, mint egy le­hulló falevél. Csak az élet­veszélyben érezhetjük át lé­tünk lényegét. — elméiké­ben melankolikusan. Majd hirtelen fölsikoltott: ez egy lidérc! A múltkor is arra eszméltem, hogy egy Wart­burg motorházán fekszem. .. Kis híja volt, hogy... Jajj! doktor úr segítsen, — ra­gadta meg a férfi az orvos karját. Keresem a veszélyt, kihí­vom magam ellen a sorsot! Csikoroghatnak a fékek, si­dió, valamint egy pár rádió­adóvevő rejtőzött a csoma­gokban. És csodálkozott, amikor közölték vele, hogy mindezt elkobozzák, s bevon­ják ax útlevelét is. Egy ide­ig ő sem hódolhat utazási világjáró — vagy: Csempészi — szenvedélyének. „Nem tudtom, hogy mennyit ér... " Még a sokat látott vámo­sok is élámultak, amikor T. Ft. egri fényképész válaszát vették jegyzőkönyvbe. A fo­tózás szakembere is az USA- ben járt, s onnan többek kö­zött egy Mamiya típusú fényképezőgépét hozott a tartozékaival együtt. „Ter­mészetesen” ezeket a dara­bokat nem írta fel a vám­árunyilatkozatra. Hogy mi­ért nem, arra így válaszolt: — Nem tudtam, hogy mennyit ér.. .1 A vámosok felvilágosítot­ták a fényképészt, hogy a valóban kitűnő gép ára po­tom 22 ezer forint... A kiutazni szándékozó honfitársaink, illetve a haza­felé érkező turistáink termé­szetesen nemcsak a zöld fo­lyosónál buknak le, hanem a vasúti és a közúti határátke­lőhelyeken is. Zömükre csak ránéznek a vámosok, a ha­tárőrök, máris elárulják ma­gukat valami aprósággal. Sajnos, miattuk kell aztán hosszabb-rövidebb ideig fel­tartani a valóban becsületes, az igazi turizmus kedvéért utazó állampolgárokat is a vonatokon, az autóbuszokon. Cs. O. gyöngyöshalászl lakos olasz- és törökországi utazás­ról tért haza, amikor flösz- kénél a javallott 13 és fél ézer forint értékű holmi mel­lé odakerült az ülés alatt, a támlák mögött rejtőző csem­pészáru Is: két irhabunda, valamint tfz farmernadrág — 22 ezer forint értékben. Egy szerető édesanya az NSZK-ba disszidált fiát akarta meglátogatni, azany- nyira várt találkozásból azonban ném lett sémmi. A mama ugyanis — bár tisztá­ban volt vele. hogy ez tilos — ki akarta csempészni fia különböző iskolai bizonyítvá­nyait. valamint a szakmát igaiólö iratait. Hegyeshalom­nál nemcsak ezeket, az Ira­tokat kellett átadnia a ha­tárőrségnek. hanem az útle­velétől is meg kellett válnia néhány esztendőre. Mint ahogy a mátraderecskei Z. L.-né is lemaradt a tervezett utazásról: Hegyeshalomnál a cigarettásdobozából 300, az utazási programfüzét lapjai közül 3 ezer. a pénztárcájá­ból további 200 forint került elő az engedélyezett valután kívül. kolthatnak a gumik — hiá­ba! Nem tudok uralkodni magamon, a lámpa áldozata leszek doktor úr hamarosan. Kérem, segítsen! Ha meg­látom, hogy pirosra vált a közlekedési lámpa, azonnal indulnom kell a túloldalra. — A beteg elhallgatott, csöndesen könnyezett, ő minden tőle telhetőt meg­tett: híven tájékoztatta a külvilágot a benne tomboló viharokról. Ez megnyugtatta egy kicsit, most várta a se­gítséget nyújtó keret,. Az orvos töprengett, sza- kállát morzsolgatta. Fogós eset, szó se róla. A szőrszá­lak hangos hersegéssel dör_ zsölődtek össze ujjai között. — No és ... ha ... rendőr van a közelben.... akkor is? hogy is mondjam csak .. . ak­kor átmegy a pirosban? — kérdezte hosszas vajúdás után. A beteg döbbenten egye­nesedett fel az ágyon. — De doktor úr! Meg­őrült?! Az minimum egy ötvenes, ha nem egy szá­zas! — kiáltotta felháborod­va. és zilálva rogyott le az ágyon. Szilagyi Andor Híres csempészutak közá tartoznak az olaszországi, a török, görög egyéni és tár­sasutazások. Az egri B. S. két irhabundát és egy bőr­dzsekit akart becsempészni az országba, H A.