Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

Zavarok, hiányok az egyensúlyban HÁROMSZÁZEZER FORRÖVÍZTÁROLÖ AZ NDK-NAK. A Hajdúsági Iparművekben át­adták a háromszá -'ezredik . forróvíztárolót az NDK-beli Hein electric háztartási készülé­keket forgalmazó külkereskedelmi vállalatnak. A téglási gyár 1968 óta szállít bojlereket az NDK-ba. Az iparművek jelenlegi termelésének mintegy nyolc százalékát exportálják a Német Demokratikus Köztársaságba ahol a forróvíztárolók folyamatos érkezése a la­kásépítési program megvalósításának előfeltétele is. A háromszázezredik villanybojlert a Hajdúsági Iparművek kollektívája egy NDK-beli több gyermekes munkáscsaládnak aján­dékozta. (MTI fotó— Tarkanyi Béla felv. — KS) . .mindig hű leszek!” Fegyelmezetten teljesítették kötelességüket Ünnepi munkásőr-egységgyűlés Egerben 1. Az egyensúly különféle szóösszetételeiben a hetvenes evek eleje óta minden jelen­tősebb gazdasági dokumen­tumban szerepel: „A nép­gazdaság tartós belső és kül­ső egyensúlya érdekében.. (IV. ötéves tervj ...„javítani kell a népgazdaság belső és külső egyensúlyát...” (V. öt­éves terv). A VI. ötéves terv irányelveiben, amelyet az MSZMP KB novemberi ülé­sén fogadott el, ugyancsak bőven találhatók ilyen jelle­gű tartalmú utalások: ...ki­egyensúlyozott fejlődés..., egyensúlyt javító fejlesztések .. .a külső egyensúlyi helyzet javítása. Nem állapot — tendencia! A gazdasági egyensúly — tartalmát tekintve — össze­tett és gazdag fogalom. Lé­nyege így összegezhető: a társadalmi újratermelés fo­lyamatainak — termelés, el­osztás, csere, felhasználás — harmóniája. Tökéletes össz­hang persze nem létezik, mert az újratermelés folya­mat, mozgás, változás. A gazdaság fejlődése — miköz­ben megszüntet kisebb-na- gyobb egyensúlyzavarokat, egyidejűleg újabbakat hív létre. Az egyensúly nem ér­telmezhető statikusan, nem érvényes az újratermelés, a gazdasági fejlődés minden pillanatára. Legkisebb idő­egysége az esztendő, sőt nor­mális körülmények közepet­te az is megengedhető — a hatvanas évekre általában ez volt a jellemző —, hogy egy- egy középtávú tervidőszak egészében érvényesítsük a kiegyensúlyozott fejlődés kö­vetelményeit. Évek óta folyamatosan növekszik az igény az épí­tőipari szolgáltatások iránt, mind többen keresik a ja­vításra, karbantartásra vál­lalkozó szakembereket. Ezért is szerepel az építőipari szö­vetkezetek VI. ötéves ter­vében, hogy a megyeszékhe­lyeken. s később a nagyobb városokban Í6 ügyfélszolgá­lati irodákat nyitnak, ahol tanácsadástól az OTP-ügy­intézésig egy helyen talál­hat mindent a megrendelő. Heves megyében a szolgál­tatók élen járnak ezzel az országos programmal. Már 1979-ben megszervezte az UNISZERV Ipari Szolgáltató Szövetkezet Egerben a la­kásszerviz gyorsszolgálatot, amelyhek tavaly 3800 ügyfe­le volt, árbevétele pedig megközelítette a 6,5. millió forintot. Kárpitos, üveges, víz- és villanyszerelési mun­kák s egyéb építőipari ja­vítások mellett már elvégzi - a gyorsszolgálat a bútorok garanciális javítási munkáit is. Ugyanilyen tevékenységet végző lakásszerviz gyorsszol­gálat kezdi meg a munkát Több ufítös Növekedett az újítási kedv az Ózdi Kohászati Üzemek­ben. Különösen örvendetes, hogy az elmúlt évben már nemcsak a beadott és elfo­gadott újítások száma emel­kedett, hanem jelentősen nőtt az ésszerűsítésekkel megtakarított forintok szá­ma is. Az év végi gyors számvetés szerint az észak­magyarországi nagyüzemek­ben 1980-ban. a korábbi év­hez viszonyítva, mintegy há­romszázzal több. összesen háromezer-hatszáztíz újítást adtak be. Az elfogadott és bevezetett újítások száma még ennél is nagyobb arány­ban — négyszázzal — nőtt. Az ésszerűsítésekből eredő megtakarítás összege ugyan­akkor az 1979. évi hatvan- viétmillió forintról százhu- fr.cwhstmdllió forintra emel­kedett. Az utóbbiból következik — megsem felesleges hangsú­lyozni —, hogy a magyar gazdaságnak a múltban is voltak egyensúlyzavarai, de azokat néhány esztendő alatt képes volt leküzdeni, tompí­tani; a gazdaságban egy-egy középtávú tervidőszakon be­lül az egyensúlyi követelmé­nyek, tendenciák uralkodtak. Ezzel szemben a IV. és az V. ötéves terv időszakát külön - külön és eg3'üttesen is az egyensúlyhiányók állandósu­lása. sőt akkumulálódása jel­lemezte. Mitől s hogyan borult fel a magyar gazdaság — ten­denciájában — egyensúlyi helyzete? A kérdés csak lát­szólag felesleges. Az utóbbi években ugyanis túlzott egy­oldalúsággal többnyire az ex­port fokozásának, a külgaz­dasági egyensúly javításának feladatát hangsúlyoztuk, s ezzel akarva-akaratlanul azt sugalltuk, hogy ebben a ve- tülelben — külgazdasági ér­telemben — jellemző az egyensúlyhiány. Pedig ez csak követelmény. Eredendő­en és elsőként a gazdaság belső egyensúlya borult fel. A gazdaság belső egyen­súlyának, az egészséges és megalapozott fejlődésnek leg­főbb kritériuma az, hogy az összes belföldi felhasználás értéke ne haladja meg a bel­földi termelés, a nemzeti jö­vedelem reálértékét. A het­venes évek kezdetéig ennek a követelménynek általában eleget tettünk: 1968—1973 között például három eszten­dőben a megtermelt nemzeti jövedelemnél valamivel töb­bet használtunk fel. 1969-ben és 1972-ben és 1973-ban vi­szont annál kevesebbet. Hat év átlagában és az egész idő­szakban a nemzeti jövedelem áprilisban Hatvanban, a Horváth Mihály úton is. A szövetkezet szervizkocsijait URJi-készülékekkel szerelik fel, hogy munka közben is hívhatók legyenek. Megszer­vezik az úgynevezett álta­lánydíjas rendszerben dolgo­zó szolgáltató iparosok háló­zatát olyan szakemberekből, akik munka után, hétvége­ken is vállalnak javításokat. Néhány hete újsághír ad­ta tudtul, hogy Marezis Ju­liannát a magyar szakszer­vezetek XXIV. kongresszu­sán a SZOT tagjává válasz­tották. A bejelentés — családja, ismerősei számára mondott többet. Azoknak okozott meglepetést, akik tudták a fiatal egri lányról, hogy va­lójában sohasem vágyott, ké­szült különösebben a politi­kára, a közéleti szereplésre; egyszerűen csak a minden­napi munkát szereti. Élvezi azt, amit csinál, boldog, hogy kereskedő akkor is, ha a pá­lya meglehetősen fárasztó. Zokszó nélkül „csereberéli" reszortját a boltban nemcsak naponta, hanem olykor akár óráról órára is, ha a forga­lom, a szükség úgy kívánja. Hol beül a pénztárba, hol meg a foghíjas polcokat, gondolákat töltögeti, vagy éppenséggel a pult mögé áll. Esetleg a raktárban, az ud­varon segít... Amellet, hogy kiváló dol­gozó, igaz: a cselekvőkészsé­ge a mozgalomban sem hagy­ja nyugton. Immár másod­szor is vezetőségi tagja a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eg­ri KISZ-alapszervezetének. A „Bástya” ABC-áruházban meg — ahol egyébként ta­nulókora óta dolgozik — több mint négy esztendeje szakszervezeti bizalmi. No. de hát. többről szó sem volt! — emlegetik, körülötte talár még ma ifi. lén\egeben fedezte a gazda­ságfejlesztés es a fogyasztás kiadásait. Az egyensúly irányába ha­tó tendenciát 1974-ben ellen­kező előjelű es tartósnak bi­zonyuló irányzat váltotta fel. Abban az esztendőben a cse- rearányromlás miatt nemzeti jövedelmünk alig-alig gyara­podott. Ennek ellenére a la­kosság fogyasztása mintegy 7. a nettó felhalmozás több mint 30 százalékkal, az összes bel­földi felhasználás* pedig csak­nem 13 százalékkal emelke­dett. .1974 és 1979 között az összes belföldi felhasználás — tehát a fogyasztás és a felhalmozás — összege majd 220 milliárd forinttal halad­ta meg a hat év alatt meg­termelt nemzeti jövedelem értékét. Fogyasztás­felhalmozás A gazdasági egyensúly alapvető követelményét — a nemzeti jövedelem és a bel­ső felhasználós összhangját — nemcsak a végösszegekben kell érvényesíteni, hanem a fogyasztás és a felhalmozás egymás közötti arányában is. Több évtizednyi tapasztalat bizonyítja, hogy a kiegyen­súlyozott fejlődést szolgáló kb. 75:75-ös fogyasztás-fel­halmozás arány módosulása, a felhalmozás túlzott növe­kedése az egyensúlyi helyzet szempontjából is hátrányos. Egyebek között azért, mert a felh.: .,nozás importigényes: a beruházási és készletezési csúcsok mindig külkereske­delmi passzívumot okoztak. A felhalmozás aránya — hol a készletek, hol a beruházá­sok gyors növekedése követ­keztében — 1978-ig 30 szá­zalékra módosult, s ez a kül­gazdasági egyensúlyt is ron­totta. A felhalmozás 1975-ben 12, 1977-ben 11, 1978-ban 25 százalékkal nőtt, ezekben az esztendőkben a külkereske­delmi passzívum is jócskán emelkedett. A most záruló tervidőszakban a gazdasági növekedés majd minden te­rületén — nemzeti jövede­lem, ipari termelés, a lakos­ság fogyasztása — a terve­zettnél kisebb mértékű az előrehaladás, a beruházási előirányzatot viszont megkö­zelítjük. ami azt bizonyítja, hogy az állandósult egyen­súlyhiánynak ez az egyik epicentruma. Garamvölgyi István Hitetlenkedve kóstolgat­ja váratlanul magas tisztsé­gének ízét. csodálkozik bi­zony az utóbbi hónapok tör­ténetén Julika is. Nem egy­könnyen szokik a gondolat­hoz, hogy máról holnapra több lett, sokkal több. — Amikor nyugdíjba vo­nult őszülő kolléganőm he­lyébe választottak társaim bizalminak — vallja kissé zavartan az üzletben, ahol beszélgetünk — az is rop­pant nagy tisztség volt ré­szemre. s érezhetően: hatal­mas felelősség! Elég sokan — most például, a tanulók­kal együtt már majdnem hatvanon — dolgozunk együtt, s ennyi ember között nem könnyű igazságot tenni még az egyszerűbb, minden­napi kis gondok, problémák esetében is, főleg pedig a béremeléseknél, jutalmazá­soknál, segélyezéseknél. Ne­kem pedig — ugye? — állást kell foglalnom, tőlem segít­séget várnak szinte minden ügyben. Mit szólnának, ha nem osztoznék, mondjuk, a politikai oktatások szervezé­sén,, húzódoznék egy-egy elő- előadástól. magukra hagy­nám a vezetőimet a közös összejövetelek, megemléke zések, a nőnapi ünnepségek ’’agy a hagyományos brigád- kirándulások rendezésében Vagy. történetesen kimara nék a kismamák, a betege meglátogatásából? Szóvá mi tagadás, örültem, hogv többé-kevésbé sikerült elő­döm örökébe lépnem, s tá­lán nincs nagyobb baj a A hagyományoknak meg­felelően, az új esztendő első hónapjaiban adnak számot felkészültségükről, felada­taik teljesítéséről a munkás­őrség tagjai. Az epri Láng Sándor munkásör-zászlóalj személyi állománya vasár­nap ünnepi egységgyűlésen vonta meg az elmúlt esz­tendő mérlegét. Az esemé­nyen részt vett Schmidt Re­zső, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára, Ambrus József, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese. dr. Varga János, a városi tanács el­nöke, valamint Anatolii Petrovics Eszaulov. a hazánk­ban ideiglenesen tartózko­dó szovjet hadsereg egyik alakulatának képviselője. Ott voltak a város több üze­mének, vállalatának, .vala helytállásommal. Ám, ami­kor a KPVDSZ Heves me­gyei Bizottságába is bevá­lasztottak a nyáron, aztán ősszel az SZMT küldöttérte­kezletére, majd szakmánk, most a télen pedig a SZOT kongresszusára hívtak: ki­csit már inamba szállt a bá­torság. Felismertem: nem­csak élményeket jelentenek ezek az életemben, hanem bizony újabb munkát. S úgy hittem akkor, hogy a szokatlan munka meghalad­ja majd a képességeimet, az energiámat. .. Csupán azóta kezdek jobban magamhoz térni, mióta megtudtam, hogy februártól öthónapos szak- szervezeti iskolára küldenek. Mert meggyőződésem, hogy így már lényegesen köny- nyebb lesz később! Nem titkolja kevés moz­galmi gyakorlatát, fiatalos őszinteséggel elárulja, hogy szőkébb területén kívül alig ismeri a szakszervezeti éle­tet. A kilátásba helyezett pesti tanfolyam azonban már most lelket önt belé, kezdi nagyobb magabiztos­sággal felvértezni. Már tervezgetni is mer egy sor elképzelése van a későbbi munkára. Feltétlen-’l szeretne kilépni a megsz ott mozgáskörből, az a cé i, hogy alaposabban me -merje az egész megy zakmát, s élénk kapcsolatot tartson az SZMT-vel is. Egyre jobban . tisztában van a SZOT-tagsággal járó fele­lőséggel, s ha már ekkora bizalmat kaputt, nem akar mint a társ-fegyveres erők vezetői* s köszöntötték az ünnepségen a munkásőrök megjelent hozzátartozóit is. A városi munkásőr-zászló- alj szolgálati feladatainak végrehajtásáról', a személyi állomány politikai és mun­kahelyi tevékenységéről, az idősebb és a legifjabb mun­kásőrök önképzéséről, il­letve a harckiképzésben el­ért eredményeiről Kovács László parancsnok számolt be. Mindenekelőtt kiemelte, hogy az egri zászlóalj tagjai fegyelmezetten teljesítet­ték kötelességüket, helytáll­tak a kiképzésben, a munka­helyükön, s példamutató szorgalommal vettek részt a különböző társadalmi meg­mozdulásokon, az önként vállalt országépítő- felada­tokban. Jelzi mindezt az is, hogy a zászlóalj több tagja érdemelte ki az országos, a (Fotó: Szántó György) csalódást okozni választói­nak. — Elsősorban, persze, csak kereskedő akarok lenni — mondja szerényen —, s ter­mészetesen itt, ebben az eg­ri kis áruházban, ahol dol­gozom. Abban a kollektívá­ban, amely már ötször szol­gált rá a „Vállalat kiváló brigádja” címre, s ahol ma­gam is kitüntetést kaptam. Miol megbecsülnek, s ahol -n is szeretek mindenkit... \ többit: mellette vállalom. 8 nagy-nagy boldogságot je­lentene, ha sikerülne min­den; amit a fejembe vet­tem ...! Gyóni Gyula megyei, illetve a városi munkásőr-parancsnokság ki­tüntetését, oklevelét, jutal­mát. A Láng Sándor munkásőr- zászlpalj személyi állomá­nyát kedves figyelmességgel köszöntötték az úttörők, s az élenjáróknak virággal ked­veskedtek. A megható pilla­natok után került sor a ki­tüntetések átadására: a zászlóalj legjobb szakasza címet, a vele járó oklevelet és á vándorzászlőt a Gérecz Géza parancsnoksága alatt tevékenykedő második sza- szakasz érdemelte ki. A szo­cialista versenymozgalom- ban elért eredményeik alap­ján Kiváló Munkásőr jel­vénnyel tüntették ki Czibe- re Sándort, Danyi Bélát, Fe- renczi Istvánt, Kakuk Imrét, Kovács Ferencet, Oláh Já­nost, Pálok Lajost, Rapcsók Ferencet, Seres Miklóst, Szarka Józsefet, Szigeti Já­nost, Tarnóczi Mihályt és Nagy Lajost, öten megkap­ták a Kiváló Parancsnok ki­tüntető jelvényt, a vegyvé­delmi, illetve a híradó szakalegység pedig magas elismerésben részesült. A több évi becsületes munká­jukért a Szolgálati Érdem­érem 20 éves fokozatát kap­ta Szvercsók Sándor és Ve­réb Gergety. A 15 évi szol­gálatért járó fokozatot 18­an, a 10 évre járót 18-an kapták meg, 19-en .pedig a Munkásőr Emlékérmet és emléklapot vehették át. A kitüntetett munkásőrö­ket, a zászlóalj személyi ál­lományát, valamint a lesze­relő, illetve tartalékállo­mányba vonulókat az ün­nepi aktus keretében köszön­tötte Schmidt Rezső, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, majd az ifjú ‘munkásőr- jelóltek eskütételére került sor. A hűségesen őrzött fegy­vert Morcsányi Sándor adta át a legifjabbak képviselő­jének, Salamon Józsefnek, aki ígéretet tett, hogy — mint az eskü szövegében is felhangzott — „társaimmal együtt a proletár interna­cionalizmushoz, a nemzetkö­zi munkásosztály vörös zász­lójához mindig hű leszek...!” Az ünnepi munkásőr- egységgyűlés az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be. 1981. januai IS., kedd Bővítik az ügyfélszolgálatot Lakásszerviz Hatvanban is Kereskedők bizalmával A SZOT új tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents