Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
A. A Központi Statisztikai Hivatal felesifése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyors ütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezt a világpiacon a hetvenes évek elején kialakult és tartósnak bizonyuló árarány- változások, valamint az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1977 —1978-ban a felhalmozás, amely 1978-ban elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való, rugalmas alkalmazkodást. A belföldi felhasználás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlynak a romlásával járt. Ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését, amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célpk megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi tervek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget, annak alakulásától tették függővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat. Ezek a .tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő feladatnak. E két követelményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették, a gazdaságirányítást és erősítették ezen belül a normativitást. A bevezetett új termelői ármechanizmus célja, hogy jobban tájékoztassa a gazdálkodó szervezeteket -d nemzetközi versenyképesség feltételeiről. az export és import gazdaságosságáról. 1979—1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind 1980rban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazdasági munka hatékonysága, az export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciáltan változott, egyes áruk exportjának jelentős növekedése mellett több. kedvezőtlen jövedelmezőségű termék kivitele csökkent vagy megszűnt. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés ellenére, a cserearányok dollárelszámolásokban nem romlottak. Javult az összhang a termelés és a fel- használás között, nagyrészt a belföldi fel- használás csökkenése következtében. A csökkenés a felhalmozás tételeinél következett be. Eredményesek voltak az. indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el és az. eszközöket a folyamatban levő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként, a felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználásában. Javult az összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő létszáma között. Egyes esetekben sor került a korszerű munkaszervezés folytán felszabaduló munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt, A lakosság fogyasztása 1979—1930-ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az életkörülményeket javította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-állomány 198(1. év végén 145 milliárd forint volt. 64 milliárd forinttal több, mint 1975 végén. Fejlődött a termelés műszaki-tudományos bázisa. Tudományos kutatásra öt év alatt több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés te a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamén szükségessé vált döntések következtében, nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, ösz- szehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. A GAZDA5AG FŐBB MUTATÓI AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN 1980. év 1978. év 1970—80. évek százalékában 1971—75. évek terv tény százalékában Nemzeti jövedelem 136—138 117 127 Nemz. jövedelem belföldi felbaszn. 123—125 169 123 Ipari termelés 133—135 118 129 Építési-szerelési tevékenység 130—133 1T6 125 Mezőgazdasági i termékek term. !, ltgy lakosra Jutó reáljövedelem 116—118* 112 ÍV 118—120 ro* 117 A lakosság ossz. fogyasztása 121—123 113,3 126 1956—80. eveiben összesen terv' tény Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 870 924 135 Lakásépítés, « 1090 db 439—140 433 103 * 1956—30. évek, az elozb öt év százalékában. Ipar Az ipari termelés 1930-ban 18 százalékkal több volt az öt évvel azelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak szama folyamatosan csökkent és 1980-ban 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő, versenyképesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek. Ugyanakkor egyes korszerűtlen vagy kevéssé gazdaságosan előállítható termékcsoportok, gyártási ágak termelését indokolt esetben meg keN szüntetni. Az ipar termelési szerkezetének átalakítása differenciált fejlődéssel járt, mind az ágazatok, mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetében. Az ipar fő ágazatai közül öt év alatt a vegyipar és a villamosenergia-ipar növelte legnagyobb mértékben termelését. Meghaladta az átlagot az építőanyag-ipar termelésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt, A bányászat, a kohászat és a köny- nyüipar termelése mérsékelten emelkedett. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE Ágazatonként 1980. évi termelés A termelés szer- az 1975. évi kezete százalékában 1975 1980 Bányászat 105 4.2 3,7 Villamosenergiaipar 132 3.1 3.3 Kohászat 108 10.0 0.1 Gépipar 118 27.0 26.8 Építőanyag-ipar 123 3.1 3,2 Vegyipar 139 14.5 17.1 Könnyűipar 111 17,4 16.3 Egyéb ipar 124 1.6 1.6 Élelmiszeripar 117 19.1 18.7 .Szocialista ipar összesen 118 100.0 100,0 Az ipari termékek értékesítése öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az értékesítés összetétele a célkitűzéseknek megfelelően változott. Az exportra kerülő termékek volumene 45 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek eladott termékmennyiség 16 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 26 százalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőértékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét. Ez. a növekedés az első három évben következett be. 1979—1980. években a jobb energiagazdálkodás eredményeként, az energiafelhasználás nem változott. A »hazai földgázlermelés 18 százalékos növekedése mellett, nagymértékben fokozódott az import, amit főleg a KGST-országok közös beruházásában épült orenburgi gázvezeték üzembe állítása tett lehetővé. Az energiahordozó-források között a földgáz aránya az 1975. évi 19,3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt, a kőolajé 38.2 százalékról 35,1 százalékra csökkent. A .széntermelés valamelyest nőtt, átlagos fűtőértéke csökkent. A vil- lamosenergia-termelés 17 százalékkal, a -behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos energián belül 1980-ban elérte a 23 9 százalékot. A villamosenergia-behozatal bővülését lehetővé tette, hogy megépült a KCST-tagorszá- gok közös beruházásában a 750 kV-os távvezeték. A nyersacéltermelés kismértékben haladta meg az 1975. évit. A vaskohászatban a tervidőszak folyamán elsősorban a henger- dei kapacitás bővült, a hengerelt acél termelése nőtt. A magasabb feldolgozottságé, másod- és harmadtermékek aránya nem emelkedett. A bauxit-, a timföld- és a kohóalumí- nium-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A termelés összetétele korszerűsödött: a keresett alumínium fólia termelése megkétszereződött és dinamikusan nőtt az alumínium tárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuum- technikai ipar, valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt év alatt 46, ill. 40 százalékkal. Meghaladta az átlagos ütemet a villamosgépipar termelésének növekedése is. A gép- és gépiberendezés- ipar termelése mérsékelten nőtt. a fémtömegcikk-ipar a tervidőszak végén kevesebbet termelt." mint öt évvel azelőtt. Ay. ipari termelés szerkezetének korszerűsödését jelzik a következő adatok: a közúti iarműipar termékei közül autóbuszból 1980- ban 12 400 darabot termeltek. 15.5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szerszámgépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban nőtt 0 korszerű, nagy teljesítményű, számjegyvezérlésű gépek gyártása. A mezőgazdaaágigép- gyáriás#n belül ez állattenyésztő és termény- SetakRirító gépek termelése nőtt. Dinamikusan emelkedett a félvezető eszközök és a villamos fényforrások termelése, az elektron- esőtek gyártása mérséklődött. A tervidőszakban gyors volt a számítástechnikai eszközök gyártásának növekedése. Lényegesen fokozódott az orvosimüszer-gyártás. a távbeszélőközpontok, az átviteltechnikai berendezések termelése. A gépipari tartós fogyasztási cikkek közül előtérbe került a színes televízió, a magnetofon, a mosógép — köztük az automata mosógép — termelése. A hűtőszekrények típusai korszerűsödtek, ezek jelentős részét exportálták. A tervidőszak folyamán több, gazdaságtalanul előállítható gépipari termék termelése megszűnt, illetve mérséklődött. Megszűnt pl. a motorkerékpár-gyártás, lényegesen csökkent a porszívó, a vasúti személy- és teherkocsi. a traktor, a tehergépkocsi termelése, egyes elavult szerszámgépek gyártása. A műtráayaterVnelés — hatóanyagban — öt év alatt 48 százalékkal nőtt. A korszerűbb, összetett műtrágyák aránya az 1975. évi 18.3 százalékról 1980-ban 34.9 százalékra emelkedett. Jelentősen. 69 százalékkal bővült a növényvédő szerek termelése. A műanyagtermelés 2.6-szeresre nőtt. Az olefintermékek — etilén és propilén — termelése 1975 óta megkétszereződött. A vegyi szálak termelésén belül dinamikusan nőtt a szintetikus szál termelése. A gyógyszeripar termelése 1980-ban 54 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A cementtermelés 1975-höz képest 24 százalékkal nőtt és 1980-ban 4,7 millió tonna volt. A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült, kisméretű falazótéglából időnként hiány mutatkozott. Az építési technológiák változásának hatására mérséklődött a cserép-. a mozaik- és cementlap-, nem változott a mésztermelés. Az átlagosnál gyorsabban nőtt az azbesztcement tetőfedő lemezek, a vasbeton födémgerendák termelése. A tervidőszak végén falburkoló csempéből csaknem kétszer annyit, húzott síküvegből 70 százalékkal többet gyártottak, mint 1975-ben. Az építőanyag-ipari kapacitások és termelés bővülése lehetővé tette több építőanyag behozatalának mérséklését. A ruházati ipar a tervidőszakban a belföldi szükségleteket mennyiségben alapjában kielégítette, választékban — a javulás ellenére — voltak hiányok. A pamutszövet-ter- melés a tervidőszak második felében csökkent, összetétele a jobb minőségű áruk irányába tolódott el. A szövött termékekkel szemben nőtt a kötőt kelme, hasított fóliaszövet az értékesebb műbőrök aránya. Számottevően bővült a kötött, valamint a bőr felsőruhák gyártása. A bőr-, szőrme- és cipőipar termelése a tervidőszak első három évében mérsékelten nőtt. 0 979-ben és 1980-ban csökkent. Az ágazat termékszerkezete korszerűsödött, az árban és minőségben megfelelő választékot azbnban nem mindig tudta biztosítani. A élelmiszeriparon belül jelentősen bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Ennek eredményeként fokozódott a szalámi-, dobozossonka- és húskonzervtermelés, e termékek nagy hányadát exportálták. A hazai fogyasztók számára — főleg az 1979. évi áremelések után — az igényeknek megfelelően tjővült az ol-‘ esőbb húskészítmények gyártása is. Dinamikusan nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs- és főzelékkonzerv termelése. A napraforgóolajtermelés 2,6-szeresre emelkedett. Építőipar Az építési-szerelési munkák 1930, évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja az utóbbi években javult. A kereslet mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének, a beruházások mérsékeltebb növekedésének, ill. csökkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építőipari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. E szervezetek gépállományának teljesítőképessége öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A felhasznált anyagok összetétele korszerűsödött. A gépesítés lehetővé tette, hogy a kivitelezők feladataikat 1980-ban 6 százalékkal kisebb létszámmal oldják meg, mint öt évvel korábban. Javult az építkezések szervezettsége. Mezőgazdaságerdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A tervidőszakban két olyan év volt — 1976 és 1979 —, amikor a növénytermelés és ennek hatására az egész mezőgazdasági termelés csökkent az előző évihez képest. A növénytermelés mennyisége öt év alatt 11 százalékkal, az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a tervidőszakban a mezőgazdasági terület csökkenése mellett következett be. Legnagyobb mértékben. 241 ezer hektárral, a szántóterület csökkent, de a gyürtfölcsös- és szőlőterület is kisebb az öt évvel ezelőttinél. A kert-, valamint « rét- és legelőterület nőtt. A mezőgazdasági munkaerő csökkenése az V, ötéves tervidőszakban mérsékeltebb volt. mint a korábbi években; az utóbbi két évben a foglalkoztatottak szá* ma a nagyüzemekben kismértékben emelkedett. Az elmúlt öt évben számottevően . bővült a mezőgazdaság technikai bázisa. Az összes gépi vonóerő 1980-j3an. mintegy 30 százalékkal haladta meg az 1975. év végit, öt év alatt több mint 2 millió tonna termény elhelyezésére alkalmas gabonasiló és magtár" épült. 1930-ban 1.4 millió tonna műtrágyát használtak fel, valamivel kevesebbet, mint 1975-ben, A műtrágyák hasznosítása azonban hatékonyabb volt. ezt a növénytermelés eredményeinek javulása jelzi. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termett. 11 százalékkal több. mint az 1971—1975. években. A búza évi átlagos termésmennyisége 5.2 millió tonna, a kukoricáé 6.3 millió tonna volt. 20, ill. 7 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termésmennyiség növekedése a hozamok emelkedéséből adódott, a vetésterület csökkent az előző öt évhez képest. A búza hektáronkénti hozama öt év átlagában 4060 kg, a kukoricáé 4860 kg volt. mintegy 700—700 kg-mal nagyobb az előző öt évinél. A burgonya- és frisszöldség-ellátás javítása érdekében a tervidőszak folyamán, a termelés ösztönzését szolgáló intézkedések hatására, a zöldségtermés 1977-ben, a burgonyatermés 1978-ban. kiemelkedően nőtt. A nagy terméssel együtt járó értékesítési nehézségek, tárolási veszteség stb. miatt, a burgonyatermés az utóbbi két évben visszaesett. A cukorrépa vetésterülete öt év átlagában 26 százalékkal, a betakarított cukorrépa meny- nyisége 28 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgó-termelés. 1980-ban a vetésterület mintegy kétszerese, a termésmennyiség háromszorosa volt az 1975. évinek. A gyümölcs és a szőlő termésmennyisége, jelentős évenkénti ingadozás mellett, kismértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarhaállomány a tervidőszak folyamán alig változott. az 1980. év végén meghaladta az 1.9 millió darabot. Az állomány a nagyüzemekben gyarapodott, a kistermelőknél csökkent.. A sertésállomány öt év alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertésállományának ciklusos hullámzása. Az 1980. év végi sertésállomány 8,3 millió darab volt, 20 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A juhállomány nagymértékben, mintegy 1 millió darabbal nőtt és 1980. végén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány az ötéves terv minden évében több volt, mint 1975-ben. Az összes vágóállat-termelés az 1976. évi csökkenés után, évről évre emelkedett és az utóbbi három évben — élősúlyban — meghaladta a 2 millió tonnát. A vágóállat-termelés kW 56 százalékát a tervidőszakban a vágósertéstermelés adta, a vágómarha-termelés aránya csökkent és az időszak végén 17 százalék volt. A vágóbaromfi-termelés aránya emelkedett, 1980 végén meghaladta a 20 százalékot. A tejtermelés mintegy 40 százalékkal nőtt. A növekedés a hozamok emelkedéséből adódott. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkentésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszer-fo-' gyasztásának megfelelő biztosítása mellett, jelentős árumennyiséget adott exportra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hek-' tár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát., Az összes fakitermelés 1980-ban 7,5 mi 1-' lió m3 volt, 13 százalékkal több az 1975, évinél. Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüzemű vízművek na-1 pi átlagos termelést kapacitása 1 millió m3-rel nőtt és kb. 7000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka részesült közműves vízellátásban, öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190, közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátása megoldódott. A szennyvíztisztító telepek és a csatorna- hálózat jelentősen bővült. A szennyvíztisztító kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztítókapacitás több mint kétszeresére növekedett. Csatornázott településen a tervidőszak végén a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesítés hatékonysága. a védekezési szérvezet és eszközök színvonala. Szállítás-hírközlés A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A szállítási távolságot is figyelembe véve. az árutonna-kilométer teljesítmény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, az 1980. évi teljesítménynek 57 százalékát adta. A közlekedési vállalatok teljesítményének több mint fele a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkai többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű áasúton utft» (folytatás a 3. oldalon^