-né pedig két női irhabundát „tagadott le” a vámnál. — Azt gondoltam, nem fogják észrevenni, s vámfi­zetés nélkül sikerül hazahoz­nom őket — mondta jegyző­könyvbe, Kettőjüknél csak­nem 40 ezer forint értékű el­dugott árut találták a szem­füles vámosok. Búcsú az útlevéltől Megyénkből évente mint­egy 35—40 ezren utaznak külföldre, ki piros, ki kék útlevéllel lépi át a határt. Az utazók zöme — mint emlí­tettük már — ném vét a törvényeink ellen, nem cse­kély azonban azoknak a szá­ma, akik visszaélnek a lehe­tőségekkel. Bíznak abbanj hogy sikerül átcsempésznlük az értékesebbnél értékesebb árucikkeket a vám megfize­tése nélkül. Az esélyeik azonban kicsik, s mint a pél­dák is igazolták, nem éri még félrevezetni a hatóságo­kat. Egy-egy ilyen vám-, il­letve devtzabüntett eredmé­nye példás büntetés lehet: áruelkobzás, pénzbírság és útlevélbevonás maximum öt esztendőre. Az utazás az em­beri jogok közé tartozik ha­zánkban, e jogok azonban nem illetik meg azokat, akik visszaélnek a bizalommal. Szilvás István Magyar-jugoszláY vízügyi együttműködés a Dráván és a Dunán A magyar és jugoszláv vízügyi szervek között lét­rejött a megállapodás a ha­tárvizeken végzett ez évi munkálatok összehangolt programjáról. Ennek kereté­ben az év folyamán magyar részről a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság 35 millió forint értékű vízgazdálkodá­si feladatot végez a határ­övezetben. A többi között a Duna magyarországi alsó szakaszán, a folyó jobb parti árvízvédelmi fővédvonalán megjavítják a közlekedési feltételeket. A töltéskoronai kővél borítják, ami bizton­ságosabbá teszi a jármüvék forgalmát, árvízveszély ese­tén megkönnyíti a védeke­zést. mert ném kell tartáni a gépek süppedésétől. A Dráva magyar oldalán meg­kezdődik a bál parti töltés erősítése Drávaszabolcs és a Feketevlz átmetszése közöt­ti 9 kilométeres szakaszon. Tótújfalu és DrávatamáSi térségében mellékágakat zárnák el. Barcson a víz­ügyi kikötő medencéből 14500 köbméter hordalékod kotornak ki a hazai vízügyi osztagok. A Dráva jugo­szláv oldalán két nagy ká- nvarszabályozáson dolgoznák idén. Az egyik a gyékényé* —botovói vasúti híd. a má­sik a nagykanizsai vasútvo­nal biztonságát szolgálja. A magyar és a jugoszláv vízügyi szervek közös mun­kával megkezdik a Dráva országhatár és Vejti közötti 50 kilométeres szakaszának részletes felmérését. Ennek célja az elvégzett szabályo­zási munkák hatásának fi­gyelemmel kisérése mindkét oldalon. A barcsi kísérleti folyó szakaszon ugyancsak közös méréssorozatot végez­nek. s az adatokat az ide tervezett közös érdekű víz­lépcső tervezésénél használ» ják fel. A Dráva és a Mu­ra közös szelvényeiben pe­dig mintavételekkel havon­ta ellenőrzik a víz minősé­get. CMT® Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents