Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

I Az együttműködés előnye Már látják az erdőtől a fát.. Heves megye területének csaknem 28 százalékát erdók borítják. Különösen az egri járás északi részén, a kedve­zőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemekben van összefüggő erdőterület. Ezek főleg bükkösök, gyer­tyánosok. cserek és fenyve­sek. Akad közöttük kevés akác és nyár is. Az itt tevékeny­kedő gazdaságokban éppen ezért jelentős múltja van a fakitermelésnek és néhány helyen a fafeldolgozásnak is. Csörlős traktor segít Mindez a hasznos tevé­kenység évről évre jelentős árbevételt jelent ezeknek a nagyüzemeknek. Pétervásárá- tól Bodonyig. Az együttmű­ködésben rejlő lehetőségek kihasználására a megyénk északi részén levő. erdőkkel rendelkező gazdaságok a TE- SZÖV közreműködésével két társulást hoztak létre. 1979. januar 1-én alakúk meg a bodonyi, a mátraderecskei és a mátraballai szövetkezetek, június 15-én pedig a péter- vásári, az istenmezeji, a tar- naleleszi, a bátori és a bél­apátfalvi szövetkezetek tár­sulása. A bodonyiak által irányí­tott együttműködésben a há­rom gazdaság 2770 hektáron, a pétervásáriak által veze­tett együttműködésben pedig 7700 hektáron folytatnak fa- kitermelést. Valamennyi üzemben magwk sservezik meg eat a mánkért. A kedve­zőtlen terepackoétságok miatt főieg egyszemélyes tenefűré- szeket alkalmaznék. A bodo- nyiaknak viszont van egy csehszlovák gyártmányú csör­lős traktorok is, ameürel a kivágott fát az erdei utakra hordják és a száHttashoz ké­szítik elő. A társulás révén így ezzel is segítenek a de- necekeieknek és a balkáak- nak. 1979-be* például K) 509 köbméter iát termeitek ki. az etmdK észten ekében ennél is többet. A bodonjáak « nehée, fá­rasztó nonkrakodas köimyi­tésére egy négyezer kilós tel­jesítményű univerzális rako­dógépet vásároltak a kapos­vári Mezőgép Vállalattól. Sa­ját fakitermelésükön kívül főleg a mátraballaiaknak se­gítenek vele, egyszerre négy. hat ember munkáját pótolva Bodonyban fűrészüzem is van. ahol fafeldolgozással foglalkoznak, és ahová a nyersanyagot a három tár­sult gazdaság erdeiből szál­lítják. Mátraderecskén és Ballán viszont csak egy-egy faipari szalagfűrész működik, s ezek inkább a helyi tűzifa- szükséglet darabolásánál se­gítenek. A bodonyi fűrészüzemben viszont épület- és bútorfát készítenek. A salgótarjáni üveggyárnak rendszeresen szállítanak faládákat, ame­lyekbe az exportra kerülő árukat teszik. Fűrészipari hulladékokból a BUBIV egri gyárának bútorcsapokat ké­szítenek. Az együttműködés eredményességét bizonyítja, hogy a gyár ezeknek a fél­késztermékeknek folyamatos biztosítására félautomata gé­peket adott át a bodonyiak- nak. működtetésre. Az el­múlt évben hatezer köbmé­ter fit dolgoztak fel és az egrieken kívül a debreceni bútorgyárnak, valamint az ottani kefegyórnak is készí­tettek faalkatrészeket. Rakodólapok tőkés exportra A másik jól működő tár­sulás a pétervásári, amely tavaly 50 millió forint árbe­vételhez jutott. Ebben az is­tenmezeji, a tarnaleleszi, a bátori és a bélapátfalvi ter­melőszövetkezet vesz részt. A fakitermelésen kívül a báto- riak kivételével valamennyi gazdaság fafeldolgozást is folytat. Ebben a legtöbb ta­pasztalatot a pétervásáriak szerezték jó felszereltségük és szakembereik révén. Fő termékük a francra, olasz és FTdítőp és Bsegflfiő gazdasagokról ci füzesabonyi járásban A népi ellenőrök vizsgálják fFudósítónktötj A füzesabonyi járási népi ellenőrzési bizottság idei feladatterveket megvitató ülésén Juhász József, a já­rási NEB elnöke arról is beszámolt, hogy 1980-ban javult az újjáválasztott tes­tület munkája. Az ellenőr­zésben többek között öt tag­csoport segített 34 népi el­lenőr közreműködésével. Az egyes vizsgálatok eredménye­ként javult a járás üzemei­ben a munka- és üzemszer­vezés helyzete, sok helyütt változott, korszerűbb lett a termelési szerkezet, javult a kereskedelem áruellátása. A vizsgálatok eredményeit összesen 47 üzemi gyűlésen ismertették, vitatták meg a dolgozókkal. E fórumokon 2500-an vettek részt. Az él­múlt évben egyébként nyolc közérdekű bejelentés és több magánjellegű panasz megnyugtató kivizsgálására is sor került. A járási NEB idei munka­tervében sok közérdekű gaz­daságpolitikai téma szerepel. Vizsgálják többek között a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének körülmé­nyeit, feltételeit, az üzemi demokrácia helyzetét, a köz­érdekű bejelentések, pana­szok ügyintézésének médiát. Témavizsgálatot végeznek a belföldi kiküldetéseken igénybe vett saját gépjármű­vek használatával, elszámo­lásával kapcsolatban is. Figyelemmel kisérik az előző évi vizsgálatok tapasz­talatai nyomán tett javasla­tok megvalósulását, egyebek mellett a munkaerő-gazdál­kodás és a lakossági ellátás témakörében. NEB-ülésen számoltatják be az ÉMÁSZ füzesabonyi kirendeltségé­nek és az Egri Ruhaipari Szövetkezet kétútközi üzemegységének vezetőit. Ta­nácskozásokat szerveznek a járás üzemeiben és községi tanácsainál a népi ellenőrök és a munkahelyi vezetők részvételével. Császár István NSZK exportra gyártott ra­kodólap, mely 1980-tól az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével jövedelmezővé vált. Emellett a váraszói üzemben rendsze­resen több mint százféle esz- tergáiyozott terméket készí­tenek. a fagolyóktól a bé­lyegzőfákon át a különböző asztallábakig, illetve szer­szám- és csavarhúzónyelekig a hazai ellátás segítésére. Az istenmezejiek bekapcso­lódtak a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által irányított úgynevezett FA- T1P termelési rendszerbe. Ezek főleg a könnyűszerke­zetes építményekhez ragasz­tott és szegezett íves tartó­kat készítenek. Eredményes munkájukat bizonyítja a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la egri Leányka utcai új fa- szerkezete.s tornatérme és az istenmezeji száz férőhelyes, ugyancsak faszerkezetes is­tálló is. A tárnáiéi eszi ek, főleg a rakodólapokat, valamint sze­gélyléceket, a bélapátfalviak az egri Finomszerelvénygyár- nak nyárból készült rakodó­lapokat, fűrészelt, illetve gyalult bútorléceket gyárta­nak. Együttműködési kapcso­latban vannak különböző fa- alkatrészek gyártására az AGRIA, a szegedi és a deb­receni bútorgyárral is. A közös érdek összehangolására A társulásban rejlő lehe­tőségeket bizonyítja az is, hogy tavaly közös erővel Pé- tervasárám raktárát építettek, ahol 300 ezer forint értékű fűrészgép-alkatrészt helyez­tek el és megszervezték a gépek javítását is. Ugyanezt tervezik most a bodonyiak is. Ami pedig a termékek értékesítését illeti, mindkét társulásnak tagja a TSZKER — a Termelőszövetkezetek Értékesítő. Beszerző és Szol­gáltató Közős Vállalatának egri területi központja, amely rendszeres piackutatást vé­gez és közreműködik az ex- ’ portszállítások megszervezé­sével is. Az idén január 1-től életbe lépett közgazdasági szabályo­zók arra ösztönzik a terme­lőszövetkezeteket hogy minél inkább hasznosítsák a tulaj­donukban levő erdőket. Nagy szükség van ugyanis a fára, a különböző fatermékekre. Ehhez a kezdeti lépések után egyre nagyobb lehetőséget kínál a két megyei fagazda­sági társulás. A közös érde­kek összehangolása mellett az előrelépés nélkülözhetet­len része a fakitermelés és -feldolgozás technikájának további tökéletesítése. Új, korszerűbb, nagy teljesítmé­nyű gépekre lesz szükség a hatodik ötéves tervben ah­hoz, hogy valóban lépést tartsanak a növekvő .piaci igényekkel a jövedelmezőség éwiekében. Mén túsz Károly Épül az új üzemcsarnok az olajregenerátor gyártására OLAJREGENERÁTOR - PATTHELYZET FÜZESABONYBAN Erőszak a disznótor? Mit tesz az úrvezető, ha tudomást szerez egy, a ma­szeknál megkapható, olcsó szerkentyűről, amellyel mo­torolajának a felét megspó­rolhatná? Studíroz egy kicsit, aztán megveszi: sőt, ha az tényleg jó, még hiánycikket is csinál belőle a megátalko­dott garasoskodó. És ha ugyanez az eset az állami szektorban zajlik le? Hát... A hasonlat- nem a hajánál fogva előráncigált — valami ilyesmiről szól a történet. Feffrissül a fáradó ok»j Az iparilag vezető orszá­gokban 1960 körül jutottak arra a következtetésre, hogy a kenőolajok fáradtolajjá fo­kozatosan, és elsősorban a mechanikai szennyezők mi­att válnak. Ha tehát idejé­ben sikerül egy tisztítóberen­dezéssel a fémszemcséket el­távolítani a kenőolajból, úgy annak élettartama jelentősen úövelhétS. 1 Piacra is kerültek az otei- felfrissítő berendezések még 1973-ban, azaz az olajárrob­banás előtt. Fogytak is: áruk már az akkori olajárak mel­lett is kifizetődött. Hazánk­ba is került belőlük néhány Koczka János az elkészült olajregenerálót vizsgáztatja — a gépre egy év garancia szól. Interferon-társulás Magyarországon Kutatásfejlesztési és ter­melési társulás alakult az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Mikrobiológiai - Intézete, valamint az Orszá­gos Haematológiai és Vér­transzfúziós Intézet részvé­telével az interferon hazai előállítására. Ez a gyógyszer a vírus és talán a rák elle­ni terápia egyik fontos fegy­vere lehet. E társulás fel­adatairól, célkitűzéseiről nyilatkozott Bihari István, az EGYT Gyógyszervegyé­szeti Gyár igazgatója az MTI munkatársának. — A kutatókat az egész világon foglalkoztatja az in­terferon előállításának prob­lémája. E témával Magyar- országon először a most megalakult társulás foglal­kozik, amelynek elsődleges feladata olyan gyártó eljá­rás kikísérletezése, kidőld gozása, amivel majd előál­lítható lesz az emberi gyó­gyászatban alkalmazható leg­magasabb tisztasági foknak megfelelő interferon. A tár­sulás birtokában jelenleg a nyers interferon reprodu­kálására kidolgozott eljárás van. Az emberi gyógyászat­ban alkalmazható tisztasá­gi fokút e pillanatban csak a finnek állítanak elő és a teljes menyiséget az USA- ba szállítják, ahol az e cél­ra kijelölt intézetek hasz­nálják fel gyógyítási kísérle­tekre. Az EGYT egyik telephe­lyén létesül az a sterilüzem, ahol legkésőbb 1981 második felében megindul a gyártás. Az előállításhoz szükséges fehérvérsejtről a társulás egyik tagja, a Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet gondoskodik. Az indukáló oldatot pedig, ami a fehér­vér sejt masszában beindítja az interferontermelést — ez a folyamat egyébként úgy játszódik le, mint az élő szervezétben, ha vírusfertő­zés éri — a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Mikro­biológiai Intézete szolgál­tatja. Az ilyen módon meg­termelt interferopt kell izo­lálni, tisztítani. — Az elképzelések szerint 1981- ben már több millió egység nyers interferont gyártanánk és adnánk el külföldre, amelynek bevéte­léből a további kutatások költségét tudjuk fedezni. Kutatóink ugyanis tovább dolgoznak azon. hogy minél előbb — remélhetőleg már 1982- ben — sikerüljön olyan magas tisztasági fokú inter­feront előállítani, amit az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt hazai intézmé­nyekben is felhasználhatnak, kísérleti célokra. (MTS) példány: de az alkatrész­utánpótlás, az érdektelenség miatt elaludt az ügy. No meg a 400 ezer forintos vételár is elég riasztóan hangzott. Csak a Csepél Autógyár szigethalmi üzemében vették elő újra a témát. Éppen idő­ben. 1973-ban született Bu,a László gépészmérnök, Bánki Jenő és Beliczai Pál gépész- technikusok közös újítása, amely „magyarosan” szelle­mes, és egyszerű megoldást adott erre a feladatra. Az összeállított szervokormá­nyokat hidrofluid típusú olajjal öblítették át a bejá­ratáskor — életről van szó, 1974-ig minden kormánymű új, tiszta olajat kapott. Ám 1976-ban — amikor már fel­újították az öblítőolajat, — 800 ezer, 1977-ben pedig 1 millió 237 ezer forint meg­takarítás keletkezett abból, hogy 2,25 helyett csak 0,89 kilogramm olaj volt szüksé­ges egy váltó kipróbálásához. Mindezt a Csepel Autógyár tanúsítványai bizonyítják — amihez illik az ÁFOR, mint ellenkező érdekeltségű cég,' szakvéleményét párosítani. Márpedig az Ő hosszadal­mas, kemény laboratóriumi próbái sem állapítottak meg mást. mint hogy „az egy éve használt, de regenerált olaj tisztasága és paraméterei megfelelnek az új olaj szab­ványelőírásainak”. A Szer- szánggépipari Művek Fejlesz­tő Intézete ehhez annyit tesz hozzá, hogy a tisztított olaj 10 mikronnál nem nagyobb szennyezőket tartalmaz. A mezőgazdaság csak akkor használhatja a ' berendezést, ha azt a MÉM Gépkísérleti Intézete elfogadja: ők az egészen magas üzembizton­ságot is kiemelik szakvéle­ményükben. A BKV öt he­gyi járatú autóbuszon kísér­letezett vele: azok az Ika­rusok, amelyek azelőtt öt­ezer kilométerenként cserél­tek olajat, most 30 ezer kilo­méter után is az eredeti, csak kiegészített motorolaj­jal járnak. Üzletek és üzletemberek Ezeket a véleményeket az olajfelújító kocsiról felelős szakemberek adták. Mindeh­hez a gyakorlati felhasználó csak annyit tehet hozzá: a gép praktikus is. Csak ma­gyar, NDK, és csak a bolt­ban is kapható alkatrészeket tartalmaz; cserére csak a végfokozat, a papírszűrő szo­rul 5000 literenként. Egy szakképzetlen ember is kér zelheti: gépi védelme van szűrőszakadás ellen. Oda gu­rítható. ahol használni kell: egy NC vezérlésű megmun­kálóközpont. amelynek olaj­cseréje addig hatórás géple­állást igényelt, most menet közben, és tíz perc alatt jut friss olajhoz. Minden olajtí­pusra — nehézgépola.iokra is alkalmas berendezésről van .szó, nyolcvanötezer forintért. Ez az összeg például egy NC-gép hatórás termeléséből keletkezik. Mi hát az a probléma, ami miatt szóba hoztuk ezt az ügyet? Hiszen ennyi előny már meggyőzné az említett úrvezetőt arról, hogy igenis, vegyen olajregenerátort! Sőt. ha úrvezetőnk az élelmeseb­bek közül *aié, agy iparen­gedélyt is váltana mások olajának felfrissítésére. Nem úgy az állami keres­kedő! A lelkes gyártó, a Fü­zesabonyi Vegyesipari Szö­vetkezet és a gépkereskedők kiterjedt levelezéséből kide­rül, hogy a kereskedők ak­kor foglalkoznának az üzlet­tel, ha a gyártó legalább 50 —6(V darabra szóló megren­delést tud felmutatni. Fur­csa kereskedői magatartás: hajt sd fel a boltot, hogy éi* keressek rajta! Pedig a gyártókat valóban minden dicséret megilleti. Új termék után nézve talál­ták e munkát a NOVEX- nál, a Találmányokat és Szabadalmakat Hasznosító Külkereskedelmi RT-nél, és 1979 októberében vásárolták meg a gyártás jogát. A 12 darabos nullszériát 1980 áp­rilisában ingyen (!) adták át kipróbálásra üzemeknek, gazdaságoknak — utóbb va­lamennyi elkelt. Kijárták; hogy a NOVEX és a KGM saját műszaki fejlesztési alapjából újabb hatvan da­rab ipari kísérleteit finan­szírozza. Űj üzemcsarnokuk; ahol 3—600 gép készülhet évente, már áll, saját egy­millió forintjukat invesztál­ták bele. És mégis, alig 20— 30 darab talált gazdára ed­dig. Azok is elsősorban me­zőgazdasági üzemekben, áhol a fix felvásárlási ár már rá­kényszeríti a vezetőket az önköltségcsökkentés minden módjára. Az ipar? Még vár. És ez­alatt a megtakarítható fo­rintokat is beépíti termékei­nek árába: senki, semmi nem akadályozza ebben. És ez az a furcsaság, ame­lyért szólni kell! Mert — ez nem cinizmus! — az már nem is nagyon szúr szemet, hogy azt az olajregenerátort, amely a felhasználót, az ipart juttatja a legnagyobb haszonhoz, a gyártó és a mi­nisztérium együtt is alig tud­ja ráerőszakolni az üzemek ­Egy forint helyett tizenöt Az újságíró itt letehetné tollát, fényképezőgépét: az ő feladata véget ért az ügyben. Szólt, figyelemre hívott fel egy olyan ügyben, amelynek népgazdasági jelentősége ma alig, felmérhető -— a ma használt kenőolajaknak leg­alább a fele megtakarítható az .olajregenerátorral. Reális megoldásról szólt, hiszen Fü­zesabonyban 300 darab ké­szülhet az idén — ha kérik. És idejében szólt, hiszen egy .85 ezer forintos gép vásár­lása ma még beépíthető a vállalatok ee évi műszaki fejlesztési terveibe. És mégsem nyugodt. Mert csak megtakarítási lehetőség­ről szólt. És ami olajból megtakarítható mennyiség egy forint áru volt 1972-ben, az ma már legalább tizenöt forint, és jövőre több. És a tollnok nem biztos benne, hogy egy ilyen megtakarí­tási lehetőséggel nem élni — nem pazarlás-e már? Kóhidi Imre JeBStfg IMI. fqtw aár 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents