Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
Szentes nyerte a Ringelbann emlékversenyt Az Eger SE serdülő korú vízilabdásai. Alinak (balról): Dóiké. Ónodi, Hcrvai, Csesz.kó. Mátyás I.ászló edző, Szilágyi, Hercska, Nagy, Hegyvári. Guggolnak: Tóth, Kárpáti, Sós! Szabó, C'sokc, Zalanki, Bíró.“ (Fotó: Szántó György) Eger SE—Vasas 15—11, Egerben ezúttal öt együttes részvételével rendezték meg a Ringelhann György emlékversenyt, a serdülőkorú vízilabdázók hagyományos találkozóját. A szentesi íiatalok valamennyi el- lenl'elüket legyőzve biztosan szerezték meg az első helyet. A háromnapos mérkőzéssorozaton, a további helyezésekért szoros küzdelem alakult ki, körbeverték egymást az ellenfelek, végül a gólkülönbség döntötte el a sorrendet, s ez az egrieknek kedvezett. Az ESE csapatában a következő játékosok jutottak szóhoz: Cseszkó. Nagy, Dorkó, Önodi, Kárpáti, Bíró, Sós, Tóth, Denk, Za- lánki. Hervai, Szabó, Horváth. A mérkőzések eredményei: Szentes—Eger SE 15—9, Szolnok—Vasas Izzó 6—4, Szentes—Vasas Izzó 14—8, Szolnok—Vasas 12—9, Vasas Izzó—Eger SE 5—3, Szentes —Szolnok 15—11, Vasas Izzó —Vasas 6—4, Szentes—Vasas 10—3, Eger SE—Szolnok 13—5. A Pingelhann-emlékver- , seny végeredménye: 1. Szentes 8, 2. Eger SE 4 (42—33), 3. Vasas Izzó 4 (23—27), 4. Szolnok 4 (34—41), 5. Vasas 0 ponttal. A következő hét végén, február 20-tól 22-ig az úttörő korosztály részére rendez tornát a Heves megyei Úszó- és- Vízilabda Szakszövetség. melyen nyolc együttes — Kassa. Kecskemét, Tatabánya, Szolnok, Szentes, Vasas Izzó, FTC, Eger SE — szerepel. Három város pályázik a világbajnoki döntő megrendezésére Három város, az izlandi Reykjavik, a spanyolországi Las Palmas, valamint az olaszországi Merano képviselői jelentették be eddig, hogy szívesen gazdái lennének a Karpov—Korcsnoj páros mérkőzésnek, amelyen a világbajnoki címet védő yer- senvző a világbajnokjelöltek tornája győztesével találkozik. A ..választékot” Fridink Olafsson. a Nemzetközi Sakkszövetség izlandi elnöke ismertette hétfőn este Amszterdamban. Az izlandi és a spanyol város egyaránt egymillió svájci frankot ajánlott fel a két sakkozónak, míg Merano nyolcszázezret szán az összecsapásra. Utóbbi város rendezte nemrégiben a Korcsnoj—Hübner találkozósorozatot. amely Hübner feladásával zárult. Karpovnak és Korcsnojnak március 2-a előtt kell választania. ezt követően pedig a FIDE elnöke március 16-ig meg is hirdeti a naev érdeklődéssel várt döntő színhelyét és időpontját. Ismeretes már. hogy a győztes a - díj ötnyolcad részét kapja, a-vesztes a fennmaradó összeget. Az nyer. aki előbb éri el a hat győzelmet. ★ Véget ért a settebagni nemzetközi sakktorna, mégpedig a kilenc fordulóban 8 pontot gyűjtő Korcsnoj győzelmével. A második helyen a magyar színeket képviselő Csőm végzett, 5,5 •ponttal. Baezeské győzelme nagyon gól jött Divacos is, sikeres is. Mindkét jelzőt lehet alkalmazni a súlyemelésre. Persze alighanem a két dolog szerves kapcsolatban áll egymással. A magyar súlyemelők ugyanis az elmúlt két évtizedben folyamatosan a világ élvonalába tartoznak. Veres Győző nyitotta meg a sort, hogy azután Földi Imre következzék, egész sor világbajnoki éremmel, amelyeket a müncheni olimpián tetőzött be a légsúly aranyérmének elnyerésével. A kiemelkedően sikeres súlyemelők sorában Baczakó Péter az utolsó, aki nem kis meglepetésre a félnehézsúly bajnoka lett Moszkvában. A magyar súlyemelősport eredményességét nem lehfet egyik, vagy másik szakember „számlájára” írni, ahhoz mindenekelőtt eredményes szakosztályi munkára volt szükség, szerte az országban. Az is kétségtelen tény viszont, hogy a legjobbak mögött immár 17-ik éve „őrködő” Orvos Andrásnak elévülhetetlen érdemei vannak a történésekben, öt kérdeztem a felemás olimpiai szereplést követően a tavalyi évről, és az idei tervekről, a sportág távlatairól. — Amikor egy ízben nekem szegezték a kérdést, mit is várok az olimpiától, lesz-e magyar aranyérem a súlyemelőversenyeken, azt válaszoltam: nincs reális esélyünk, de azért megpróbálunk mindent elkövAni — emlékezett Orvos András. — Utólag azután több sportág vezetőitől megkaptam: bizony irigyelnek minket. s lemondanának valamennyi helyezésükről cserébe az aranyéremért. Kétségtelen tény, hogy Baczakó győzelme nagyon jól jött. ráirányította a figyelmet a sportágra. de azért azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a terveföNémisáM 1981. február 18., szerda zett 20—22 pont helyett csak 18-ra tellett válogatottjaink erejéből. — Amikor elkészítették az olimpiai ciklusról a számvetést, milyen legfontosabb tanulságokat vontak le arról? — Rendkívül érdekes periodicitást kellett megállapítanunk az egyes válogatottak teljesítménygörbéjének megrajzolásakor. Akik' például az 1979-es szaloniki VB-n jól, netán kiemelkedően szerepeltek, azok Moszkvában szint alatt maradtak. Itt kell 'megemlítenem Hor- nyákot, Sólyomvárit ' és Mandzákot is, akik Görögországban egymást múlták felül, az olimpián viszont csalódást okoztak. Az 1979- es „gyengélkedők” — Oláh Béla, Stefanovits és Baczakó — pedig az olimpián kerültek reflektorfénybe. A kiugró teljesítmények azt bizonyítják. hogy a magyar válogatott versenyzőinek tudásszintjével nincs baj. sokkal inkább a szakmai munkán kívüli tartományban .— szemlélet, hozzáállás, magatartás — kell az okokat keresni. Egészen biztos például. hogy a magyaros mentalitás — sikerek után fokozott önbizalom, kudarcot követően pedig ..lelombozó- dás” — hatványozottan megtalálható a legjobbjainknál is. — Ha vonulatában figyeli a legiobbak jelentkezését, milyen következtetéseket állapíthat meg a szakember? — Régen teljesen fővároscentrikus volt a sportág, jómagam — szegedi lévén — sem voltam kivétel: , alig vártam, hogy felköltözhessek Budapestre. Ma viszont megfordult a kép: a nagy fővárosi egyesületek alapvetően elhanyagolták az olimpiai pontokkal jól' fizető súlyemelést, s a súlvpont vidékre tolódott. Különösen a Szombathelyi Haladásban, a Dióssvőri VTK-ban. a? Oroszlánví Bánvászban és a Tatai AC-ban folyik ered- ménves utánpótlásnevelés. Külön is említést kell terítem a tehetségek felszínre hozatala has élenjáró Szabolcs megyéről, ahonnan többek között Oláh Béla, a Kőszegi testvérek, Hornyák és Mandzák is kikerült. Pedig Szabolcsban sem erősebbek a legények, mint máshol. Sokkal inkább arról van szó, hogy azon a vidéken kevesebb csábítással jelentkezik a civil élet, így a fiatalok közül többen vállalják a kemény, lemondásokkal teli edzéseket. — Változtatnak-e az eddigi alapelveken az új olimpiai ciklus első fejezetét jelentő 1981-es felkészülés során? — Szakítani kívánunk az eddigi gyakorlattal, miszerint a szinte egész éven át tartó monoton tatai hónapokat megosztjuk: a válogatottak fele idejüket töltik az edzőtáborban, a másik félidőben viszont otthon, a megszokott környezetben dolgoznak. Ez a kísérlet megnöveli az egyesületek felelősségét, egyidejűleg más szempontokat is szem előtt tart, kielégíti azokat. A 15 fős „A” keretből ezekben a hetekben 10 készül Tatán, a többiek csak később kapcsolódnak be a közös munkába. Hatan a „B” keretből, heten pedig az ifjúsági válogatottak közül élvezik a bizalmat, s gyakorolhatnak együtt az élenállókkal. — Optimista vagyok, ami a perspektívákat illeti, mivel az ifik között többen is ígéx-etesen bontogatják szárnyaikat. a régebbiek közül is jó néhányra számíthatok, akár egészen a következő olimpiáig is. Mindenki pontos menetrend ' szerint készül: a legjelentősebb hazai erőpróbának a június 2—6. között Tatabányán megrendezendő Pannónia Kupa — mely egyben az országos bajnokság döntője is — ígérkezik. A szeptember 15-től ■’O-ig a franciaországi Liliében esedékes viláebainoksá- gon lesz az első. !e,azán komoly vizsgánk. Tízfős csapat indítását tervezem: legalább két dobogós helyezéssel, a többiektől pontszerzéssel elégedett lennék. taé&k tíáraly SZÁZEZREK ÖRÖME ÉS GONDJA1 A magyar sísport A magyar síparadicsom: a Mátra Pihenés napsütésben. (MTi fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Százezrek sportja lett Magyarországon a sízés, tehát ez az egyik legelterjedtebb tömegsport. Ám, ha mostanában mutatkozik is javulás néhány területen, a fő gondok ugyanazok, mint tíz-húsz évvel ezelőtt: nincs elegendő felszerelés, nincs megfelelő választék, az ötven éve kialakított sípályák reménytelenül' túlzsúfoltak. Néhány kényelmetlen,- primitív, kis teljesítményű berendezést leszámítva, nincsenek felvonók, alig van szálláslehetőség a lejtők közelében, étkezni vasárnap szinte nem lehet. És végül, hogy szervezettség, érdekképviselet. „gazda” nélkül birkózik e problémákkal a sízők népes tábora. Pedig a sítömegsport fellendülése általános. Öt évvel ezelőtti becslés szerint világszerte 25 millióan hódolnak e sportágnak. És nemcsak a hegyes, hűvösebb klímájú országokban, de a teljesen sík Dániában, az enyhe éghajlatú Angliában is igen sokan. A fejlett országokban elterjedt a téli síszabadság, s mellette számos 2—3 napos hét végi túra. decembertől egészen májusig. Mert a sízés elismerten az egyik legegészségesebb és legsokoldalúbb képességfejlesztő testmozgás, ideális környezetben űzik. korhoz kevéssé kötött, s különösen a városi emberek számára jelent sokat a'nyirkos, ködös téli napok fölélénkítésére, az izmok megmozgatása, az idegek megnyugtatása. Persze nemcsak ezért népesülnek be telente a lejtők, szenvedély is a sízés: aki egyszer megtanulta léceit irányítani, sosem felejti el a lesiklás örömét a napsütötte -hegyoldalakon. Ebből fakad a sízés gazdasági jelentősége, amit az idegenforgalom és a sportszergyártás külföldön alaposan ki is használ. Cipő, pálya, egyebek Magyarországon az idegenforgalom. a kereskedelem. vagy akár a sportvezetés kevéssé vette észre a sízés népszerűségének rohamos növekedését. Inkább külföldi utazásaink. mintsem a hazai kereskedelem jóvoltából terjedtek el a biztonsági síkötések, a csatos műanyag sícipők, a fordulé- konv. gyors, acélkantnis lécek és a meleg, mégis elegáns síruhák, de áruk együttesen olyan magas, hogy az első beruházás a többségnek gondot okoz. Ártámogatást kérni ellentétes lenne a gazdálkodásunk szellemével, de a luxusadó. az utóbbi évben tapasztalható nagy áremelkedés ellentétes szociális céljainkkal, deklarált sportpolitikánkkal. A kívülálló azt gondolná, hogy a felszerelés birtokában csak a hóra kell várni. Pedig a pályát építeni kell: ne legyen benne fa és kő, ne legyen ferde, elég hosszú és elég széles legyen, köny- nyebb és nehezebb terepek váltakozzanak, s ami kulcskérdés: tartozzon a sípályához felvonó, ami mintegy megtízszerezi a sportolás hatékonyságát. Igaz, az utóbbi tíz évben történt valami, bővültek a budai síterepek, s szinte valamennyi hegységünkben épült kisebb sípálya — minden esetben jelentős társadalmi munkával. Dobogókőn működik az első korszerű felvonó (két hazai tervező munkája), de a többi mind — ahol egyáltalán van — elavult, alig használható. Érhető, ha ezekútán mind- többen mondtak búcsút a hazai terepnek, hogy Lengyelországban, Szlovákiában, Erdélyben vagy Szlovéniában találjanak nemcsak több havat. de jóval több sízési lehetőséget. Mégis voltak, akik váltig állították, hogy Magyar- országon is lehet sízni. . ha végre teszünk is valanrt írté. A leglátványosabb siker a Bükkben. Bánkúton született, ahol a Bánkúti Síklubnak köszönhetően hétvégeken ma már ezreket- fogadnak a különböző tudást igénylő, kiépített sípályák és az egyszerű, de működő felvonók. Nálunk csupán az áprilisi „tavaszi” sízésről kell lemondanunk, máskülönben decembertől március végéig „valahol Magyarországon” majdnem mindig van hó. Hazai tanfolyamok A hazai hegyvidékek versenyképessége tehát nem annyira a természeti feltételeken múlik, mint inkább az ellátottság alacsony színvonalán. A kevés szálláshely komfortban messze elmarad a külföldiektől, az étkezés itthon, drágább, mint a szomszédos országokban, a sípályák minősége, változatossága és gépesítettsége pedig nem is hasonlítható össze a szomszédokéval. A mostohább viszonyok ellenére sok tekintetben érdemes a hazai sízést választani. Különösen áll ez a hazai sítanfolyamokra. Ilyeneket nálunk is egyre több intézmény szervez, legtöbbet a Budapest Tourist és egy vállalati sportkör, a Gázművek MTE. Az előbbi Bánkúton (950 m). Nagy-Hideghe- gyen (850 m) és Dobogókőn (700 m) tart egyhetes tanfolyamokat. Az első kettő esetében a hó szinte garantálható (minősége persze nem), a komfort ugyan mostoha, de ennek megfelelően az ár is jóval alacsonyabb a külföldinél. • Néhány órás, vagy hét végi sportolásra tehát a hazai lehetőségekkel érdemes élni, Bányai bronzérmes A hét végi fedett pályás atlétikai országos bajnokságot Budapesten, az Olimpiai Csarnokban rendezték meg. A Hevesi SE éremvárományos versenyzői közül a sprinter Nagy István mégsem indult el, mert a dobóatlétákkal Kuwaitba utazott, válogatottként. Tóth Gyula edző tanítványai közül a négy százas Bányai Ilona azonban felállhatott a dobogóra, bronzérmesként. A nők 400 m-es számában 24-en álltak rajthoz, végül a döntő dobogósainak sorrendje a következő lett: 1. Petrika (Nyíregyháza) 55,3, 2. Juhász (KSI) 57,4, 3. Bányai (He vési SE) 57,4 mp. (Fotó: Szántó György) ezek mellett lehet még külföldre is járni, élvezve a .hosszabb pályák, a felvonók és hosszabb szezon előnyeit. A sísport hazai bázisairól azonban vétek volna lemondani, fejleszteni kell őket az elfogadható színvonalra. Jeszenszky Géza A Népújság tippjei a 8. hétre: 1. Nagybátonyi B.—Salgótarján 2 1 2 1 2. Szarvas—Gyöngyös, 1 X 3. Szolnok—Ózdi K. X 1 4. Várpalota—Bauxitb. X 1 >. Fűzfő—Pécsi VSK J x a K. Sellye—Olajbányász 2 Ascoli—Cagliari X i C Aveilino—Torino \ X * Catanzaro—Fiorentim X >. Pistoiese—Napoli X 1. Róma—Bologna 1 X 12. Catania—Lazio X 2 13. Genoa—Milan 2 X Pótmérkőzések: 14. Taranto—Sampdoria X 15. BKV Előre—Balassagy. l«. Or»szlany—MÁV Előre 1 s
