Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Á Két 3 kérdése 1. Mit jelent az iszlám csúcskonferencia határoza­ta a „szent háború” meg­hirdetéséről? Semmi esetre sem — hábo­rút. . a „dzsihad", amolyan mozgósítást jelent, azaz a mohamedán államvallású or­szágok tartoznának mindent megtenni azért, hogy rászo­rítsák Izraelt az 1967-ben el­foglalt arab területek kiürí­tésére és hogy ezt követően sor kerüljön a palesztin nép önrendelkezési jogának ér­vényesítésére. A „szent háború" fenyege­tése már túl sokszor és túl­ságosan hatástalanul hang­zott el a múltban, semmint- hogy a katonai lépéseket akarták volna most is min­denekelőtt kilátásba helyez­ni. Ugyanúgy nem adtak hangsúlyt az „olajfegyver” bevetésével kapcsolatos lehe­tőségeiknek sem. E téren is hatástalanoknak bizonyultak már korábban a fenyegetőzé­sek. És akkor? Mégis jelentős dolog, hogy 38 jelenlevő kül­döttség. királyok, köztársasá­gi elnökök, emirek, sejkek, kormányfők együttese a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zet mellett állott ki. Ezzel elvetették a Camp David-i amerikai politikát, félretol­ták a .Jordániái megoldást” is, amely szerint a paleszti­nok Jordánia fennhatósága alá kerülnének, s a végén szoros gazdasági, politikai kapcsolatok alakulnának ki az ilyen Jordánia és — Izra­el között. Az iszlám csúcskonferencia elítélte Izrael álláspontját a jeruzsálemi kérdésben is. Az iszlám országainak ve­zetői Taifban egy igazi há­borúról szintén nyilatkozni akartak volna: az iraki— iráhi „nem szent" háborúról. De Irán nem képviseltette magát: emiatt aztán hivata­losan nem nyílt mód arra, hogy állást foglaljanak, hogy közvetítési kísérletet tegye­nek, hogy felszólítsák a had­viselőket, hagyják abba az ellenségeskedést. De a folyo­sókon annál több szó esett erről. Valószínű, hogy új kí­sérletek kezdődnek a két mohamedán államvallású, szomszédország közötti fegy­vernyugvás. majd tárgyalá­sok érdekében. 2. Hogyan alakul a salva­rtori helyzet Reagan elnök beiktatása után? Az új amerikai kormány­zat folytatja a segítségnyúj­tást a salvadori juntának, pénz és fegyver, és katonai tanácsadó egyre özönlik a közép-amerikai országba, A hivatalos nyilatkozatokból is azt olvasni ki, hogy csak nö­velni fogják a junta fennma­radásához szükséges támoga­tást. Az Egyesült Államok sze­repének megnövekedésére utal az a. tény: hogy a Sal­vadori Forradalmi Demokra­tikus Front ismételten kife­jezte készségét — az USA- val való tárgyalásokra! Az elmúlt hetekben, azaz a Carter-kormányzat utolsó időszakában megindított ál­talános népi támadás meg­mutatta, hogy a junta egy­maga képtelen lenne az or­szág teljes területének ellen­őrzésére. A felszabadított övezetekben a lakosság a ha­ladó erőket támogatja. Ami a baloldal által meg­hirdetett általános sztrájkot illeti, ez nem hozta meg a remélt, eredményt. Keveseb­ben vettek részt a munka- beszüntetésben. mint számí­tottak rá. Persze, nyilvánva- ló, hogy a junta épp akkor csak fokozta kegyetlen el­nyomását. Az életével ját­szott mindenki, aki engedel­meskedett a baloldaliak sztrájkfelhívásának. A forradalmi demokratikus front úgy döntött, hogy a forradalmi fegyveres' erők taktikai visszavonulását ^ren­deli el. Ezzel egyidőben azon­ban Latin-Amerika országai­ban a salvadori népi küzde­lemmel való együttérzés mind több jelét látni. Ezt a rokon- szenvet igyekszik táplálni a salvadori . baloldal küldöttei­nek körútja több latin-ame­rikai fővárosban. A diplomá­ciai és társadalmi-politikai akció célja az, hogy erősít­Az új amerikai hadügyminiszter az Egyesült Államok nagy­szabású fegyverkezésére szólított fel. Képünkön: Caspar Wpinberger (.jobbra), aki a szenátus hadügyi bizottságában szólalt fel, még a Carter-kormányzat rekordösszegű katonai költségvetését is kevesellte. (Fotó: AP—MTI—KS) hetöségei. így aztán csökken­nek a tavaly augusztusi meg­állapodás megvalósításá­nak anyagi alapjai. Az ál­lam életében káosz és anar­chia vegyül, ez pedig veszé­lyezteti Lengyelország és ál­lampolgárai sorsát. Ha tovább tart a sztrájk­hullám, a kormány kényte­len lesz meghozni azokat a szükséges döntéseket, ame­lyek a társadalom jól felfo­gott érdekeinek megfelelően biztosítják a vállalatok, üze­mek normális működését.' A Lengyel Népköztársaság kor­mánya leszögezte: alkotmá­nyos kötelezettségeiből adó­dóan köteles biztosítani a rendet, a nyugalmat és a fe­gyelmet. köteles megteremte­ni a feltételeket az állampol­gárok normális életéhez. Ugyanekkor a lengyel kor­mánynyilatkozatban leszö­gezték. hogy tovább kívánják építeni a kapcsolatokat a szakszervezeti mozgalommal, és hogy tovább kell vinni a szocialista megújulás folya­matát. Az augusztusi megállapodá­sok egyik lényeges pontjával kapcsolatban pedig hivatalos bejelentés történt: március 1-ével bevezetik a húsjegy- rendszert,' ami a munkásbi­zottságok követelései között szerepelt. Pálfy József sék a nemzetközi kiállást a salvadori nép ügye mellett és az amerikai beavatkozás ellen. 3. Mit hozott er, a hét a lengyelországi helyzet ala­kulásában? Lengyelországban egyrészt folytatódtak a kormány és a szakszervezetek képviselőinek tárgyalásai, másrészt azonban elhangzott az első igen ko­moly figyelmeztetés a sztrájk­hullámot meglovagolni aka­rtok címére. Figyelemre mél­tó a TASZSZ szovjet hírügy­nökségnek az a megállapítá­sa, hogy Lengyelországban aktivizálódtak az ellenzéki, szocialistaellenes erők. A lengyel Minisztertanács közleménye utalt arra, hogy a stabilizáció bonyolult fo­lyamatát megzavarják veszé­lyes akciók és tendenciák. Középületeket foglaltak el itt és Vitt; főfvényés ' Irmhkana- pök ' szervezett 'bojkottjára került' sor, sztrájkok voltak, így ázfárí akadozott, a gyárak és a bányák munkája. A gazdasági helyzet gyors ütem­ben romlik. Fokozódnak a nehézségek a lakosság alap­vető szükségleteinek kielégí­tésében. Csökken az export, korlátozódik az import, rom­lanak az ország fizetési le-, „NUKLEÁRIS FORRADALOM" (1.) Nem volt meglepetés TRt'MAN 1945, JULIUS 24-ÉN mondta meg Sztálin­nak, hogy új, minden addi­ginál nagyobb hatású bom­bával rendelkeznek, bár nem esett szó arról, hogy ez nuk­leáris energia felszabadítá­sán alapul. Churchill vissza­emlékezve: „Pontosan ma­gam előtt látom a jelenetet most is, mintha tegnap tör­tént volna! Sztálin elége­dettnek látszott. Üj bombát találtak fel? Rendkívül nagy erejű fegyvert? Alighanem eldönti majd a Japán elleni háborút? Micsoda szerencse! — abban a pillanatban így érzékeltem Sztálin reakció­ját. Meggyőződésem, hogy sejtelme sem volt az elnök közlésének igazi jelentősé- ' géről.. — Churchill tévedett, s eb­ben a tévhitben halt is meg 1965-ben. Nem olvashatta Zsukov marsall emlékiratait, amelyek 1969-ben egy időben jelentek meg Moszkvában és Londonban. „Már nem em­lékszem pontosan a napra — írta a szovjet főparancs­nok-helyettes —, amikor a kormányfők ülése után Tru- man közölte Sztálinnal, hogy az Egyesült Államok rendkí­vül nagy hatöerejű bombá­val rendelkezik. Hogy az 19*1. február 1., vasárnap atombomba, arról nem volt szó... Sztálin semmivel sem arulta el érzéseit. Olyan be­nyomást keltett, mintha Tru- man semmi különöset nem mondott volna,,. Valójá­ban. amint Sztálin visszatért az ülésről, az én jelenlétem­ben mondotta el Molotovnak a Trumannal folytatott be­szélgetés lényégét. Molotov rögtön válaszolt: Felverik az árukat! Sztálin elnevette ma­gát: Hadd verjék! Beszélni kell Kurcsatowal, hogy gyorsítsa meg a mi mun­kánk ütemét.” Kurcsatov, a nagy tehetsé­gű szovjet fizikus akkor már három esztendeje folytatta eredményes kísérleteit. a magfizika körében, bár Tru- man és Churchill úgy vélték, hogy az oroszoknak még sej­telmük sem lehet az atom- titokról. Harminckilenc éve­sen, 1942 júniusában kapta a megbízást a szovjet kor­mánytól. KURCSATOV, A NAGY FIZIKUS, Joffe tanítványa már a béke idejébep foglal­kozott a magfizika kérdései­vel. 1935-ben Leningrádbari e tárgykörben tartott előadá­sán ott volt Joliot Curie, a nagy francia . atomtudós is. Joliot-Curie-t — a Béke­világtanács későbbi Lenin- békedíjas elnökét, az atom­diplomácia kérlelhetetlen ellenségét — szoros tudomá­nyos barátság fűzte Joffé- hoz. 1938 végén ő értesítette Joffet a korszakos felfede­zésről, az energiafelszaba- du'lással járó maghasadás­ról. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája mellett bi­zottság alakult az ezzel kap­csolatos kutatásokra. 1940. novemberében Szemjonov akadémikus, aki utóbb No- bel-díjat kapott fizikokémiai eredményeiért, levelet írt a nehézipari népbiztosnak, eb­ben már a bomba előállítá­sának lehetőségeiről érte­kezett. Mielőtt azonban még döntést hozhattak volna az ügyben, a hitleristák meg­támadták a Szovjetuniót. Az atombombáról nem lehetett szó. A leningrádi műszaki fizikai intézet, amelyben Kurcsatov dolgozott, rádió­lokációs és aknaelhárítási kérdésekkel foglalkozott: a háború napi érdekéi ezt kö­vetelték. Munkatársai közül Georgi.i Flerov (később a Dubnái Egyesített Atom­magkutató Intézet, magreak­ció laboratóriumának álla­mi díjas igazgatója lett) mint népfelkelő tűnt ki a Leningrád körüli harcokban, de a frontról írt levelében sürgette Joffét. az uránbom­ba megteremtésére, aztán az Állami Honvédelmi Bizott­ságnak küldte el memoran­dumát. S mert ebben az idő­ben a szovjet állam már rendelkezett olyan értesülé­sekkel, hogy az Egyesült Ál­lamokban és Németország­ban is dolgoznak az atom­bombán, a levé| ezúttal célt ért. Moszkvában elhatároz­ták, hogy intenziven kell foglalkozni az atommagku­tatással. Kurcsatovot Joffe javasolta a program felelős irányítására. Nyilvánvaló volt persze, hogy a háborús körülmények között lehetetlen versenyt futni az amerikaiakkal, akik olyan országban dolgoznak, amelyet közvetlenül nem érint a háborús pusztulás. A szovjet, felderítés elegendő adattal rendelkezett ahhoz, hogy Moszkvában biztosak lehettek benne: a hitleris­táknak nem sikerült a bomba létrehozása. A szov­jet allam vezetői azonban azt is látták, hogy a hábo­rú utáni világ szempontjá­ból nem mindegy, hogy a Szovjetunió rendelkezik-e atombombával, vagy sem. Kurcsatov minden támo­gatást megkapott munkájá­hoz. 1944-ben létrejött az új kutatóközpont, a Szovjet Tu­dományos Akadémia 2. sz. laboratóriuma, amelyből a későbbi Atomenergiai In­tézet lett. 1944-BEN A KÍSÉRLETEK CÉLJÁUL a gyors neutro­nokkal, a kritikusnál na­gyobb tömeg kialakításával létrehozandó robbanásos reakció tanulmányozását tűzték ki. Egyik feladatként tisztázni kellett, hogyan kö­zelítsék egymáshoz gyorsan a fémtömböket, Kurcsatov intézetének első emeletén különös lőgyakorlátok kez­dődtek. Két, puskából úgy lőtték ki a golyókat, hogy egymással szemben repülje­nek. Mindezt különleges fényképezőgépekkel rögzí­tették is. majd az intézet udvarán két egymással szem­ben elhelyezett 75 milliméte­res löveggel folytatták to­vább a kísérleteket. Megállapodások Lengyelországban Varsóban hosszas tárgya­lások folytak a lengyel kor­mány és a három szakszer­vezeti tömörülés képviselői között. Ezek egyik fő témá­ja a munkaidő csökkentése volt. Szombaton reggel a t á rgyalásök ered mé nyékén t. mint távlati célt, elfogadták a heti 40. napi 8 órás mun­kahét bevezetését amelynek részleteiről az idei év folya­mán tárgyalásokon dönte­nek. 1981-ben a munkahét 42 órás lesz. mégpedig úgy. hogy három egymást köve­tő szombat szabad, a negye­dik pedig 8 órás munkanap. A bányászatban továbbra is érvényben marad az összes szabad szombat rendszere, amelyet a jastrzebiai meg­állapodásnak megfelelően már az idei év elejétől be­vezettek. Miután a kormány képvi­selői és a Szolidaritás orszá­gos egyeztető bizottságának megbízottai között egyetér­tés jött létre a munkaidő csökkentésének alapelveiről, megállapodtak abban is. hogy akik a hivatalosan munka­nappá nyilvánított január 10-i. illetve a január 24-i szombaton nem jelentek meg munkahelyükön, ezeket a napokat februári szabad szombatokon ledolgozhatják, és akkor a januári mulasz­tásokért nem éri őket anya­gi veszteség, A januári fi­zetés azonban csak a tény­legesen ledolgozott órákra jár. A „Szolidaritással” folyta­tott megbeszélések* második témaköre a tömegtájékozta­tási eszközökben való véle- rriénynyilvánitási lehetőség volt. Égyebek között megál­lapodtak abbán, hogy a „Szo­lidaritás” a jövőben orszá­gos terjesztésű hetilapot ad­hat ki. Egy harmadik témakörben megállapodtak arról, hogy a kormány bizottságot küld Rzeszowba, az ottani sztrájk­bizottsághoz. amely úgyne­vezett falusi szolidaritás be­jegyzéséről kíván tárgyalni. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt. az. Egyesült Paraszt- párt, és a kormány állás­pontja szerint a földművesek érdekeinek képviseletére a nagy hagyományokkal ren­delkező gazdakörök a legal­kalmasabbak. Ecuador—Peru Homályos indokok Manuel Ulloa perui mi­niszterelnök pénteken beje­lentette, hogy a perui csa­patok az érintett területek nagy részét, visszafoglalták az ország területére beszi­várgott ecuadori egységektől. A Jörténtek napok eltel­tével sem világosak: Ecua­dor azt állítja, hogy jogosan birtokolja a Paquisha nevű települést, mivel az ecuado­ri területen fekszik. Peru szerint azonban két ilyen nevű település ván, amelyek közül az egyik Peruhoz tar­tozik. Peru állítólag csak akkor észlelte az ecuadori beszivárgást, amikor egy pe­rui katonai helikoptert, ru­tinszerű szállítási útvonalán, hirtelen tűz fogadott Pa­quisha fölött. A Riói Egyezmény, ame­lyet Peru ma is elfogad, Közben a színesfémkohá­szati népbiztosság a tiszta urán és a grafit előállításá­val foglalkozol^ J. P. Szlavszki.i. a népbiztos he­lyettese kapta a megbízást, hogy Kurcsatovékkal együtt oldja meg a feladatot, 1945 eleién a 2. sz. laboratórium földszintjén már működött a ciklotron, amely a háborús nehézségek ellenére egy év alatt épült fel. Már tervez­ték a 2. számú, az elsőnél jóval nagyobb ciklotront, amikor megérkezett az új­mexikói sivatagban végrehaj­tott atomrobbantás híre. Igor Colovin. Kurcsatov he­lyettese, aki később könyvet írt a szovjet atombomba aty­járól, így emlékezett meg a hír fogadásáról: „Kurcsa­tov és legközelebbi munka­társai a hírt a bosszúság, a megelégedés és aggodalom ve­gyes érzelmeivel fogadták. Bosszúsággal, mert az ame­rikaiak megelőzték őket. Megelégedéssel, mert immár bebizonyosodott, hogy lehet­séges a robbanásos önfenn­tartó láncreakció. Senki sem vetheti tehát Kurcsatov sze­mére. hogy olyasmivel fog­lalkozik. aminek kétes a si­kere. De aggodalommal is fogadták a hírt, mert Ameri­ka semmit sem közölt továb­bi szándékairól”. 1946. DECEMBER 24-ÉN. ESTE 10 ÓRAKOR kezdett működni az első szovjet atommáglya. A következő evben elkezdték építeni a plutóniumgyártó reaktort. Az 1947. november 7-i ün­nepi beszédben utaltak rá. hogy az atomtitok nem ame­rikai monopólium többé. 1949. szeptemberében kipró­bálták az első szovjet atom­bombát. ** Pintér István 1942-ben Perunak ítélte a Maranon folyótól északra fekvő, mintegy 200 000 négy­zetkilométernyi, korábban Ecuadorhoz tartozó terüle­tet. ahol Peru napi kőolajter­melésének 75 százalékát hoz­zák felszínre. Ami a katonai erőviszo­nyokat illeti. Peru fölény­ben van Ecuadorral szem­ben. A VASVILL KERESKEDELMI! VALLALAT HEVES MEGYEI KIRENDELTSÉGE felvesz rakodókat és gépkocsivezetőket. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon, Eger. Nagyváradi u. IS. AZ EGER—MÁTRA VIDÉKI BORGAZDA­SÁGI KOMBINÁT felvételt hirdet építés* munkskörrr. Feltétel: felsőfokú szakmai képesítés és legalább 3 eves gyakorlat, vág’- középfokú végzettség és nagy szakmai gyakorlat. A jelentkezés helye: Eger. Széchenyi u. 3., személyzeti osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents