Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

S.O.S. Concorde Olasz film Ha valaki szereti a ka­landfilmeket, akkor feltétle­nül nézze meg az S.Ó.S. Concorde-ot, ezt az izgalmak­ban bővelkedő, szakmai nyelven szólva: ,iól megcsi­nált olasz alkotást. Igaz, eszmei, tartalmi igényesség­nek nyoma sincs benne, de hát ezt nem is ígérték sem a forgatókönyvírók — Ernes- to Gastaldi és Renzo Gotto, sem, Roger Deodato rende­ző. Óvakodtak is az egyéb­ként erőteljesen sejthető társadalmi háttér felvillan­tásától. Akkor is, ha multi­nacionális konszernek erköl­csöt nem ismerő, életeket nem kímélő versengését vá­lasztották központi témá­jukul. Ehelyett inkább kö­dösítettek, majdhogy eltün­tették az igazi küzdőfeleket, s csak sokadrangú bérenceik viaskodásának lehettünk ta­núi. Ráadásul álromantikus szemlélettől vezérelve a Concorde-ot, ezt a hangse­bességnél gyorsabb, óriási utasszállító géptípust előál­lító céget báránytürelműnek és angyaljóságúnak ábrázol­ják, mit sem törődve azzal, hogy a kapitalista lét törvé­nyéi ilyen, luxust nem is­mernek el. De félre a túlzott követel­ményekkel, mert ha ezekről másfél órára lemondunk, ak­kor nem unatkozunk, nem csalódunk majd. Valljuk meg: a stáb minden tagja mestere szakmájának. Fi­gyelmünk egy pillanatra sem kalandozik el, hiszen foly­vást tálalják az újabb meg­lepetést. A dél-amerikai piacát féltő konkurrens cég azért, hogy lejárassa vetély- társát, még egy gépet akar elpusztítani, mit sem törőd­ve annak utasaival. Közben Moses Brady, ez a szemfüles újságíró, a korábbi kataszt­rófa nyomait kutatja. Mel­lőzve a részleteket, csak ar­ról szóljunk, hogy megindul az üldözés, a hajsza, a szá­guldás a szárazföldön, a ten­geren, a légben egyaránt. Nem hiányzik a bunyó — méghozzá bőséges mennyiség­ben — a lövöldözés, s a műfaj által előírt többi ha­tásvadászó kellék sem. Federico Zanni, az opera­tőr még arra is gondol, hogy szemet gyönyörködtető tá­jakra kalauzoljon bennünket, s megcsodálhassuk a tenger- koszorúzta, trópusinak tűnő partok megannyi szépségét. Ráadásul nem fekete-fehér, hanem színes változatban. A rafinált zene1— Stelvio Cipriani munkája — nem­csak ehhez nyújt aláfestést, hanem nyomatékosa az egy­mást követő fordulatokat is. Nem panaszkodhatunk a lel­kiismeretes színészekre sem: maradéktalanul teljesítették a számukra megszabott pen­zumot, ám az átlagosnál többet mégis csak az újság­írót megjelenítő James Franciscus nyújtott. A kedvcsináláshoz még mondjuk el, hogy akárcsak a mesékben, győz az igaz­ság, egyszóval maradéktalan az ilyen alkotásoknál kötele­zően előírt hepiend. Valami azért hibádzik: a vétkesek nem nyerték el megérdemelt büntetésüket. A bátor zsur­naliszta ugyan azt ígéri, hogy majd leleplezi őket. Ennek a nyomozásnak a kró­nikájából valóban kereked­hetne egy színvonalas alko­tás. egy művészi értékekben is bővelkedő film. Természetesen csak akkor, ha nem ez a stáb készíti... Pécsi István A NÉPFRONT FELADATLISTÁJÁN.:: A lakosság javaslatai Hatvani kóstoló Minden szombat szabad a Damjanich szakmunkásképzőben Az 1969-es változást köve­tően az új tanévben, tehát 1980. szeptemberétől megvál­tozott a szakmai oktatás, kö­zöttük a hatvani Damjanich Szakmunkásképző Intézet ta­nító, nevelő feladata is. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy az ipar fejlődésének megfelelően bizonyos szak­mákat összevontak, mások szétváltak, összesen a 186 ipari szakmából 128 maradt. Új szakma immár a ruhaké- szités, amely korábban női. férfiszabó, fehérneműkészítő, kalapos és sapkás iparágak alapműveleteit foglalja ma­gában. Ugyanígy állunk az építő szakmával! Ebbe most a korábbi épületburkoló, épületszobrász, kőfaragó és kőműves tanulók képzése tartozik. Szétvált viszont erős­áramú berendezés, épület­villamossági, vasútvillamos- sági és villamoshálózat-sze­relőire az eddigi általános villanyszerelő szakma. Gondos felkészüléssel A szerkezeti változás min­den tekintetben a szakokta­tók, szaktanárok feladatainak bővülését is jelentette. Hogy a váltás mégis zökkenőmen­tesen ment? Ennek — mi­ként az intézetben fogalmaz­tak — hasznos elősegítője volt a szakmai munkaközös­ségek többszöri tanácskozása, valamint a továbbképzés, amelyeket 1978-tól szervez­tek a megyei kabinetek, kö­zösségek. A központi eliga­zítások tehát 1980 nyarán mór tájékozott, alaposan fel­készített nevelőket, oktatókat érintettek. Megkülönbözte­tett feladat várt azonban a Damjanich Szakmunkáskép­ző Intézetre, ahol az MSZMP XII. és a SZOT XXV. kong­resszusa irányelveinek meg­felelően, az ipari üzemek mintájára, ötnapos munka­hétre kellett áttérni. Ez a tapasztalatgyűjtésre irányuló változás a hatvani iskolán kívül csupán a nagybátonyi „Zsinkó Vilmos” ég a buda­pesti „Vámos Ilona” szak­munkásképző intézeteket érintette hazánkban. Mit igé­nyelt ez helyileg? Február elsejétől új órarendek ké­szültek a- páratlan, illetve páros hetekre, s a tantestü­let most már ötnapos elmé­leti, ötnapos gyakorlati ok­tatással viszi végig az esz­tendőt. E félév, 803 diákot érintő, hatvani tapasztalata­it menet közben ismertetik majd azzal a nyolc taninté­zettel, amelyek 1981. szep­temberében térnek át a min­den heti szabad szombatra. Fokozott igénybevétel Az iskolában azt is el­mondották, hogy többféle szempontot kell figyelembe venniük az elkövetkező hó­napokban, a próbafélév alatt, így az ötnapos munkahét például csak intenzívebb el­méleti, gyakorlati oktatással teszi lehetővé a változatlan tananyag elsajátítását. Ez a nevelőkre és a diákokra egy­aránt fokozott igénybevételt ró. Ugyanekkor kísérő jelen­sége a megváltozott oktatási rendszernek, hogy az iskola tantermei zsúfoltabbá váltak, a napi gyakorlati idő pedig némileg meghosszabbodott a tanműhelyekben. Csökkent viszont valamelyest minden évfolyamban, minden osz­tályban és iparágban az el­méleti és a gyakorlati órák száma. A „Damjanich” ve­zetői azonban nyomban hoz­zátették, hogy e tény nem társul tananyagcsökkenéssel,' vagy éppen témaelmaradás- sal. Vagyis az oktatás, a ne-’ velés intenzitása kerül egy-’ re inkább előtérbe. öröm az üzemben Hogy mivel jár ez a csők-' kenés? Mint hallottuk, az így látszólag felszabaduló órákat feltétlenül a differen­ciált foglalkozásokra, illetve a minőséget, a képzettségei javító tevékenységre kíván­ják fordítani a hatvaniak. Az első szabad szombat például műsoros szalagavatóval telt el. És bizonyos, hogy a kö­vetkező hónapokban is lesz-' nek szombatok, amelyeket szervezett tevékenységgel töl­tenek el tanulók, nevelők egyaránt. Amiből kiderül; hogy a szakmunkásképző in­tézeti tanárok általános, iga­zi szabad szombatra nem számíthatnak. És mindehhez mit szólnak az üzemek, a tanulókat foglalkoztató vál­lalatok, szövetkezetek? Ter­mészetesen örömmel üdvözöl­ték a hatvani premiert, hi­szen a változás megoldja az üzemi szabad szombatokon nehezen biztosítható munka gondját. Moldva.y Győző 1 Hatvan, Tornáméra, Felsőtárkány Nyári olvasótáborok a megyében Falugyűlés, Füzesabony. Az egyik résztvevő felállt, s elmondta gondjait. A közvi­lágításról. a villanyhálózat bővítéséről beszélt. Kilenc másik falubelije csatlakozott a témához. Javasolt és kért az a két felszólaló is, akik a kereskedelmi ellátás fejlesz­téséről beszéltek. S mi is történt az elmúlt évi falugyűlés óta? Erről nemrégiben Gulyás László, megbízott vb-titkár beszélt. — Az elhangzott 50 köz­érdekű bejelentés közül ez idáig huszonhármat megva­lósítottunk, kettő pedig fo­lyamatban van. Az érintet­tek részére megnyugtató mó­don sikerült megoldani a pusztaszikszói vegyesbolt to­vábbi működtetését és- áru­ellátásának javítását. A fo­lyamatos tápellátást biztosí­tottuk. bővítettük a tápér­tékesítő helyek számát, a község településén és a fa­lusi részen, az állami gaz­daságokon keresztül. A Tár- kányi út ideiglenes busz­megállóval bővült. Csökkent az Ifjúság úti játszótéren a szabálytalanul közlekedő motorosok száma azáltal, hogy a járási rendőrkapi­tányság illetékeseit felkér­tük a fokozott ellenőrzésre. Kijelölték és felfestették a Széchenyi és Ifjúság út kö­zött a gyalogos-átkelőhe- lyett. — Több utcában kisebb mérvű átrendezést hajtot­tunk végre, megkezdődött és befejezéséhez közel áll a te­lepi óvoda felújítása. Rend­szeres ellenőrzés (KÖJÁL) és fertőtlenítés alatt állnak az arra rászoruló telepen élő cigánytanulók. Megtörtént a tornyos iskola szennyvíz­gennc-vezetékre való rákap­csolása, a vécécsoport kiala­kítása -ugyanúgy, mint a Dormándi Általános Iskolá­ban. Biztosítottuk a Kisbúda és Kisszohoda út belvíz- elvezetését. Megkezdődtek az előmunkálatok a Hunyadi, Kinizsi és Berek utcák bel- vízélvezetésére is. Elhangzott, hogy több fel­adatot a bejelentések alap­ján anyagi, tervezési, s egyéb objektív okok miatt a jövő év folyamán, a VI. öt­éves tervben vagy azt köve­tően tudnak csak megvalósí­tani. — Az összes közérdekű javaslat — 138 volt — közül 38-at „leírtak az egykori kívánságlistáról”. Tíz elhang­zott probléma megszünteté­sén dolgoznak a szakembe­rek, tizenegy pedig egyálta­lán nem valósítható meg, s erről a bejelentők tájékoz­tatást is kaptak. Megvalósult azonban a telepi orvosi ren­delő bővítése, a Honvéd úti villanyhálózat bővítése. Biz­tosították az anyagot a Vö­rös Hadsereg úti gyalogjár­da megépítéséhez, amely tár­sadalmi munkában elkészült. A Vízház utcában a kiépí­tett vízhálózatot rákötötték a községi gerincvezetékre. Dolgoznak a 2. számú Ál­talános Iskola és a Mátyás király úti iskola felújí­tásán. Felhívták az ÉMÁSZ figyelmét arra, hogy Dor- mánd és Füzesabony község­ben folyamatosan és rend­szeresen végezzék el a köz- világítási lámpák karbantar­tását. Egyetlen bejelentés, s javaslat sem száll el a leve­gőbe, mindegyiket megvizs­gálják, s érdemileg foglal­koznak vele. A beszámolót a népfront kérte. Mert a lakossági be­jelentések, javaslatok meg­valósítását is figyelemmel kíséri, fkis szabó) Hagyományai vannak már Heves megyében az ifjúsági olvasótáborozásnak. A Haza­fias Népfront Heves megyei elnökségének olvasómozgal­mi munkacsoportja a na­pokban megtartott ülésén je­lölte ki, hogy az idei nyá­ron hol üthetik fel „sátrai­kat” az irodalom ifjú ked­velői. Ebben az évben négy olvasó- és egy közművelődé­si akciót hirdetnek meg a szakemberek a fiataloknak. Hatvanban 30 gimnazistá­nak és szakmunkástanuló­nak szerveznek tábort au­gusztusban, majd pedig a vasutasszülők gyerekei ad­nak ugyanitt randevút egy­másnak és a könyveknek. Tarnamérán június végén és július elején 70 alsó tago­zatos kicsi vehet részt a zenei olvasótáborózásón; Felsőtárkányban pedig fél­száz szövetkezeti fiatalt vár­nak szeptemberre. Júliusban a Megyei Mű­velődési Központ hatvani közművelődési táborában két turnust rendeznek. Itt a hátrányos helyzetű megyéi felső tagozatosok tölthetik el hasznosan idejüket. UNGVÁRI TAMÁS: Nálunk a családban tilos volt a jóslás, s ha valame­lyikünk a holnapot szóba hozta, apám mordult rá zor- dul: „Nem vagy te Silbiger Boriska”. A kijelentés néha azzal a bölcs mondással is párosult, hogy „nem kell előleget venni a nyomorra!” — ám minthogy az utóbbi intésben nem szerepelt tu­lajdonnév, gyakrabban elfe­lejtettem a tartalmát, mint Silbiger Boriskát. Boriska persze egyetlen lexikonban sincs benne. Apám meghalt már, anyám meg csak annyit mond, hogy a leghíresebb jósnő volt a harmincas években. Egy idő­sebb barátom még arra is emlékezett, hogy hírét az az eset kürtölte szét országszer­te, amikor megjósolta az abesszin—olasz háborút. így már könnyebb volt utána­nézni. Meg is találtam 1934. decemberi jóslatát mintegy tucatnyi, hírlapban: Olaszor­szág. jövendölte Boriska, Európát érintő konfliktusba sodródik egy másik (feltehe­tően eirillbetűs!) országgal. 1935-re Budapest már el­feledte Silbiger Boriska jós­latának tartalmát — csak a borús fenyegetésre emléke­zett. Hogy Abesszíniára tör­ténetesen az analfabetizmus és nem a cirillábécé hasz­nálata volt a jellemző, azt kevesen emlegették. Silbiger Boriska jóslata — vélték lényegében bevált. S a pesti szépasszonyok helyett újság­írók adták egymásnak a ki­lincset Boriskánál. 1935 de­cemberében. Luca-napján. a híres vívóvilágbajnok, Pet- schauer Attila kopogtatott be lakásába (1928. Amszter­dam, 1932 Los Angeles: az olimpiai kardcsapat tagja stb. stb.). Tulajdonképpen tisztesség­telen. ha a jóslatot szembe­síti'"' azzal a jövendővel, amiből már múlt lett. Lám, épp a tisztesség nevében bo­csátotta meg Budapest Sil­biger Boriskának. hogy egy olyan apróságban tévedett, mint hogy melyik államot tá­madja meg Olaszország. Petschauer csupa bizalom­mal látogat el Boriskához: mi lesz 1937-ben? ke. — Nagy ég, Boriska, mi lesz Európánkkal? — Franciaországban forra­dalmat látok... Magyaror­szágnak is lesz valami kel­lemetlensége. — No, no... szóval lesz világháború? — Csak azt mondhatom, amit látók. — Pardon!... Kedves Bo­riska. kegyed szerint mikór­ra várhatjuk a békét? — Azt mondtam. hogy 1937 márciustól ötven évig, egészen a nyolcvanas éve­kig béke lesz.” Ezek után nem csodálom, hogy Silbiger Boriskát elfe­lejtették. Voltaképpen ebből a jóslatából nem sok vált be. Franciaországban nem volt forradalom. Az ötven­éves békét is megzavarta a második világháború. Van azonban egyetlen mozzanata a jóslatnak, ami, bármilyen szerény fogalmazásban koc­káztatta is meg Silbiger Bo­riska : teljességgel valóra vált Magyarországnak is lesz valami kellemetlensége. Ez a legkevesebb, amit a dologról, akár jóslás formá­jában, mondani lehetett. Ami pedig Petschauer At­tilát illeti: 1943. január 30- án Silbiger Boriska békéjé­nek hatodik évében, Davi- dovkán, munkaszolgálatban pusztult el. Silbiger Boriska és a világháború 1937-ig nem lesz bé­1981. február 21., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents