Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

A mozdulatok nyelvén A ,,Chile" pantomim részlete Á hét VITATHATATLAN: elfá­radt, elszürkült A hét, a te­levízió heti politikai maga­zinja. Elszürkült, gyakran volt unalmas, témái érdek­telenek és minden bizonnyal meredeken lefelé „tört” a nézettségi indexe is. A hét műsorai iránt a mégis meg­megújuló érdeklődés nem­csak azt bizonyította — és igazolta is netán? —, hog> e terjedő szürkeségben Is voltak természetesen kitűnő bel- és külpolitikai riportok, olyan izgalmas témák, ame­lyek valóban érdeklik, fog­lalkoztatják a nézőt, de azt is, hogy e „műfaj” élte túl önmagul. A politika esemé­nyei. kommentatív tálalásuk, a képernyőn lezajló viták, a hazai és a nemzetközi élet „kulisszatitkai” változatlanul érdeklik az embereket. Sőt: még inkább megnőtt az ér­deklődése a nézőnek e kér­dések iránt és mind maga­sabb szintű, szélesebben in­formáló, ugyanakkor árnyal­tabb tájékoztatást várt A hét műsorától is. Mondhatnám és írhatnám: A hét maga nevelte közön­sége kezdétt túlnőni neve­lőjén. Meg kellett, illetőleg meg kell újulnia e népszerű politikai műsornak, amely már létével is példásan iga­zolta, hogy a legfőbb főidő­ben — vasárnap este — is léhét népszerű, bármely úgy­nevezett szórakoztató műsor­ral is a versenyt bátran és Szövetkezeti dalosok # r I et ét f es pavakorok találkozója Az idei Bartók- és a jövő évi Kodály-centenárium al­kalmából a termelőszövet­kezetek. a fogyasztási szövet­kezetek kórusai számára 1981-ben újabb lehetőség adódik a zenei hagyományok ápolására, továbbfejleszté­sére, a szövetkezeti dalosok tapasztalatcseréjére. A Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa és a Kórusok Orszá­gos Tanácsa a szövetkezeti dalosoknak és a pávakörök- nek országos találkozót hir­detett, Az országos szövetkezeti dalos találkozó területi be­mutatóira március 7—á-án Tamásiban, március 21—22- én Debrecenben, április 11— 12- én Kecskeméten és ápri­lis 25—26-án Tatán kerül sor. A VIII. országos szövet­kezeti daloslalálkozó június 13— 14-i szolnoki fináléjára a területi bemutatók leg­jobbjai kapnak meghívást. A szövetkezeti pávakörők második országos találkozó­jának minősítéssel egybekö­tött területi vetélkedőit már­cius 28—29-én Gyöngyösön, április 5-én Püspökladány­ban, május 2—3-án Baján, május 16—17-én Kaposvá­rott és május 23—24-én Aj­kán rendezik meg. Az orszá­gos bemutató színhelye: jú­nius 20—21., Egér. Mind a két találkozó győztéset nívó­díjban részesülnek. Fazekas márkabolt A termékéiről immáron világhírű mezőtúri fazeka­sok népművészeti háziipari szövetkezete, a Népművé­széti Vállalattal közösén márkaboltot nyit az idén Budapesten, a Lenin körút 84. szám alatt. A reprezen­tatív üzletben kizárólag a mézőtúri alkotók, népművé­szek kerámiáit árusítják majd. Több mint harminc­féle nagykunsági, tatai és bajai motívumokkal díszí­tett tál. kancsó, tányér stb. között válogathatnak az ér­deklődők. Az új üzletet még az év első felében megnyit­ják. &MbüM* 1061. január 13„ kedd sikerrel felvevő, politizáló programot adni. Most vasár­nap új szignál, új főszer­kesztő — Hajdú János ve­zette be azt a régen várt, megújulási folyamatot, amely már elodázhatatlan volt, de amely nyilvánvalóan csak hetek múltán válhat majd .a néző számára is olyan réginek és megszokott­nak, mint megszerette és egyben olyan megújultnak, mint már régen kívánta. TANÁCSOT mindig könnyű adni. miért