Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

Szélesebb határok között Jobb munkáért, jobb díjazást SOKAT PANASZKODOTT az-egyik nagyvállalat üzem­vezetője, akinek évről évre komoly terveket kell teljesí­tenie — meglehetősen gyen­ge képességű művezetőkkel és főművezetőkkel. — Nem volna elég ügyes, rátermett ember a vállalat­nál — kérdeztem tőle, ám megnyugtatott: nem erről van szó! Éppenséggel volna, sőt kívülről is tudnának sze­rezni rátermett embert. — Csakhogy — válaszolta az üzemvezető —, aki meg­felelő lenne a művezetői posztra, az ezért a pénzért nem vállalja a műszak irá­nyításával járó terheket és felelősséget. Több pénzt pe­dig nem adhatok, mert nem léphető át a bűvös határ. Így aztán örülnöm kell, ha valaki elvállalja ezt a posz­tot, és úgy-ahogy ellátja fel­adatát. S ha talán nincs is min­den iparvállalatnál ilyen gondja az üzemvezetőnek, a példa nem egyedülálló. Na­gyon gyakran egy gyárban a főmérnök nem túl magas fi­zetése határozza meg a mű­vezetőkét, sőt a csoportveze­tőkét is, ami^ pedig — az említett példa szerint — egy­általán nem azt segíti elő, hogy a termelést ügyes, kép­(Tudósítónktól) A mezőszemerei Rima­mente Termelőszövetkezet a közelmúltban felszámolta veszteséges üzemágait, így a kertészetet és a baromfine­velést. A közös gazdaság ve­hetői mpefr újabhíés jövedel­mezőbb melléküzemágak szervezésével gondoskodnak a tagság egy részének fog­lalkoztatásáról. Szihalmon, a volt barmfi- telep egyik épületében mű­anyag ajtót, nyílászárókat, épületdíszítő elemeket készít 16 nő az Óbuda Termelőszö­vetkezettel közös gazdasági társulás keretében. zett, talpraesett vezetők irá­nyítsák. Holott — különösen mai gazdasági helyzetünkben — erre lenne szükség. De mert a plafont nem lehet át­törni, sok vezetői posztot azzal töltenek be, aki elvál­lalja. Ám nemcsak ez a baj a bértarifákkal. A jobb mun­kára ösztönző differenciált bérezést sok vezető legjobb akarata ellenére sem tudta eddig kivitelezni. Mert ha va­laki besorolása szerint a leg­magasabb fizetést kapta, azt már fizetésemeléssel nem le­hetett kecsegtetni, vagy ne­tán nagyobb teljesítményre sarkallni! — A többiek alap­bérét nem szállíthatom le — mondta egy vezető —, hogy érvényre juttassam a munka szerinti elosztás elvét! Meg­alkudott tehát a helyzettel: aki jól dolgozott, az ugyan­annyit kapott, mint aki ki­válóan végezte munkáját! Hogy az 1977 óta érvény­ben levő tarifarendszer szét­feszítette kereteit, azt egy tavalyi munkaügyi felmérés is alátámasztotta. A Munka­ügyi Minisztérium 420 ezer fizikai és nem fizikai dolgo­zóra kiterjedő vizsgálatot végzett, afninek egyik sokat­mondó megállapítása volt, hogy a dolgozók 13 százaléka évekkel ezelőtt elérte bérté­A nyári időszakban a nö­vénytermesztésben dolgo­zók részére is gondoskodtak hasznos és jövedelmező téli elfoglaltságról. A nyolc hek­táron termesztett cirokból, most seprűk készülnek. Mindezen kívül a magtár- takarítások, a vetőmag-elő­készítések is sok elfoglaltsá­got adnak télire. A trakto­rosok a szerelőműhelyben dolgoznak, a téli gépjavítá­sok munkálataiban segédkez­nek. telének felső határát. (3k azok, akik évek óta jól dol­goznak, munkájukat anyagi­lag elismerik — ám bérük mégsem emelkedhet tovább. BEMÉLHETÖLEG. mind­erről múlt időben beszélhe­tünk az új évben. A bérté­telek alsó és felső határát megváltoztató kormányhatá­rozat éppen ezeket az ellent­mondásokat kívánja felolda­ni, azzal, hogy a bértételek felső határát átlagosan 25, alsó határát pedig 8 száza­lékkal emelték január 1-től. S bár ez nem fizetésemelést jelent, hanem csak annak