Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
Szélesebb határok között Jobb munkáért, jobb díjazást SOKAT PANASZKODOTT az-egyik nagyvállalat üzemvezetője, akinek évről évre komoly terveket kell teljesítenie — meglehetősen gyenge képességű művezetőkkel és főművezetőkkel. — Nem volna elég ügyes, rátermett ember a vállalatnál — kérdeztem tőle, ám megnyugtatott: nem erről van szó! Éppenséggel volna, sőt kívülről is tudnának szerezni rátermett embert. — Csakhogy — válaszolta az üzemvezető —, aki megfelelő lenne a művezetői posztra, az ezért a pénzért nem vállalja a műszak irányításával járó terheket és felelősséget. Több pénzt pedig nem adhatok, mert nem léphető át a bűvös határ. Így aztán örülnöm kell, ha valaki elvállalja ezt a posztot, és úgy-ahogy ellátja feladatát. S ha talán nincs is minden iparvállalatnál ilyen gondja az üzemvezetőnek, a példa nem egyedülálló. Nagyon gyakran egy gyárban a főmérnök nem túl magas fizetése határozza meg a művezetőkét, sőt a csoportvezetőkét is, ami^ pedig — az említett példa szerint — egyáltalán nem azt segíti elő, hogy a termelést ügyes, kép(Tudósítónktól) A mezőszemerei Rimamente Termelőszövetkezet a közelmúltban felszámolta veszteséges üzemágait, így a kertészetet és a baromfinevelést. A közös gazdaság vehetői mpefr újabhíés jövedelmezőbb melléküzemágak szervezésével gondoskodnak a tagság egy részének foglalkoztatásáról. Szihalmon, a volt barmfi- telep egyik épületében műanyag ajtót, nyílászárókat, épületdíszítő elemeket készít 16 nő az Óbuda Termelőszövetkezettel közös gazdasági társulás keretében. zett, talpraesett vezetők irányítsák. Holott — különösen mai gazdasági helyzetünkben — erre lenne szükség. De mert a plafont nem lehet áttörni, sok vezetői posztot azzal töltenek be, aki elvállalja. Ám nemcsak ez a baj a bértarifákkal. A jobb munkára ösztönző differenciált bérezést sok vezető legjobb akarata ellenére sem tudta eddig kivitelezni. Mert ha valaki besorolása szerint a legmagasabb fizetést kapta, azt már fizetésemeléssel nem lehetett kecsegtetni, vagy netán nagyobb teljesítményre sarkallni! — A többiek alapbérét nem szállíthatom le — mondta egy vezető —, hogy érvényre juttassam a munka szerinti elosztás elvét! Megalkudott tehát a helyzettel: aki jól dolgozott, az ugyanannyit kapott, mint aki kiválóan végezte munkáját! Hogy az 1977 óta érvényben levő tarifarendszer szétfeszítette kereteit, azt egy tavalyi munkaügyi felmérés is alátámasztotta. A Munkaügyi Minisztérium 420 ezer fizikai és nem fizikai dolgozóra kiterjedő vizsgálatot végzett, afninek egyik sokatmondó megállapítása volt, hogy a dolgozók 13 százaléka évekkel ezelőtt elérte bértéA nyári időszakban a növénytermesztésben dolgozók részére is gondoskodtak hasznos és jövedelmező téli elfoglaltságról. A nyolc hektáron termesztett cirokból, most seprűk készülnek. Mindezen kívül a magtár- takarítások, a vetőmag-előkészítések is sok elfoglaltságot adnak télire. A traktorosok a szerelőműhelyben dolgoznak, a téli gépjavítások munkálataiban segédkeznek. telének felső határát. (3k azok, akik évek óta jól dolgoznak, munkájukat anyagilag elismerik — ám bérük mégsem emelkedhet tovább. BEMÉLHETÖLEG. minderről múlt időben beszélhetünk az új évben. A bértételek alsó és felső határát megváltoztató kormányhatározat éppen ezeket az ellentmondásokat kívánja feloldani, azzal, hogy a bértételek felső határát átlagosan 25, alsó határát pedig 8 százalékkal emelték január 1-től. S bár ez nem fizetésemelést jelent, hanem csak annak lehetőségét, mindenképpen nagy jelentősége lehet a vállalatok és gazdálkodó szervek ösztönzési rendszerében. Minthogy a felsőbb határokat jobban, az alsókat kevésbé emelték, szélesebb határok között lehet differen- niálni a béreket, s most már a jól és a legjobban dolgozó anyagi elismerésében is lehet különbséget tenni. (Ehhez persze a vállalatnak kell előteremtenie a pénzt.) A tarifarendszer módosításának szelleme is azt sugallja, hogy a béreket jobban kell igazítani * az elért teljesítményhez, az elvégzett munka értékéhez, legyen az fizikai, vagy szellemi produktum. A rendelkezés ugyanis hangsúlyozza, hogy a fizikai dolgozók bértételeit — átlagosan — 25 százalékkal emelik, vagyis nem minden kategóriában ennyivel. Különbséget tesznek az emelés mértékében, vagyis a normál körülmények között dolgozó kisegítő munkások bértételei 18 százalékkal emelkednek, míg például a különleges szakképzettséget igénylő munkásoké 27 százalékkal. AZ ALKALMAZOTTI állományban dolgozók bértételei szintén átlagosan 25 százalékkal magasabbak lehetnek, a vezetői bértételek azonban 30 százalékkal nőnek. Lehetőség van tehát arra, hogy a termelés felelős irányítóit képességüknek, szaktudásuknak, rátermettségüknek megfelelően díjazzák. S ennek fejében: megkövetelhető a teljesítmény. S remélhetőleg az üzemvezetőknek a jövőben kevesebb okuk lesz a panaszkodásra. (N. Gy.) Téli elfoglaltságok Mezőszemerén Gyarapodó Füzesabony Űj lakások az üzemek támogatásával SZERSZÁMGÉPEK EXPORTRA. A Csepel Művek Szerszámgépgyárának, félgépüzemé- ben korszerű, számjegyvezérléses szerszámgépeket — megmunkáló központokat, fúrómaró műveket, esztergagépeket, radiál fúrógépeket — gyártanak. A gépek nagy részét exportálják: a KGST országai mellett az Egyesült Államokba. Mexikóba. NSZK-ba, Francia- országba. Ausztriába. Olaszországba is szállítanak. Képünkön: programellenörzés a megmunkáló központ kapcsolóegységénél. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) (Tudósítónktól) A tervszerű településfejlesztés hatására évről évre fejlődik és változik Füzesabony nagyközség arculata. A község középpontjában egymás után épülnek a korszerű társasházak, új lakótelepek vanak kialakulóban. A település az ötödik ötéves tervében 310 új lakás építését irányozták elő. Ezzel szemben a családi házakat is beleszámítva 331 lakás épült. A társasházak építését 10 évvel ezelőtt lakásszövetkezeti alapon kezdték meg, ugyanakkor a tanácsi célcsoportos lakásépítés keretein belül is sok új lakást adtak át. Az utóbbi években lendületet vett az OTP-lakás- építési akció: a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat korszerű építési technológiával készíti el az új épületeket. Kedvelt ez a korszerű, csoportos építkezési forma, eddig már 168 család költözött be ilyen lakásokba. Az új lakások egy része munkáslakás-építési akció keretében szerveződött. A helybeli üzemek és vállalatok, a Mátravidéki Fémművek, az állami gazdaság, a MÁV, a posta és még több munkahely 1972 óta összesen 62 lakás építéséhez nyújtott támogatást saját dolgozói részére. Az új lakótelepi részen a közelmúltban egy 37 ' lakásos épülettömböt adtak át rendeltetésének. A nagyközségi tanács szervező munkával, olcsó telkek eladásával segíti az igénylőket. Jelenleg a Mező Imre, a Kárpát és a Petőfi utcákban mintegy 50 ilyen telek vár gazdára. Az idén és jövőre 11 lakást építenek fel cigánycsaládok részére, lermészete- sen vállalati támogatással. Az áfész, a Vegyesipari Szövetkezet és több más vállalat is jelentős segítséget ad cigányszármazású munkásai letelepítéséhez, s ezzel együtt a régi cigánytelepek felszámolásához. A nagyközségi tanácsnál szinte hetente jelentkezik újabb lakásigénylő. Jelenleg egy 30 lakásos több építésé- •re van igény, ebből nyolc az állami gazdaság, 12 pedig a posta dolgozói részére. Az építkezésekhez hamarosan hozzá is látnak. Az OTP a közelmúltban összesen 90 lakás építésére alkalmas telket vásárolt a tanácstól az Egyetértés út még be nem épített szakaszán. Tervük az, hogy itt is többszintes lakások készülnek munkáslakás- építési akció keretében. Császár István Mezőszemerén rövidesen megkezdi a termelést a pa- pírdoboz-készítő üzem is 30 dolgozóval. Itt a Papíripari , Vállalat megbízásából önál- [ ló tevékenységként gyártanak dobozokat,, elsősorban üvegáruk csomagolására a i i .rcagi és a salgótarjáni ! üveggyárak részére. Tízéves a KGST bankja Ebben a hónapban ünnepli megalapításának tizedik évfordulóját a KGST- tagországok által létrehozott nemzetközi beruházási bank. Jóllehet a bank csak 1971 januárjában kezdte meg működését, ma már a világ egyik legjelentősebb nemzetközi szervének számit. A hitelfolyósítás első feltétele az, hogy a kölcsönből épülő gazdasági egység előnyös legyen a többi KGST- tagország számára is. A bank legnagyobb beruházása az 1979-re elkészült, 2750 kilométer hosszú ,,Szövetség” gázvezeték volt, amely a KGST európai tagországainak juttatja el az értékes szovjet földgázt. Az NBB jelentős pénzösszeggel járult hozzá a csehszlovák Tatra Autógyár bővítéséhez, és a magyar vasútvonalak villamosításához. Jelenleg a következő, 1981 —1985-ös tervidőszakra szóló hiteleket állapítják meg a bank illetékesei. > (MTI) r Újabb poszton a felnövekvő Beszélgetés a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével Több évtizedes eredményes munkálkodását figyelembe véve a neves szakembert és közéleti személyiséget, dr. Szűcs László kandidátust, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatóját választották a közelmúltban a Pedagógusok Szakszervezetének elnökévé. Az eddig megtett út lényeges állomásairól, valamint az új funkcióval kapcsolatos elképzeléseiről beszélgetett vele munkatársunk. Az első lépések — Mióta tevékenykedik a legalább százezer tanítót és tanárt tömörítő mozgalomban? — 1951-ben lettem szak- szervezeti tag, de csak 1967- ben bíztak meg komolyabb feladatokkal. Ez egyébként érthető is volt, hiszen előbb á'iami teendőimmel, az általam vezetett felsőoktatási intézmény irányítási gondjaival kellett megbirkóznom. Tizenhárom esztendeje annak, hogy a központi vezetőség tagjává lettem, s az is maradtam két cikluson, azaz nyolc esztendőn át. Rendkívül örültem ennek a lehetőségnek, hiszen hozzájárult látóköröm. ismereteim további szélesítéséhez, illetve bővítéséhez. Más szóval, olyart tudnivalókra tettem szert, amelyeket a hétköznapok során busásan kamatoztathattam. Bekerültem a felsőoktatási tanácsba is — itt tizenhárom évig szorgoskodtam —, s az oktatásügy újabb területeit ismerhettem meg. Üléseinken, konferenciáinkon soha nem unatkoztam, mert mindig tartalmas vita bontakozott ki, s ez számos izgalmas, megoldásra váró kérdést vetett fel. Ebben a körben jöttem rá, hogy milyen fontos kezdeményező szerepet vállalhat a szakszervezet. Jó érzés arról szólni, hogy — kollégáimmal együtt — nem fukarkodtunk az ötletekkel, a különböző javaslatokkal. Kidolgoztuk például a felsőoktatás normarendszerét, igaz, ez az ügy még nem rendeződött véglegesen, ám a töprengés mégsem volt hiába. Szavak helyett tettek — Melyek azok a sikerek, amelyekre legszívesebben emlékezik? — Sok tervvel rukkoltunk ki, ezek közül nem valósult meg jó néhány, de az aktivitás azt mindenképpen jelezte, hogy lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk kartársaink érdekeinek védelméért, élet- és munkakörülményeinek javításáért. Velük együtt örültünk a bérrendezésnek, amelynek elő készítésében részt vettünk. Az is^ megnyugtató, hogy nem feleslegesen szorgalmaztuk a három esztendeje bevezetett új pályázati rendszer módosítását. Az illetékes szervek köszönettel vették jelzéseinket, s megszületett — január elsejétől életbe is lépett — ez a minisztertanácsi rendelkezés. Arra törekedtünk, hogy szavak helyett tettekkel érveljünk. A további munkálkodáshoz ad erőt annak tudata, hogy ezt a célt lényegében elértük. Törődés a fiatalokkal — Másfél hónapja tölti be az elnöki tisztet. Ennyi idő alatt bizonyára mérlegelte lehetőségeit, s kialakította jövőre szóló elképzeléseit. Hallhatnánk ízelítőt ezekből? — Rendkívül megtisztelőnek tartom ezt a megbízatást. Megvallom: eleinte kis- hitűsködtem is, hiszen elődeim országhatárokon túl is nagyrabecsült tekintélyek voltak. Az ő útjukat kell járnom, s ez nem - akármilyen erőpróba lesz számomra. Az viszont erősítette biztonság- tudatomat, hogy huszonnyolc esztendeje tevékenykedem a pedagóguspályán, s ennyi idő alatt tapasztalatok regimentjébe tettem szert, többek között olyanokra, amelyeket új (Fotó: Perl Márton) funkciómban is hasznosíthatok. Alapvető óhajom, mondhatni ars poeticám az, hogy minél többet tegyek sok tízezer kartársam érdekében. Ennél fontosabb aligha létezhet. hiszen elsősorban az közérzetükön, lelkesedésükön múlik az, hogy milyenné nőnek a jelen és a jövő fiataljai. Az a véleményem, hogy a pályakezdők az eddiginél is több támogatásra szorulnak. Említettem az előbb az elhelyezkedés vend- szerének módosítását. Ez jó hír, de minden gondot még korántsem óid meg. Az lenne az igazi, ha mindenféle protekciót száműzhetnénk, s az ifjak csak felkészültségük és rátermettségük alapján érvényesülhetnének. — Sokat vitatkoznak manapság a felsőoktatásról, s a többség alapvető változásokat sürget, ön miként' vélekedik ezekről az elképzelésekről? — Tulajdonképpen az egész s’zerkezet vajúdik, s a szakemberek — a témával foglalkozó országos bizottságban is munkálkodom — kutatják a jobbítás módozatait. Jogosan vetődik fel a jelenlegi széttagoltságot felváltó egységes tanárképzés, a belső és a külső integráció témája. Persze pillanatnyilag csak az első lépéseket fontolgatjuk. Jó néhány egyetemet és főiskolát egy vezetés alá sorolhatnak. Egerben ilyesmire nincs lehetőség. Sokkal nehezebb viszont több tanszék egy intézetté szervezése. Az emberek ábaiaban húzódoznak az újtól, ráadásul a személyi aggályok is erősítik a vonakodást. Mindez persze távlatilag sehol nem lehet akadály, mert az ésszerűség követelményeinek maradéktalanul érvényesülnie kell mindenütt. Én any- nyi esztendő tapasztalataira hivatkozva azért kardoskodom majd a szakszervezeti fórumokon is. hogv a főiskolai képzés több mint háromévtizedes eredményeit átmentsük a jövőbe. Az első elnökségi üléseken túl vagyok, 1981-ben és 1982-ben a megyebizottságok munkájával óhajtok megismerkedni, hogy még tisztábban lássak, s feltérképezzem a gondokat, összegyűjtsem az életképes javaslatokat, s ezekkel tei- vértezve emelhessek szót valamennyi lelkiismeretesen tevékenykedő pedagógus érdekében. Pécsi István 1 ,NÉws&nfö 1981. január 11., vasárnap 1
