Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

Sikeresebb helytállást Bélapátfalván! Egy átszervezés története Munkásgyűléssel kezdődőt! az új év a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárában is, ahol ez alka­lommal Sas Kálmán igaz­gató adott számott az el­múlt esztendő, egyben pedig a befejeződött középtávú tervidőszak tapasztalatairól. Szólt a kétségtelen ered­ményekről, de nem hallgat­ta el a gondokat sem. Töb­bi között elmondotta, hogy jóllehet a. különböző szak­képzések egész sorával ké­szült a kollektíva az új nagy gyár üzemeltetésére, a helytállás kevésbé sikerül. Sainos nem minden dolgo­zó ismerte fel, s érzi, hogy a drága berendezések munkájáért nagy a felelős­ség. munkahelyén kinek-ki- nek sokkal többet kellene mutatnia. így a próbaüzem és n „felújítási időszak" ed­dig eltelt szakaszában bi­zony nem sikerült teljesíteni a termelési feladatokat. Nyilvánvalóak a berende­zések gyártási és szerelési hiányosságai, a prototipusok- nál eleve számolni lehetett problémákkal — a gondok azonban a munkafegyelem, a szervezés javításával lé­nyegesen csökkenthetők. Fel­tétlenül szükséges, hogy a gazdálkodás minőségi szín­vonala emelkedjék, 'az eddi­ginél hatékonyabb munkát végezzünk a bélapátfalvi gyárban is — noha még mindig csak a próbáé az év. A munkásgyülés résztve­vői jobbító elképzelésekkel csatlakoztak az elmondottak­hoz. Az eseményen részt vett Treifel István, az ÉVM főosztályvezetője és Koltai Imre, a Cement- és Mész­művek vezérigazgatója is. Mező Sándor Bélapátfalva Könyörgés ftr-anfenna ügyben Karácsony előtt két nappal, számomra nem eléggé vilá­gos okok miatt az IKV szakemberei bizonyos átalakításokat végeztek annak a háznak központi televízióantennáján, amelyben laknom, szerencsém van. A „bizonyos” átalakítás következtében nemcsak lakni i-an szerencsém ott, ahol la­kom, de abban is szerencsém volt, hogy egyszerre láthattam az 1-es és 2-es csatorna monoszkópját, hangját, képeit, igaz ráadásul még kaptam két csehszlovák adót is. Őszinte ré­mületemre dicséretes gyorsasággal kijöttek az IKV szakem­berei és lehetővé tették számomra, hogy a béke ünnepe a békés televíziózás napja is legyenek a számomra. Legalábbis az 1-es csatornán! Természetesen maradt a csehszlovák adó, és bár nem természetes, de nem jött be a második csatorna. Ennek las­san már két hete, ismételt kérésemre ismét igazítottak va­lamit az antennán — valószínűleg —, és most már a cseh­szlovák adókat sem tudom rendesen fogni, a 2-es csatorna azonban változatlanul néma zúgással és fehér képernyővel válaszol aggódó gombnyomásaimra. Miután kenyeremnek majdhogynem a javát tévékritikusi minőségemben keresem meg és fogyasztom el, ismételten kérem az IKV szakembe­reit, hozzák vissza nékem a Magyar Televízió második csa­tornáját — hacsak. . . . . .hacsak nem elégelték meg az újságban megjelenő tévékritikáim mennyiségét és minőségét. Amennyiben, ha erről van szó. úgy e kemény kritikát keserűen bár, de bele­törődve kénytelen leszek tudomásul venni. Gyurkó Géza újságíró Eger, Szarvas Gábor u. 7. szám alatti lakos Már elmúlt három évti­zede, hogy a Népgazdasági Tanács hazánkban a postára bízta a lapterjesztést. Heves megyében is 1951 elején jelentkeztek az előfi­zetőknél, az olvasóknál elő­ször. A kezdeti időkben bi­zony nagy nehézségeket kel­lett leküzdeni ahhoz, hogy kialakítsuk a kiadóvállalat­tal közösen a mai olvasótá­bor alapját. Túlzás nélkül megállapítható, hogy Heves , megyében, de az ország töb­bi megyéjében is a tudat- formálás egyik változata volt az a munka, amelyet a pos­tás kézbesítők, árusok, a tö­megszervezeti aktívák vé­geztek az emberek olvasási igényének kialakítása érde­kében. Amint az ismeretes, a ter­jesztési munkában az eltelt időszak alatt nemegyszer adódtak új és még újabb feladatok, mint például az „előrefizetési rendszer” meg­valósítása. Ez év január 1-től — amint az már köztudott —, ismét emelkedtek a lapórak. Ez újra sok-sok tennivalót ró a terjesztésben érdekelt valamennyi dolgozóra, még akkor is, ha bízunk az olva­sók lapjaik iránti hűségé­ben, hiszen tudjuk, ma már a megszokott újság, kedvelt színes lap nem hiányozhat senki asztaláról. Bízunk az olvasók megértő támogatásában és abban is reménykedünk, hogy a ked­ves előfizető továbbra is megtartja lapjait. Bennünket, terjesztőket továbbra is kötelez az a tu­dat, hogy jó ügyet szolgá­lunk akkor, amikor a lakos­ság sajtóellátásának eddigi színvonalát a következőkben is biztosítani kívánjuk. B. Pál Budapest Örömmel adunk helyt a postai terjesztéssel foglalkozó lap­társunk munkatársának cikkéhez. Csupán annyit: reméljük, az idei esztendő' a szorgos terjesztés mellett a szorgos kézbe­sítés éve is lesz. s ha nem is szűnnek meg. de legalábbis csökkennek az olyan panaszok, hogy későn, esetleg egyál­talán nem kapják meg az előfizetők a lapokat. (A Szerk. megjegyzése.) Lapunk december 23-i számában jelent meg Mold- vay Győző tollából egyv — a Mátravidéki Hőerőmű Vál­lalatnak, a Gagarin Hőerő­mű Vállalatba való beolvasz­tásával kapcsolatos cikk. A cikk informátora téves tájékoztatást adott, így a vállalat párttitkára, Balázs Pál, valamint a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt vezér- igazgatója, Schiller János levélben tájékoztatta szer­kesztőségünket a vállalat összevonását előkészítő mun­káról. „A tröszti gazdálkodás és irányítás fejlesztése, vala­mint a termelékenység nö­velése programjának meg­felelően, a Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatója a két vállalat összevonására javaslatot ké­szített, e javaslatot az MVMT gazdasági vezetése 1980. április 11-én megvi­tatta és elfogadta. Ezen a tanácskozáson részt vett Barta Alajos. az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára. Pethes István, az MSZMP gyöngyösi járási pártbizottságának első titka­Igaziét ez!r Földrengés...? Olvastam kedvenc heti­lapomat. A címképen a 70 éves Nunziata Silvestrit vi­szi a karjaiban egy tűzol­tó. A néni 12 órán át volt eltemetve a földrengés után az olaszországi Avel- linóban. Ö életben ma radt, de több ezren halta!< meg a ,november 23-i föld­rengés során. Minden tisz­teletünk és részvétünk a természeti tragédia áldoza­tainak!. . . És közben ész­re sem. vettük hogy ná­lunk is lezajlott titokban egy föld alatti földrengés. Mert éppen abban a szám­ban olvastam (MO.48 sz., 24. old.) hogy: „.. .harma­dikként. .. nyilvánították nemzeti parkká, a Bükk hegységtől északra fekvő Zemp- l é n hegységben levő agg­teleki cseppkőbarlan­got. ..” (A kiemelés tő­lem.) Hát kérem, ha ez így van, akkor csak egy kiadós földrengés tolhatta meg — vagy 55—60 km-rel nyugat­ra — a Zempléni-hegysé­get. .. (Mondom Zempléni­nem Zemplén, mert Zemp- lén-hegység nincs.) Csak így kerülhetett „a Bükk hegy­ségtől északra”... Eközben a Zempléni-hegy­ség maga alá tűrte az agg­teleki karsztos vidéket és magát a cseppköves bar­langot is. Ezért lett hát „nemzeti parkká” az agg­aggteleki Baradla-barlang Amint a lap írja: „hogy védje a bükki táj jellegze­tes arculatát...” Csak az a baj, hogy az egyáltalán nincs a Bükki Nemzeti Parkban és így nem is véd. heti a bükki táj jel­legzetes arculatát. Mert a Bükk hegység eddig — legalábbis eme feltételezett földrengés előttig — észak felé csak a Sajó folyó- ig tartott, és Aggtelek a Sajótól még vagy 20 km-rr északra van. .. Én azt hi- szemt ez a keveredés még. sem földrengés, — csak egy nagy tévedés. .. lür. Szemes-Varga Béla) ra, valamint az érintett vál­lalatok felső szintű vezetői, a vállalati pártbizottságok és VSZB-k titkárai. , A Mátravidéki Hőerőmű Vállalat igazgatója és párl titkára a határozatról és a: összevonást előkészítő mun káról április 12-én tájékoz­tatta Lőrinciben a kibővíteti pártbizottsági ülés résztve­vőit. A következő lépéskénl kapta a két vállalat igazga­tója azt a feladatot; dolgoz­zanak ki összefoglaló tanul­mányt a két vállalat össze­vonására. Éhnek alapján készült el az az előterjesz­tés, amely azon túl, hogy elemezte az összevonás elő­nyeit és hátrányait, foglal­kozott a munkaügyi, szociá­lis, és szervezési kérdések­kel. Az összefoglaló tanul­mányt az MVMT gazdasági vezetése július 31-én tár­gyalta meg, s ezen a tár­gyaláson ismét részt vettek a járási pártbizottság, vala­mint az érintett vállalatok gazdasági, párt- és tömeg­szervezeti vezetői. Az átszervezés mikéntjéről a tröszt vezetője rendszere­sen • tájékoztatta a területi­leg illetékes — beleértve Nógrád megyét is, ahonnan a Mátravidéki Hőerőmű dolgozóinak egy része bejár — megyei, járási pártbizott­ságokat, valamint az illeté­kes megyei tanácsi vezető­ket. Augusztus 4-én a járási pártbizottság, valamint a két VISSZHANG vállalat pártbizottsága Lő­rinciben együttes pártbizott­sági ülést tartott, ezt köve­tően munkásgyűlésen is­mertették a terveket. E munkásfórumon a terve sett összevonással kapcsolatos részletes tájékoztatón túl. válaszoltak a dolgozók ezzel kapcsolatos kérdéseire. A munkásfórum előkészítése során az egyes dolgozók is, a brigádok is előre megfo­galmazhatták kérdéseiket. A munkásgyűlést követően igazgatói és termelési ta­nácskozások, párttaggyűlé­sek foglalkoztak az összevo­nással kapcsolatos felada­tokkal. Minden esetben hangsúlyozottan kiemelték, hogy az össz.evonás a fizi­kai dolgozókat nem érinti, a középszintű vezetőkkel a vállalat vezetősége külön, személy szerint ismerteti a velük kancsolatos elképze­léseiket. Ezek a beszélgeté­sek december 23-ig le is bo­nyolódtak. A december 31-i hatály- lval történő átszervezésre a nehézinari miniszter októ­ber 28-án hozta meg a ha­tározatot. O Mindezekből egyértelműen vnehállanítható a cikk állí­tásával ellentétben, hogy az összevonás előkészítése meg­felelően történt. A társadal­mi és nolitikai szervek. a dolgozói kollektívák időben és részletesen tájékozódhat­tak.” Okosan élni az anyagiakkal „Kísért a múlt öröksége" című írását olvashatjuk Pé­csi Istvánnak a Népújsác 1980. december 17-i számá­ban. Cikkében arról ír hogy az anyagi lehetőségek­kel nem mindig tartanak lé­pést a kulturális igények. Akár városban, akár fa­luban jár az ember négy-ö’ szobás, nemegyszer két-, há­romszintes házakat is látha­tunk és eltűnődhetünk azon hogy mennyire célszerű ez az építkezés és hol kezdődik a felesleges, a másoknak szánt „kirakat”. Nem egy helyen tapasz­talhatjuk. van nagy ház, de nem lakják. Nem merik, vagy nem akarják? A szo­bákat ugyan korszerűen, legtöbb esetben fényűzően rendezik be, de mintha fél­nének az új tárgyaktól. A „tiszta szoba” fogalmát e családoknál ma már nem csupán egy szoba jelenti, ha­nem jószerivel az egész la­kás, ahová papucsban is alig lehet belépni, de akkor is csak portörlés, vagy ven­dégfogadás ürügyén. A könyv a legalapvetőbb kultúrigény. Ma már annyit elmondhatunk, van könyv. De messziről is látszik már az elrendezésén is. hogy ezekből alig vesz a kezébe valaki. Sajnos van még ahol a könyv lakberendezési cikk. s nem szórakoztató, tanító barát. Tovább lépve tény az is, hogy vészesen hódít az uni- • [ormizálódás a lakásokban. Pedig a bútoráruházakban kapható, viszonylag egyfor­ma bútorokból is egyénisé­get tükröző lakást lehet be­rendezni. ötlet kérdése. Mert mitől lesz egy lakás otthonos? Nem a bútorok elrendezésétől. Ehhez már valamivel több kell. Aztán ott vannak az au­tók. Sajnos sok családban nem az a rendeltetése, hogy négy keréken kényelmesen utazhassanak, hanem az. hogy jobb márkájú, mint a szomszédé. És a végletekig lehetne sorolni, mi minden­re kellene igényt ébreszteni: színházra, múzeum-, képtár­látogatásra. Mert valóban nem elegendő megteremteni az anyagi lehetőséget, ha azt nem tudjuk okosan felhasz­nálni. Dobrotits Mária válaszol az illetékes a panaszok jogosak, de... Lapunk „Kisebb-nagyobb bosszúságok” rovatában kö­zöltük egyik olvasónk pana­szos levelét a személyszállí­tó vonatok magas lépcsői okozta kellemetlenségről. írá­sunkra Miskolczi Sándor, a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának helyettes vezetője a következőkről tájékoztatott benünnket: A személyszállí­tó vonatok megállási és in­dulási helyén a sínek ma­gasságában alacsony a pe­ron. Ez a helyzet az egri gyorsvonat közlekedési út­vonalában lévő Hatvan, Vá- mosgyörk és Kál-Kápolna állomásokon Is. Sajnos a MÄV korlátozott fejlesztési lehetőségei miatt a VI. öt­éves tervben sem szerepel Eger állomás emelt peronjá­nak a kialakítása. A pana­szok jogosak, de egyelőre még várniuk kell orvoslá­sukra. Műsorok Kossuth rádlő 4.25— 7,59 Jó reggelt! 8.05 Műsorismertetés. Kb. 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Bárdos La­jos népdalkórusaiból. 9.10 Örökzöld dallamok 10.05 Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 11.00 Polkák fúvószenekar­ra. 11.15 Rádió&zinház. 12.00 Déli krónika. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Thomas Beecham vezény­li a Royal Filharmoni­kus zenekart, és a Fran­cia Rádió szimfonikus ze­nekarát. 13.00 Sors­fordító napok. Dokumen­tum-összeállítás. 14.00 Két otthon között — Csepelen. 14.10 Kórusainknak ajánl­juk. Bartók; A bujdosó. 14.30 Eredmények, gondok, feladatok a mezőgazda­ságban. 15.00 Hírek. 15.05 Üj zenei újság. 15.55 Rek­lámparádé. 16.00 168 óra. 17.30 Romantikus szerzők műveiből. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Hírek. Időjárás. 18.45 A Rádiószínház bemuta­tója. Hanus mester. 19.22 Operettest. 20.15 A hegedű virtuózai. 20.59 „Ellenté­tek vonzásában”. 22J.0 Sporthírek. 22.15 Világhírű zongoraművészek. Anda Géza, 22.55 Operarészletek. 0.10 Melódiakoktél. Petőfi rádió 4.25— 7.59 A Petőfi rádió, reggeli zenés műsora. 8.05 Mai dalok. 8.30 Hírek. 8.33 Daljátékokból. 9.10 Dzsessz- felvételekböl. 9.42 Vála­szolunk hallgatóinknak. 9.57 Reklám. 10.00 Szom­bat délelőtt. 12.00 Komoly zene dzsesszfeldolgozás- ban. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjú­ság. 13.45 Időjárás- és víz­állásjelentés. 14.00 Ritmus. Peter Griffin felvételeiből. 14,35 Orvosi tanácsok — az idegességről. 14.40 Sik­lósi várfesztivál 4/4. 15.16 A Belügyminisztérium népi zenekara játszik. 15.40 Százszorszép színház. A három autó. 16.28 Hall­gatóink figyelmébe! 16.33 Pophullám. 17.38 Nyug­díjban. 17.53 Bemutatjuk új operettfelvételünket. 18.07 Szivárvány. 19.59 Dzsesszíelvételekből. 20.25 Sporthírek. 20.33 Nótaked- velőknek. 21.20 Szimfo­nikus könnyűzene. 22.00 Szombat esti diszkó. 23.10 Slágermúzeum. Televízió 8.09 Műsorismertetés. 8.10 Idősebbek is elkezdhetik... 8.15 Iskolatévé. 8.50 Óvo­dások filmműsora. 9.10 Tízen Túliak Társasága. 9.50 „Életet az éveknek’’ 10.20 Ki figyel oda? Riportmű­sor. 10.45 Majom a télben. 12.25 Keresztkérdés. Fej. törőjáték. 12.55—13.05 „A költészet fája életem...” Válogatás Petőfi Sándor verseiből. Vl/3. 15.07 Mű­sorismertetés. 15.10 Bűvész­cirkusz. Amerikai film. 15.50 A négy páncélos és a ku­tya. A metróállomás. 16.45 5 Hírek. 16.50 összeka­csintó. Gombár Judit mű­sora. 17.25 Reklám. 17.30 Üt vagy vasút? V/l. rész. 18.05 Századunk lírája. Robert Rozsgyesztvenszkij versei. 18.35 Nálunk, Du­naújvárosban... 19.00 Rek­lám. 19.10 Idősebbek is elkezdhetik... 19.15 Esti mese. 19.30 TV-híradó. 20.00 Vére — mindenki­nek. Szabó Lőrinc: Titi tó. 20.05 Álom luxuskivitel­ben. Amerikai film (1961) 21.55 Ravel-balettek. Jo. seph Russillo két kompo. zíciója. 22.30 TV-híradó 3. 22.40—0.05 Budapesti me­sék. Magyar film. (1976). 2. műsor 17.15 Műsorismertetés. 17.20 Kérem a követke­zőt! XII/1. Most kezdődik a bál! (Ism.) 17.30 önélet­rajz, mjt lapozni se kell... Medgyessy Ferenc (1881— 1938). 17.55 A repülés tör­ténete. A középkori Ma­gyarország 1. rész. 19.30 TV-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Lev Tolsztoj: Élő holttest. I Postások a lapterjesztésért

Next

/
Thumbnails
Contents