Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

Kereskedelmi, üzleti úton járt az Egyesült Államokban a Mátraalji Szénbányák igazgatója, Györy Sándor. — Nehezen képzelhető el, hogy lignitügyben volt ott — kockáztattuk a megjegyzést. — Pedig az út lényege csakugyan a lignit volt — válaszolt nem kis meglepe­tésre. — Méghozzá a lignit termelése, a külfejtésen használható gépek megte­kintése. De hogy miért éppen az Epvesült Államok? Majd ki­déiül. Az üzlet — üzlet Caterpillar: ez a cég neve. Akik figyelemmel kisérték a Thorez-bánya munkáját, már találkozhattak ezzel az elne­vezéssel. Ilyen márkájú gé­pek a visontai külfejtésen is dolgoznak. A cég meghívót küldött Magyarországra. A Hustonban tartandó világki­állításra invitált egy olyan küldöttséget, amelynek ösz- szeállításába ő nem szólt be­le. Készséggel felajánlotta, hogy a tengerentúlon nem­csak kalauzolja a magyar szakembereket, hanem min­denben gondoskodik is róluk. Í Több mint udvariasság, mondhatjuk erre. Vajon mi. | ért teszi ezt az amerikai cég? F Az üzletért. Csak ennyi a ■Válasz. Nem arra számítottak, hogy a hustoni bemutatón azon­nal különböző szerződéseket írnak alá. Csak... A világ minden tájáról odaszállított földmunkagé­pek megtekintésétől, ha úgy tetszik: a konkurrencia be­mutatkozásától egyáltalán nem húzódzkodtak a Cater­pillar megbízottai. Csak hadd nézzen szét mindenki alaposan. Aztán... Akikét meghívtak, elvitték őket a saját gyárukba. Ott mindent megmutattak nekik. Á-tól cettig, az egész gyár­tást, Még a raktározási bá­zisukat sem felejtették ki ebből a szemléből. Pedig több ezer hektárnyi terület­ről volt szó. — A szándékuk nagyon egyszerű volt — mondta Győry Sándor, visszaemlé­kezve az eseményekre. — . Azt akarták, hogy mindnyá­jan lássuk, milyen fejlett technológiával, milyen ma­gas szervezéssel készülnek a gépeik. A megbízhatóságu­kat akarták érzékeltetni. Ezt el is érték. Hát... így is lehet. Bizonyítson az élet Azt szoktuk mondani: más az elmélet és megint más a gyakorlat. Még a gépeknél is. Hiszen azoknál névleges tel­jesítményt is megjelölünk. — A gyárlátogatás után elvittek bennünket egy olyan munkahelyre, ahol a cég gé­peit használták. Ez nem va­lami kísérleti telep volt, ha­nem egy szokásos üzem. Nem nehéz kitalálni, azt akarták, hogy a mindennapi használa­tot vessük össze a megadott paraméterekkel. A teljesítményt mindenki az óráján ellenőrizte. Kide­rült, hogy az átlagnak szá­mító időegység a valóságban csak néhány másodperces eltérést mutatott, Pedig ott tonnákat markoltak és ra­kodtak a gépek. — De a szervezés olyan volt, hogy amikor az egyik szállító jármű, kiindult a ra­kodó alól, a másik már állt is be a helyére, hogy a mar­koló a szokásos ritmusban dolgozhasson. Mikorra meg­telt a dömper, már ott állt a következő. Láttunk még valamit. Elkövetkezett az ebédszünet. A gépek olyas­fajta rendben, mint a dísz­szemlénél, felsorakoztak. Ugyanakkor megjelent a tankautó, és mire az ebéd­del végeztek, a tartályokat feltöltötték üzemanyaggal. Tessék végiggondolni. Szervezés? Igen. Azaz: ész­szerűség. Érdeklődjék, mondjuk — A cég kész ajánlatot kínál a megrendelő kérésé­re. Például. Azt mondjuk: a munkahelyen ilyenek a ta­lajviszonyok. A kitermelt anyagot pedig ilyen távol­ságra kell elszállítani, ilyen és ilyen adottságok között. Nagyon rövid idő alatt köz­ük: milyen teljesítményű gépből hányra van szüksége a feladat elvégzésére. — El ezzel a lehetőséggel a gyöngyösi vállalat? — Foglalkoztat bennünket ez a lehetőség. Egyetlen kér­dőjel maradt még az elkép­zeléseinkkel kapcsolatban. Vállalkozik-e a Volán ,arra, hogy a szállító járműveket ő üzemeltesse. Mert egy gép- kocsipark fenntartása, mű­ködtetése nem nagyon illik bele a bányászat profiljába. — Nincs túl messze ez az amerikai cég? — Hadd válaszoljak a ta­pasztalataim alapján. A rak­tárbázisuk olyan, hogy ott szinte csak a számítógépek irányítanak. A kért alkat­részt huszonnégy órán belül, szállításra kész állapotban kiadják. Ha megszüntetik valamelyik gép gyártását, utána még tizenhárom éven keresztül garantálják a ja­vításához szükséges alkatré­szek utánpótlását. — De Amerikától még egy óceán is elválaszt minket. — Viszont Svájcban van a cég európai fömegbízottja és egy képviselője Peste|i. Így már minden más. Az a bizonyos bogár Arról a bogárról van szó, amit beültettek a Caterpil- lar-ék a náluk járt delegá­ció tagjainak a fülébe. Most nem az üzletkötésre gondoltam. Bizonyára meg­találják a számításukat, kü­lönben nem „dobták volna ki” a dollárt néhány magyar kedvéért. Nem a figyelmes­ség vezérelte őket, az biztos. Hanem az üzlet. De ők mi­ért szégyellnék ezt? Még mindig nincs azonban meg a „bogár”. De igen. A szervezés. Ez az a bogár. Ami azóta is ott motoszkál a Mátraalji Szén­bányák igazgatójának a „fü­lében” is. És azóta sem hagyja nyugton. — A fölöslegesen és cél­talanul elfolyó negyed- és félórák csökkentésére kell elsősorban törekednünk — halljuk az összegezést. Még soha sem fogalmaz­tuk ezt meg? De — sokszor. Csak .más a példát is látni. Mégha utazni is kell érte. Megéri. G. Molnár Ferenc fljOVO szakmunkásai A 23-as számú Állami Építőipari Vállalatnál csaknem har­minc éve foglalkoznak az utánpótlás nevelésével. Évente mintegy százhúsz tanuló sajátítja el az építőipari szakmát. A vállalat több iparitanuló intézettel tart szoros kapcsolatot, amelyek a szakoktatókat biztosítják. Képzésük folyamán a fiatalok megismerkednek a vállalat profiljába tartozó mo­dern technológiával is. A képen: gyakorlati foglalkozáson az asztalos tanulók. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Csehszlovákiában dolgozik a megyei Volán Tíz nagy teljesítményű Tátra billenős tehergépkocsi­val és a hozzájuk tartozó kisegítő egységekkel víztá­rozó építésénél vállalt mun­kát Csehszlovákiában a Vo­lán 4-es számú Vállalat. A gépek a napokban vonultak fel a jirkovi munkahelyre és várhatóan egész évben itt dolgoznak majd. A megyei Volán-vállalat évek óta rendszeresen vesz részt külföldi munkákban, így szervezi meg a nagy tel­jesítményű gépkocsik folya­matos kihasználását. A meg­bízók eddig minden esetben jó véleménnyel voltak a He­ves megyeiek munkájáról, ezért is jelentkeznek újra megrendeléseikkel. A gépkocsivezetők és ki­segítőik két-három hetes váltásban, két műszakban dolgoznak a beruházáson. A szolgálatukat teljesített dol­gozók repülőgéppel érkeznek haza. Háztartási exportra Szerződéskötésekkel tértek haza a Transelektro Vezetői a kölni Domotechnika ház- tartásigép-világkiállításról, amelyen az elmúlt napok­ban hetven ország cégei mu­tattak be újdonságaikat. A magyar külkereskedelmi vál­lalat több évre szóló meg­állapodást kötött az amerikai Sunbeam céggel, különböző háztartási kisgépek, így for­ralólapok, vasalók, kávéfő­zők exportjára. Ezekből a Szarvasi Vas-” és Fémipari Szövetkezetnél készülő cik­kekből csupán az idén 400 ezer dollárért szállítanak. Egy NSZK-beli céggel pedig a villamos berendezés és ké­szülék művek újdonságának, a légkavarásos főzőedény exportjára szerződtek. Ezek­ből a cirkotopf-edénvekből bevezetésként, két típusból 15 000 darabot exportálnak, de előzetesen abban is meg­állapodtak, hogy rövidesen üzletet kötnek mind a hét típus folyamatos exportjára. AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - (6.) Negyedmillió ember nevében Több mint 17 millió tagja van a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, de nemcsak ennyien várják most a párt XXVI. kongresszusát. A fel­készülés az egész ország ügye. Tanúsítja ezt — egye­bek között — a kongresszus tiszteletére indított munka­verseny. Helyi gondok — országos távlatok A párt-alapszervezetek megtartották a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlé­seiket. Ezeket követték a já­rási, a városi, a területi pártkonferenciák, majd mindegyik köztársaságban a kommunista párt kongresszu­sa. Kialakult azoknak a név­sora, akik a párttagság kép­viseletében ott lesznek a Kreml Kongresszusi Palotá­jában. A taggyűlések, párt- ertekezletek átgondolt, fele­lősségteljes vitát, eszmecse­rét hoztak. Több mint három­millió konkrét javaslat szü­letett. Ezek jó része ugyan helyi problémák megoldásá­ra irányul, de nem kis szám­ban hangzottak el olyan vé­lemények, amelyek az orszá­gos kérdések eldöntéséhez adnak tanácsot. Sok fiatal­ember került a pártbizottsá­gokba, a vezetőségekbe. Országos eszmecsere A párttagság vitája azon­ban csak része az országos eszmecserének. Műhely- és üzemi gyűléseket is rendez­tek. Tárgyaltak a tervről a szakszervezetek; a Komszo- mol-szervezetek. A sajtó, a rádió és a televízió is helyet adott a javaslatoknak. A fel­szólalók többsége arra töre­kedett. hogy feltárja a mun­kát nehezítő tényezőket, ja­vasolja a megoldás módját Gyakran alig lehet megkü­lönböztetni, melyik javaslat érkezett tudóstól, vagy mun­kástól, gazdasági vezetőtől, vagy kolhozparaszttól, mér­nöktől, vagy nyugdíjastól. A Kongresszusi Palota — itt tartják az SZKP XXVI. kongresszusát (Fotó — APN—KS) Az országos eszmecsere legfőbb tanulsága, hogy a milliók magukénak érzik a tervet Ezt' mutatja a hatal­mas, az egész országot átfo­gó kongresszusi munkaver­seny, amelybe már több mint százmillióan kapcsolódtak be. A felajánlások, a kezdemé­nyezések általában a terv feladatainak megoldására irányulnak. Figyelemre mél­tó, hogy a kezdeményezések­ben, a vállalásokban most már korántsem csupán mennyiségi mutatókról, ha­táridő előtti teljesítésről van szó. Legalább ilyen súlyt kap­tak a gazdaságosság növelé­sére, az anyagtakarékosság- ra, a minőségi előírás mara­déktalan teljesítésére, a szál­lítási határidő megtartására vonatkozó kötelezettségválla­lások. Az új termelési eljá­rások, tudományos eredmé­nyek gyors gyakorlati al­kalmazása, a hatékonyság növelése ugyancsak visszaté­rő eleme a felajánlásoknak. Hatezer küldött Az országos vita, a kong­resszusi munk.uvers.ehy azt tanúsítja, hogy a párt kong­resszusát az egész ország magáénak érzi. Részt kér és kap mindenki a feladatok kijelöléséből és megvalósítá­sából. Az a mintegy hatezer küldött, aki február 23-án helyet foglal a Kreml Kong­resszusi Palotájában, nem­csak a szovjet kommunisták 17 milliós seregét, hanem a Szovjetunió 260 milliós né­pét képviseli majd. Kiss Csaba (VEGE) Munkagazdaság! konferencia Szombaton Budapesten be­fejeződött a III. munkagaz­dasági konferencia. A ta­nácskozáson többen felhív­ták a figyelmet a jogszabá­lyok és a szabályozás jobb összhangjának a megterem­tésére, s arra, hogy sok eset­ben eltérés tapasztalható a központi akarat és annak gyakorlati megvalósulása kö­zött. Hangsúlyozták, hogy ennek oka gyakran a köz­ponti irányelvek sematikus alkalmazása. A konferencia is bizonyí­totta, hogy ma már egyre kevesebben tekintik spontán folyamatnak a foglalkozta­táspolitikát, illetve a munka­erő-gazdálkodást. Megjelent Leonyid Brezsnyev trilógiája Leonyid Brezsnyev önélet­rajzi ihletésű trilógiáját, a Kis földet, az Újjászületést és a Szűzföldet jelentette meg a napokban a Kossuth Könyvkiadó, a Szovjetunió , Kárpáti Könyvkiadójával kö­zös gondozásban. Ä három alkotást — amelyekért tavaly Lenin-díjjal tüntették ki L. Brezsnyevet — folyóiratok­ban és különkiadványokban már olvashatta a magyar közönség, ám egybefüggően, könyv alakban első ízben láttak napvilágot. A művek a szovjet nép vi­lágot formáló küzdelmének egy-egy fontos állomását, epizódját jelenítik meg, a szerző személyes részvételé­nek hitelesítő erejével. A Kis föld a Novorosszijszk környéki legendás hídfőállás deszantkatonáinak élethalál­harcát írja le, amelyet 1943- ban több mint hét hónapig vívtak a náci túlerővel szem­ben, míg legyőzték az ellen­séget. Az Újjászületés azokat az erőfeszítéseket örökíti meg, amelyekkel a szovjet nép felülkerekedett a háború okozta pusztításokon, s a ro­mokból újjáteremtette az or­szág vérkeringésének meg­indulásához, a fejlődéshez szükséges energiaellátást, ipart. A Szűzföld arról a nagyszabású vállalkozásról számol be, melynek ered­ményeként negyedszázaddal ezelőtt végtelen búzatáblákat telepítettek a kazahsztáni pusztaságok helyén. E me­moárok az SZKP KB főtit­kárának küzdelmes életút- járói, egyéniségéről is képet adnak az olvasónak. smmgj® Iliül, február 15., vasárnapi Lignitügyben Amerikában /

Next

/
Thumbnails
Contents