Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
/ fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban f (Folytatás a 2. oldalról.) zók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utasforgalmából 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbusz-közlekedés aránya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2600 millió utast szállítottak, 11 százalékkal többet. mint 1975-ben. A budapesti tömegközlekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent, és összetétele is változott: a metrón utazók száma 63 százalékkal, az autóbuszon utazóké 2 százalékkal nőtt, a villamoson utazók száma 19 százalékkal csökkent. A vidéki települések tömegközlekedésének Utasforgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vasúti pályakorszerűsítést, 314 km-en vonalvillamosítást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több, nagy forgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vállalatok teherszállító gépjármű-állománya öt év alatt 7 százalékkal nőtt. Az autóbusz-állomány bővülése révén, javultak az utazás feltételei. A villamoskocsi-állomány csökkent, a trolibusz-állomány jelentősen nőtt. Budapesten a metró- hálózat 8,5 km-rel hosszabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. 'Jelenleg a Kossuth Rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi Rádióé 80 százalékán, a III. műsor mono adásban 84 százalékán, sztereó adásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv I. műsor az ország területének 91 százalékán, a tv II. műsor 54 százalékán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 213 ezer darabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat fejlesztésére automata levélfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Külkereskedelem r 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 Százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubelelszámolású import volumene erőteljesen emelkedett és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagymértékben romlott. A külgazdasági egyensúly javítására hozott intézkedések eredményéként-1979-ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-országokkal a tervszerű együttműködés. A műszaki-tudományos kapcsolatok ked- vejzően. fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvalósításában vett részt', amelyeknek nagy szerepe volt az ország kiegyensúlyozott energiaellátásában. Az áruforgalomban nőtt a szakosított termékek aránya. 1980-ban a KGST-országokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállított .termékek tették ki. A külkereskedelmi forgalomnak 4980-ban több mint. felét a szocialista országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió aránya megközelítette az összes forgalom 30 százalékát. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szükséges anyagokból, félkész- termékekből és alkatrészekből, több mint 10 százaléka energiahordozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatalának volumene az 1975. évinél 21 százalékkal több volt. Energiahordozókból öt év alatt 3 százalékkal nőtt az import. Az ipari késztermékek aránya a behozatalban mintegy 30 százalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal emelkedett. Az ipari késztermékek és .az energiahordozók 62—70 százalékát rubelviszonylatból vásároltuk. Az V. ötéves tervidőszakban az anyagok, íélkésztermékek és alkatrészek, valamint a gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele nőtt a legdinamikusabban. 57, ill. 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 28, illetve 26 százalékkal bővült. A gépipiari termékek közül jelentősen fokozódott az autóbusz, a közúti járműmotor, az izzólámpa, az orvosi röntgen, a magnetofon, a hűtőszekrény stb. kivitele. Az élelmiszeripari alapanyagok és termékek kivitelén belül többek között a vágósertés, a nyershús, a baromfi, a főzelék- és paradi- csomkonzerv, a napraforgómag és olaj exportja növekedett nagy mértékben. Beruházás *■ A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979—1980. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamat lévő beruházások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent. A tervidőszakban a termelés fejlesztését korszerűsítését új beruházások, rekonst- kciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza—II. Hőerőmű, a Bél- mpátfalvi Cementgyár, az ózdi kohászati üzemekben a kohómű oxigénes intenzifikálása, a folyamatos acélöntőmű, valamint a rúd- és riróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és a BVK új PVC gyára. Befejeződött a dunaújvárosi hullámpapír vertikum, a Szikra Lapnyomda. Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a Hajdúsági Cukorgyár, a Martfűi Növényolaj Gyár. A közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében folytatódott az autópálya-építés, elkészült az interszputnyik földi követőállomás, a 2000 kW-os középhullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruházat, bevásárlóközpontot adtak át. Használatba vették a kerepestar- csai, a délpesti, a kecskeméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszköz-állománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1-inél. A népesség számának növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élveszületések száma a szülőképes korú nők számának alakulásával és egyéb tényezőkkel összefüggésben csökkent és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt.. A halálozások száma. elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az elmúlt öt évben emelkedett és 1980-ban, ezer lakosra számítva 13,6-et tett ki. A csecsemőhalandóság évről évre mérséklődött és 1980-ban ezer élve- szülöttre 23 egy éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építő iparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel korábban. A lakosság jövedelme és fogyasztása A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresetének és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980-ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. Öt év alatt a társadalmi' juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980- ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980 végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentették és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a munkások és alkalmazottak. 1980-ban nyugdíjakra 56 milliárd forintot fizettek ki, az 1975. évinél 29 milliárd forinttal többet. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos összeg az 1975. évi 1272 forintról 1980-ban 2267 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új zalékát. 1980-ban 52 százalékát tette ki. Á nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében biztosították a nyugdíj reálértékének- megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 milliárd forint volt, 7.1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb részben az 1976. és 1979. évi fogyasztói ár- intézkedések ellensúlyozására fizetett kiegészítések, valamint a 3 és többgyermekesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermek gondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt követően, a születések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980 decemberében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermekgondozási segélyre 1980-ban 3,9 milliárd forintot fizettek ki, a segélyen lévők számának csökkenése -ellenére 0,9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. A növekedés az áremelésekkel kapcsolatos jövedelemkiegészítésekből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer-fogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében az 1975. évi szinten stabilizálódott. Az élettanilag értékesebb élelmiszerek közül a hús- és halfogyasztás 1980-ban fejenként 73 kg volt. A tervidőszakban a tej- és tejtermékfogyasztás 162 kg-ra, a tojásfogyasztás 335 darabra, 28, ill. 22 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása, amelyben a legnagyobb súlyt a szeszes italok képviselik, a korábban is magas szinthez képest öt év alatt 22 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötéves tervidőszakban a kiskereskedelem 1,2 millió hűtőszekrényt, több mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több mint 500 ezer személy- gépkocsit értékesített. Hűtőszekrénnyel, mosógéppel, televízióval ‘az aktív kéresők háztartásának több mint 90 százaléka' ren'delke- Zik: A háztartások nagy részében egynél több rádiókészülék található. Viszonylag gyors ütemben nőtt, korszerűbbé és az 1979.' júliusi áremelések után valamivel takarékosabbá vált a háztartások energiafelhasználása. A szolgáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fogyasztás emelkedésénél nagyobb mértékben, öt év alatt 24 százalékkal nőtt. ■ Az elmúlt öt év folyamán több ízben került sor a fogyasztói árak emelésére. A központi árintézkedések közül jelentősebb volt 1976-ban a húsárak, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk és az égetett. szeszes italok árának, 1979-ben a motorbenzin, a dohányáruk, a sör,' az újságok árának emelése, valamint a július 23-án végrehajtott áremelés, amely az élelmiszerekre, a fűtésre és háztartási energiára, a bútorokra, a személygépkocsira, egyes építési anyagokra terjedt ki. A fogyasztói árszínvonal 1980-ban 36 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság- életkörülményeit javította, hogy öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több, mint az előző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőforrásból,' a többi a magánlakás-építés keretében, és nagyrészt állami kölcsön igénybevételével készült. A lakásállomány nagyság szerinti és minőségi összetétele gyorsan javult. Az 1986. évi lakásösszeírás időpontjában a lakások majdnem fele kétszobás és 24 százaléka három- és több szobás volt. Fürdőszoba, vagy mosdófülke a lakások több mint 60 százalékában található. Egészségügy, oktatás, művelődés Az V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980. végén 28,8 orvos jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános- és gyermekorvosi körzet megszervezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. 1980 végén a körzeti orvosi állások 4.7 százaléka, a gyermekkörzeti orvosi állások 5,9 százaléka volt betöltetlen, az 1975. évi 6,6, ill. 9,4 százalékkal szemben. 1980 végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal kevesebb, mint öt évvel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágymegszűnések, vagy szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. 1980 végén tízezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ággyal több. mint 1975 végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölesődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több mint öt évvel korábban. 1980-ban a három éven aluli gyermekek 16 százalékát vették fel bölcsődébe, további háromnegyedéről pedig a gyermekágyi és gyermekgondozási segélyen lévő anyák gondoskodtak. Az óvodai helyek száma 1980-ban 385 500- ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/81-es tanévben az általános, iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felsőfokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak mint 1975-ben. Az alsó- és középfokú intézményekben tanulók számának változása a megfelelő korosztályok létszámának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúakhoz viszonyítva minden fokozaton emelkedett. Az alsófokú oktatásban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14—17 évesek 40 százaléka jár, az öt évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14—16 évesek 40' százaléka szakmunkástanuló, valamivel több mint öt évvel ezelőtt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanul. Ez az arány 1975-ben 6,2 százalék volt. Napközi otthonos ellátásban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka részesült. A középiskolai tanulók 24 százaléka lakik diákotthonban, az 1975. évi 20,8 százalékkal szemben, míg a felsőfokú intézmények hallgatóinál ez az arány alig változott: 1980-ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást. 1976—1980. években a nappali tagozatokon 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. Az elmúlt ötéves időszakban a kulturáló- dás közösségi formái közül a mozi és a színház iránt csökkent, a hangversenyek és múzeumok iránt nőtt az érdeklődés. A budavári palota felújítása keretében megnyitotta kapuit a Magyar Munkásmozgalmi Múzeüm, a Nemzeti Galéria, megkezdte működését a Várszínház. Befejeződött a Vigadó helyreállítása, felépült a győri Kisfaludy Színház. 1980-ban 8240 könyv jelent meg, 7 százalékkal több, mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Az elmúlt öt évben az ifjúsági és gyermekkönyvkiadás nőtt a legnagyobb mértékben. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi öt évben 15—16 órával bővült, a rádió műsorideje 50 órával. 1980-ban több mint 7,5 millió hazai gyártású hanglemezt hoztak forgalomba, kétszer annyit, mint a tervidőszak elején. Idegenforgalom 1980-ban összesen 14 millió külföldi érkezett az országba, 49 százalékkal több, mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 millió 410 ezer volt, 88 százalékkal több, mint öt évvel korábban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5,2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 50 százalékkal több, mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult. A tervidőszakban a szállodai kapacitás 5000 hellyel bővült, ezzel 1980-ban 34 ezerre emelkedett. Az egyéb szálláshelyek — kempingek, turistaszállások, fizetővendég-látás stb. — befogadóképessége ugyanebben az időszakban 78 ezerrel bővült és meghaladja a 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétszereződött. teídapest, 1981. február 21. Központi Statisztikai Hivatni Nemcsak 4} lakásokkal, hanem kapcsolódó kommunális létesítményekkel is gazdagorteH az elmSlt öt évben az egrl^sebokszári-lakótelep (Fotó: Kőlűdi Imre.)
