Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

Hatvan, ahol talpra álltak Jó évet zár a Lenin Termelőszövetkezet C.lsághir: Hétfőn délelőtt tar­totta küldöttgyűlését a hatvant Lenin Termelőszövetkezet. .. A hatvani Lenin Terme­lőszövetkezetben nem szíve­sen gondolnak az 1979-es esztendőre, amelynek zárá­sakor csak nagy erőfeszítés­sel tudták egyensúlyban tartani a gazdaságot, a ter­melési költségek és a bevé­tel egyenlegét. Mi okozta, hogy akkor majdnem „el­ült” a tízezer hektáros szö­vetkezet? Leginkább a jö- vedelemképzésben nagy sze­repet játszó kenyérgabona, amelynek sok száz hektárnyi vetése alig 30 mázsával fi­zetett. És mégis miként si­került talpon maradni? Ami­kor erről kérdezzük a veze­tőket, egyértelműen a mel­léküzemágak kiegyensúlyozó voltát hangoztatták. Akár a háztájit, az építőket, akár a bontót, a lakatos- és alu- -míniumüzemet, vagy a Chinoin Gyógyszergyár­ral teremtett kapcsolatot vizsgáljuk, ezek igen fontos ■forintmilliókat hoztak a kö­zös kasszába. És nem csu- -pán a veszteségtől mentet­ték meg a szövetkezetét, hanem a most zárult 1980- as gazdasági esztendőhöz is indulási alapot biztosítottak. ♦ Új termékszerkezet Valójában mit mutat az újabb év összefogott ered­ménylistája? A tervezés, szervezés egymásba kapcso­lódása és a fokozott techno­lógiai fegyelem mivel aján­dékozta meg a három esz­tendeje egyesült gazdaságot? ■Nem ajándék ez, hanem o'yan gyümölcs, amiért ezérkétszáznál többen dol- 'g tztak meg, nem számítva a háztáji üzemágat, ahol a -nyugdíjasok is igyekeztek hasznosítani magukat. Nos, miután megszüntették a visz- s/.atérően veszteséget okozó -burgonya termesztését, to­vábbá csökkent a borsó ve­tésterülete is, a jövedelmező, a talajadottságokkal és idő­járássá! harmonizáló napra­forgó, továbbá a cukorré­pa javéra módosították a „Lenin” vetésszerkezetét. És íme, az 1980-as átlagok, ta­lán csak a kukoricát leszá­mítva. a megye élvonalába emelték a hatvani eredmé­nyeket. Búzájuk például 51, tavaszi árpájuk 45, cu­korrépájuk 320 mázsa fe­letti átlaggal honorálta a törődést, ilyenformán a nö­vénytermesztésből származó árbevétel 107 millió forintra rúg. Persze letagadhatatlan ugyanekkor, hogy ezeket a hozamokat elég magas rá­fordítással érte el a szövet­kezet, bár a termésátlagok igencsak megfelelnek a tech­nikai ellátottság színvonalá­nak. Amit a jövő paran­csol : üzemanyag-takaré­kosság és pontosan fölmért földtápanyag-igény! Tej és hús Az egyesült termelőszövet­kezet kezdettől fontos cél­kitűzésének tekintette az ál­lattenyésztési főágazat mind gazdaságosabb fenntartását, illetve a tejtermelés foko­zását. Talán ennek a követ­kezetességnek, valamint a szándékkal párosult szakér­telemnek tulajdonítható, hogy a „Lenin” egy tehénre jellemző tejtermelési mutatója az utolsó évben megközelítette a négyezer litert, s a gaz­daság 750 tehene 1980-ban 29 868 hektoliter tejet pro­dukált. A sertéstelep éves teljesítménye" ugyanekkor 8360 mázsa, a nagykökénye- si részen virágzó csibefar­mok 12940 mázsa húst jut­tattak a feldolgozóiparnak, hízómarhából pedig 3140 mázsa került értékesítésre. * *-»jhozam ugrásszerű nö­vekedését különben az egye­dik jobb válogatásával és tejhasznú keresztezéssel ér­te el a gazdaság, a sertés és baromfi tenyésztése terén pedig egyrészt a tartástech­nológia felújítása, másrész a keverőüzem, illetve a ne velőtápok módosítása veze­tett a megríőtt teljesítmény­hez. Vagyis a „Lenin” 101 hektárra jutó hústermelést meghaladja immár a 280 mázsát, s kétszerese a me­gyei átlagnak. De még min­dig nem csúcs! A hatvan- millió forint körüli takar­mányozási költség csökken­tésével az ágazat több nye­reséget képezhet, és ha va­lamiben,. e téren sokat re­mélnek a szakemberek az új esztendő során. Jól fizetett a háztáji Emlegettük bevezetőben a kiegészítő ágazatokat, ame­lyeknek az együttes bevéte­le a most lezárt gazdasági évben megközelítette a 110 millió forintot. Jövedelem­biztonsági okokból változat­lanul fontos ezek fenntartá­sa. de a tagság folyamatos foglalkoztatása miatt is szükség van rájuk. Erre vall például, hogy a háztá­ji ágazat a zöldségkiesés el­lenére 102 százalékra telje­sítette az éves tervét, s a felvásárolt termékek érté­ke megközelítette a 28 mil­lió forintot. Am ezzel együtt nem hanyagolhatok el álta­lánosságban a termelési költségek csökkentése vé­gett megvalósított üzem- és munkaszervezési feladatok. Jelentős ráfordítással így alakult ki tavaly a kerek- haraszti, nagyteleki, boldog: és Tamata-pusztai műszaki bázis, s a telephelyeket ellát­ták megfelelő kapacitású V üzemanyagkutakkal. illetve szakosították a műhelyekhez kapcsolódó alkatrészraktára­kat. Ami az évi mintegy 60 millió forintos munkadij­ai apót illeti? Nos. ez éem független az előrd lépő üzemszervezéstől, az önál­ló ágazati rendszertől, amit folyamatosan követ majd önelszámoló egységgé fejlesztésük. Nem füg- . getlen. mert ilyen kere­tek között fokozható a dol­gozók nyereségérdekeltsé­ge, miként az új közgazda- sági szabályozók a nyere­ségcentrikus gazdálkodást helyezik előtérbe. Mit ígér 1981. Mindezek közepette mi­vel kecsegtet az idei év? Milyen elgondolásokkal ruk­kol ki a vezetőség, ha a számvetéssel párhuzamosan a tervekről is szólni kell a tagság előtt? A növényter­melési főágazat termékösz- szetétele különösebben nem változik 1981-ben, inkább az átlaghozamok növelésére törekszenek. Az állattenyész­tésen belül az összes szar­vasmarha-állomány csök­ken ugyan, de különöskép­pen a ■ szakosított telep ré­vén .„GjO literrel, magasabb egy jószágra jutó tejterme­lésre számítanak, a gazda­ság összes húskibocsátása pedig 22 ezer mázsával sze­repel az idei tervekben. Az összes árbevétel? Ügy 330 millió forint körül. A szö­vetkezeti eredmény — a mostanit meghaladóan! — 14 millió, amely egy eszten­dő múlva is lehetővé teszi a kiegészítő részesedést. Ak­kor pedig nem lehet külö­nösebb baj a kréta körül. Moldvay Győző EGYSZER TALÁN VEZETÉKES IVÓVÍZ IS LESZ..: A Hevesre vezető út mel­lett áll a tenki tanács épü­lete. A klasszicista stílusú volt kúriában kerestük fe! Magyar Sándor vb-titkárf hogy a falu életéről halljunk — A miénk növekvő köz­ség. Nemhogy elköltözné­nek innen az emberek, de ide telepednek. Évente nyolc-tíz lakás épül és 20—26 gyerek születik. Az iskolánkba 130 tanuló jár. Az óvoda ajtajá­ra kikerülhetne a tábla: telt ház. Több mint ötven kicsi­ről gondoskodnak itt. Nem aggasztó a jövő. — Mindenki megtalálhatja a számítását Tenken, na­gyon jó helyen fekszik. In- ' nen busszal a munkahelyek könnyen, gyorsan megköze­líthetők. Az 1139 lakosból el­járnak Hevesre. Füzesabony­ba. Kálba dolgozni, de az er­dőtelkivel egyesült téeszünk- ben is sokan maradnak. Na­gyon jó termőföldünk van. azt szoktuk mondani, ha be­hunyt szemmel akárhol el­vetünk egy magot a határ­ban. az biztosan kikel. A háztájiban £s a kertben is megéri sz'órgoskodni, zöldség­gel foglalkozni. A faluban évente 450—500 hízósertést nevelnek,, fel a gazdák. ,Az viszont fprcsa. hogy már.csak öt (!) szarvasmarhát találha­tunk a helységben. — Ró sem lehet ismerni arra a három évtizeddel eze­lőtti településre, amelyet íg> jegyeztek a térképen: Pusz- ta-Tenk. A felszabaduló előtt három földbirtokos volt itt az úr. Cselédházban éltek az emberek. Sajátjában csak 10—12 család lakhatott. A harminc esztendő alatt vi­szont háromszázöt új épületet emeltek az itteniek. Rádió szól ma már minden lakás­ban, s kétszáznyolcvan tele­vízió működik. A lakók min­dent megtesznek azért, hogy szebb és gazdagabb legyen a községük, s ezért szívesen végeznek társadalmi munkát is. így épült a nyolc kilomé­ter hosszú járda és így értük­éi, hogy a megyei tanács 79. évi virágosítási versenyében a harmadik helyezés a mi­énk lett. Egyetlen gondunk, hogy nincs vezetékes ivóvíz. Megvannak viszont a tervek, és a költségvetés is kész a szomszédos Erdőtelekkel kö­zös beruházásra. A két falu lakossága vállalta, hogy az összeg 60 százalékát állja, de az ügy húzódik már évek óta. egyszer talán ez is meg­oldódik. .. ,r\ ötvös Józsefét,' Tehk 1 volt ' pásztorát otthonában keres­tük fel. Arról kérdeztük, va­1898—1981 A kongresszusok mérföldkövei i. A SZOVJETUNIÓ Kom­munista Pártja — vele együtt a szovjet nép — közelgő XXVI. kongresszusára ké­szül. < 1981. február 23-án kezdi meg munkáját az SZKP kongresszusa. Az SZKP, amely a töme­gek szervezője és vezetője a hatalmas ország életének gyökeres társadalmi átalakí­tásáért vívott harcban, nehéz és dicső utat tett meg. Ez az út még a múlt század utolsó évtizedeiben alakult marxis­ta köröktől és cspoortoktól indult, ki. A párt létrejötté­nek történetében fontos ese­mény volt az, hogy Vlagyi­mir Iljics Lenin 1895. őszén megalakította Pétervárott a „Harc; Szövetség a Munkás- osztály Felszabadítására” ne­vű szervezetet. Ez a szövet­ség mintegy húsz pétervári marxista kört egyesített és megkezdte az áttérést az élenjáró munkások szűk kö­rében folytatott marxista propagandáról a proletariátus széles tömegeiben folytatott politikai agitációra, meg­kezdte a szocializmus egye­sítését a muntkásmozgalom- mal. A „Munka Felszabadí­tása” csapat tevékenysége megtisztította az utat az oroszországi marxista mun­káspárt megalakításához. A lenini „Harci Szövetség” eszmeileg előkészítette a szo­ciáldemokrata szervezetek pártba való egyesülését. 1898. márciusában Minszk egyik csendes utcájában ille­gálisan összeült kilenc szo­ciáldemokrata küldött azzal a céllal, hogy megalakítsa ar egységes Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspártot A kongresszus eszmei-politi­kai irányvonalát voltaképpen azok a programadó munkák határozták meg, amelyeket V. I. Lenin írt a marxista párt jelentőségéről és felada­tairól. A KONGRESSZUS meg­hirdette az OSZDMP meg­alakulását és háromfőnyi Központi Bizottságot válasz­tott. A II. kongresszus titok­ban ülésezett, kezdetben Brüsszelben, majd London­ban 1903. július 17-től au­gusztus 10-ig. A legfőbb fel­adat az volt. hogy a Lenin által megjelölt és kidolgo­zott elvi és szervezeti alapo­kon megteremtse az igazi forradalmi munkáspártot. A kongresszuson heves eszmei harcban győzött a lenini elképzelés, amelv sze­rint a pártot a centralizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján kell fel­építeni. A tanácskozás a program elfogadásával zárult, amely kitűzte a párt legközelebbi feladatát — a demokratikus köztársaság kivívását (mini­mális program), és végső cél­ját — a kapitalizmus meg­döntését és a proletárdikta­túra megteremtését a társa­dalom szocialista átalakítása céljából . (maximális prog­ram). A kongresszus fő ered­ménye a forradalmi marxista párt. a bolsevik párt meg­alakítása volt. A II kongresszus után a nárt súlyos vágáson ment át. s ennek a válságnak, mim Lenin megállapította, az volt az alapja, hogy a II. kong­resszus kisebbsége makacsul vonakodott magát alávetni a kongresszus tSibségének. Lenin erélyesen sürgette a III. kongresszus összehívását, hogy ott kidolgozzák a párt­nak a megindult forradalom­ban követendő taktikáját, és hogy az OSZDMP program­ja alapján egybeforrasszák a pártot. 1905. április 12—27-e kö­zött Londonban zajlott le az OSZDMP III. kongresszusa. Határozatai arra orientálták a pártot, hogy a proletariá­tusnak vezető szerepet kell betöltenie a forradalomban és szövetségre kell lépnie a parasztsággal, hogy megbé­nítsa a liberális burzsoázia megalkuvó politikáját s ki­vívja a proletariátus és a parasztság forradalmi de­mokratikus diktatúráját. A IIP kongresszus határo­zatait, a párt stratégiai ter­vét és taktikai irányvonalát Lenin „A szociáldemokrácia két taktikája a demokrati­kus forradalomban” című könyvében elméletileg tüze­tesen megokolta. Leninnek ez az 1905. június—júliusába *■ írt műve jelentősen tovább­fejlesztette a tudományos szocializmus elméletét. STOCKHOLMBAN tartot­ták az OSZDMP IV. kong­resszusát 1906. áprilisában, amikor Oroszországban már hanyatlóban volt a forrada­lom. Egyesítő kongresszus­ként került be a történelem­be Figyelmének középpont­jában az agrárkérdés állott. A kongresszuson tartott előadói beszédében • Lenin síkra szállt az összes földes­úri földek elkobzása és az egész föld nacionalizálása, vagyis a föld .magántulajdo­nának megszüntetése és a földnek a demokratikus ál­lam tulajdonába adása mel­*lett. Szavazattöbbséggel azon­ban mensevik agrárprogra­mot fogadtak el. A IV. kong1- resszus egyik legjelentősebb vívmánya az volt, hogy az OSZDMP keretei között egy­beolvadtak Oroszország nem­zetiségi szociáldemokrata párt­jai. Ez az egyesülés biztosí­totta azt, hogy a bolsevikok eszmei, politikai és nevelési befolyásuk alá vonják az összes nemzetiség széles mun. kás rétegeit. Az OSZDMP V kpngresz- szusát 1907 májusában Lon­donban tartotta. Ez volt az utolsó tanácskozás, amelyen a bolsevikok a mensevikek- kel együtt üléseztek. A legfontosabb napirendi pont a burzsoá pártokhoz való viszony volt. A kérdés lényege: hogy ki lehet és kell legyen a polgári demokrati­kus forradalom vezető ereje. Az 1905—1907-es oroszországi események bebizonyították, hogy csakis a proletariátus lehet a mozgalom vezető ereje, élcsapata. A kongresszus lenini ha­tározatot fogadott el és hangsúlyozta annak szüksé­gességét. hogy folytassanak megalkuvás nélküli harcot az ellenforradalmi liberaliz­mus ellen, szakítsák ki an­nak befolyása alól a kispol­gári pártokat és vonják be őket a proletariátus szövet­ségeseiként a cárizmus elle­ni harcban. AZ V. KONGRESSZUS óta eltelt idő alatt Oroszország átélte a dühödt reakció idő­szakát (1907—1910). az újabb forradalmi fellendülés . sza­kaszát (1910—1914), az első világháborút (1914—1917) és az 1917. évi második, februá­ri polgári demokratikus for­radalmat. Kettős hatalom jött létre: a Munkás- és Ka­tonaküldöttek Szovjetje és a burzsoá Ideiglenes Kormány. (Folytatjuk) Vasas Joachim jón miért nincs ember a fa­luban arra. hogy ezt az , in ók­éget” fölvállalja. — Nyugdíjba mentem a télen. Nem lettem volna én pásztor soha, ha nem omlik be a bánya 1941-ben. Három órára szorultam a föld alá Csehiben, s összetört a rám zúduló szén... Szerettem ezt a munkát, de nem marad­hattam ott tovább. így sze­gődtem el 24 esztendőre ide. Hét gyereket etettem, fillé­res keresetből. Se vasárnap, se ünnep... Ezt nem lehet megfizetni. Én mindig a le­gelőn voltam, és a feleségem­re maradt az itthoni munka java. Ki vállalná ezt ma­napság. Többet dolgozott ő, mint öt asszony együtt a tsz-ben, és most öregségére 180 forintot kap. Nincs az a család, aki azt végigcsinálná, amit mi ketten küszködtünk, míg felneveltük a hét gyere­ket. — Egyébként nem szakí- tpttam a pásztorkodással, ta­vasztól 150 liba őrzője le­szek. A magaméra vigyázok, nehogy megcsúfolja valaki, de ebben már majd segítsé­gemre lesznek a tíz unokám közül a legnagyobbak. A tsz gazdasági udvarán, találkozunk Dávid Istvánnal, akiről azt hallottam a ta­nácsnál, hogy sok érdekes dolgot tud mesélni Tenk éle­téről. Már fél órája beszél­getünk. de a faluról egy ár­va szó nem sok. annyit sem hallok. Életének keserveit sorolja: ...szegénység, hábo­rú, Don-kanyar. halál, haza­térés. téeszesítés... Hiába minden próbálkozá­som, kérdésem, a régi és az új falu közötti különbségről, a változásról; ő hajthatatlan marad. Már egy órája fáz- dogálunk a csípős januári szélben. Nem akarom meg­bántani, de én a helység múltjára, s jelenére lennék kíváncsi, és szeretném még Mészáros Józsefet, áz általá­nos iskola igazgatóiéi) is megkeresni. Nincs hát mit tennem, mint hogy udvaria­san elköszönjek — immáron harmadszor —, és távozzak. Még hallom, ahogy utánam kiált: — Szép nyugdíjat kapok, nem panaszkodhatok, de a pénz nem minden. Hallja, én azt mondom: a pénz nem minden! — visszhangzik utá­nam a hangja. Az igazgatót hiába keresem, már nincs az iskolában, elkéstem. Hazain­dulok. A tenki hármas elágazónál — ahol az elutazónak döntenie kell, merre indul tovább —, áll a kocsma. Előtte biciklik várakoznak türelmesen, a munka fáradalmait öblögető gazdáikra. Csípős cigarettafüst és az átdolgozott nap élményei úsz­nak a levegőben. A férfiak bütykös, repedett ujjai po­harakat szorítanak. A nehéz szeszek felmelegítik a dider­gő belsőt. Az ' ajtó .mellett plakát fogad. „Útba esik jö­vet-menet. ..” — mosolyogja a bent álldogálóknak egy na­gyon csinos és nagyon szép, villogó fogú szőke hölgy. Szilágyi Andor . NBniii f HoG\ 1981. február 3., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents