Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
Zavarok, hiányok az egyensúlyban 2. A külgazdasági egyen - súly a gazdaság belső egyensúlyi helyzetének tükre, következménye. A külső egyensúlyhiány kétféle veszély' rejt magában. Először: a külső egyensúly hiánya átmenetileg eltakarja, semlegesíti a belföldi piac, a gazdasági fejlődés egyensúlyának hiányát, késleltetheti a szükséges reakciót. Más kérdés, hogy az átmeneti egyensúlyr hiányt hasznosítani is lehet: a külföldi erőforrások bevonása ugyanis erőteljesebbé teheti a gazdasági fejlődést. De csak akkor, ha az import- többletek garantálják a jövőbeni exporttöbbletet, a hitelek visszafizetését, a passzívumok aktívumokkal való kiegyenlítését. Jobb adósság nélkül Aligha tagadható, hogy a hetvenes évek derekán hatalmas summával jelentkező külgazdasági egyensúly- hiányt kezdetben ideiglenesnek "tekintettük, s ezzel összhangban az V. ötéves terv folyamatosan javuló egyensúlyi helyzetet irányzott elő. Valójában 1978 végéig súlyosbodott a helyzet, következésképpen beleléptünk az első számú veszély „csapdájába'’, esztendőket késtünk a reagálásban, a cselekvésben, másrészt a külső egyensúlyi helyzet rontása árán „semlegesítettük” a gazdaság belső egyensúlyhiányát. A külső egyensúly hiányának másik veszélye a jelenség tartós tendenciaszerű jellegével függ össze. Bár sokan — még bankárok is — azt állítják, hogy a nemzetközi pénzpiacokon a hitelezők vannak kiszolgáltatott helyzetben és nem az adósok, a józan ész azt mondja: jobb adósság nélkül gazdálkodni: Azért is, mert a halmozódó passzívum és, adósság tudata arra kényszeríthet, hogy mindent alárendeljünk — még a távlati koncepciókat, érdekeket is — az egyensúlyjavítás sürgető, halasztást nem tűrő feladatainak. A volumen nem boldogít A belső és a külső egyensúlyi helyzet ok-okozati ösz- szefüggése korántsem jelenti azt, hogy a termelés szférája nem hibáztatható a kialakult helyzetért, nem •járult hozzá a külgazdasági egyensúly romlásához. A társadalmi újratermelés harmóniája a termelés és a felhasználás, tehát a termelés és az export összhangját • is feltételezi, igényli. A külső egyensúlyi helyzet romlásáért nemcsak az importtöbblet felelős, hanem a megfelelő exportteljesítmény hiánya is. S ez a teljesítményhiány a gazdasáKisérleti parcellák a Mátra tetején A tartós, kemény hidegben kitűnően edződnek az új növényfajta-jelöltek a Mátra tetején elhelyezkedő kísérleti parcellákon. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének mátraszentlászlói fagykísérleti állomásán különféle szántóföldi növényfajták fagyállóságát vizsgálA kísérleti állomás parcellái. mintegy 850 méter tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, s így Magyarország legmagasabban fekvő területének számítanak. Ebben a térségben igen változatos az időjárás, sok a szélsőség, erős a hőingadozás. ezért jó lehetőségek nyílnak a speciális vizsgáitokra. gosságban, a versenyképességben jelentkezik. Importunk volumene 1970—1979. között 74 százalékkal bővült, ugyanakkor az export több mint kétszeresére. Értékben mégis hatalmas összegű passzívum keletkezett. Ezek az adatok két dolgot bizó- nyítanak. Exportunk versenyképessége, árszintje és árbevétele nem emelkedett megfelelően, a másik: menynyiseggel nem lehet ellensúlyozni az import árszínvonalának gyorsabb növekedését és cserearány-veszteségét. A világpiaci árrobbanás megváltoztatta a nyersanyag-késztermék árarányokat, s emiatt már 1974-ben • jelentős összegű cserearányveszteségek sújtották a- magyar népgazdaságot. A cserearányok a későbbiek során is romlottak, s ezt újra és, újra a nyersanyag-késztermék árváltozásokkal magyaráztuk. Ma már bizonyítható, hogy az eddigi cserearány-veszteségnek csak egy része írható az energiahordozók s általában a nyersanyagok áremelkedésének rovására, a veszteség jelentős része a nem kielégítő versenyképesség következménye. Példákkal bizonyítva: a gépbehozatal árindexe 1970 —1979. között 121,9-re, a gépexporté csak 117.4-re nőtt, az ipari fogyasztási cikkek importjának árindexe 111,8- ra, a kivitelben csak 107,5- re módosult. Az agrártermékeknél az import árindexe 194.8-ra, az export árindexe 139,9-re emelkedett. Ezek az árucsoportok a behozatalnak mintegy 50, a kivitelnek pedig mintegy 70 százalékát alkotják. Ha figyelembe vesszük, hogy az energiahordozók, nyers- és alapanyagok behozatalában a cserearány-veszteség mérséklésének lehetőségei korlátozottak, aligha kétséges, hogy a külgazdasági egyensúlyi helyzet lényeges javításának kizárólagos lehetősége az erősödő versenyképesség, a gazdaságos export. A költségvetés sem kivétel A gazdaság mindenkori egyensúlyi viszonyait a költségvetés is tükrözi. A költségvetés a nemzeti jövedelem újrafelosztása során egyes gazdasági reálfolyamatokát — közös társadalmi szükségletek kielégítése, beruházások — is finanszíroz, s e tevékenysége az egyensúlyi helyzetet pozitív vagy negatív módon alakítja. Az elmúlt esztendőkben a belső egyensúlyi helyzet romlását elsősorban a beruházási csúcsok idézték elő, s ehhez a költségvetés is hozzájárult. Egyébként a költségvetés is tartós egyensúlyhiányban szenved. A bevételeket meghaladó kiadásokért — legyen szó szövetkezetről, állami vállalatról — nem jár dicséret. Hogyan ítéljük meg az állami költségvetés évről évre ismétlődő és halmozódó kiadástöbbletét. hiányát? Pénzügyi tekintetben mindaddig nincs egyensúlyhiány, amíg az egyéb pénztulajdonosok — a vállalatok, a lakosság — fel nem használt, vagy megtakarított, jövedelmei a költségvetés többlet- kiadásait fedezik. Az is kétségtelen. hogy a költségvetés fejlesztési célú kiadásai a jövőben nagyrészt visszatérülnek, ennek tehát van potenciális fedezete. Ez persze nem mondható el a termelési do,f ' -hókról, vagy korábbi példával élve az, importárak támogatásáról. 1974 óta minden esztendőben a megtermelt nemzeti jövedelemnél nagyobb összeget, értéket használtunk fel belföldön. Ezt a többletet valakinek forintban is finanszíroznia kellett. Az a valószínű. hogy újabban a gazdasági egyensúly belső feszültségei mellett a külgazdasági egyensúlytalanság is begyűrűzik a költségvetésbe. A fizetési mérleg tételei Egy-egy esztendő külkereskedelmi mérlegében képződő passzívumokat ki kell egyenlíteni. Felhasználható erre az idegenforgalom, a tranzitszállítás devizabevételeinek és -kiadásainak a többlete, az általunk nyújtott állam- és céghitelek konvertibilis devizában való törlesztése, a nemzetközi pénzpiacon felvett finánchitel s az ott jegyzett állam- kötvény. Az évről évre ismétlődő, s egyúttal halmozódó külkereskedelmi pasz- szívum a felvett finánchitelek révén olyan államadóssággá alakult át, amelynek összegét a kamat is növeli. A folyó fizetési mérleg akkor tekinthető rendben levőnek, ha a tartozások esedékes kamatát és törlesztéseit kifizetjük. Erre a célra természetesen a „láthatatlan” bevételek és a külkereskedelmi mérleg esetleges aktívuma is felhasználható. Nyilvánvaló, hogy amíg nemzetközi árucsere-forgalmunk nem produkál aktívumot, addig a törlesztés és a kamatfizetés csak hitel- felvétellel teljesíthető. A külgazdasági egyensúly szó szerinti értelemben vett javításának az lenne a feltétele — s ennek realitása nagyon távoli —, hogy az esedékes törlesztéseket és kamatokat teljes egészében saját forrásokból, külkereskedelmi aktívumból fizessük. Garamvölgyi István Információ buborékban A Központi Fizikai Kutató Intézet — a Magyar Optikai Művekkel együttműködve — a világ vezető műszaki nagyhatalmaival csaknem egyidő- ben kidolgozta a mágneses buborékmemória előállításának technológiáját. Képünkön: a mágneses buborék- memóriában lejátszódó alapfolyamatokat gyorsfényképező berendezés segítségével vizsgállak. Az előtérben a buborékmemória kivetített képe látható. (MTI fotó — Tóth Bálint felv. — KS) Mitől szalon a gyorstisztító, ha nem az? - A jó szolgáltatás jó politikai közhangulat — Országosan jó, de jó-e az országos; Á szolgáltatás fejlődése Heyes megyében Furcsa kérdéseket tettek fel a keddi, tegnapi megyei tanácsi végrehajtó bizottsági ülés résztvevőd. Többek között olyat, hogy: mitől szalon a gyorstisztító, ha nem az: várható-e, hogy az új kormányrendelet, a kisipar, a szolgáltatóipar fejlesztésére lényegi, minőségi változást hoz a szolgáltatásiban; ex- tenzív, vagy intenzív fejlesztésre van szükség Heves megye szolgáltatóiparának fejlesztéséhén? Ám ha jól be- legoijdolunk, egyáltalában nem is furcsa kérdések ezek. amelyeket annak kapcsán tettek fel a végrehajtó bizottság tagjai, hogy a tanács ipari osztálya előterjesztésében megvitatták az elmúlt ötéves terv e téren elért eredményeit, s szót ejtettek a gondoktól, a tervekről is. Közismert, többször megfogalmazódott, hogy 1981-ben jelentősebb életszínvonal- emelkedéssel aligha lehet számolni. A fő feladat az elért színvonal megőrzése és a lakosság életkörülményeinek javítása. Ki vonhatná kétségbe. hogy az életkörülmények alakulásában, ha nem is a legdöntőbb, de mindenképpen alapvető szerepe van a szolgáltatások helyzetének. Nem túlzás azt mondani, hogy a jó szolgáltatás egyben jó politikai közérzetet is jelent, és fordítva, a szolgáltatásnak a lehetőségektől való. elmaradása alaposan fölborzolja a kedélyeket. Illúzió lenne természetesen azt várni és tervezni, hogy a szolgáltatások fejlesztése mindig megelőzze az igények alakulását, de azt joggal meg lehet követelni, helyes intézkedésekkel, határozatokkal szolgálni, hogy a lehetőségek legalábbis megközelítően szinkronban legyenek az igényekkel. Nos, éppen ezért és a lehetőségek vizsgálatáért került a tanács végrehajtó bizottsága elé az elmúlt ötéves terv e téren elért megyei eredménye. Joggal állapít- , hatták meg és elégedetten hogy Heves megyében az el- rhúlt ötéves terv során a szolgáltatóhálózat gerince, a tervezett beruházások döntő többsége megvalósult. A magánkisipar szerepe növeke- kedett a tervidőszak folyamán, részesedésé az árbevételből jelenleg már megközelíti az 50 százalékot. . A textiltisztításban a tervezett beruházások — az egy, egri kivételével — megvalósultak, új gépjárműjavító szervizek épültek és jelentősen emelkedett az. építőipari javítási szolgáltatások teljesítményértéke is. Tételesen — szinte — végigvizsgálva a szolgáltatások legkülönbözőbb ágait, általában is elmondható, hogy az elmúlt ötéves terv ezen a tédinamikus fejlődést hozott Heves megyében. Olyannyira, hogy az országos helyezésben például a szolgáltatások minőségében, az átfutási időbeli jó közepes helyen áll Heves megye. Csakhogy — lehet a nem is kaján kérdést feltenni — köztudott, hogy országos szinten is nyilvánvalóan lemérhető fejlődés ellenére nem kevesbedtek a gondok, igen nagy a szakadék még mindig a szolgáltatás minőA Heves megyei Eger^za- lókon 1901. január 19-én született Valasek József, a magyar forradalmi munkás- mozgalom kiemelkedő harcosa. A közelgő 80. születésnap jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk erről a kiváló forradalmárról, akinek tevékenysége sajnos megyénkben — bár itt született — alig ismert. Nincstelen szülők gyermeke volt. Korán meg kelleti ismernie a nehéz fizikai munkát. Fiatalon került a Nógrád megyei Somoskőre ahol a közeli macskalyuki kőbányában vállalt munkái Sógora segítségével már 1928-ban bekapcsolódott a bányászok kommunista szer vezkedésébe. A kőbánva ahol dolgozol' a magyar—csehszlovák ha táron terült el. Ezt a kedvező lehetőséget használták fel a magyar és a csehszlovák kommunisták arra, hogy kapcsolatot teremtsenek egymással. 1934-től kezdAz „ismeretlen” forradalmár ve Valasek József is rendszeresen átjárt Csehszlovákiába. Bandur Gyula irányításával Baglvasalján, Ka- rancsalján. Somoskőn. Somoskőújfalun kommunista sejteket szervezett. A be szervezett bányamunkásoka rendszeresen ellátta a Cseh Szlovákiából áthozott ma gyár nyelvű sajtótermékek kel. (Munkás. Vörös Mu'" kás stb.l Forradalmi tevékenységé ért 1937 januái’jában letar tóztatták. majd a katona' bíróság börtönbüntetésre ítél - te. Ekkor másfél évi bőr tönt kapott A korabeli jogszolgáltatás embertelenségére jellemző, hoev még ki sem szabadult, amikor a polgári bíróság ugyanezen .vétségéért”, de . más oaras- "afusokrn Vn\7Q+lrnzva '-óra, ‘ svptnt+a ‘ A Kúria ezt a büntetést három évre emelte fel. Végül 1940 novemberében összbünteté- sül négy évre és három hónapra ítélték. A börtönből 1941 áprilisában szabadult és visszatért családjához Somoskőre. A rendőri felügyelet ellenére újra felvette a kapcsolatot a Kommunista mozgalommal. Kommunistaként keresett kapcsolatot 1943- ban a Parasztszövetség földmunkás-szakosztályával. Tervezte e szakosztály helvbeli megalakítását. Ennek érdekében kapcsolatot teremtett a Szabad Szó szerkesztőségével. A Szabad Szóban nevével az 1943. 'úlius 11-i számban találkozunk először. a szerkesztői üzenetek című rovatban. Az újság ez évi október 17-i számából az is kiderül, hogy feltehetően meghívta Somoskőre a- Szabad Szó valamelyik munka társát’. Minden bizonnyá’ ígv i; elő akarta segíteni füldmunkás-szakosztálv be lyi megalakítását. A szakosztály megalakítására azonban még jelenleg nincsenek bízón vftékaink. 1944 végén részt vett a nógrádi bányászok fegyveres szervezkedésében. December közepén csatlakozott a Nógrádi Sándor vezette oarüzánegvséghez A környék felszabadulása előtt sav nappal Abroncsnusztá- nál egv visszavonuló SS- alakulattal vívott tűzharcban esett el. Megérdemelné, hogy szülőfalujában utcát nevezzenek el róla. ür. Szecska Károly sége, mennyisége, lehetőségei és az igények között. Így aztán vakok között félszemű a Heves megyei szolgáltatás?! Ugyancsak felmerült a vitában, hogy bizonyos túlbuzgóság ' tapasztalható az egyes „beruházások” megfogalmazását illetően. Így lesz szalon a cipő javítóból és a gyorstisztító'ból, ahol pedig nemhogy kulturált körülmények között, de gyakorlatilag sehogyan sem lehet megvárni a tisztításra beadott ruhaneműt, vagy a sarka levált lábbelit, amint az pedig egy szalontól joggal elvárható lenne. Sok a. gond még — ahogy kissé fontoskodva szokták megfogalmazni — a szolgáltatás szubjektív oldalával is'. A szolgáltatóiparban dolgozók nagy része — jóllehet ez a kisebbik része — sem magatartásában, sem. munkája minőségében nem szolgálja híven szakmája becsületét, a lakosság szükségleteit. Ami a jövőt illeti, mindezek ellenére, vagy Ha úgy tetszik, mindezekel együtt, mégis optimistáknak kell lennünk, — optimistának bizonyult a végrehajtó bizottság is. Olyan tervek és elképzelések fogalmazódtak meg, amelyek lényegileg meggyorsíthatják e téren is a fejlődést a VI. ötéves terv ideje alatt. S ezeknek egy jelentős része nem extenzív. nem új beruházásokat igénylő, mindinkább a lehetőségeket fölhasználó elképzelések. Néhányat ezekből: a gépjárműjavítás anyagellátásának javításában minden bizonnyal ^óriási segítséget jelent majd az „egyesülés”. Központi anyagellátót szerveznek Heves megyében. amelynek tagjai, illetőleg részesülői a vállalatok, a szövetkezetek mellett a kisiparosok is Vehetnek. Még ez év februárjában Gyöngyösön, márciusában Hatvanban adnak át új gyorstisztító szalont. (?) Ügy tervezik, hogy a kisipar célszerű és ésszerű támogatásával, ú' kisiparos- rétegek bekapcsolásával, tevékenységüknek jelenlegi 60 —70 százalékáról 90 százalék fölé emelkedik az. amit a lakosság közvetlen szolgáltató- sóban végeznek majd." Aligha lehet kétséges, hogy a kisiparosok belépése, új, kisebb szövetkezeti egységek szervezése, ezek konkurrenciája, kihat majd a lakosság és a szolgáltatók kapcsolatára, — a lakosság javára. A szolgáltatás politika. — fogalmaztuk meg bevezetőben. A zárómondat sem lehet más: a jó szolgáltatás jó politika. Gyurkó Géza íMmkM® 1981. január 14., szerda