ne te­hetné inég ezt a tévékriti­kus is. Még akkor is, ha tanácsa jelesen nyitott aj­tót döngethet: javítani kell a belpolitikai riportokat! Felzárkóztatni a nemzetközi élet magas színvonalú, válto­zatos programjai mellé. Még akkor is ez a tanács, ha nyilvánvaló, hogy egy béké­sen építő ország minden­napjai szerencsére nem szol­gálhatnak olyan sajnálatos, de kétségkívül izgalmas ri­porttémákkal. mint Irak és Irán konfliktusa, vagy a drámai salvadori helyzet... . .. még akkor is ez a ta­nács. ha nyilvánvaló, hogy manapság még mindig köny­Megjelent januári Debrecen két nagy szülöt­tének emlékét idézi fel az Alföld januári száma. Száz éve született Medgyessy Fe­renc, az egyik legnagyobb magyar szobrászművész Deb­recenben. Kőszobrainak elemzésére László Gyula vál­lalkozott. Kádár Zoltán, az ókor örökségét vizsgálja Medgyessy művészetében. Sz. Kürti Katalin pedig Medgyessy hagyatéka Deb- recenbenben című tanumá- nyában számos ű.) 'adalékkal gazdagítja a város és a nagy művész kapcsolatát. Rendkívül gazdag az Oláh Gábor blokk is, dé koránt­Az alakuló népi demokrá­ciák egyik fontos feladata volt. hogy rendezzék egymás közötti és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyukat. A ren­dezést évszázados ellentétek, a polgári nacionalizmus, a nemzetiségi viszály és a ha­tárvidék nehezítették. Ma­gyarország és Csehszlovákia között 1945—40-ban a szlo­vákiai magyar kisebbség em­beri és állampolgári jogainak korlátozása s az új sebeket osztó kitelepítések okozták a feszültséget. Magyarország és Románia között az erdélyi magyarság helyzete s az Er­délyre vonatkozó igények miatt keletkeztek nézetelté­rések. Lengyelország és Csehszlovákia között szintén területi konfliktusok lassítot­ták a jószomszédság kialaku­lását. A Balkánon a macedón területek hovatartozandósóga maradt lezáratlan. Trieszt és a szlovén tengerpart pedig ezért váltott ki hosszadalmas diplomáciai csatározást és vi­tát. mert egy .észét a ju­goszláv partizánok, más ré­szét a nyugati szövetséges csapatok szabadították fel, s mind Olaszország, mind Ju­goszlávia igényt tartottak rá. A határkérdéseket az érin­tettek 1945—47 között egy­más közötti tárgyalásokon rendezték, illetve a békeszer­ződésben zárták le. 1945 má­jusában Lengyelország visz- szaadta Csehszlovákiának a gazdaságilag értékes Teschen vidékét, amelyet a müncheni egyezmény után foglalt el. Júniusban a csehszlovák és a szovjet kormány állapodott nyebb szóra bírni egy nyu­gati diplomatát, s azzal akár konfrontáli is, mint belpolitikai életünk vala­mely prominens szemétét, s azzal akár még vitázni is. Nem a merészség — az ér­telmes és célszerű merész­ség, pontosabban: a bátor őszinteség — híján, hanem inkább magunk (az újság­írókra gondolok) rossz be­idegződései, önmagunk sok­szor értelmetlen cenzúrája miatt. Amiatt, hogy sokunk nem tud tiszteletet meg- adóan, de határozottan, egyet nem érteni riportalanyával, ha annak nincs igaza, és persze amiatt is, hogy a ri­portalanyok egy része meg­sértődik. ha a nagy nyilvános­ság előtt nincs igaza. MINDENESETRE kíván­csian várjuk A hét követ­kező heti műsorát. Műsort írtam, s nem véletlenül. A jó és izgalmas riportok, pár­beszédek m ú alkotás érté­kűek és soruk egy óra alatt is áttekintést adhat hazánk s a világ dolgairól. Es nem is egy heti értékkel és mér­tekkel ... az Alföld száma sem kritika nélküli, Varga Lajos Mórion Oláh Gábor költészetét értelmezi. Fülöp László pedig a regényíróról közöl jegyzeteket, melyek sok kritikai megállapítást is tartalmaznak. Imre László az Oláh Gábor problémákat Tóth Endre nemrég megje­lent monográfiája alapján idézi fel. Kiadatlan Oláh Gábor vernek gazdagítják az összeállítást. - Közli a januári szám Ko­csis István A megkoszorú­zott című monodrámájának első részét, mint ismeretes, á monodráma Jászai Mari­ról szól. , meg abban, hogy Kárpát-Uk- rajna egyesül Ukrajnával. Erdély kérdésében a Külügy­miniszterek Tanácsa döntött, mint említettük. Magyaror­szág, Románia és Bulgária határairól a békeszerződések rendelkeztek. Macedónia nagy része Jugoszláviához került, Trieszt az olasz békeszerző­dés értelmében szabad város lett, amelynek sérthetetlensé­gét az ENSZ szavatolta, de a jugoszláv—olasz ellentétek miatt élére a Biztonsági Ta­nács soha nem tudott kor­mányzót állítani. (A Trieszt és környéke közötti viták egészen 1954-ig eltartottak.) A háború utáni években a balkáni országok találták meg viszonylag a leggyor­sabban egymással a megfe­lelő hangot. Ebben nemcsak az játszott közre, hogy itt a társadalmi-politikai változá­sok radikálisabban mentek végbe, mint másutt Kelet- Európában, s politikailag föbbé-kevésbé hasonló plat­formra kerültek, hanem az is, hogy a kommunista pár­tok között is harmonikusabb volt a viszony. Dimitrov ve­tette fel annak a gondolatát, hogy a balkáni országoknak a hagyományos államközi kapcsolatokon túl szoros szö­vetségre kellene lépniök egy­mással, s államszövetségbe kellene tömörülniök. Jugoszlá­via és Bulgária között már 1944 végén, 1945 elején tár­gyalások folytak az inten?-’ ebb együttműködés, és öderáció kérdéséről. Jalta ban azonban a nyugati nagy­hatalmak szót emeltek eile­Közgazdasági könyvújdonságok 1981-ben A gazdaság különféle te­rületein dolgozók munkáját számos könyvúidonság meg­jelentetésével segíti ez évben is a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Az új termékek, az új ter­melési és- szervezési eljárá­sok bevezetéséhez és elter­jesztéséhez szolgál elméleti- gyakorlati ismeretekkel Per­laki Iván műve. A tervgaz­daságok egyik központi kér­désköréhez, a bevezetendő új technika hatékonyságának méréséhez nyújt módszertani összefoglalót egy szovjet szerzőpáros: K. A. Jefimov és D. Sít Lvov műve. A szer­vezés-vezetés témakörében jelenik meg Bauer Tamásnak A beruház.ási volumen a közvetlenül irányított terv- gazdaságban című munkája is. Drechsler Lászlónak A ha­tékonyság mérése és terve­zése című kötete elsősorban gazdasági döntéseket előké­szítő közgazdászok, fejlesz­tési és beruházási kérdések­kel foglalkozók körében tart­hat számot érdeklődésre. A világgazdaság folyama­tai iránt érdeklődők a Nobel- díjas svéd Bertil Ohlin köny­vét vehetik kezükbe. Az in- terregionális és nemzetközi kereskedelem című 380 ol­dalas kötet a többi között megvilágítja a gazdasági te­vékenység területi eloszlásá­nak jelentőségét, s részlete­sen elemzi a nemzetköz.l ke­reskedelem és a tőkemozgás mechanizmusát. Káldyné Esze Magdolna a szocialista nemzetközi integráció egyik fontos területén, a termelési szakosítás és kooperáció fejlődését elősegítő, illetve ma még hátráltató tényező­ket elemzi. Nemzetközi koo­peráció — nemzetközi vál­lalkozások című könyvében. Palánkat Tibornak Ä nyu­gat-európai integráció című kötete, a Közös Piac mecha­nizmusával, az elmúlt négy évben bekövetkezett lénye­ges változásokkal, többek kö­zött az olajválság hatásai­val. az egységes valutarend­szerrel Is foglalkozik. ne, s így a tárgyalások abba­maradtak. 1947 nyarán — a kiéleződő nemzetközi hely­zetben — ismét felmerült a konföderáció eszméje. Ju­goszlávia és Bulgária elha­tározták, hogy a két ország közötti árucsere-forgalmat ki­bővítik, egyeztetik a gazda­sági terveket, s vámuniót ve­zetnek be. Sőt, felmerült a föderációnak más délkelet­európai országokra való ki- terjesztése is. A Szovjetunió ugyanakkor úgy vélte, hogy a föderáció megoszthatja a kelet-európai országokat, az imperializmus kihasználhat­ja az ellentéteket, sőt a Szovjetunió ellen fordíthat­ja őket. A föderáció kérdé­sét a hamarosan kirobbanó szovjet—jugoszláv vita vette le végleg a napirendről. Érthető módon a Szovjet­unió először azokkal az or­szágokkal rendezte kapcso­latait, s lépett szövetségre, amelyekkel együtt küzdött a fasizmus ellen. Csehszlová­kiával, mégpe.dig a Benes vezette emigráns kormány­nyal már 1943-ban barátsági és együttműködési szerző­dést kötött, s hasonló egyez­mény aláírására került sor, 1945 áprilisában Lengyelor­szággal és Jugoszláviával. Mindaddig, amíg a békeszer­ződések el nem készültek, a Szovjetunió a Hitler volt szövetségeseivel politikai jel­legű államközt egyezményt nem kötött. Teljesen mác olt a helyzet a nem poli­tikai jellegű megállapodá­sokkal. Amint szövetségesei­nek, úgy volt ellenfeleinek is Belorussziában új hivatá­sos pantomimszínház nyílt ,,Ruh” („Mozgás”) néven. A fiatal kollektíva külföldön is többször szerepelt nagy sikerrel. A dolgozók első össz-szö- vetségi amatőr színjátszói fesztiválján kitüntetést ka­pott színház két alkalommal vett részt a csehszlovákiai A világegészségügyben és a magyar gyógyászatban elő­térben álló kutatói és kli­nikai témákról 33 nemzet­közi és hazai orvostanács­kozást, tudományos találko­zót szervez hazánkban az idén a Magyar Orvostudo­mányi Társaságok és Egye­sületek Szövetsége (MO- TESZ). A kongresszusi irodán ar­ról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy szakmai berkekben a legnagyobb vá­rakozás a fül-orr-gége or­vosok világkongresszusát előzi meg, amelyre egyhetes programmal fővárosunk­ban kerül sor-, júniusban. Erre az eseményre — a ta­valy szintén Budapesten megtartott élettani világ­kongresszushoz hasonlóan — több ezer résztvevő érkezik, erről tanúskodik a MO- TESZ-hez már eddig spk-sok országból küldött érdeklődő levelek, jelentkezési lapok a felszabadulás első percé­től kezdve talpraállásukhoz nagyvonalú gazdasági segít­séget nyújtott. Bár a Szov­jetunióban is komoly ellátá­si problémák voltak, mégis nagy mennyiségű gabonát, kukoricát, ipari nyersanya­got, szenet, nyersolajat, ben­zint stb. szállított nyugati szomszédainak. Ugyanakkor természetesen vásárolt is, el­sősorban * iparcikkeket. A szovjet kormány 1947-ig szinte valamennyi kelet-eu­rópai országgal kötött keres­kedelmi és kölcsönös áru- szállítási egyezményt. A gazdasági kapcsolatok mellett szinte a felszabadu­lás első pillanatától kezdve rohamosan épültek ki a kul­turális együttműködés csa­tornái. Mindenütt baráti tár­saságok alakultak azzal a céllal, hogy megismertessék a Szovjetunió népeinek kul­túráját, szokásait. Kulturális delegációk, művészegyüttesek váltották egymást a fővá­rosokban. A szovjet kultúra, különösen azokban az orszá­gokban, ahol (mint pl. Ma­gyarországon) a háború előtt tiltották terjesztését, a felfe­dezés erejével hatott. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok átfo­gó szövetségi rendszerének kiépítésére 1947 őszétől ke­rült sor. Azért csak ekkor, mert Bulgária, Magyarország és Románia a békeszerződés értelmében csak 1947 szep­temberében nyerték vissza teljes szuverenitásukat, s mert — Csehszlovákiát ki­véve — a hat kelet-európa ország politikailag nagyjából akkor ért hasonló fejlődés szakaszba. A szövetségi rend szer mielőbbi megteremtésé' a nemzetközi helyzet is sür­gette: a hidegháború körül ményei között a szociálist) útra lépő népi demokratikus országoknak egyeztetniök kellett külpolitikájukat, s Brnóban megrendezett nem­zetközi pantomimversenyen. Tudásukról, művészetükről elismerő szavakkal szólt Marcel Marceau, a kiváló francia pantomimművész. A színház nagy tervekkel ké&zül a jövőre. Felújítják repertoárjukat, hazafias és népi motívumokkal kívánják bővíteni műsorukat. tömege. További 17 orvosi találkozónak lesz nemzetkö­zi részt vevő gárdája Ma­gyarországom. Tavasszal pél­dául az általános orvosok tudományos egyesületé, az e terület gyógyítóit tömörítő nemzetközi társasággal kö­zösen, a neurózisok gyógyí­tásáról és a szívbetegek ke­zeléséről rendez szakmai tanácskozást. Ősszel kerül sor a nem­zetközi elektrokardiológiai kongresszusira. amelynek házigazdája a magyar kar­diológusok társasága lesz, témája pedig a korszerű műszerek alkalmazása a szívgyógyászatban. Októ­berben a világ minden tá­járól rákkutató szakemberek jönnek Magyarországra. 1981 a rokkantak nemzet­közi éve, ennek kapcsán a hazai orvos tanácskozások sorát januárban a magyar rehabilitációs társaság V, kongresszusa nyitja még. szorosabbra kellett fűzniük együttműködésüket. A kelet-európai szocialista szövetségi rendszer két lép­csőben épült ki. Előbb — két­oldalú szerződések formájá­ban — azok az államok ren­dezték államközi kapcsola­taikat, amelyek addig még nem tették meg, így Bulgá­ria, Magyarország és Romá­nia. Maid a már népi de­mokratikus országok kötöt­tek ún. kölcsönös barátsági és segítségnyújtási egyezmé­nyeket egymással. 1948—49- re a kölcsönösen megkötött kétoldalú szerződések már átfogták az összes európai népi demokráciát, mintegy 35 egyezményt írtak alá. Ezek kimondták, hogy a szerződő felek közösen lép­nek fel a Németország vagy más állam részéről fenyege­tő fegyveres agresszió ellen, nem indítanak egymás ellén fegyveres támadást, s min­den fontos nemzetközi. így a két országot érintő kérdé­sekben előzetesen konzultál­nak. Emellett gazdasági és kulturális téren szoros együtt­működésre törekszenek, s az egymás közötti érintkezés­ben kölcsönösen tiszteletben tartják egymás függetlensé. gét, szuverenitását, területi sérthetetlenségét, s nem avat­koznak be egymás belügyéi- be. A kétoldalú egyezmények s az átfogó szövetségi rend­szer kétségtelenül stabilizál­ja a térséget, még akkor is, ha a Tájékoztató Iroda ne­vezetes határozata után Ju­goszlávia kivált a szocialista országok közösségéből, s a többiek megszakították vele kapcsolataikat. A szövetségi rendszer megteremtette a feltételét annak, hogy a szo­cialista országok közösen lépjenek fel a nemzetközi politikában, s megvédjék szu­verenitásukat. Vida Istrtö Gyurkó Géza ( MTI) NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (10.) A szocialista világrendszer kialakulása Fül-orr-gége orvosok világtalálkozója Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents