Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
a Kinek jut az arany? Gvagy: brigádverseny a jó cukorgyári eredmények mögött Debrödi László mérnököt, a Mátravidéki Cukorgyáx’ak pártvezetősegének titkárát idézem: — Sikerült, a gondok ellenére sikerült. Tizenötezer hektárnál több szerződött répaföldről a tervezettnél több átlagtermést szállítottak a partnergazdaságok vállalatunk két gyárába, s ennek együttes hatásaként összes nyersanyagfeldolgozásunk egvtized százalékkal meghaladta a remélt értéket. A cukorveszteségre is odafigyeltünk! Nagyobb mértékű csökkentése révén 2983 tonna többletcukorhoz jutottunk, s az összehangolt gazdálkodás. a jobb termelékenység következménye, hogy vállalati eredményünk csaknem 37 százalékkal magasabb a vártnál. A sikernek, persze, több összetevője van. Emberi oldalát nézve a dolognak, én a szocialista brigádok mozgalmát tekintem az egyik kulcsnak... A minősítés demokratizmusa A* vállalat hatvani gyárában. ahová ellátogattunk, az 1980-as év során 364 tagot számlált a mozgalcjm 31 munkahelyi közössége. Telje- isítményük értékelése nagyjából befejeződött, éspedig öt főbizalmi csoport, ^ valamint a társadalmi szervek, a területileg illetékes gazdasági vezetők, továbbá a „brigadé- rosok” bevonásával. Gergely Mihály termelési osztályvezető a minősítés módszeréről is tájékoztatott bennünket. Január első felében, a brigádok éves tevékenységét alapul véve, pontokkal honorálták a hármas követelményben megfogalmazott vállalások mérvét. Vagyis a gazdasági feladatok mérlegelésével együtt került serpenyőbe a végzett társadalmi munka, a továbbtanulás, a tömegsport, az önművelés. A második lépcsőben a vállalásokon felül végzett munkát vették számba. Majd a kampányban különösképpen kitűntek teljesítményét jegyezték a formanyomtatványok rubrikáiba, valamint a szakszervezeti bizottsághoz eljuttatott jegyzőkönyvbe. karbantartói. Barta Antal garázsmunkásai például az újra beépíthető haszonanyagok felhasználásával csaknem egymillió forintot mentettek meg a gyárnak. A költségcsökkentés jó eszköze volt, hogy bizonyos < beruházásokat szocialista brigádjaink vettek át külső vállalatoktól. Ebben, újabb egymillió forintos eredménnyel, Vas István rézműves, Péntek László nyersgyári és Karácsony András gépműhelyi brigádja tett a legtöbbet. Devsi Ferenc és Szabó László a cukorrépa-viszkozitást mérő tervrajzán dolgoznak Próbapadon a nyomásszabályozó. Aki ellenőr«: Farkas Béla. Miféle feladatokra vállalkoztak? Nevükhöz kapcsolódik többi között a szűrőállomás műszerezése, valamint a szeletforrázó beruházási, rekonstrukciós munkája. ■ A különböző társadalmi munkák mindig hangsúllyal esnek latba az esztendő felmérésekor. Ahogyan Farkas Béla kutatóműszerész mondja, a mozgalomban részt vevő 31 brigád a vállalt 3364 óra helyett 4461 órát teljesített, éspedig igen sokrétűen. Gyermekintézményekkel kötött szerződés keretében a gépműhely; brigád például a Mészáros Lázár utcai óvoda járdáját és szabadtéri játékait készítette el. A laboratórium dolgozói a Rákóczi úti általános iskola belső csinosításában jeleskedtek. A KISZ-es fiatalok a várositisz- tasági napok alkalmával a gyártelep környékét tették rendbe. És most jön a csúcs! A hatvani sportegyesület, a HKVSC természetjáró szakosztálya részére Mátraszent- lászlón létesített, 240 méter hosszú sífelvonó, aminek értéke hajazza az eddig említett munkákat. Ide. persze, több brigád összefogása kellett, Szeifert Gábor ifistáinak terve azonban csak megvalósult, s értéke meghaladja a félmillió forintot. Nagy értékű újítások Ahogy témát váltunk. Karácsony ' András brigádvezető szavai egyre inkább arról győznek meg, hogy a hatvani cukorgyárban reneszánszát éli az újítómozga- lom. És ézt a megállapítást nem csupán arra alapozzuk, hogy a vállalt 22 újítással szemben tavaly már ötvenhármat nyújtottak be a szocialista brigádok. Feltűnőbb ennél az újítások célja, illetve az általuk képzett gazdasági érték. Ott volt például a holland takarmánykeverő gép, amelynek alkatrészei annvix’a elkoptak, hogy használhatatlanná vált. Karácsonyék a tőkés import útján beszerezhető alkatrészeket saját anyagból készítették el, 640 ezer forint megtakarítással. Farkas Béla műsze- részbxúgádja a regisztráló műszerek módosítása révén hajtott komoly hasznot. A korábban két-két technológiai folyamatot jegyző szerkezeteket háx-om művelet regisztrálására tették alkalmassá. Ez feleslegessé tette tizenöt műszer lengyel im- poi'tját, az így felmutatott érték pedig 150 ezer forint. Győzelmi pálma Kulturálódás, tanulás, közösségi élet. Mit mondjunk? Egyik sem favorizált téma a vex-senymozgalomban. Legalábbis jelentőségében mérve! Az 1980-as esztendő azonban e téren is előrelépést hozott. A gyári művelődési ház könyvtárából az év folyamán 99 brigádtag 542 kötetet kölcsönzött. A Kossuth Kiadó üzemi terjesztőjétől, Almási Károlynétól 22 ezer forint értékű kiadványt vettek a munkások. (Irodista nemigen akadt köztük!) A Vörösmarty Művelődési Központ és az Ady Endre Könyvtár városi köz- művelődési vetélkedőjéről Kiss Lászlóné laboros brigádja hozta el a győzelmi pálmát, s nincs különösebb gond a politikai, szakmai továbbképzéssel. A brigádtagok közül negyvenkettő tanul például közép- és felsőfokon cukoripari intézetben. Hogy aztán most mire figyelnek valamennyien? Február végét várják. Amikor a szakszervezeti bizottság által előkészített javaslat a brigádvezetők és műszakiak tanácsa elé kerül. Ugyanis ott, akkor dől el, kinek jut aranyjelvény, vagy az eddigi bronz ezüstre fényesedik-e. Moldvay Győző Anyagtakarékosság Előtérben a fenntartás, a szolgáltatások javítása Az idei feladatok a postás nagyaktíván Az erőteljesebb telefon- hálózat fejlesztése miatt elmaradt. elhalasztott fenn tai’tási, karbantartási munkák sürgős pótlása, a pos- taíoi'galomban a közönség jobb kiszolgálása, a rádió és a televízió vételi lehetőségeinek további javítása, az idei legfontosabb feladat — hangsúlyozta Buják Konstantin vezérigazgató-helyettes. a Posta-vezérigazgató- ság pénteki nagyaktíváján amelyen a posta gazdasági és társadalmi vezetői a tennivalókról, a tervekről, a lehetőségekről kaptak tájékoztatást. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. A számítások szerint a levélpostai küldemények, a csomagok, a terjesztett hírlapok forgalmának csökkenése, a csekk-, a telex- es a telefonforgalom növekedése várható. Ehhez igazították a tennivalókat a posta vezetői, akik a szolgáltatásait mindenben vállaló udvarias posta megteremtése induló évének tekintik 1981-et. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter felszólalásában foglalkozott az ágazat VI. ötéves tervében rendelkezésre álló beruházások hatékony felhasználásával, hangsúlyozva, hogy a koi-ábbinál nagyobb részt kell fordítani a klasszikus postaforgalom szolgáltatásaira, műszaki, technikai körülményeinek javítására. Kiemelte azt is, hogy többet kell tenni a közönség igényeinek jobb kielégítésére, a postai szolgáltatások minőségének további javítására. Felújítják a cipőgyár gépparkját is Egészségesebb munkakörülmények Kerekharaszlon A Duna Cipőgyár hatvani üzemegysége az idei esztendőben csaknem egymillió pár cipőt készít, s ennek a 40 százaléka külföldre, exportra kerül. A termelési terv megvalósítása összefügg azonban bizonyos technikai fejlesztéssel, amelyet a vállalati központ finanszíroz. Legalább ilyen fontos a gyártelepen dolgozó ötszáz ember szempontjából a munka, és egészségvédelem javítása, amire ugyancsak sort kerítenek. Az említett gondok, feladatok megoldása között legjelentősebb az üzemcsarnokok légszennyeződésének csökkentésére indított akció, amelyre félmillió forintot költenek. Gyakorlatilag egy olyan elszívó berendezésről,' rendszerről van szó, amit a vállalatnál még sehol sem alkalmaztak, tehát kísérletnek számít. Tervezését, a közelmúltban lezajlott helyszíni felméi’és alapján, központi intézet végzi. És a berendezés működtetése révén a cipőiparban használt, az egészségre ártalmas ragasztóanyag oldószer mérgezőhatása teljesen kiküszöbölhető. Gyártással összefüggő feladatként elsődlegesen a fára foglaló gépeket cserélik ki. Kerekharaszton, továbbá felújítják a talpragasztásnál alkalmazott présgépeket. Ez mind a termelékenység, mind a minőség szempontjából jelentős hasznot ígér. Jobb minőségű sajtoló szerszámok Űj típusú, tartósabb és jobb minőségű sajtoló szerszámok gyártásának meghonosításával járul a Danúvia Központi Szerszám- és Készülékgyár a hazai háttéripar, elsősorban az alkatrészgyártás fejlődéséhez. Az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. közreműködésével az NSZK-beli Sei—Geissler céggel kötöttek szerződést az úgynevezett keményfémbetétekkel készített sajtoló szerszámok kooperációs előállítására. A megvásárolt technológiával gyártott szerszámok alkalmazása világszerte elterjedt, főleg a híradástechnikai,' az erősáramú- és a fémtömegcikkiparban . A Danúviában rövidesen megkezdik a sorozatgyártást, jelenleg az NSZK-beli cég szakemberei adják át tapasztalataikat és gyártási ismereteiket a magyar kollégáiknak. AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - (5.) Tovább a béke útján A brigádmozgalom értékelésében, az eredmények felvillantásában segítségünkre van Simon Sándor, a gyári szb fiatal titkára, az egyik műszerészbrigád tagja. — Gazdálkodás terén az an var»jkarékosség bizonyult hasznos eszköznek az 1980- a1- esztendőben Farkas Béla műszerészei. Kele Miklós Az SZKP kongresszusa nem csupán szovjet belügy — nagy fontosságú nemzetközi esemény is. Itt jelölik ki a párt, az oi'szág külpolitikai irányvonalát. Az elmúlt két kongresszus e téren különösen jelentős volt: a XXVI. kongresszuson született meg az a békeprogx'am. amely oly nagy hatást gyakorolt a világ fejlődésére, s meghatározta a hetvenes évek nemzetközi politikáját. A XXV. kongresszus pedig nemcsak megerősítette, hanem ki is bővítette ezt a programot. Megvalósult célok Az elmúlt évtizedet, min den konfliktus, viszály ellenére az enyhülés évtizedének nevezik, s ebben szerepe volt a békeprogram megvalósításának. Indokínában megszűnt a nyílt, fegvvere- imperialista beavatkozás 1971-be- a XXIV. kongresszuson még csak feladatként jelölhették meg az európai enyhülés és biztonság programját — azóta megszületett a helsinki záróokmány, s nagyot léptünk előre az együttműködés, a kapcsolatok kölcsönös fejlesztése terén. Tíz éve még csak általános célkitűzés volt a fegyverkezési verseny korlátozása. Azóta viszont aláírták az első SALT-szerződést, s ha a hadászati támadó- fegyvei'ek korlátozására vonatkozó második szovjet— arnerikai szerződés mindmáig nem is lépett .érvénybe, azért előírásait Washington kénytelen figyelembe venni. A gondok növekedtek Az enyhülés gondolatának előretörésén az agressz.ív imperialista erők koncentrált támadása sem tud változtatni. Ez történelmi folyamat. Nagy lépésekkel jutott előre a gyarmati rendszer felszámolása, a világ újabb országai léptek a szocialista fejlődés útjára. A többi között e célokat szabta meg tíz évvel ezelőtt a XXV kongresszus békeprogramja. Megvalósulásában döntő szerepe volt a Szovjetunió, a szocialista országok .közös erőfeszítéseinek. A Szovjetunió következetesen folytatja a békeprogramban megjelölt utat. Az elmúlt néhány évben száznál több olyan fontos javaslatot terjesztette elő, amely a nemzetközi enyhülésre, a fegyverkezési verseny korlátozására és megszüntetésére, a leszerelésre irányult. Az új kongresszusnak azonban most tekintetbe kell vennie azt, hogy a nemzetközi helyzet az elmúlt években romlott — mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetésének hibájából. Ha a hideg- hábox-ú korszakát nem is lehet egyszerűen felújítani, a gondok megnövekedtek. A háborús gócok nem mindenütt szűntek meg. sőt újabbak keletkeztek, s újabb térségekben vált veszélyessé a feszültég. A konfliktusok rendezéséért A Szovjetunió, amely mindig. minden eszközzel következetesen kiállt a konfliktusok békés rendezéséért, nyíltan kijelentette, hogy nem engedi meg az erőegyensúly i erőszakos megváltoztatását.' De kinyilvánította azt is, hogy semmi olyat nem akar tenni, ameiy más országok érdekeit, biztonságát veszélyeztetné. Az SZKP — s ennek a kongresszus nyilván hangot ad — nem engedi meg a békeprogram eltemetéset. Folytatni kívánja az évtizedes eredményes politikát. A pártkongresszus minden bizonnyal új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért folyó világméretű harcnak. Kis Csaba (Következik: 6. Negyedmilliárd ember nevében) ,Nwüsäß& 1981. február 11., szombat Bognár Mihály, a fojtócsappantyúk készítése közben (Fotó: Szabó Sándor)
