Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk Á Két 3 kérdése 1. Mit jelent az iszlám csúcskonferencia határozata a „szent háború” meghirdetéséről? Semmi esetre sem — háborút. . a „dzsihad", amolyan mozgósítást jelent, azaz a mohamedán államvallású országok tartoznának mindent megtenni azért, hogy rászorítsák Izraelt az 1967-ben elfoglalt arab területek kiürítésére és hogy ezt követően sor kerüljön a palesztin nép önrendelkezési jogának érvényesítésére. A „szent háború" fenyegetése már túl sokszor és túlságosan hatástalanul hangzott el a múltban, semmint- hogy a katonai lépéseket akarták volna most is mindenekelőtt kilátásba helyezni. Ugyanúgy nem adtak hangsúlyt az „olajfegyver” bevetésével kapcsolatos lehetőségeiknek sem. E téren is hatástalanoknak bizonyultak már korábban a fenyegetőzések. És akkor? Mégis jelentős dolog, hogy 38 jelenlevő küldöttség. királyok, köztársasági elnökök, emirek, sejkek, kormányfők együttese a Palesztin Felszabadítási Szervezet mellett állott ki. Ezzel elvetették a Camp David-i amerikai politikát, félretolták a .Jordániái megoldást” is, amely szerint a palesztinok Jordánia fennhatósága alá kerülnének, s a végén szoros gazdasági, politikai kapcsolatok alakulnának ki az ilyen Jordánia és — Izrael között. Az iszlám csúcskonferencia elítélte Izrael álláspontját a jeruzsálemi kérdésben is. Az iszlám országainak vezetői Taifban egy igazi háborúról szintén nyilatkozni akartak volna: az iraki— iráhi „nem szent" háborúról. De Irán nem képviseltette magát: emiatt aztán hivatalosan nem nyílt mód arra, hogy állást foglaljanak, hogy közvetítési kísérletet tegyenek, hogy felszólítsák a hadviselőket, hagyják abba az ellenségeskedést. De a folyosókon annál több szó esett erről. Valószínű, hogy új kísérletek kezdődnek a két mohamedán államvallású, szomszédország közötti fegyvernyugvás. majd tárgyalások érdekében. 2. Hogyan alakul a salvartori helyzet Reagan elnök beiktatása után? Az új amerikai kormányzat folytatja a segítségnyújtást a salvadori juntának, pénz és fegyver, és katonai tanácsadó egyre özönlik a közép-amerikai országba, A hivatalos nyilatkozatokból is azt olvasni ki, hogy csak növelni fogják a junta fennmaradásához szükséges támogatást. Az Egyesült Államok szerepének megnövekedésére utal az a. tény: hogy a Salvadori Forradalmi Demokratikus Front ismételten kifejezte készségét — az USA- val való tárgyalásokra! Az elmúlt hetekben, azaz a Carter-kormányzat utolsó időszakában megindított általános népi támadás megmutatta, hogy a junta egymaga képtelen lenne az ország teljes területének ellenőrzésére. A felszabadított övezetekben a lakosság a haladó erőket támogatja. Ami a baloldal által meghirdetett általános sztrájkot illeti, ez nem hozta meg a remélt, eredményt. Kevesebben vettek részt a munka- beszüntetésben. mint számítottak rá. Persze, nyilvánva- ló, hogy a junta épp akkor csak fokozta kegyetlen elnyomását. Az életével játszott mindenki, aki engedelmeskedett a baloldaliak sztrájkfelhívásának. A forradalmi demokratikus front úgy döntött, hogy a forradalmi fegyveres' erők taktikai visszavonulását ^rendeli el. Ezzel egyidőben azonban Latin-Amerika országaiban a salvadori népi küzdelemmel való együttérzés mind több jelét látni. Ezt a rokon- szenvet igyekszik táplálni a salvadori . baloldal küldötteinek körútja több latin-amerikai fővárosban. A diplomáciai és társadalmi-politikai akció célja az, hogy erősítAz új amerikai hadügyminiszter az Egyesült Államok nagyszabású fegyverkezésére szólított fel. Képünkön: Caspar Wpinberger (.jobbra), aki a szenátus hadügyi bizottságában szólalt fel, még a Carter-kormányzat rekordösszegű katonai költségvetését is kevesellte. (Fotó: AP—MTI—KS) hetöségei. így aztán csökkennek a tavaly augusztusi megállapodás megvalósításának anyagi alapjai. Az állam életében káosz és anarchia vegyül, ez pedig veszélyezteti Lengyelország és állampolgárai sorsát. Ha tovább tart a sztrájkhullám, a kormány kénytelen lesz meghozni azokat a szükséges döntéseket, amelyek a társadalom jól felfogott érdekeinek megfelelően biztosítják a vállalatok, üzemek normális működését.' A Lengyel Népköztársaság kormánya leszögezte: alkotmányos kötelezettségeiből adódóan köteles biztosítani a rendet, a nyugalmat és a fegyelmet. köteles megteremteni a feltételeket az állampolgárok normális életéhez. Ugyanekkor a lengyel kormánynyilatkozatban leszögezték. hogy tovább kívánják építeni a kapcsolatokat a szakszervezeti mozgalommal, és hogy tovább kell vinni a szocialista megújulás folyamatát. Az augusztusi megállapodások egyik lényeges pontjával kapcsolatban pedig hivatalos bejelentés történt: március 1-ével bevezetik a húsjegy- rendszert,' ami a munkásbizottságok követelései között szerepelt. Pálfy József sék a nemzetközi kiállást a salvadori nép ügye mellett és az amerikai beavatkozás ellen. 3. Mit hozott er, a hét a lengyelországi helyzet alakulásában? Lengyelországban egyrészt folytatódtak a kormány és a szakszervezetek képviselőinek tárgyalásai, másrészt azonban elhangzott az első igen komoly figyelmeztetés a sztrájkhullámot meglovagolni akartok címére. Figyelemre méltó a TASZSZ szovjet hírügynökségnek az a megállapítása, hogy Lengyelországban aktivizálódtak az ellenzéki, szocialistaellenes erők. A lengyel Minisztertanács közleménye utalt arra, hogy a stabilizáció bonyolult folyamatát megzavarják veszélyes akciók és tendenciák. Középületeket foglaltak el itt és Vitt; főfvényés ' Irmhkana- pök ' szervezett 'bojkottjára került' sor, sztrájkok voltak, így ázfárí akadozott, a gyárak és a bányák munkája. A gazdasági helyzet gyors ütemben romlik. Fokozódnak a nehézségek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésében. Csökken az export, korlátozódik az import, romlanak az ország fizetési le-, „NUKLEÁRIS FORRADALOM" (1.) Nem volt meglepetés TRt'MAN 1945, JULIUS 24-ÉN mondta meg Sztálinnak, hogy új, minden addiginál nagyobb hatású bombával rendelkeznek, bár nem esett szó arról, hogy ez nukleáris energia felszabadításán alapul. Churchill visszaemlékezve: „Pontosan magam előtt látom a jelenetet most is, mintha tegnap történt volna! Sztálin elégedettnek látszott. Üj bombát találtak fel? Rendkívül nagy erejű fegyvert? Alighanem eldönti majd a Japán elleni háborút? Micsoda szerencse! — abban a pillanatban így érzékeltem Sztálin reakcióját. Meggyőződésem, hogy sejtelme sem volt az elnök közlésének igazi jelentősé- ' géről.. — Churchill tévedett, s ebben a tévhitben halt is meg 1965-ben. Nem olvashatta Zsukov marsall emlékiratait, amelyek 1969-ben egy időben jelentek meg Moszkvában és Londonban. „Már nem emlékszem pontosan a napra — írta a szovjet főparancsnok-helyettes —, amikor a kormányfők ülése után Tru- man közölte Sztálinnal, hogy az Egyesült Államok rendkívül nagy hatöerejű bombával rendelkezik. Hogy az 19*1. február 1., vasárnap atombomba, arról nem volt szó... Sztálin semmivel sem arulta el érzéseit. Olyan benyomást keltett, mintha Tru- man semmi különöset nem mondott volna,,. Valójában. amint Sztálin visszatért az ülésről, az én jelenlétemben mondotta el Molotovnak a Trumannal folytatott beszélgetés lényégét. Molotov rögtön válaszolt: Felverik az árukat! Sztálin elnevette magát: Hadd verjék! Beszélni kell Kurcsatowal, hogy gyorsítsa meg a mi munkánk ütemét.” Kurcsatov, a nagy tehetségű szovjet fizikus akkor már három esztendeje folytatta eredményes kísérleteit. a magfizika körében, bár Tru- man és Churchill úgy vélték, hogy az oroszoknak még sejtelmük sem lehet az atom- titokról. Harminckilenc évesen, 1942 júniusában kapta a megbízást a szovjet kormánytól. KURCSATOV, A NAGY FIZIKUS, Joffe tanítványa már a béke idejébep foglalkozott a magfizika kérdéseivel. 1935-ben Leningrádbari e tárgykörben tartott előadásán ott volt Joliot Curie, a nagy francia . atomtudós is. Joliot-Curie-t — a Békevilágtanács későbbi Lenin- békedíjas elnökét, az atomdiplomácia kérlelhetetlen ellenségét — szoros tudományos barátság fűzte Joffé- hoz. 1938 végén ő értesítette Joffet a korszakos felfedezésről, az energiafelszaba- du'lással járó maghasadásról. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett bizottság alakult az ezzel kapcsolatos kutatásokra. 1940. novemberében Szemjonov akadémikus, aki utóbb No- bel-díjat kapott fizikokémiai eredményeiért, levelet írt a nehézipari népbiztosnak, ebben már a bomba előállításának lehetőségeiről értekezett. Mielőtt azonban még döntést hozhattak volna az ügyben, a hitleristák megtámadták a Szovjetuniót. Az atombombáról nem lehetett szó. A leningrádi műszaki fizikai intézet, amelyben Kurcsatov dolgozott, rádiólokációs és aknaelhárítási kérdésekkel foglalkozott: a háború napi érdekéi ezt követelték. Munkatársai közül Georgi.i Flerov (később a Dubnái Egyesített Atommagkutató Intézet, magreakció laboratóriumának állami díjas igazgatója lett) mint népfelkelő tűnt ki a Leningrád körüli harcokban, de a frontról írt levelében sürgette Joffét. az uránbomba megteremtésére, aztán az Állami Honvédelmi Bizottságnak küldte el memorandumát. S mert ebben az időben a szovjet állam már rendelkezett olyan értesülésekkel, hogy az Egyesült Államokban és Németországban is dolgoznak az atombombán, a levé| ezúttal célt ért. Moszkvában elhatározták, hogy intenziven kell foglalkozni az atommagkutatással. Kurcsatovot Joffe javasolta a program felelős irányítására. Nyilvánvaló volt persze, hogy a háborús körülmények között lehetetlen versenyt futni az amerikaiakkal, akik olyan országban dolgoznak, amelyet közvetlenül nem érint a háborús pusztulás. A szovjet, felderítés elegendő adattal rendelkezett ahhoz, hogy Moszkvában biztosak lehettek benne: a hitleristáknak nem sikerült a bomba létrehozása. A szovjet allam vezetői azonban azt is látták, hogy a háború utáni világ szempontjából nem mindegy, hogy a Szovjetunió rendelkezik-e atombombával, vagy sem. Kurcsatov minden támogatást megkapott munkájához. 1944-ben létrejött az új kutatóközpont, a Szovjet Tudományos Akadémia 2. sz. laboratóriuma, amelyből a későbbi Atomenergiai Intézet lett. 1944-BEN A KÍSÉRLETEK CÉLJÁUL a gyors neutronokkal, a kritikusnál nagyobb tömeg kialakításával létrehozandó robbanásos reakció tanulmányozását tűzték ki. Egyik feladatként tisztázni kellett, hogyan közelítsék egymáshoz gyorsan a fémtömböket, Kurcsatov intézetének első emeletén különös lőgyakorlátok kezdődtek. Két, puskából úgy lőtték ki a golyókat, hogy egymással szemben repüljenek. Mindezt különleges fényképezőgépekkel rögzítették is. majd az intézet udvarán két egymással szemben elhelyezett 75 milliméteres löveggel folytatták tovább a kísérleteket. Megállapodások Lengyelországban Varsóban hosszas tárgyalások folytak a lengyel kormány és a három szakszervezeti tömörülés képviselői között. Ezek egyik fő témája a munkaidő csökkentése volt. Szombaton reggel a t á rgyalásök ered mé nyékén t. mint távlati célt, elfogadták a heti 40. napi 8 órás munkahét bevezetését amelynek részleteiről az idei év folyamán tárgyalásokon döntenek. 1981-ben a munkahét 42 órás lesz. mégpedig úgy. hogy három egymást követő szombat szabad, a negyedik pedig 8 órás munkanap. A bányászatban továbbra is érvényben marad az összes szabad szombat rendszere, amelyet a jastrzebiai megállapodásnak megfelelően már az idei év elejétől bevezettek. Miután a kormány képviselői és a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának megbízottai között egyetértés jött létre a munkaidő csökkentésének alapelveiről, megállapodtak abban is. hogy akik a hivatalosan munkanappá nyilvánított január 10-i. illetve a január 24-i szombaton nem jelentek meg munkahelyükön, ezeket a napokat februári szabad szombatokon ledolgozhatják, és akkor a januári mulasztásokért nem éri őket anyagi veszteség, A januári fizetés azonban csak a ténylegesen ledolgozott órákra jár. A „Szolidaritással” folytatott megbeszélések* második témaköre a tömegtájékoztatási eszközökben való véle- rriénynyilvánitási lehetőség volt. Égyebek között megállapodtak abbán, hogy a „Szolidaritás” a jövőben országos terjesztésű hetilapot adhat ki. Egy harmadik témakörben megállapodtak arról, hogy a kormány bizottságot küld Rzeszowba, az ottani sztrájkbizottsághoz. amely úgynevezett falusi szolidaritás bejegyzéséről kíván tárgyalni. A Lengyel Egyesült Munkáspárt. az. Egyesült Paraszt- párt, és a kormány álláspontja szerint a földművesek érdekeinek képviseletére a nagy hagyományokkal rendelkező gazdakörök a legalkalmasabbak. Ecuador—Peru Homályos indokok Manuel Ulloa perui miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a perui csapatok az érintett területek nagy részét, visszafoglalták az ország területére beszivárgott ecuadori egységektől. A Jörténtek napok elteltével sem világosak: Ecuador azt állítja, hogy jogosan birtokolja a Paquisha nevű települést, mivel az ecuadori területen fekszik. Peru szerint azonban két ilyen nevű település ván, amelyek közül az egyik Peruhoz tartozik. Peru állítólag csak akkor észlelte az ecuadori beszivárgást, amikor egy perui katonai helikoptert, rutinszerű szállítási útvonalán, hirtelen tűz fogadott Paquisha fölött. A Riói Egyezmény, amelyet Peru ma is elfogad, Közben a színesfémkohászati népbiztosság a tiszta urán és a grafit előállításával foglalkozol^ J. P. Szlavszki.i. a népbiztos helyettese kapta a megbízást, hogy Kurcsatovékkal együtt oldja meg a feladatot, 1945 eleién a 2. sz. laboratórium földszintjén már működött a ciklotron, amely a háborús nehézségek ellenére egy év alatt épült fel. Már tervezték a 2. számú, az elsőnél jóval nagyobb ciklotront, amikor megérkezett az újmexikói sivatagban végrehajtott atomrobbantás híre. Igor Colovin. Kurcsatov helyettese, aki később könyvet írt a szovjet atombomba atyjáról, így emlékezett meg a hír fogadásáról: „Kurcsatov és legközelebbi munkatársai a hírt a bosszúság, a megelégedés és aggodalom vegyes érzelmeivel fogadták. Bosszúsággal, mert az amerikaiak megelőzték őket. Megelégedéssel, mert immár bebizonyosodott, hogy lehetséges a robbanásos önfenntartó láncreakció. Senki sem vetheti tehát Kurcsatov szemére. hogy olyasmivel foglalkozik. aminek kétes a sikere. De aggodalommal is fogadták a hírt, mert Amerika semmit sem közölt további szándékairól”. 1946. DECEMBER 24-ÉN. ESTE 10 ÓRAKOR kezdett működni az első szovjet atommáglya. A következő evben elkezdték építeni a plutóniumgyártó reaktort. Az 1947. november 7-i ünnepi beszédben utaltak rá. hogy az atomtitok nem amerikai monopólium többé. 1949. szeptemberében kipróbálták az első szovjet atombombát. ** Pintér István 1942-ben Perunak ítélte a Maranon folyótól északra fekvő, mintegy 200 000 négyzetkilométernyi, korábban Ecuadorhoz tartozó területet. ahol Peru napi kőolajtermelésének 75 százalékát hozzák felszínre. Ami a katonai erőviszonyokat illeti. Peru fölényben van Ecuadorral szemben. A VASVILL KERESKEDELMI! VALLALAT HEVES MEGYEI KIRENDELTSÉGE felvesz rakodókat és gépkocsivezetőket. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon, Eger. Nagyváradi u. IS. AZ EGER—MÁTRA VIDÉKI BORGAZDASÁGI KOMBINÁT felvételt hirdet építés* munkskörrr. Feltétel: felsőfokú szakmai képesítés és legalább 3 eves gyakorlat, vág’- középfokú végzettség és nagy szakmai gyakorlat. A jelentkezés helye: Eger. Széchenyi u. 3., személyzeti osztály.
