Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
AZ IPARJOGVÉDELEM fl népgazdaság értékes tartalékai a műszaki-szellemi termékek A hazai iparjogvédelem színvonala elmarad a mai gazdasági és külkereskedelmi céljaink által szabott mércétől. Fejlesztése sürgős és elkerülhetetlen feladat. Röviden ekként summázható a kormány csütörtöki ülésén is megfogalmazott állásfoglalása az iparjogvédelemről. De ettől függetlenül is az utóbbi két évben egyre-más- ra kerül szóba a különféle fórumokon a műszaki-ézel- lemi termékek adásvételével. védelmével kapcsolatos tevékenység. Ennek okairól beszél Szántó Borisz, a kormány tudománypolitikai bizottságának osztályvezetője az MTI munkatársának adott interjújában. — Miért vált ilyen fontassá az iparjogvédelem? — Azért, mert az iparjog- védelem fejlettsége, vagy éppen fejletlensége végül is a külkereskedelmi mérleget befolyásolja. A külföldi piacokon csakis a szabadalommal, áruvédieggyel védett áruk kapnak zöld utat, jutnak előnyökhöz. A műszakiszellemi termékek védelme, nevezetesen egy szabadalmi bejelentés természetesen pénzbe kerül. a vállalati költséget terheli. Sajnos sok példa van arra, hogy a magyar vállala'tok nem vállalják ezt a költséget, így nemcsak hátrányos helyzetbe kerülnek a külhoni piacon, de tetemes bevételtől is elesnek. Az iparilag fejlett országokban az ipari és kereskedelmi tevékenységnek szerves részét képezi az iparjogvédelem, szinte magától értetődő módon. Ezt szeretnénk mi is. — Mi nehezíti a vállalatok műszaki-szellemi termékének védelmét? — Annak, hogy az ipar- jogvédelem méltó helyre kerüljön a gyakorlatban, számos feltétele van. Mindenekelőtt a gazdasági szabályozó- rendszer, az ösztönzés mikéntje. A mai szabályozók műszaki fejlesztésre kell hogy kényszerítsék a vállalatokat. A műszaki fejlesztés magába foglalja a találmányok. licencek bevezetését, alkalmazását is. De hogy egy találmányból termék le- gven-e. vagy eladják licenc- ként, s hogy hány országban szabadalmaztassák, az a vállalaton, a vállalati vezetés iparjogvédelmi ismeretein is múlik. Az iparjogvédelmi ismeretek vagy legalább a fontosságának ismerete azonban sok helyütt esetleges az ipar- jogvédelmi megközelítés nem mindig része a gazdasági döntések előkészítésének. Egy kutatási-fejlesztési tevékenység megkezdése előtt például célszerű megvizsgálni. hogy másutt nem végeztek-e már hasonló munkát, mert ha igen, akkor előfordulhat, hogy jóhiszeműen ugyan, de ugyanazt az eljárást dolgozzák ki.- ami végül is egy már meglevő eredménynek a lemásolása. A szabadalmi tisztaság vizsgálata, az iparjogvédelmi megfontolás az innováció minden fázisában szükség- szerű: a kutatásban, fejlesztésben, termelésben, értékesítésben egyaránt. A gazdasági vezetők iparjogvédelmi ismeretének bővítésére 1980- tól szaktanfolyamok indultak. de ezek hatása nyilvánvalóan csak évek múlva lesz érezhető. — A tudománypolitikai bizottság határozatot hozott három évvel ezelőtt az iparjogvédelmi tevékenység színvonalának emeléséről. Van-e valamilyen kedvező tapasztalata az azóta eltelt időszaknak? — Igen. Szinte valameny- nyi minisztérium irányelveket fogalmazott meg a vállalatoknak a szellemi termékek védelmével kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank innovációs alapot hozott létre fontos találmányok. nagy bevételt ígérő eljárások bevezetésének és védelmének finanszírozására. A vállalati önállóság .növekedése is szinte kényszeríti a vállalati Vezetőket arra, hogy döntéseik előtt az iparjogvédelmi szakembert is megkérdezzék: miként védhető meg egy-egy termék. vagy gyártási eljárás, hiszen a védelem végül is a bevételt növeli, pontosabban hiánya a hasznot csökkenti. A tudománypolitikai bizottság a szabadalmi tárház, információs központ korszerűsítését szorgalmazza, ahol a külföldi és hazai szabadalmak gyorsan és könnyen hozzáférhetőek lesznek a szakemberek, vállalati vezetők számára. Mindezek kedvező jelek, de egyáltalán nem elegendőek. A gazdasági életben a dinamikus műszaki fejlődésé a jövő, ami sok formájában jelentkezhet. Ezek viszont szellemi termékekből. találmányokból vagy vásá” !t licehcekbőli know- how-ból születnek. Az ipar- jogvédelmi tevékenység szélesítése éppen ennek okán sürgős feladat, de ugyanekkor kedvezően hat a feltalálók, újítók közérzetére is. Ez nagyon fontos, hisaen a hazai találmányok száma nagyon kevés, hasznosításuk gyorsasága és mértéke pedig végképp nem adhat okot az elégedettségre. (MTI) Külön felár Jobban ösztönzik a cukorrépa-termelést "Ä hazai cukorrépa-termelést jelentősen ösztönző i intézkedésről kapott tájékoztatást az MTI munkatársa Vendégh Ferenc mezőgazda- sági . és élelmezésügyi miniszterhelyettestől. — Az utóbbi években magas a cukor világpiaci ára. EZ az árszínvonal tartósnak ígérkezik-, ezért már az idei tervben 10 százalékkal nagyobb cukorrépa-vetésterülettel számolunk — mondotta. — Ismételten egyeztettük a vállalati és a termelői érdekeket a hazai cukorrépatermelés további növelésére. A cukorrépa-termelő üzemek és a cukoripar képviselői úgy ítélték meg, hogy már az idén, megfelelő ösztönzés mellett, az előirányzottnál több cukor termelhető. — Az érdekeltség növelésének a lehetőségeit megvizsgálta a kormány gazdasági bizottsága is, és úgy döntött,’ hogy külön felárat kell' fizetni azoknak a nagyüzemeknek, amelyék számottevően növelik a cukor- termelésüket. Ha a mező- gazdasági nagyüzem az 1980. évinél 5. százalékkal nagyobb mértékben növeli a cukorrépában átadott cukormennyiséget, a többletcukorrépa minden tonnájáért az alapárnál több mint 40 százalékkal, vagyis 360—380 forinttal magasabb árat kap. (MTI) A FANTÁZIANÉV: ALLMÉDIA Moszkvától Párizsig Az ember hajlandó kétségek között a fejét csóválni, amikor ezt hallja: termék- váltás. Már megint kitaláltak valamit, pusmogja halkan. És azt akarják elhitetni. hogy ezzel megoldódik minden — teszi még hozzá. Aztán, ha a valóságot kezdi abajgatni. kiderül, hogy... Mi is derül ki? i Lássuk a gyöngyösi Mót- ravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet példáját. Hátha így könnyebb lesz az általános kép felvázolása. Akár nő is lehetne Vigyázat! Fantázianév. Senkit se tévesszen meg, amikor hallja a dallamos szót: Allmédia. Ha valaki most egy sudár növésű lányt képzel maga elé a szó hangulata nyomán, kár erőlködnie. Nagyon is prózai tárgy kapcsolódik a szinte romantikus zenéjű hangsorhoz: egy furcsák alakú, többféle metszetű. dúsan hornyolt — alumínium cső. Hogy miért cső X a négyszög alaprajzú, aárt. középen üreges szerkezet. azt ne vitassuk a szakember állításával szemben. Ö tudja. — Szinte felsorolni is alig lehet, hányféle módon tudjuk felhasználni az Allmédi7 át — hívja fel a figyelmem Tóth László, a szövetkezet főmérnöke. Hogy könnyebb legyen a tájékoztatás, színes prospektust vesz elő. Egyéb sincs benne oldalakon át, mint bútor és bútor, irodái és szobai berendezés, méghozzá olyan színskálában, ami a legkülönbözőbb ízléseket is - ki tudja elégíteni. — Ezeket tudja az Allmédia — teszi hozzá. Majd rövid szünet után még megjegyzi: — Az itt látható társakon túl még egyebeket is tudunk mi már kialakítani az Allmédiával.. Mielőtt folytatnánk, ideje már közölni azt is, hogy. az Allmédia svéd szabadalom. A gyöngyösiek -tőlük vették át. — Hármas kooperáció ez. mert a különböző méretű csöveket a székesfehérváriak gyártják, a térkitöltő elemeket a svédektől kapjuk, ők pedig olyan értékben vesznek meg csöveket, amilyen mértékben mi vásárolunk tfiluk. Mindenki úgy fizet”, hogy cserél? Hogy mi a jó üzlet ebben? Csak utána kell gondolni. Raktár helyett Menjünk vissza az időben. Ügy fordult a dolog, hogy egyre nagyobb gondot okozott a szövetkezetnek az addig gyártott asztalosipari termékeinek az értékesítése. Tömjék meg a raktárukat? — Mit lehet jól eladni? — csak ezt kérdezhették az adott helyzetben. Ekkor jutott el hozzájuk az Allmédia. A lehetőség ..meglátásához” azonban olykor jó szem is kell. Az Allmédia ..bevágott”. Dolgoztak fnár vele Párizsban is. ahogy Moszkva most az egyik munkahelyük. Azt sem lehet állítani, hogy zsákszámra hordják haza a pénzt az Allmédia révén, de az az egv-két millió sem megvetendő. Esetenként. Az idén már összesen huszonhatmillió forint az a termelési érték, ami az új'termékhez fűződik. És nyomában a nyereség? — Nem rassz üzlet ez — « , Az utolsó szint is elkészült... Az utolsó szint is elkészült a gyöngyösi Vörös Hadsereg utcai lakótelep tízemeletes épületén. A VI. ötéves tervidőszakban a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat csaknem ötszáz lakást épít a lakótelepen. (Fotó: Szántó György) ÜGYINTÉZÉSKOR MÁR KÉRIK A SZEMÉLYI SZAMOT - HATEZREN MÉG VÁRNAK RÁ - A „SZÁMTALANOK” TEENDŐI Zöld bélyegen — tizenegy számjegy Érdeklődéssel vettük szem. ügyre annak idején a személyi igazolvány 11. oldalára ragasztott kis zöld bélyegen szereplő számokat. Aztán örömmel nyugtáztuk, hogy valóban a legfontosabb adatainkat tartalmazza, mi több: a számítógép egész életünkre besorolt mindannyiunkat annak rendje-módja szerint. Be kell vallanunk őszintén, hogy7 akkoriban széles körű vitákat folytattunk a hasznosságáról. illetve arról: valóban korszerűbbé válik e ezáltal a lakosság ügyeinek intézése. A személyi számok tömeges kiosztása — 1979 augusztusa — óta sok tapasztalatot gyűjtöttek össze a népesség-nyilvántartással . foglalkozó szakemberek. Mindenekelőtt azt állapították meg, hogy Heves megyében jó ütemben haladt a zöld bélyegek kiadása, beragasztása: jelenleg a lakosság 97,1 százaléka rendelkezik személyi számmal. Érdekes adat, hogy mintegy másfél ezer embernek a helyi tanácsoknál van már a „tizenegy7 számuk”, de az eddigi értesítések ellenére sem keresték fel személyi igazolványukkal az illetékeseket. Szűkebb hazánkban — mint az dr. Dudás Józseftől, fogalmaz olyan általánossággal a főmérnök, amiből nem nehéz a lényegre következtetni. Ez így rendben is volna. De semmi más nem történt a szövetkezetnél a svéd találmány átvétele után? — Dehogymem. Egyéb termékekben is változtatnunk kellett. Az irodai bútorok iránt csökkent a kerestet. Érthető okból. Iskolapadokat és tantermi berendezéseket viszont jól tudunk értékesíteni. tehát ezeket gyártjuk most. Vagy7: az úgynevezett villanyrendőrök helyszíni szerelését leállítottuk, azt a munkát átadtuk a Debreceni Közúti Igazgatóságnak és mi csak az automatikát állítjuk elő. mert. nekünk ígv gazdaságosabb. Aztán: most már feszültségszabályozókat szállítunk a Ganz Villamossági Műveknek. A Gépipari Beruházási Vállalat megrendelésére pedig a düsseldorfi Hünebeck-cég berendezéseihez alkatrészeket gvártunk négymillió forint értékben. Tessék: termékváltás. Mindez a gyakorlatban. De még nincs vége a felsorolásnak. — Van egy . Gyöngvös nevű úi lakószobabútorunk is. ami az őszi BNV-én díjat is nyert. Hol kopható? Nemcsak megnézni lehetett a nemzetközi vasárun az a megyei tanács igazgatási osztályának csoportvezetőjétől megtudtuk — 35 településen egytől egyik kiadták a leküldött személyi számokat. A megyében össtesen hatezren várnak még arra, hogy az igazolványukba ragasszák a zöld lapocskát az adatokkal. A legtöbben a három városban „számtalanok” még, a kiadatlan számok arányát tekintve a megy7eszékhely vezet, a legjobban Gyöngyösön állnak. Az előzetes becslések szerint — ez nemcsak a tanácsok szakemberein múlik, hanem az érintett lakosságon is — áprilisban, legkésőbb májusban befejeződik a megyében a személyi számok kiadása. Erre már csak azért is szükség van. mert egyre több helyen kérik ügyintézéskor a személyi szám közlését. A tulajdonjogi kérdések intézésekor például a földhivatal nyomtatványain kell feltüntetni a számsort, de az útlevélkérőlapon is szerepelnie kell a személyi számnak. Újabban a kölcsön- és hitelügyletek lebonyolításához az OTP is igényli a személyi szám feljegyzését a megfelelő nyomtatványokon. A tervek szerint a jövőben egyre több szerv, hivatal tér majd át az ügyintézés korúj elemes bútort, hanem ott, helyben meg is lehetett rendelni. Akkor majdnem kétmillió forint értékű szobaberendezés kelt el. A Skála „ráharapott” a Gyöngyösre, és neki lett igaza, ahogy a tények bizonyították. És ebben az évben milyen a megrendelés? — Tizenkétmilliós az eddigi érték a Skálánál. Mi felajánlottuk a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak is az új elemes bútort — mondja a főmérnök. mintegy megsejtve a várható kérdést. — A válasz? Eddig még nem érkezett meg hozzánk. Készséggel bemutatnánk a bútort itt, a városban is. de ehhez nekünk semmiféle helyiségünk nincs; Partner pedig egyelőre nem akad hozzá. Tessék! Ilyenkor aztán törheti az ember a fejét, mi indokolja a nehézségeket. Máshol jó? A gyöngyösieknek a Skálába kell menniük ahhoz, hogy megvegyék a Gyöngyöst? — Tudnának még több elemes bútort gyártani? — Mi úgy vagyunk ezzel, hogv a kapacitásunkat igyekszünk mindig a kereslethez igazítani. Pont. Ehhez több szó nem is kell. G. Molnár Ferenc szerűsítésére, a számítógépes adatfeldolgozásra, ehhez viszont elengedhetetlen a személyi számok használata. A közeljövőben kérni fogják ennek az adatnak a közlését az ügyféltől a megyéi illetékhivatalnál, illetve az Állami Biztosítónál is. — Hogyan intézzék az ügyeiket azok, akik ma még nem rendelkeznek személyi számmal? — érdeklődtünk a szakembertől. — Mindenkinek a személyi igazolványában található egy úgynevezett igazoló lap. Ezen a „sárga lapon” sze- szerepel az illető eddigi népesség-nyilvántartási száma,' amely szükség esetén helyettesíti a személyi számot,’ Ezt a lapocskát tehát addig meg kell őrizni, amíg az állampolgár igazolványába be nem kerül a zöld bélyeg a számsorral. Előfordulhat,' hogy valakinek ez a sárga lap elveszett, ezf a helyi tanácsnál minden különösebb utánjárás nélkül pótolják egy tízforintos illetékbélyeg ellenében. — Mint arról már szó esett, megyénkben hatezren várnak még a személyi számukra. Mi a teendőjük azoknak, akik még most is „számtalanok”? — A személyi számok-, kiadásakor nagy segítséget nyújtott és nyújt a tanácsoknak a honvédség, illetve a rendőrség. Sorozáskor, bevonuláskor, útlevéligényléskor, vagy a személyi igazolványok cseréjénél ellenőrzik, hogy az illetőnek van-e személyi száma. Ha nincs, akkor értesítik a helyi tanácsokat,’ Ugyanezt teszik azok a hivatalok, tanácsi osztályok is, ahová ügyeiket intézni mennek az állampolgárok. És hogy mit tegyenek azok; akiknek nincs még személyi számuk? Mindenekelőtt keressék fel a helyi tanácsot, mert elképzelhető, hogy megérkezett már az adatlapjuk a zöld bélyeggel, csak még nem kapták meg az értesítést. Ha viszont értesítést kaptak már, akkor feltétlenül menjenek be az illetékesekhez, akik percek alatt beragasztják a személyi iga- zolványba a szükséges számot. Főként azok figyelmét szeretnénk felhívni ezekre a teendőkre, akik a lakóhelyüktől távol tanulnak, vagy dolgoznak, s csak ritkán járnak haza: szabad szombatokon is bemehetnek a községi tanácsokhoz, mert az ügyfélszolgálat ilyenkor is a lakosság rendelkezésére áll. Szilvás István ,Némiisáa gfr 1981. február 31., szombat