lehetőségét, mindenképpen nagy jelentősége lehet a vál­lalatok és gazdálkodó szer­vek ösztönzési rendszerében. Minthogy a felsőbb határo­kat jobban, az alsókat ke­vésbé emelték, szélesebb ha­tárok között lehet differen- niálni a béreket, s most már a jól és a legjobban dolgozó anyagi elismerésében is le­het különbséget tenni. (Eh­hez persze a vállalatnak kell előteremtenie a pénzt.) A tarifarendszer módosí­tásának szelleme is azt su­gallja, hogy a béreket job­ban kell igazítani * az elért teljesítményhez, az elvégzett munka értékéhez, legyen az fizikai, vagy szellemi pro­duktum. A rendelkezés ugyanis hangsúlyozza, hogy a fizikai dolgozók bértételeit — átlagosan — 25 százalékkal emelik, vagyis nem minden kategóriában ennyivel. Kü­lönbséget tesznek az emelés mértékében, vagyis a normál körülmények között dolgozó kisegítő munkások bértételei 18 százalékkal emelkednek, míg például a különleges szakképzettséget igénylő munkásoké 27 százalékkal. AZ ALKALMAZOTTI ál­lományban dolgozók bértéte­lei szintén átlagosan 25 szá­zalékkal magasabbak lehet­nek, a vezetői bértételek azonban 30 százalékkal nő­nek. Lehetőség van tehát ar­ra, hogy a termelés felelős irányítóit képességüknek, szaktudásuknak, rátermettsé­güknek megfelelően díjazzák. S ennek fejében: megköve­telhető a teljesítmény. S re­mélhetőleg az üzemvezetők­nek a jövőben kevesebb okuk lesz a panaszkodásra. (N. Gy.) Téli elfoglaltságok Mezőszemerén Gyarapodó Füzesabony Űj lakások az üzemek támogatásával SZERSZÁMGÉPEK EXPORTRA. A Csepel Művek Szerszámgépgyárának, félgépüzemé- ben korszerű, számjegyvezérléses szerszámgépeket — megmunkáló központokat, fúró­maró műveket, esztergagépeket, radiál fúrógépeket — gyártanak. A gépek nagy részét ex­portálják: a KGST országai mellett az Egyesült Államokba. Mexikóba. NSZK-ba, Francia- országba. Ausztriába. Olaszországba is szállítanak. Képünkön: programellenörzés a meg­munkáló központ kapcsolóegységénél. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) (Tudósítónktól) A tervszerű településfej­lesztés hatására évről évre fejlődik és változik Füzes­abony nagyközség arculata. A község középpontjában egymás után épülnek a kor­szerű társasházak, új lakóte­lepek vanak kialakulóban. A település az ötödik öt­éves tervében 310 új lakás építését irányozták elő. Ez­zel szemben a családi háza­kat is beleszámítva 331 la­kás épült. A társasházak építését 10 évvel ezelőtt la­kásszövetkezeti alapon kezd­ték meg, ugyanakkor a ta­nácsi célcsoportos lakásépí­tés keretein belül is sok új lakást adtak át. Az utóbbi években len­dületet vett az OTP-lakás- építési akció: a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat korszerű építési techno­lógiával készíti el az új épü­leteket. Kedvelt ez a kor­szerű, csoportos építkezési forma, eddig már 168 család költözött be ilyen lakások­ba. Az új lakások egy része munkáslakás-építési akció keretében szerveződött. A helybeli üzemek és vállala­tok, a Mátravidéki Fémmű­vek, az állami gazdaság, a MÁV, a posta és még több munkahely 1972 óta össze­sen 62 lakás építéséhez nyúj­tott támogatást saját dolgo­zói részére. Az új lakótele­pi részen a közelmúltban egy 37 ' lakásos épülettömböt ad­tak át rendeltetésének. A nagyközségi tanács szer­vező munkával, olcsó telkek eladásával segíti az igény­lőket. Jelenleg a Mező Imre, a Kárpát és a Petőfi utcák­ban mintegy 50 ilyen telek vár gazdára. Az idén és jövőre 11 la­kást építenek fel cigánycsa­ládok részére, lermészete- sen vállalati támogatással. Az áfész, a Vegyesipari Szö­vetkezet és több más válla­lat is jelentős segítséget ad cigányszármazású munkásai letelepítéséhez, s ezzel együtt a régi cigánytelepek felszá­molásához. A nagyközségi tanácsnál szinte hetente jelentkezik újabb lakásigénylő. Jelenleg egy 30 lakásos több építésé- •re van igény, ebből nyolc az állami gazdaság, 12 pedig a posta dolgozói részére. Az építkezésekhez hamarosan hozzá is látnak. Az OTP a kö­zelmúltban összesen 90 la­kás építésére alkalmas tel­ket vásárolt a tanácstól az Egyetértés út még be nem épített szakaszán. Tervük az, hogy itt is többszintes laká­sok készülnek munkáslakás- építési akció keretében. Császár István Mezőszemerén rövidesen megkezdi a termelést a pa- pírdoboz-készítő üzem is 30 dolgozóval. Itt a Papíripari , Vállalat megbízásából önál- [ ló tevékenységként gyárta­nak dobozokat,, elsősorban üvegáruk csomagolására a i i .rcagi és a salgótarjáni ! üveggyárak részére. Tízéves a KGST bankja Ebben a hónapban ün­nepli megalapításának tize­dik évfordulóját a KGST- tagországok által létreho­zott nemzetközi beruházási bank. Jóllehet a bank csak 1971 januárjában kezdte meg működését, ma már a világ egyik legjelentősebb nemzetközi szervének szá­mit. A hitelfolyósítás első fel­tétele az, hogy a kölcsönből épülő gazdasági egység elő­nyös legyen a többi KGST- tagország számára is. A bank legnagyobb beru­házása az 1979-re elkészült, 2750 kilométer hosszú ,,Szö­vetség” gázvezeték volt, amely a KGST európai tag­országainak juttatja el az értékes szovjet földgázt. Az NBB jelentős pénzösszeggel járult hozzá a csehszlovák Tatra Autógyár bővítéséhez, és a magyar vasútvonalak villamosításához. Jelenleg a következő, 1981 —1985-ös tervidőszakra szó­ló hiteleket állapítják meg a bank illetékesei. > (MTI) r Újabb poszton a felnövekvő Beszélgetés a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével Több évtizedes eredményes munkálkodását figyelembe véve a neves szakembert és közéleti személyiséget, dr. Szűcs László kandidátust, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatóját vá­lasztották a közelmúltban a Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnökévé. Az eddig megtett út lé­nyeges állomásairól, vala­mint az új funkcióval kap­csolatos elképzeléseiről be­szélgetett vele munkatársunk. Az első lépések — Mióta tevékenykedik a legalább százezer tanítót és tanárt tömörítő mozgalom­ban? — 1951-ben lettem szak- szervezeti tag, de csak 1967- ben bíztak meg komolyabb feladatokkal. Ez egyébként érthető is volt, hiszen előbb á'iami teendőimmel, az álta­lam vezetett felsőoktatási in­tézmény irányítási gondjaival kellett megbirkóznom. Tizen­három esztendeje annak, hogy a központi vezetőség tagjává lettem, s az is ma­radtam két cikluson, azaz nyolc esztendőn át. Rendkí­vül örültem ennek a lehető­ségnek, hiszen hozzájárult lá­tóköröm. ismereteim további szélesítéséhez, illetve bővíté­séhez. Más szóval, olyart tud­nivalókra tettem szert, ame­lyeket a hétköznapok során busásan kamatoztathattam. Bekerültem a felsőoktatási tanácsba is — itt tizenhárom évig szorgoskodtam —, s az oktatásügy újabb területeit ismerhettem meg. Ülésein­ken, konferenciáinkon soha nem unatkoztam, mert min­dig tartalmas vita bontako­zott ki, s ez számos izgalmas, megoldásra váró kérdést ve­tett fel. Ebben a körben jöt­tem rá, hogy milyen fontos kezdeményező szerepet vál­lalhat a szakszervezet. Jó ér­zés arról szólni, hogy — kol­légáimmal együtt — nem fu­karkodtunk az ötletekkel, a különböző javaslatokkal. Ki­dolgoztuk például a felsőok­tatás normarendszerét, igaz, ez az ügy még nem rendező­dött véglegesen, ám a töp­rengés mégsem volt hiába. Szavak helyett tettek — Melyek azok a sikerek, amelyekre legszívesebben em­lékezik? — Sok tervvel rukkoltunk ki, ezek közül nem valósult meg jó néhány, de az akti­vitás azt mindenképpen je­lezte, hogy lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk kartársaink érdekeinek vé­delméért, élet- és munkakö­rülményeinek javításáért. Velük együtt örültünk a bér­rendezésnek, amelynek elő készítésében részt vettünk. Az is^ megnyugtató, hogy nem feleslegesen szorgalmaztuk a három esztendeje bevezetett új pályázati rendszer módo­sítását. Az illetékes szervek köszönettel vették jelzésein­ket, s megszületett — január elsejétől életbe is lépett — ez a minisztertanácsi rendel­kezés. Arra törekedtünk, hogy szavak helyett tettekkel ér­veljünk. A további munkál­kodáshoz ad erőt annak tu­data, hogy ezt a célt lénye­gében elértük. Törődés a fiatalokkal — Másfél hónapja tölti be az elnöki tisztet. Ennyi idő alatt bizonyára mérlegelte lehetőségeit, s kialakította jövőre szóló elképzeléseit. Hallhatnánk ízelítőt ezekből? — Rendkívül megtisztelő­nek tartom ezt a megbíza­tást. Megvallom: eleinte kis- hitűsködtem is, hiszen elő­deim országhatárokon túl is nagyrabecsült tekintélyek voltak. Az ő útjukat kell jár­nom, s ez nem - akármilyen erőpróba lesz számomra. Az viszont erősítette biztonság- tudatomat, hogy huszonnyolc esztendeje tevékenykedem a pedagóguspályán, s ennyi idő alatt tapasztalatok regiment­jébe tettem szert, többek kö­zött olyanokra, amelyeket új (Fotó: Perl Márton) funkciómban is hasznosítha­tok. Alapvető óhajom, mond­hatni ars poeticám az, hogy minél többet tegyek sok tíz­ezer kartársam érdekében. Ennél fontosabb aligha lé­tezhet. hiszen elsősorban az közérzetükön, lelkesedésü­kön múlik az, hogy milyen­né nőnek a jelen és a jövő fiataljai. Az a véleményem, hogy a pályakezdők az eddi­ginél is több támogatásra szorulnak. Említettem az előbb az elhelyezkedés vend- szerének módosítását. Ez jó hír, de minden gondot még korántsem óid meg. Az len­ne az igazi, ha mindenféle protekciót száműzhetnénk, s az ifjak csak felkészültségük és rátermettségük alapján érvényesülhetnének. — Sokat vitatkoznak ma­napság a felsőoktatásról, s a többség alapvető változásokat sürget, ön miként' vélekedik ezekről az elképzelésekről? — Tulajdonképpen az egész s’zerkezet vajúdik, s a szakemberek — a témával foglalkozó országos bizottság­ban is munkálkodom — ku­tatják a jobbítás módozatait. Jogosan vetődik fel a jelen­legi széttagoltságot felváltó egységes tanárképzés, a bel­ső és a külső integráció té­mája. Persze pillanatnyilag csak az első lépéseket fon­tolgatjuk. Jó néhány egye­temet és főiskolát egy veze­tés alá sorolhatnak. Egerben ilyesmire nincs lehetőség. Sokkal nehezebb viszont több tanszék egy intézetté szerve­zése. Az emberek ábaiaban húzódoznak az újtól, ráadá­sul a személyi aggályok is erősítik a vonakodást. Mind­ez persze távlatilag sehol nem lehet akadály, mert az ésszerűség követelményeinek maradéktalanul érvényesül­nie kell mindenütt. Én any- nyi esztendő tapasztalataira hivatkozva azért kardosko­dom majd a szakszervezeti fórumokon is. hogv a főisko­lai képzés több mint három­évtizedes eredményeit át­mentsük a jövőbe. Az első elnökségi üléseken túl va­gyok, 1981-ben és 1982-ben a megyebizottságok munkájá­val óhajtok megismerkedni, hogy még tisztábban lássak, s feltérképezzem a gondokat, összegyűjtsem az életképes javaslatokat, s ezekkel tei- vértezve emelhessek szót va­lamennyi lelkiismeretesen te­vékenykedő pedagógus érde­kében. Pécsi István 1 ,NÉws&nfö 1981. január 11., vasárnap 1

Next

/
Thumbnails
Contents