Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
Az Apollóban kezdődött Avagy: fejezetek a negyedszázados hatvani zeneiskola életéből (Fotó: Szabó Sándor) A Tanácsköztársaság történelmi napjaiban, 1919. július 19-én. hír adja tud- tul a „Hatvani Munkás” egyik hasábján. miszerint egy hét múlva „Gráf Miklós kiváló hegedűművesz. Hubay Jenő volt tanítványa, az Apolló Mozgószinházban hangversenyt ad, s kéretik a közönség a pontos megjelenésre, mert. a kezdés percében az összes ajtók becsu- katnak.” Íme egy hat évtizedes híradás, a hajdani mezőváros, majd nagyközség múltjából, tanúsítván, az eredetet a zenekultúra első zsengéit! Most pedig már negyedszázados fennállását ünnepli a település állami zeneiskolája, amelynek korszerű Balassi utcai épületében tizenhat tanszakon, hu- -*• szonháröm főhivatású szakítanál' csaknem ' háromszázötven növendékkel foglalkozik. Hogy mi történt a hatvan esztendő során? Az alkalmi hangversenytől hogyan ívelt tovább a helyi zenekultúra útja? Hallgassuk meg Böse Tibort, az intézet nemrég nyugalomba vonult igazgatóját, aki mellesleg a város zenetörténetének kutatásával foglalkozik. Dönt a szaktárca — Gráf Miklós hajdani koncertje kuriózum, talán a kezdetet jelzi. Redszeresebb. szervezettebb zenei élet csak az 1930-as esztendőkben bontakozhatott ki városunkban. amikor magánoktatók. sokszor egyéb hivatali munkájuk mellett, oktatták zenére a módosabb szülök gyermekeit, vagy szerveztek hangversenyt. Így tanított zongorát Ángyán Je. nőné. Radnóti Tiborné, hegedűt pedig Radnóti Tibor. a hatvani cukorgyár köz- megbecsülésben álló tisztviselője, akit e munkában később fia követett. Az érdeklődés? Miként régi beszélgetésekre, illetve idevágó följegvzésekpe emlékszem, évente ötven-hatvan gyermek vett akkoriban órákat. De ez az évtized Kocsis Albert Liszt-díjas hegedűm ű- vész személyében olyan muzsikuspályát is elindított, amely világszerte megbecsülést szerzett a magyar zenének. Az oktatás, a koncertélet tekintetében a felszabadulást követő évtized hozott ugyan némi változást, Vály Ilona irányításával munkaközösségbe tömörültek a tanítók, a robbanás- szerű fejlődés lehetőségét azonban csak a szaktárca 1955-ös döntése teremtette meg: ez év decemberétől számítjuk Hatvanban az állami zeneiskola létét __ H őskor P»őze Tibor emlékező szavaiból kiszűrhettük. hogy eléggé göröngyös volt az út kezdete. Se otthon, se hangszer. Az egyre szaporodó növendékeket eleinte a . régi inasiskolában, a fegyveres erők klubjában és a Grassal- kovich-kastélyban tanították a városba települt, vagy Pestről idejáró okleveles tanárok, s az oktatást mindössze három zongora szolgálta.. Ezek is a munkaközösségtől kerültek a zeneiskola szétszórt tantermeibe. A helyi városvezetés azonban hamar felismerte az intézmény jelentőségét, s ahogyan sikerült mind ütőképesebb oktatógárdát szervezni az iskolához, úgy gyarapította, javította vonós és fúvós hangszerekkel a tanítás tárgyi feltételeit. Talán nem érdektelen, ha ide jegyezzük az első kinevezett tanárok neveit: Bán Éva, Ra.ieczki Borbála, Sallai Paula zongorát, Széchenyi Dénesné szolfészt, Illés Antal fafúvóst, Kelé- nyi Tibor rézfúvóst tanított a hőskorban. És velük kell említenünk az univerzális képességű Török Gyulát, valamint az. első igazgatót, F.ördögh Jánost, aki a fővárosban ma is dirigál még egy zenekart. A közművelődésért — Engem alig egy esztendővel az iskolaalapítás után hívtak haza a városi vezetők Jászapátiból, ahol a gimnázium énektanára voltam. Éspedig azon megfontolás alapján, hogy a helyivel ismerős, és itt élő direktortól több követelhető, illetve többet képes megvalósítani, mint a Pest és Hatvan között ingázó. Természetesen örömmel fogadtam a kinevezést, s az első perctől arra törekedtem, hogy saját otthonba, egyetlen helyre lehessen összevonni az akkor már megközelítően kétszázra szaporodott tanulóifjúságot. Ez 1958-ban sikerült, százezer forint állami hozzájárulással, az iskola mostani helyén, a Balassi utcában. Volt nekünk egy másik elképzelésünk is! A zsidótemp- lomot akartuk megfelelően átalakítani. . Terv készült, lett volna hozzá pénz, az ellenforradalom azonban meggátolta az ügy kibontakozását. A végleges hajlék egyébként magával hozta lehetőségeink fokozottabb kihasználását, és hogy a tanszakok bővítésével párhuzamosan közművelő feladatokra vállalkozzunk. A városi művelődési házzal együttműködve Filharmónia-koncerteket szerveztünk, szaktanáraink pedig népszerűsítő műsorokkal léptek pódiumra városszerte. Jubileum A jászapáti énektanártól, a későbbi hatvani zeneiskola igazgatótól e tisztet négy esztendeje Papp Attila vette át. nem kevesebb lelkesedéssel. nem kevesebb szakmai tudással. De szolfézs óraadóként maga mellett tartva elődjét, aki ilyenformán 45 éve munkálkodik zeneoktatásunk hasznára — Hogy milyennek látom az utóbbi éveket? A fejlődés íve töretlen! És ebben a felfrissült, megnövekedett tantestületen kívül szerepet játszik a tény, miszerint jelentős . városi támogatással nemrég korszerűsítették iskolánkat, Világi Istvántól hasonlóan tehetséges karmester, Pusker Imre vette át immár fővárosi szerepléshez is jutott Hatvani Kamarazenekor vezetését, minden hangversenyünket telt ház tapsolja végig a művelődési központban, a zeneiskolai növendékek pedig évről évre ott vannak a területi versenyek döntőiben. De az utóbbi esztendőket, beleértve negyedszázad valamennyi sikerét, azt hiszem az a díszoklevél minősíti igazán, amelyet Búzás Zoltán megyei szakfelügyelőtől a jubileumi ünnepség napját vett át Papp Attila igazgató ... Moldvay Győző Bemutató »tapad Egerben Amatőrök a Hegyei Művelődési Központban Az egri Megyei Művelődési Központ fórumot ' biztosít amatőr színjátszó csoportok és irodalmi színpadok számára. Februártól havonta egyszer különböző műkedvelő együttesek adnak számot végzett munkájukról, állnak közönség elé. Olyan produkciókat hívnak meg, amelyek már sikert arattak. Elsőként — a tervek szerint — az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola produkciójára, a Peleskei nótárius című bohózatra kerül sor, amelyet az Üj Rigmus zenekar kísér. Ezt követi a Gyöngyösi Játékszín műsora, majd a megyei diáknapok során legsikeresebben szereplő középiskolás ..társulat” lép fel. Az . elgondolások szerint, más csoportok is fellépnek a sorozatban, amelyre bérletet fognak kibocsátani. Pályázati felhívás Az országos amatőr képző- és iparművészeti kiállításra Szakszervezeti, KISZ- és művelődési szervek 1981. július 6—7-én Miskolcon, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban országos amatőr képző- és iparművészeti kiállítást és találkozót rendeznek. A kiállítás átfogó képet igyekszik adni az amátőr képző- és iparművészeti mozgalom helyzetéről, ugyanakkor országos szinten bemutatkozási fórumot biztosít. Az országos kiállításon részt vehet minden amatőr képző- és iparművész szakkör, alkotócsoport, egyéni amatőr képző- és iparművész. 15 éven aluliak csak abban az esetben vehetnek részt a pályázaton, ha szakkörben tevékenykednek. A pályázatra az utóbbi három évben készült munkák küldhetők be, az alábbi kategóriákban: festmény, grafika, szobor, kisplasztika; iparművészeti munkák; környezetalakítási tervek, makettek és ezekről készült totók (vizuális kísérletek dokumentációi).' A szakköri, tagok és egyéni alkotók személyenként és kategóriánként legfeljebb három darab, a szakkörök kollektíván legfeljebb 30 darab alkotással pályázhatnak. Az egyéni alkotók és alkotócsoportok részvételi szándékukat 1981. január 30-ig a megyei művelődési központoknak (Pest megyében és Budapesten a Budapesti Művelődési Központnak) írásban jelezzék. A megyei művelődési központok részletes felvilágosítást küldenek a jelentkezőknek a pályamunkák beküldésének technikai feltételeiről és időpontjáról. Az országos kiállításon és á találkozón való részvételre, valamint a legjobb alkotások díjazására az országos szakmai zsűri tesz javaslatot. (MTI) Téli madárszállás a Hortobágyon A sarkvidéki, nagy hidegek elől csapatostul, érkfeztek az elmúlt napokban madarak a Hortobág.yra. Ezekben a napokban már a puszta minden részén lehet látni kenderikéket, fenyőrigókat, az e^psávQUWh, - Yötps^. ..'.tollú . süvöltői g, kppár.'szikes részeken pedig, füle« pa'cSirták tanyáznak. A korábbi évekhez képesf nagyobb számban maradtak a pusztán bölömbikák és guvatok is. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (9.) ü szakítás A Truman-doktrína meghirdetése és a Marshall-terv a Szovjetuniónak címzett nyílt hadiüzenet — azt jelentette, hogy az USA külpolitikájában felülkerekedett a szovjetellenesség. Hatása azonnal megmutatkozott a nemzetközi politikában. A Külügyminiszterek Tanácsának moszkvai ülésszaka 1947 áprilisában eredménytelenül végződött, A legfontosabb kérdésben, a német és az osztrák békeszerződés megkötésében nem tudtak a nagyhatalmak megegyezni. Itt már teljesen nyilvánvalóvá váitak az eltérő érdekek és törekvések. Moszkvában ért veget az a — még Roosevelt által kialakított amerikai politika amely a nemzetközi problémákat a Szovjetunióval való együttműködéssel kívánta megoldani Májusban Franciaországban és Olaszországban — majd Belgiumban — különböző manőverekkel kiszorították a koalíciós kor- mánvból a kommunistákat A Kommunista °ártok ellenzékbe vonultak. A Truman- doktrína alkalmazásátó. tartva Bulgáriában, Magyarországon és Romániában szinte egyidejűleg mértek csa- oást a politikai jobboldalra 1947. május 31-én a köztár- asáaellenes összeesküvésben való részvétellel ’ vádolva lemondatták az akkor szabadeSz&éffOisäß 1981. január 11.. vasárnap ságát éppen Svájcban töltő Nagy Ferenc miniszterelnököt. Június 5-én letartóztatták N. Petrovot. a jobboldali Földművesszövetség vezetőjét. akit szintén illegális államellenes szervezkedéssel vádoltak. Június közepén vették őrizetbe J. Márniut. a román Nemzeti Parasztpárt elnökét. Hasonló módszerekkel léptek fel Szlovákiában és Jugoszláviában is a jobboldal, ill. annak maradványai ellen. A nemzetközi feszültség növekedése s a két világrendszer kezdődő szétválása új helyzet elé állította a nemzetközi munkásmozgalmat is. A kommunista és munkáspártok tevékenységének összehangolására az S7.KP kezdeményezésére kilenc párt részvételével 1947 szeptember végén Varsóban megalakult a Tájékoztató Iroda, amely lényegében egy regionális internacionálé szerepét töltötte be A keleteurópai. valamint az olasz, és francia kommunista pártok képviselői megvitatták a világpolitikában kialakult helyzetet, és összegezték a Kelet-. Közép- és Délkelet- Európa országaiban lezajlott hatalmas társadalmi-politikai változások tapasztalatait. Az értekezlet azt javasolta, hogy a kommunista és munkáspártok közös antiimperialista platform alapján fűzzék szorosabbra ' kapcsolataikat .'gvüttesen lépjenek fel az amerikai imperializmus hatalmi törekvéseivel szemben Külön felhívta a figyelmet a jobboldali szociáldemokrácia elleni harc fontosságára. A Tájékoztató Iroda megalakulása é.s határozatai nagy hatást gyakoroltak a nemzetközi munkásmozgalomra, s különösen a kelet-európai kommunista pártokra. Kezdetben a szervezet elősegítette a kelet-európai országokban az útkeresést, a nemzeti sajátosságok helyes értelmezését. A háborús veszély eltúlzásá- val, a jugoszláv kommunisták tapasztalatainak, különösen az. „egy pártrendszert! népfront” elvének abszolutizálásával. s a szociáldemokrácia szerepének egyoldalú megítélésével azonban később hozzájárult a szektás hibák kialakulásához. A Tájékoztató Iroda megalakulása után egyértelműbbé válf a szocialista fejlődés Kelet-Európábán. Azokban az országokban, ahol a hatalom kérdése már korábban eldőlt. a burzsoázia képviselőit kiszorították a hatalomból, sőt a közéletből is. Ott. ahol a nagy történelmi kérdés — ..ki kit győz le?” — még nem dőlt el. megkezdődött a végső erőpróba. Ilyen ország Kelet-Európábán már csak egy volt: Csehszlovákia. A polgári pártok — Benes köz- társasági elnök támogatásával — 1948 februárjában megpróbálták alkotmányos úton megbuktatni a Gott- wald-kormánvt. amelyben a kulcspozíciókat a kommunisták töltötték be. A CSKP azonban ellentánr lá*t szervezett. mozgósította a tömegeket. fel fegyverezte a munkásokat és rákénvszeritetle az államfőt, hogy olyan kormányt nevezzen ki, amelyben a jobboldali politikusok már nem kapnak tárcát. A Benes-párt, a katolikus színezetű cseh néppárt, és a szlovák jobboldali politikai képviselete, a Demokrata Párt, a puccskísérlet után összeomlottak, vezetőik hamarosan elhagyták az. országot. Baloldali és demokratikus pártok részvételével országszerte ún. egységbizottságok alakultak, amelyek átszervezték a Nemzeti Frontot, s a pártokat és az állam- apparátust megtisztították a jobboldali elemektől. A burzsoázia hatalmának felszá molásá va 1 egy i dőben került sor a munkásosztály eszmei-politikai \s szervezeti egységének helyreállítására, amint erre már utaltunk. A munkásosztály egységének megteremtésével megkezdődött a szocializmus építése a népi demokratikus országokban. Újabb államosításokkal végleg felszámolták a tőkés magántulajdont. Hozzákezdtek a népfront átszervezéséhez a korábban szövetsége* pártok beszüntették tevékenységüket. többségük fel is oszlott. Áttértek a tervgazdálkodásra megkezdődött a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása. 1947 őszén. 1948 tavaszán a Truman-dcktrína és a Marshall-terv következményeként a szocialista és á kapitalista világrendszer elkülönülésének folyamata meggyorsult. A Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak között tovább növekedtek az ellentétek. é* elmélyültek a nézeteltérések a megoldatlan nemzetközi kérdéseket illetően. 1947 decemberében megszakadtak a Németországra vonatkozó tárgyalások. Anglia és az Egyesült Államok egyoldalúan hozzákezdtek az általuk megszállt területek közigazgatásának, gazdasági és politikai életének átszervezéséhez. 1948 júniusában a nyugatiak titkos előkészületek után váratlanul valuta- reformot hajtottak végre, a Németország egész területén érvényes márka helyett új pénznemet vezettek be. Ezzel megvetették Németország két tészu kításának gazdasági alapját. A szovjet katonai hatóságok a közlekedés korlátozásával és egyéb intézkedésekkel igyekeztek megakadályozni az értékét vesztett márka beáramlását a keleti zónába, ahol még a régi pénznemet használták. A nvugati nagyhatalmak erre légi úton biztosították Nvu- gat-Berlin ellátását. Életbe lépett az ún. „Berlin-Blokád”, amely majd egy övig tartott. A gazdasági élet szétszakítása elkerülhetetlenül Németország politikai megosz- tódásához vezetett. A Német Szövetségi Köztársaság 1949. szeptember 20-án alakult meg, s alig két héttel később megszületett az. első demokratikus német állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Nvugnt-Európában amerikai segítséggel a konzervatív erők mindenütt megszilárdították helyzetüket, vagv ahol méa nem jutottak hatalomra. növelték politikai befolyásukat, 1948 tavaszán meggyorsult a nyugati szövetségi rendszer kialakulása is. Márciusban Anglia. Franciaország é« a Benelux-államok megkötötték az ún. brüsszeli egyezményt. amely formálisan ugvan'a német agresszió elleni védekezést szolgálta, valóiéban azonban már a szőri sta országok ellen irát- nvult Az öt állam szövetsége lűtt a politikai magva az 1949 tavaszán létrehozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a NATO-nak. A nyugat-európai kapitalista országok gazdasági együttműködésének elősegítésére hívták életre az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. „Ennek feladata kezdetben a Marshall-segéíy szétosztása' vojt. később azonban a tőkés integráció egyik első intézményévé vált. 1948 nyarára' tehát 'befejeződött a két világrendszer szétválása, a hidegháborús légkör az egész világon eluralkodott. Ha az okokat keressük, hogy miért bomlott fel az antifasiszta nagykoalíció, s a háború alatti várakozással ellentétben miért nem folytatódott a nagyhatalmak együttműködése,’■sok- mindenre lehet hivatkozni: a német és a japán fasizmus levérésével, megszűnt á közös ellenség, amely összefogásra késztette a különböző társadalmi' rendszerű államokat; az amerikai imperializmus fel akarta tartóztatni a Szovjetunió politikai befolyásának kiszélesedését, s elejét akarta annak venni, hogy a forradalmi mozgalmak a háború után Nyugat-Európára, vagy más földrészekre is átterjedjenek. Szerepet játszott a vezető politikusok (Churchill, *Truman) mélységes kommunista- és szóvjet- ellenessége. elfogultsága, a Szovjetunió szákádékainak, törekvéseinek meg nem értése, s a nagyfokú tájékozatlansága kelet-európai kérdésekben. Mindezzel egvütt talán nem járunk messze az igazságtól, ha ,úsv véliük, hogy a hidegháború kialakulásának oka a két nagyhatalom. az USA és a Szovjetunió. s a két világrendszer, a tőkés és a, szocialista, alapvető érdekellentétében lelhető fel. Vida István
