Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
Hírneves; .szőlők, messze határainkon i£. ismertek. Aranyérmes 'oőr terem itt, az Egeiszülát^ • Olaszrizling. A dombqjftin meghúzódó ültet - vényeket, az első hazai májéi művelésű, széles soros /szőlőkként tartják számon, melyeket az 50-es évek második felében telepítettek. Ebből a munkából úttörő feladatot vállalt ProL-aj Lajos, az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinát üzemegységvezetője is. A ma öt- venesztendős szakember a tíz testvér közül szülőfalujában. Egerszóláton alkotott nagyot. — Szólát a háború előtt az István és a Vecsei családok uradalma volt. ahol már akkor is becses növényként emlegették a szőlőt — idézi Prokaj Lajos. — A negyvenes evekben háromszáz holdon foglalkoztak a tőkék művelésével. A rizling pedjg szinte őshonos fajta itt, ami korán jó hírt hozott az egri borvidéknek. Aranysárga színe, kiváló íze és zamata sok ember elismerését váltotta ki. Beleszülettem a szőlőbe. itt, apám földjén. Ezt is választottam egy életre, előbb Kecskeméten, majd Egerben és Budafokon tanultam szőlészetet és borászatot. 1951-ben a Villányi Állami Gazdaságba kerültem, ahol olyan neves szőlészek dolgoztak, mint a ma állami díjas Lakatos András, Katona József és Eifert József. Őket napjainkban is a szakma legjobbjaiként tartják nyilván-. Pártfogásukba vettek, mint érdeklődő, fiatal brigádvezetőt és hamarosan a gazdaság borászati vezetője lettem. Aztán rövid időt töltöttem Badacsonyban Vs. a másik nevezetes történelmi borvidéken, ahol ugyancsak vezető borászként dolgoztam. Ennek ellenere hazavagytam, Hevesbe. Szerettem volna közelebb kerülni a családhoz. Az akkori egri borforgalmi vállalat az ötvenes évek közepétől a város környékén 1200 hold elhanyagolt állami földterületet vett át, hogy új szőlőkkel hasznosítsa azokat. A fiatal szakember ezt megtudta, és kedvező ajánlatot kapott. — örömmel vettem a meghívást és hazajöttem — idézi vissza csaknem negyedszázad emlékeit. — 1957. júniusában érkeztem Szólátra. Azzal a feladattal bíztak meg, hogy háromszáz holdon, itta közeli dombokon levő, rossz minőségű földeken telepítsünk széles soros, magas művelésű szőlőket. Olyanokat, amelyek eddig még nem voltak! Kicsit meghökkentünk munkatársaimmal ezen, hiszen semmilyen szakmai tapasztalatunk nem volt ebben. Csupán annyit tudtunk különböző szakcikkekből és könyvekből, hogy Ausztriában, egy neves szőlősgazda, Lenz-Moser telepített ilyen művelésű szőlőket először Európában. Az irodalmi adatokat felhasználva láttunk munkához.Pataki István volt a vezetőnk, én meg adminisztrátor, üzemszervező és telepítésirányító egy személyben. Nem rettentünk meg az új. nem könnyű, mondhatni, nehéz feladattól. Jócskán kockáztattunk vele. de sikerült! Betonoszlopokat vertünk a sorokba és azokon drótokat húztunk. Persze akkor még nem voltak gépek a telepítéshez, úgy mint ma. így kézi erővel ástuk az oszlopok helyét. A szóláti emberek szeretik a szőlőt, így nem rettentek el a nehéz fizikai munkától, és hitet tettek az újra. Amikor az első hatvan- hektárt eltelepítettük, és láttuk a munka sikerét, szívesen jöttek a folytatások. A kezdeményezésnek hamar híre futott. A hatvanas évek eleién, amikor létrejöttek a nagyüzemek, a korszerű szőlőtelepítéshez Eger környékén és a Mátra alján, sőt az ország más borvidékén is, a szóláti tapasztalatokat használtak-tel. * —- 1962-ben, az akkori f®ldművelődésügyi MinisztéH. sHKülof fal«* U ® #1113» irt rium bemulató gazdaságként jelölte ki a szóláti üzemegységet — emlegeti büszkeséggel Prokaj Lajos. — Azóta is évente nagyon sokan megfordulnak itt, neves hazai és külföldi szőlészek. Hogy csak érdekességként említsem, eljött Ausztriából Lenz-Moser is. amikor megtudta törekvésünket és elismerését fejezte ki az úttörőnek számító munkánkért. 1959-től vezetem az üzemegységet, az. emberektől akkor bizalmat kaptam, s ezt igyekszem megtartani ma is. Az első tíz esztendő után, 1999 maradt á legemlékezetesebb. Fel is jegyeztem magamnak. Szeptemberben kezdtük meg a szüretet. Néhány nap után eső jött, amely kél hétig tartott megállás nélkül egyfolytában Utána ismét verőfényes idő lett, s 'a kezdetben veszélyesnek tűnő rothadás megállt. A napfény szinte csodát művelt, mert olyan jó minőségű szőlőt szedtünk akkor ősszel, melyekre addig soha nem emlékeztek még az öregek sem! A legmagasabb cukorfok ' 25—30 között volt ami kiváló eredmény! Nsn gonddal szűrtük és érleltük ■■■ borokat. Nemsokkal utána. 1971-ben, a Budapesten rendezett borvilágversenyen, az 1968-as évjáratú kékfrankos, olaszrizling. hárslevelű, mus- kát-ottonel, leányka,, és rizlingszilváni vett részt, melyek mind itt Szóláton, az általunk telepített széles soros szőlőkben teremtek. Valamennyi aranyérmes lett. amit ma is szívesen- emlegetnek! Heten kezdtük annak idején, sajnos már kevesen élnek közülük. Munkájukat azonban ma sem, feledem, hiszen Kerékgyártó János, Hegedűs András, Bata József, Hódost István. Nagy Rudolf emlékezetemben vannak. Prokaj Lajos legszebb alkotó éveit itt töltötte a szóláti szőlőkben. Minden ide köti a szülőfaluhoz, ahol jó- ban-rosszban kitartott. — Az általunk telepített szőlőkkel szerzett jó tapasztalatok kisugárzódtak más gazdaságokba, melyeket hasznosítottak. Noha itt már kevés a terület, így újabb telepítésekre már nem sok lehetőség kívánkozik, de mégis újítunk. Üj fajtákat, új (Fotó: Szántó György) telepitésmódokat honositun k meg. melyeket mintagazdaságunk nem nélkülözhet! Lassan három éve már, hogy az egerbaktai üzemegységet is átvettük, ami tovább bővítette munkánkat. Most a nyolcvanas , években közös erővel harminc hektáron telepítünk kékfrankost és. az osztrák Zweigelt fajtát, Eger- baktán pedig száz hektáron szilvát, valamint meggyet. Valamennyit gépi betakarításra tervezünk. Most, hogy múlik az idő. jóleső érzés látni, hogy volt értelme kockáztatni és újat alkotni. Ezt érdemes vállalni a jövőben is, mert bizonyos, hogy lesz eredménye. Elégedett vagyok mindazzal, ami itt történt. Eszembe jut, hogy alig voltam 25 eves. amikor megkaptam a mezőgazdaság kiváló dolgozója címet. Ója! b 25 év múltán pedig nemrég Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesültem. Nem volt könnyű teljesíteni, amit rám bíztak, de a bukjatok ellenére sikerült és nem vallottam szégyent. Ez áll előttem, most a következő évtizedben is, amikor egy fokkal sem lesz könnyebb, mint eddig... Mewtusz Károly Az út kész. de mint - tábla is figyelmeztet: behajtani (ilos. A LÁTSZAT CSAL Ha minden úgy sikerült volna, ahogyan tervezték, akkor Eger városa ma már nemcsak egy új, négysávos úttal lenne gazdagabb, hanem a szóban forgó úton mindkét irányból közlekedni is lehetne. De sajnos, mivel nem minden úgy sikerült, ahogyan tervezték. így egyelőre csak a Felnémet felől érkezőknek szabad ráhajtaniuk az új útra, az ellenkező irányból változatlanul tilos a kocsikázás rajta. A látszat igencsak csal tehát, a késznek látszó út ugyanis még nincs teljesen kész. Ezért lámpa- és táb- laerdőbgn. a völgyhídban, és a délről érkezőknek egyelőre csak gyönyörködniük lehet, vagy ha nem sajnálják az időt és a benzint, akkor a belváros szűk és agyonzsúfolt útvesztőin kijuthatnak ugyan a városból és visz- szafelé kipróbálhatják az új utat. Különösebb csodálkozásra mindezek ellenére sem lehet okunk. Egyrészt, mert nem, ahhoz,sgpktattak hozzá, hogy egy-egy u.t létesítmény határidőre elkészül, másrészt ez a beruházás — szanálások, lakások biztosítása, kisajátítások stb. miatt — valóban sokszor állította nehéz helyzet elé a tervezőket, a beruházókat, a bonyolítókat és a kivitelezőket is. Ez utóbbiak javára még azt is elszámolhatjuk, hogy bár a múlt év októberétől — ha csak egy irányban is — közlekedni lehet az úton. ennek ellenére sem tartottak egyetlenegy álló, vagy ülőfogadást sem az átadás- átvétellel kapcsolatosan. Lámpákból nem lesz hiány. Csak vajon segíteni, vagy bosszantani l'ognak-e?... (Fotó: Szántó György) Ettől persze még a belváros kocsiforgalma' héhV -került ki a káoszból, és bizony mielőbb szükség lenne az új útra. Mert, mint január 8- án a reggeli és a délutáni órákban is láttuk: a gépkocsisor eleje a kórháznál, a vége pedig a színháznál cammogott előre. S hogy meddig kell még az új útra várni? Mint az illetékesektől megtudtuk: már csak néhány hétig. Készülnek a hiányzó járdák, a mellékutcák becsatlakozói és rövidesen felfestik a gyalogos átkelőhelyeken a zebrákat is. A még hátralevő munkák elvégzését — kaptuk végezetül az információt — az , időjáráson kjvül tulajdonképpen semmi sem zavarja vagy hátráltatja, A hír mindenképpen biztató tehát,. Ezt a néhány hetet majdcsak kibírjuk valahogyan. Örömünkbe mindössze annyi üröm vegyült, hogy amikor végighajtottunk az új úton. egyetlen út-, járdaépítővel és zebrafestővel sem találkoztunk. Pedig az idő is szép és kellemes volt. Persze nincs kizárva, hogy a látszat ezúttal is csalt.,, Koós József Túl vagyunk-e a nehezén ? Zórizmmméáwo készülnek Heves megye termelőszövetkezetei Minden huszadik esztendőt lehet annyira szeszélyesnek és kimondottan rossznak tekinteni a mezőgazdaság szempontjából, mint amilyen az elmúlt, az 1980-as év volt — mondja az agrome- teorológus, és mindjárt statisztikai adatokkal, táblázatokkal bizonyítja igazát. Akkor szüret, azaz minden rendben van, mert a valószínűség szerint csupa jó esztendő jón ránk. lágy kenyérrel és szőlővel — sóhajthatnánk fel megköny- n.vebbülten. ha estik az időjárásra kellene gondolnunk. De nem csak arra kell. Másra is. ami jelentősen befolyásolja — talán még az időjárásnál is jobban — a mezőgazdasági termelést. Ez a más a mezőgazdaság köz- gazdasági háttere. Az. a szürke eminenciás, amely láthatatlan kézként, de nagyon is jól érezhetően igazítja a termelőket, orientálja döntéseiket, befolyásolja a termelés egészét. A láthatatlan kéz munkájára ilyenkor. zárszámadás készítése tájékán derül csak igazán fény, amikor a szövetkezetekben megvonják az .elmúlt esztendő gazdasági mérlegét; mit, hogyan és mennyiért termeltünk? Ha a számokat nézzük, akkor az elmúlt esztendő Heves megye mező- gazdaságának látványos esztendeje volt. Ha a termékek tonnáit és a többlettermékek százalékarányait vizsgáljuk. Nézzük hát először ezeket. A búza vetésterülete például 5,7 százalékkal nőtt az 1979. évi szinthez képest, a betakarított termés pedig — nem tévedés — 69 százalékkal emelkedett. A termésátlag csaknem négy és fél tonrja 1 olt, amely tíz százalékkal haladja meg az 1978- as. addigi legmagasabb szinA nagyüzemek kukorica- termelése is jónak mondható. megközelíti az öttonnás termésátlagot. Bár zöldségtermesztésben a rendkívül napfényszegény nyár miatt kisebb volt a termés. a szőlőben nem éreztette annyira hatását — ami a mennyiséget illeti —a rossz idő. A héttonnás terméséi lag állandósult az utóbb' években. Állattenyésztésünk ben lényegében a kitűzöl4 céloknak megfelelő volt a fejlődés, s külön említésre érdemes, hogy tejtermelésben az elmúlt ötéves terv során évente átlag 6—10 százalékos termelésnövekedésről lehetett beszámolni. Tavaly például 9 százalékkal emelkedett a felvásárolt mennyiség az egy esztendővel korábbi színvonalhoz képest. A fejlődés, a növekedés számai tehát megnyugtatóak. Ügy tűnik, túl vagyunk a nehezén, már ami 1980, kedvezőtlen időjárását illeti. Mert hiszen, ha az ismert rossz körülmények között ilyen eredményeket produkált mezőgazdaságunk, akkor aggodalomra semrpi ok. Való igaz. megyénk mező- gazdaságának termelési értéke tavaly 11—12 százalékkal magasabb eredményt jelez 1979-cel szemben. Az azonban már mindenképpen elgondolkodásra kell. hog~ késztesse a nem szakértőt is —, de hiszen az élelmiszerboltokba nemcsak szakértők járnak nap, mint nar vásárolni. « így ez a kérdés a legközebb közügy —. hogy a termelési érték 11—12 szá- retlékos növekedése nem járj együtt a termelőszövetkezeteknél a nyereségtömeg növekedésével. Ez pedig gond. Nem is kicsi gond, hiszel ahhoz, hogy a mezőgazdaság elég húst, zöldséget, tejet, vajat adjon a lakosságnak az élelmiszeriparon keresztül, évről évre meg kell valósítani a bővített újratermelést minden termelőszövetkezetben is. A nyereség- tömeg azonbap nem növekedett 1980-ban az elmúlt esztendőhöz képest. Ennek egyrészt lehet és oka is, hogy a termékek előállítása — a rendkívül nehéz betakarítás, a jóval nagyobb üzemanyagfogyasztás a sárban úszó földeken, a nedves gabonák és kukorica szárítása — aránytalanul megdrágult 1980-ban. Ez komoly és valós ok. De nem szabad arról sem elfeledkezni. hogy a mezőgazdasági termelésbe beépülő árak — energia, vegyszer. műtrágyák, és növényvédő szerek,. alkatrészek — emelkedése sok esetben nem, vagy alig van versenyben a felvásárlási árak emelkedésével. A lényeg tehát az. hogy miközben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyénkben 11 —12 százalékkal növelték termelési értéküket, a termelési költségek körülbelül 17—19 százalékkal nőttek. Szervesen kapcsolódik ehhez a gondolatkörhöz az az adat. amely szerint termelő- szövetkezeteink tavaly 5 százalékkal fordítottak többet beruházásra, mint 1979- ben. Ez az ötszázalékos növekedés is azonban abból a rendkívüli hitelkeretből származik, amelyet novemberben és decemberben helyeztek ki gépvásárlásra. Senkit ne tévesszen meg, hogy az ötszázalékos beruházástöbblet csupán pénzügyileg jelent ötszázalékos növekedést. Valós beruházott javakban — az emelkedő árak miatt — nem jelent több traktort, erő- és munkagépet. Lényegében nem bővült a műszaki háttér. A címben felvetett kérdés " tehát nem csupán újságírói képzelet szüleménye. mert valóban felmerül a kérdés. A hazai lassabb növekedési ütemen belül vajon túl vagyunk-e a nehezén a. mezőgazdaságban? Túl tudja-e szárnyalni mezőgazdasági termelőszövetkezeteink derékhada a nehézségeket? Heves megyében január végén kezdődnek el a zárszámadások. A közős gazdaságok mérlegét az idén minden eddiginél nagyobb gonddal és figyelemmel kell elemezni. A belőlük adódó következtetéseket idejében kell levonni, hogy mind a hazai ellátásban, mind az ország exportegyenlegében oly fontos szerepet játszó mező- gazdaság képes legyen megtartani eddigi dinamikus fejlődési ütemét — amelyet egyébként a tervszámok is előírnak. Szigeth.v András 1981. január 11., vasárna# _ Még nincs kész a „kész“ út
