Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
Milyen vevő Eegyen a kereskedelem ? AHOL Ä PíAC DIKTÁL Tovább nőtt a kerestet a hevesi vetőmagvak iránt MEGÉRJÜK-E VALAHA, hogy szótárunkból törölhetjük a hiány szót? El- , jön-e az idő, amikor úgy ' indulhatunk vásárolni, hogy fel sem merül annak lehetősége, hogy valamit nem kapni? Ki tudja. Ma még mindenesetre számos iparcikk megvásárlása legalábbis gonddal jár. Így vannak ezzel a kereskedelmi vállalatok is, amelyek hozzánk hasonlóan vevőkként kopogtatnak a termelők kapuin — olykor eredménytelenül. A folyamatos, biztonságos áruellátás feltétele, hogy a kereskedelmi vállalatok — a fogyasztói igények ismeretében — megállapodnak a termelőkkel: mikor, milyen áruból, milyen áron, milyen minőségben, mennyit szállítanak. Csakhogy már az efféle megállapodások — a szállítási szerződések — megkötése is akadályokba ütközik. A minap a belkereskedelmi miniszter teljes nyilvánosság előtt nevezett meg • néhányat azon termelők közül, amelyek nem hajlandók szállítási szerződést kötni, vagy ha igen, akkor nem tartják be az aláírt feltételeket. Az országos belkereskedelmi tanácskozáson említette a miniszter például a Hódikötöt, amely csak értékre hajlandó szerződni. Vagyis vállalja, hogy negyedévenként ennyi meg ennyi forint értékű pulóvert, kardigánt szállít, de hogy mi lesz a szállítmányban — milyen színű, milyen fazonú, milyen méretű, milyen árú pulóver —, erre nézve már nem kötelezi el magát. Azt szállít, ami éppen lekerül a gépekről, amihez éppen van nyersanyaga, fonala. ■ ■■ mmmmmmmmm—mmmmmmm .■■■■ in———— Tanácskozott a HNF megyei elnöksége Dr. Végh Miklósnak, a Hazafias Népfront Heves megyei Elnöksége elnökének vezetésével szerdán ülést tartott Egerben a mozgalom vezetősége. Mészáros Albert megyei titkár az idei esztendőre szóló munkaterv- jávaslatot ismertette a résztvevőkkel, akik ezt követően megfogalmazták a helyi nép- frontbizottságok feladatait. A továbbiakban javaslat hangzott el az elnökség mellett működő munkabizottságok személyi összetételére, majd egyéb ügyek' megbeszélésével fejeződött be a testület tagjainak tanácskozása. Egyesületi tájékoztató megyénk kereskedelméről A szakosztályi tagoknak s a kereskedelem helyzete, feladatai iránt alaposabban érdeklődő szakembereknek ajánlja új kiadványát a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének kereskedelmi szakosztálya. A tájékoztató legújabb száma a közelmúltban jelent meg; a jövőben rendszeres kiadásával akar tájékoztatást adni a szakosztály megyénk kereskedelmének időszerű tennivalóiról, a köz- gazdasági munka gyakorlatáról. Az új számban többek között olvashatunk a kereskedelemfejlesztés VI. ötéves tervi feladatairól. Domán Iliire, a Mátra—Bükki Intéző Bizottság titkára az idegenforgalom területi irányításának korszerűsítéséről írt. Kormos József, a ZÖLDÉRT osztályvezetője a kiskereskedelem ármunkájáról ké- SÉteR elemzést. Csakhogy ilyen körülmények között a vevő nem léphet fel más igénnyel, mint hogy kér egy pulóvert. Márpedig mi, fogyasztók, nem csak úgy általában egy pulóvert keresünk, hanem legalábbis meghatározott méretűt, hogy színéről, fazonjáról, anyagáról és egyéb jellemzőiről ne is beszéljünk. Más termelők — ezek között említette a miniszter a Gsavarárugyárat — a szükséges árumennyiségnek csak egy töredékére kötnek szerződést. Az Elzett, a Lam- part, a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Kaposvári Ruhagyár, a Halasi Kötöttáru- gyár a miniszteri beszámolóban azok között szerepelt, amelyek az egyszerűbb megoldást választják: megkötik a szerződést, de nem teljesítik. Vagy nem azt, vagy nem akkor, vágy nem olyan mennyiségben szállítanak, amint vállalták. Előfordul az is, hogy a — többnyire monopolhelyzetben lévő — termelők megtagadják a szerződéskötést. MIT TEHET a kereskedelem a maga és a fogyasztóközönség érdekében? Eszköztára meglehetősen gazdag, de a jelek szerint nem elég hatékony. Ha a termelő nem tartja be ígéretét — a szállítási szerződést —, akkor a kereskedelmi vállalat kötbért követelhet. Ezt olykor meg is teszi, ám a kötbér nem kárpótolja a hoppon maradt vásárlót, csupán a rosszul teljesítő termelőt bünteti. Máskor azonban a kereskedelem még a kötbért sem igényli, mert nem akar rossz viszonyba kerülni szállítójával. Vagy azért nem, mert valamilyen tekintetben maga is „sáros” — Ü^tetcslc tiei yen ipocflciSc Az Egerben sétálgató ember, miközben dagadó kebellel járja az utcákat, elégedetten. boldogan legelteti szemét a szüntelenül táguló, terebélyesedő. gyarapodó megyeszékhelyen — sajnos; egyféle kevésbé örvendetes átalakulásnak is tanúja lehet. Nevezetesen annak, hogy például a belváros hajdani üzlethelyiségeit egyre-másra különféle kis irodák, raktárak, lomtárak foglalják el, s hovatovább, úgy hozzánőnek már a centrumhoz, mint a műemlékek. Éppen csak nem annyira látványosak, érdekesek. .. A város főutcáján — a Széchenyi utcán —, hogy csupán néhányra utaljunk, nem túlságosan régen a KA- LOREX Tüzeléstechnikai Vállalat kirendeltsége költözött ki tudja honnan a korábbi műszerészműhelybe, átellenben. az újságosbolt szomszédságában a posta városi hírlap csoport ja lépett az egykori fodrászszalon örökébe. a Vörös Csillag filmszínház bejárata melletti patikasarkot. ahol még néhány éve is gyógyszertár-múzeumot szerettek volna létesíteni a korabeli bútorokkal és egyéb felszerelési tárgyakkal, bekebelezte a moziüzemi vállalat, lévén ő a gazda. Az Alkotmány utca 5-ben 9 Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kirendeltsége használ jobb sorsra érdemes üzlethelyiségeket, nem törődvén különösebben azzal, hogy ilyen célra korántsem ideális a munkahely. A Zalár utcai belsőségbolt szomszédságában az Egri Ingatlankezelő. Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat tart fenn irodát, a Bajcsy-Zsilinszkv utca 13. szám alatt az Állami Biztosító egyik részlege működik mondjuk korábban egy szerződött szállítmányt nem vett át —, tehát tart a viszont- szánkcióktól. A kéz kezet mos rossz gyakorlata érvényesül. RJás esetekben viszont akkor jár el helyesen a kereskedelmi vállalat, ha nem veszi át a szállítmányt. Olyankor, amikor annak összetétele eltér a megrendelttől, amikor a termelő nem azt küldte, amiben megállapodtak, amire a fogyasztóközönségnek szüksége van. Az ilyen, várhatólag eladhatatlan árut helyesebb — és jogos! — nem átvenni, akárcsak a rossz minőségűt. Inkább legyen átmenetileg hiány valamiből, minthogy teljes áron silány terméket kínáljanak! Ez a Belkereskedelmi Minisztérium álláspontja. És mit lehet tenni akkor, amikor valamelyik termelő nem hajlandó szállítási szerződést kötni? Ha olyan termelőről van szó, amely egyébként rendszeres • szállítói a a kéreskedelemnek, csupán nem óhajtja magát szerződésben elkötelezni, akkor gazdasági bírság kiszabását lehet indítványozni. LÁTSZÓLAG MINDENRE van tehát orvosság, szankció. Legalábbis jogi természetű. Azt mondhatja erre a fogyasztó: mit nekem a jog, a vállalat büntetése — nekem az áru kell! Igaza van — és nem is. Bár a kötbérből, a bírságból nem lesz áru, a kereskedelem keményebb fellépése, jogos igényeinek érvényesítése mégis a vevő pozícióit erősíti, és a termelő gazdasági erőfölényét mérsékli. Vagyis hozzájárul olyan állapotok kialakulásához, amelyek előbb-utóbb mégis rákényszerítik á termelőt, hogy alkalmazkodjon a vásárlói kereslethez. (G. Zs.) Egy vállalat, amely sikerrel zárta ötödik ötéves tervét. Ez a siker nemcsak Heves és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye zavartalan ellátásában jelentkezett, hanem a növekvő exportban is. Mert hogy a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központja az elmúlt öt esztendőben . azok közé sorakozott fel, amelyeket szívesen emlegetnek. Kitárták kapuikat Mindez főleg annak köszönhető, hogy nem zárkóztak el, hanem kitárták kapuikat és még több mező- gazdasági üzemmel kötöttek együttműködési szerződést vetőmagtermelésre, mint bármikor korábban! Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek pedig szívesen vállalták ezt a közreműködést. Noha az elmúlt öt esztendőben szinte mindvégig kedvezőtlen volt az időjárás. és szigorodtak a közgazdasági viszonyok, mégis három és fél százalékkal növelték vetömag-féliiásárlásu- kat. A magtisztítás hat, a borsóhántolást pedig 10 százalékkal emelték, amelj'ből derekasan kivették részüket a vállalat káli telepének dolgozói, akik ma is három műszakban végzik munkájukat. Ugyanakkor a siker részesei azok a termelőszövetkezetek is, amelyek ebben a középtávú tervidőszakban is megbízható partnereknek • bizonyultak. 'Nemkülönben az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség Heves megyei Kirendeltsége, amelynek munkatársai rendszeresen minősítették a magvakat. giahordozók árának jelentős emelkedése miatt, növekedtek a vállalat termelési költségei. Ennek ellenére jó piackutatással. megfelelő üzem- és munkaszervezéssel öt esztendő alatt két és fél milliárd forint árbevételt értek el. Noha a közgazdasági szabályozórendszer változásával több volt az elvonás az elmúlt években, mégis 188 milliós nvereséaet tudhattak magukénak. Ez is a kiegyensúlyozott gazdálkodást bizonyítja! Ebben benne van. hogy ma már Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében valamennyi gazdasággal együttműködési kapcsolatban vannak, miután a két megyében csaknem 45 ezer hektáron folytatják ezt a tevékenységet. A Heves megyeiek közül az elmúlt öt esztendőben is igen jó partnernek bizonyult a heües* Rákóczi és a hatvani Lenin Termelőszövetkezet, valamint a hevesi és a Füzesabonyi Állami Gazdaság. A hevesi vetőmagvak iránti érdeklődés 1976—1980 között még tovább növekedett. Ezt bizonyítja, hogy a hántolt és az egész szemű borsót, a vörösherét, a paradicsom-, az uborka-, a tőkés a fénymagot, továbbá a napraforgó- és a facéliama- got a Szovjetuniótól Svédországig. illetve Dániától Franciaországig keresik és kedvelik. Az elmúlt évben jelentősen növekedett a vállalat dollárelszámolásé exportja, ami főleg annak köszönhető, hogy" mindig igyekeztek a piaci igényekhez igazodni, Megújul a káli telep növényfajták elterjesztéséhez a gazdaságokban. Ez hozamokban is, főleg a gabona-, a napraforgó- és a megmutatkozott a növekvő borsótermelésben. .4 sikeres eredményekhez hozzásegítette a Vállalatot az a beruházási program is, amelynek egy résiét 1980 végéig megvalósították. A káli telep 60 milliós rekonstrukciójáról van szó. Az elmúlt öt év alatt ugyanis tőkés importból nagy teljesítményű tisztítógépeket helyeztek el ott, ezek mellett pedig két nagy befogadóképességű raktárai is építettek. Ezek az exportot, illetve a kiskerti vetőmagellátást segítik elő. Növekedett a maghántolási teljesítmény, és tovább korszerűsítették a gépi anyag- mozgatást. Sokat tettek öt’ év alatt a dolgozók szociális ellátásának javításáért is. A káli telep felújítása most a VI. ötéves tervidőszakban fejeződik be. Az idén például mágneses hengersort helyeznek üzembe, ezen kívül raktári irodát, transzformátorházat, valamint üzemi utat építenek. Erre a középtávú tervidőszakban a népgazdasági igényekhez igazodva úgynevezett nyitott tervet készítettek. Ezzel is a változó piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásukat fejezik ki. Továbbra is legfőbb célkitűzésük a két megyében levő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kiegyensúlyozott és zavartalan vetőmagellátása, valamint a dollárelszámolású export növelése. Mindezekhez .biztos garanciát nyújt a már korszerű káli telep, ahol a különböző vetőmagvakat a mindenkori igényeknek megfelelően készítik elő. Mentusz Károly Több dollár külföldről A nehezebb közgazdasági környezetben, főleg azenerÁ vállalat hagyományaihoz híven, az V. ötéves tervben is hozzájárult a korszerű, és nagy termőképességű —, mert úgy látszik, hogy sem a Technika Háza hatalmas alagsorában, sem pedig a közeli, emeletes megyei székházban nem jutott neki ekkorácska hely. A Dobó tér 9-ben Volán-iroda zárja az üzletsort, a Panakoszta-ház előtti épület sok minden másra alkalmas földszinti helyiségeiben a szórakoztató zenészek székelnek. Feljebb, a Dobó utcán a horgászirodát találhatjuk, a vár bejáratánál. a Dózsa György téren pedig négy (?!) további tágas helyiséget használ a Heves megyei Moziüzemi Vállalat reklám-propaganda csoportja. Nem is beszélve már a raktárakról, például arról —, hogy csak egyetlent említsünk —, amit a Bizományi Ámhán használ még ma is a líceum mögött, mindenre, csak a város díszére nem... Akkor, amikor a belvárosi rekonstrukció önmagában is roppant gondot okoz egy-egy üzlet vagy műhely szanálásával, pótlásával. A szolgáltatásfejlesztések szorgalmazásával pedig egyre több kiskeresiwdő, kisiparos érdeklődik Qf igény alapján is. helyiség “iránt. A KISOSZ-i nál legalább tízen várnak a lehetőségre, közöttük többen azok közül, akik lassan-las- sán kiöregszenek a strapás vásározásból, s szeretnének végre idehaza boltot nyitni. A KlOSZ-nál 15—20 mester vágyakozik műhely után. — Mit lehetne tenni...? A kérdéssel előbb Bakónál Endréhez, a városi tanács ellétásfelügyeleti osztályának vezetőjéhez fordultam. — Sajnos, valóban mind szorongatottabb a helyzet — beszélte gondterhelten —, egyre kevesebb az olyan helyiség. amiben a tényleges szolgáltatások fejlődhetnének, színesedhetnének. Nemcsak az iroda, hanem a raktár is túlzottan sok a belvárosban. Reményeink azonban már vannak. A városi tanács elnökhelyettesének vezetésével, mint értesültem, a közeljövőben bizottság alakul az üzlethelyiségek felmérésére, feliilvizssálatára. s határozott intézkedések várhatók arra. hogy ezeket a jövőben rendeltetésüknek megfelelőbb célokra használják. Szó van arról is. hogy a vár és az Unicomis Szálló közötti területen még a VI. ötéves tervben olyan új utcát nyitnak, ahol csupa mesterember kap letelepedési ■ engedélyt műhely' nyitására. Dr. Gyula Zoltán, a tanács igazgatási osztályának vezetője is jól ismerj a problémákat. de — mint mondja — egyelőre nem sokat tehet, A jelenlegi jogszabályok ugyanis a bérlőt szolgálják, védik. Nem olyan egyszerű a kiköltöztetés, mintsem képzelné a kívülálló. Ki-ki köti az ebet a karóhoz, ha lemond erről, vagy arról a helyiségről, hasonlót kér helyette, hasonló méretben, körülményekkel. S ugyan, honnan adhatnának ilyent. .. ? Aztán, ha éppen arra van kedve, meghatározott időre úgyszólván annak engedi át bérleményét, akinek akarja. Jószerével csak láttarpozzák az ilyesféle megállapodásokat. A cserét csak akkor lehet megakadályoznia a hivatalnak, ha éppenséggel városrendészeti elképzelések, j utcaképi meggondolások in- • dokolják. — Mindezek ellenére, természetesen mi is azon vagyunk — folytatta —, hogy a jelenlegi áldatlan állapotokat megszüntessük. Ám sajnos, ehhez idő kell. eléggé solí idő, csak lépésben haladhatunk. Megállapodásunk van a társ szakigazgatási szervekkel, hogy határozatot csupán konzultáció után, a beleegyezésükkel hozunk. Közösen keressük a megoldást. Néhány tervünk máris van a helyzet javítására. Irodáiat próbálunk összevonni az üzletnegyedből, szóba került például a régi tűzoltólaktanya későbbi más jellegű hasznosítása. Ugyanekkor azonban, természetesen maguknak a vállalatoknak is keresniük kellene a kiutat, áldozniuk kellene az ügyre. Még akkor is, ha most a bérlet kedvezőbb is számukra, mint a beruházás... Nos, igen: nem szabadna teljesen a tanácsra hagyni a megoldást. Másoknak is feltétlenül segíteniük kell a gondok eloszlatásában. Mert különben lassú lesz a váltó- ", zás. Gvóni Gyula 1981. február 19., csütörtök —> • ti n ii i11 ii (Fotó: Kőhidi Imre) Mennyi új bolt, műhely nyílhatna az íróasztalok helyén...!
