Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

Kongresszusi készülődés — a hevesi /árasban A KISZ közelgő X. kong- , resszusára nagy lelkesedés­sel készülnek a hevesi járás iiataljai is. A készülődés formájáról, mibenlétéről és eddigi eredményeiről Nagy Lászlóval, a járási KISZ- bizottság politikai munka­társával beszélgettünk. — Elöljáróban a felké­szülés „menetrendjét” légy szíves ismertetni. — A menetrend, a kong­resszusra való felkészülés programja lényegében min-' dénütt azonos. Ehhez az alaphangot lényegében a KISZ Központi Bizottságá­nak kongresszusi levele szol­gáltatja valamennyi KISZ- szervezet számára. Azzal kezdeném, hogy ennek a le­vélnek mi rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk, mindenekelőtt rendkívüli nyíltsága, szókimondó őszin­tesége miatt. Ez természe­tesen nem meglepetés szá­munkra, hiszen a fiatalokat az esetek nagy többségében eddig is az őszinteség Jel­lemezte, ennyire szívünkből- — mint mondani szokás — azonban talán sohasem szólt hivatalos dokumentum. Éppen ezért valósággal kötelezőnek érezzük, termé­szetesen a szó jó értelmé­ben, hogy magunk is a le­hető legnyíltabban szóljunk munkánk eddigi eredményei­ről és hibáiról, s ezek isme­retében és „beismerésében” készüljünk további felada­tainkra. Röviden, előzmény­ként ennyit kell tudni a kongresszusi készülődés me­netrendjéről, amelynek egyik állomását az elmúlt mozgalmi év eredményeinek felmérése, illetve az erről való beszámolás, valamint az új vezetőségek és a küldöt­tek megválasztása képezi az alapszervezeteknél, másrész­ről pedig a küldöttértekez­letek lebonyolítása és a kongresszusi levél megvita­tása. — A beszámoló taggyűlé­sek megyénkben elsőként a hevesi járásban fejeződtek be. Melyek az ezekkel kap­csolatos konkrét tapasztala­tok? — A MEZŐGÉP hevesi gyárának alapszervezeténél január utolsó napján meg­tartott beszámoló taggyűlés­sel lényegében befejeződött 54 alapszervezetünknél ez a bizonyos első állomás, ki­vételt a tanulói alapszerveze­tek jelentenek, ahol most is folynak a beszámoló taggyű­lések. Ezekkel kapcsolatos ta­pasztalataink jók, mebizo- nyosodhattunk arról, hogy az előkészítés megfelelő volt, a tagság úgy készül fel rá. ahogyan az alapszervezet életében igen jelentős ese­ményre illik és szokás felké­szülni. Ipari üzemeinkben és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben. illetve az ál­lami gazdaságokban felelős­séggel foglaltak állást fel­adataikról, és ennek megfe­lelően értékelték eddigi munkájukat, közösségi éle­tüket. Ennek során minde­nütt kiemelten foglalkoztak a KISZ-esek gazdasági te­vékenységével. Ennek kap­csán megállapítható az is, hogy a hevesi járás ifjúkom­munistái — amellett, hogy a termelésben helytálltak — alaposan kivették részüket a társadalmi munkából, össze- -— ••-< onis 30 ezer óra tár­sadalmi inunkát végeztek. Ezt is elsősorban olyan te­rületeken, ahol leginkább szükség volt segítségre. így például a termelőszövetke­zeteknél és az állami gazda­ságnál elsősorban a betaka­rításra mozgósítottak, ez utóbbinál sokat segítettek az almaszedésben, Tarna- mérán pedig a cukorrépa betakarításában. Az üzemeknél dolgozó if­júkommunisták kommunis­ta műszakokat szerveztek, és több egyéb társadalmi munkában, így , például sportpályák építésében vet­tek részt. — Jó eredményekről nem nehéz őszintén beszélni... — Ez igaz. De éppen most akarok rátérni arra, hogy fiataljaink a kongresszusi levélhez méltó őszinteséggel szóltak arról is, mennyire szükséges a gazdaságsegí­tő tevékenység továbbfej­lesztése. A felnőttek azt várják fiataljainktól; első­sorban a KISZ-esektől, de azoktól is, akik nem tagjai a KISZ-nek, hogy az eddigi­nél sokoldalúbban segítsék a gazdasági egységek mun­káját. Sok hozzászóló adott hangot a beszámoló taggyű­léseken annak, hogy a valós tartalmi munka nemhogy javult volna, de lényegében több helyen csökkent. Tár­sadalmi munkaként köny­veltek el olyan munkafolya­matokat, amelyeket egyéb­ként is — és munkaidőben! — kellett elvégezni. Már­pedig a munkaköri köteles­ség teljesítése semmiképpen sem tekinthető társadalmi munkának! — Milyen vélemények hangzottak el a KISZ érdek- védelmi, érdekképviseleti tevékenységéről? — Olyanok is — és nem egy helyen —, hogy vannak KÍSZ-vezetők, akik e téren nem rendelkeznek kellő is­meretekkel az alapszerveze­teknél. Míg a bizottságoknál és sok alapszervezetnél ál­talában jó az érdekvédelmi munka, addig — a tapaszta­latok szerint —, addig több KISZ-szervezet nem kerül­het olyan helyzetbe, hogy ezt a fontos feladatát meg­felelően betöltse. Arról van szó, hogy nem veszik elég komolyan őket, nem kapnak meghívót a fontos döntések­’ re, elsősorban a mezőgaz­daság területén, ahol a KISZ- nek ez a szerepe csak most van kialakulóban. Nem esett szó eddig a KISZ—úttörő kapcsolatról. Erről annyit, hogy a nyol­cadikos úttörők körében nagy sikere van nálunk a Kilién-kluboknak, melyek keretében megismerkednek a KISZ történetével. mai életével és feladataival. A klubvezetők és mindazok, akik az úttörők KISZ-essé nevelésével foglalkoznak, elismerésre méltó, jó mun­kál végeznek, elsősorban Tar- nazsadánnban, a hevesi 5- ös iskolában és Kiskörén. Ig.v — és most csak a heve­si iárásról heszélek — a klu­bokból évente '»ün—kftO KTS7-tagsá váló fiatal ke­rül ki. Összességében az eddigi­ek alánján a X. kongresszus­ra való készülődést jónak '°rtíuk. és ennek legyében kívánunk tovább dolgozni — mórNagy László befe­jezésül. (b. kun) LAOSZI DIÁKOK AZ ÚTTÖRÖHÁZBAN Repülj, repülj még magasabbra... Azt tartják, hogy az új­ságíró a kérdések mestere. S hétfőn délután a Hámán Kató Megyei Űttörőházban mégis a gyermekek ötlete­sebbnél ötletesebb, tartalma­sabbnál tartalmasabb kérdé­sei záporoztak Phayboun Kongsaysak és Kongpanh, Thanphilom — azaz egysze­rűen Pali és Panni — felé. ök a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola másodéves hallgatói, a hazájuk pedig Laosz. A könyvbarát- és a kisdobosszakkör úttörőihez jöttek el azzal a szándékkal, hogy megismertessék velük hazájukat, szokásaikat, éle­tüket. Ám mielőtt a ripor­tereket lepipáló kérdések­kel, s az arra adott vála­szokkal megismerkednénk, néhány szót arról, hogy mi is az a könyvbarátszak- kör. Az úttörőház megnyitása óta, azaz 1972-től műkö­dik. Mint Halmai Bélánétól. a megyei gyermekkönyvtár és a szakkör Vezetőjétől meg­tudtuk, a legfontosabb cél: irodalombarátokat nevelni. Annak feltétele pedig, hogy valaki ennek a közösségnek tagja lehessen, csupán any- nyi. hogy a megyei gyer­mekkönyvtárat is rendszere­sen látogatnia kell. — Mindent élményszerűen próbálunk megoldani — mofidta a szakkörvezető —, így jutunk el könyvtől könyvig. Itt semmi nem kötelező, s talán ez az egyik legnagyobb vonzerő a gye­rekek számára. Munkánkat diavetítések, élménybeszá­molók, filmek, fényképek se­gítik. A mostani összejöve­telt a laoszi diákok, azokra a bizonyos kérdésekre adott hiteles válaszaikkal. Biztos vagyok abban, hogy ezután a találkozó után a résztve­vők közül sokan elolvassák majd a Laoszról szóló köny­vet. Akkor lássuk csak, mi is történt, hátha mások is kedvet kapnak ehhez. Pali leendő pedagógushoz mél­tóan tartotta meg bevezető­jét: — Már az ideutazás nagy élményt jelentett — kezdte a külföldi diák —, ugyanis követtük a napot, így soha nem akart éjszaka lenni. Élesen emlékszem, hogy az első ebéd borsóleves és rán­tott hús volt burgonyával. Megvallom, ízlett, de egy kicsit furcsa volt álmosan ebédelni. Olyankor nálunk éjszaka van. Nagy élmény volt, hogy először Magyar­országon láttam havat. Bu­dapesten laktunk akkor, egy ötvenhétféle nemzetiségű kollégiumban. Egyik reggel arra ébredtem, hogy minden fehér. Amikor rájöttem, hogy ez hó, lerohantam az udvarra, s megfogtam, ösz- szegyúrtam. majd megkós­toltam. Édes? Nem! Sós? Nem! Rádöbbentem. . hogy olyan, mint a víz. Nem ta­gadom, csalódást keltett. Nosza volt derültség a te­remben, s egyszerre minden­ki mindenre kíváncsi lett. Panni arról beszélt, hogy a hó rá is nagy hatással volt, s megtanult síelni, ami az­óta a kedvenc időtöltése. Ezután megmutatta, s elma­gyarázta, hogy melyik szírt mit jelent a zászlójukon. Előkerült természetesen a pénzük, a kip is. ami szin­tén óriási érdeklődést kel­tett. Elmondták, hogy az or­szágot a laók, a hegyi tör­zsek. a vietnamiak és a kí­naiak lakják. Megmutatták a térképen, hogy hol fekszik fővárosuk, s merre folyik legnagyobb folyójuk. Elma­gyarázták, hogy a lao ábé­cében minden betűnek feje van, s tulajdonképpen nem is az a-val kezdődik. Ezek- után pedig —. hogy szemlél­tessék is a dolgot — leírták az egyik izgága pajtás ne­vét, természetesen laoul. — Hány évig járnak ott iskolába? — kérdezett va­laki „sorstársai” felől. A vá­lasz egyik felére felhördül­tek, de a másikba már be­lenyugodtak. — Az általános iskola 9 évig tart, a gimnázium pe­dig háromig — mondta Pa­li. — Vannak-e ott úttörők, KISZ-esek. s az iskolában hogyan osztályoznak? — ér­deklődtek tovább, hogy ösz- szehasonlíthassák helyze­tüket. — Hazánk 1975-ben sza­badult fel — válaszolt Pan­ni —, s azóta nálunk is van gyermek- és Ifjúsági szövet­ség. Az osztályzatok pedig egytől tízig terjednek. A leg­rosszabb az egyes, a legjobb a tízes. — Mivel telik egy laoszi gyerek napja? — Általában nem mennek haza az iskolából a tanítás után. Ott maradnak, s együtt játszanak, tanulnak. Valami hasonló ez, mint itt a napközi — jött a meg­nyugtató válasz Palitól. Már egy jó óra is eltelt ekkor, de kérdések még mindig jócskán akad­tak a tarsolyban. Ekkor Pa­li gondolt egyet, felvette a gitárját, s elénekelt egy hazai indulót, majd bemu­tatták azt a kiállítást, arpely- nek képeit erre az alkalom­ra állították össze. Elmond­ták. hogy hajtjuk 60 száza­léka erdő, s ezért fő kincsük a fa. Ezután fordult a kocka. Pali kérdezett: — Mekkora g banánfa? Senki nem tud­ta. tehát jöhetett a válasz. — Lehet, ekkora — muta­tott egyméternyire a padló fölé —, s lehef akkora, mint egy jól megtermett fe­nyő. A termésükből is a leg­kisebb a legfinomabb. Szó volt arról is, hogy Laoszban az elefánt nem állatkerti látványosság, hanem munka­erő, olyan, mint itt a mun­kagép. Minden szem tágra nvílt. amikor a szilveszter­ről esett szó. Ók ugyanis otthon áprilisban köszöntik az új évet. ezt úgy nevezik, hogy holdújév. s pezsgő he­lvett rizspálinkával. banán­likőrrel. s rizsborral koccin­tanak. Ilyenkor.banánfát dí­szítenek virággal, s fehér spárgával. Később ezt a spárgát anpyi darabra vág­ják. ahány barátjuknak jó­kívánságot mondanak, s mindenki a saját csuklójára köti. Az ottani szokás sze­rint ezt három napig kell hordani, hogy a jókívánsá­gok megmaradjanak. Elhoz­tak egy laoszi menyasszonyi ruhát, egy ünneplőt, s meg­mutatták a messze távol divatos iskolatáskát is. Mindketten jól érzik ma­gukat, de azért hiányzik 18 ezer kilométerre levő ha­zájuk. A találkozás végén talán ezért énekelt olyan szívesen Pali otthonáról, s táncolt Panni népviselet­ben. Azt adták elő. ami 1975 óta a legnépszerűbb, s a legfontosabb Laoszban: a bé­kemadár dalát, s táncát; „Amikor felkel a nap. ki­repül a madár a szabadba. Minél magasabbra repül, an­nál jobban érzi azt, ami a legfontosabb: a szabadságot. Repülj, repülj még maga­sabbra. te madár, s mi sza­bad hazánk, te is törj mi­nél magasabbra!” Kis Szabó Ervin Lennon A nagy sz.erelem, amely meg változtatta John életét 4. A japán asszony Egy napon, 1966-ban, amikor megnézett egy New York-i kiállítást, találkozott Yoko Onóval. A találkozá­suk után egy évvel Yoko el­vált és szabad volt John számára; két év múlva John is elvált az első fele­ségétől, Cynthiától és sza­bad volt Yoko számára, 1969-ben házasodtak össze. De a Yokóhoz. fűződő szere­lemmel problémák is kez­dődtek. George. Paul é? Ringó ugrálták Johnt a hét évvel idősebb japán nő mi­att. És amikor John az együttesbe is fel akarta ven­ni, állandósult a veszeke­dés. A Paul és John közötti ellentétek megerősödtek, míg végül az egvüttes 1970- ben feloszlott. Aki abban az időben John Lennon előtt Paul McCartney nevét kiejtette, dührohamot oko­zott vele. A világ legnagyobb kon- certügynöks^gei újra meg újra milliókat aiánlottak fel. hogy a Beatles még egyszer együtt iépien fel. De minden fáradozás meg­bukott Johnnál. Éveken keresztül a sze­mére vetették, hogy „ehhez a Jaoánhoz.” tartozik. Csak az ő kedvéért nem lép föl. Yoko a popvilág réme lett, és a nem éppen becéző „Sárkány Lady” becenevei kapta. John Lennon azon­ban a felesége mellé álltT és teljesen visszavonult. A vi­lágsztár a férjet játszotta, nevelte a fiát, Seant, aki ma öt éves, kenyeret sü­tött, teheneket tenyésztett a farmján, és sztoikus nyugal­mával csaknem kétségbeej- tette a show üzletágat. Csak ezen a nyáron mu- tatta a hátát a magaválasz­totta magánynak. Futótűz­ként terjedt a hír — Len­non új lemezt készít. „Dup­la Fantázia” a címe. egy hó­nappal ezelőtt jelent meg. Arra a kérdésre, hogy miért tért vissza ilyen hirtelen, azt válaszolta: „Egész éle­imben nem volt más, mint a Rock’ n Rollról szőtt ál­mok és azután a Rock’ n Rollért szőtt álmok, hogy jó dalokat írjak. Egyszer kö­zölnöm kell, hogy mi is az élet. Az élet Yoko és Sean és az ügy, amelyért harcol­ni érdemes.” Ezzel még mindig a kedvenc fogalmai­ra gondolt, a szeretetve és a békére. És amikor megérkezett a halálhíre Paul McCartney- hoz, akivel már évek óta alig beszélt, az ezt mondotta egy riporternek: „Nem tu­dom, tudok-e tovább zenél­ni.” (Folytatjuk.) Következik' a kialudt tűz Kossuth rádió 8.27 A mathézis — az a gyertya. 8.57 Kamarazene. 9.42 Kis magyar néprajz. 9.47 Tarka mese, kis mese. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Szerpentin. 11.35 Nótafel­vételek. 12.35 Magvetők 12.55 Operaslágerek. 13.25 Dzsesszmelódiák. 14.29 Li_ tera-tura. 15.10 Egy bara­nyai nótafa: Bíró Márton­ná. 15.21 Dalok a faluról. 15.28 MR 10—14. 16.0R Kritikusok fóruma. 16.18 Bécsi vér (Operettrészle­tek). 17.07 Váctól Párizsig — esztergák mellett. 17.32 Népzenekedvelőknek 18.02 Olasz madrigálok. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.19 Kilátó. 20.04 Hallgassunk operát! Mozart: Cosi fan tutte (Kétfelvonásos ope­ra). 21.30 Külpolitikai klub. Választás — előre lefutva? 22.15 Sporthírek. 22.20 Békediplomácia és hátországa. 22.30 S-.mfo- nikus zene. Petőfi rádió 8.20 A varrótűtől a vil­lanyvonatig. 8.33 Idő­sebbek hullámhosszán. 9.28 Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.43 Most érkezett. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Ének­szóval, muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Könyvtármedicina. 13.30 Labirintus. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki iskolája. 16.33 Ütközben. 16.35 Néhány perc tudo­mány. 16.40 Fiataloknak! 17.30 Ötödik ^ebesség. 18.33 Gyurkovics Mária nóta­felvételek. 18.51 Örökzöld dallamok. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Irány a Parnasszus! 11.00 A vá­lassz! melléklete. 21.25 Régi magyar dalok és tán­cok. 21.42 Melibea és Ca- listo szerelme. 23.15 Vic­tor Máté szerzeményeiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Index. A miskolci stúdió gazdaságpolitikai maga­zinja (A tartalomból: Űj utakat keresnek aMát- raalji Szénbányáknál — Részletek a Városunk mű­vészei hangversenysoro­zat február 17-i koncert­jéből. 18.00 Észak-magyar- országi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes.»«-p nrs 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 9.50 Delta. Tudo­mányos híradó. 10.15 Csendes Don (Szovjet film­sorozat). 11.10 Reflektor- fényben. 11.40 Lehet egy kérdéssel több? 15.05 Is­kolatévé. 15.51 Gólyavári esték. 16.35 Üj úton az Amazonas mentén (Fran­cia dokumentumfilm). 17.00 Petőfi útjai (Dok.- film). 17.35 Három rubel (Grúz kisfilm). 17.55 öt év — életünk (Riportműsor). Az elmúlt év végén lezá­rult az V. ötéves tervpe­riódus. Az életünket befo­lyásoló változások között akad jó néhány feleleve­nítésre érdemes. 18.45 Sta­féta. Tíz perc ifjúság. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. Farsangi móka (Báb­film). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Charlie angyalai (Amerikai filmsorozat). A gyilkos fajta. 20.50 Legsze­mélyesebb közügyeim. Ki is Laczkó Mihály? 21.35 Ke- nessey Jenő; Az arany meg az asszony (Opera). 22.35 Tv-hiraáó 3. 2. Műsor 20.01. Iván Iljics halála (Tévéfilm) 21.10 Tv_híradó 2. 21.30 Forgácsok (Riport­müsor). 21.55 Testünk. Ar­tériák. A test gyorsforgal­mi útjainak is nevezhető verőerek fnűködése és fel­építése. ;HmiisöaGí 1981. február 18., szeraa

Next

/
Thumbnails
Contents